Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-11 / 35. szám
TARKA has áh ok KRITIKA A nevelésről: Távlatok szerepe a nevelésben „Az ember nem ïud úgy Sní, hogy nincs kilátása valami örvendetes dologra. Az emberi élet igazi ösztönzője — a holnap öröme.” Ezeket a gondolatokat a közösségi nevelés elméletének és gyakorlatának kiváló művelője, Makarenko írta. A felfogás korszerűségét napjaink pedagógiai tevékenységének egész rendszere igazolja. Kevésbé köztudott azonban* hogy a „közösségi hangszerelésű” nevelés mindennapi gyakorlata hogyan tervezhető, irányítható, s nem kevés gondot okoz, hogy az iskola nevelési törekvéseivel hogyan egyeztethető össze a családon belüli nevelés jóval individuáli- sabb gyakorlata? Pedig a „holnap örömének”, a jövő kilátásainak, egyszerűbben fogalmazva a távlatok megcsillantásának elhanyagolása azzal a veszéllyel jár, hogy uniformizálódik, elszürkül a nevelés mindennapi gyakorlata. A neveléselmélet ezért különös jelentőséget tulajdonít ennek a kérdésnek, mind a közösségi, mind az individuális nevelésben, arra törekedve, hogy a társadalom egészének célkitűzései összhangban legyenek az egyén elképzeléseivel. Makarenkó „távlaton* azt a célt érti, amely az adott helyzetben. a közösség adott fejlettségi fokán mozgást indíthat el, fel tudja kelteni a közösségben a megvalósulás vágyát, s ezáltal új, fejlettebb távlatokat is megcsillant A távlatok nevelési Fazekas Loj'oes Vadetető Erdő vadja ide jár, ég madara ide száll, A főid, a zöld megfagyott, éhesek a szarvasok, Cinke, rigó magot kér, varjú-nép is keresgél, őz, nyúl, mókus mind jönnek: népe a nagy erdőnek. rendszere tehát elsősorban a közösségi nevelés jellemzője, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy az egyéni célkitűzésekkel szükségszerűen ellentétes lenne. Az iskola és a család közös pedagógiai tevékenységével elérhető, hogy a távlat az adott pillanatban a közösséget alkotó egyének vágyait is messzemenően kifejezésre juttassa. Az elmondottakból következik, hogy a távlatok nevelési rendszerének kiépítésére nemcsak az iskolának, hanem a családnak is törekednie kell. A szocialista neveléselmélet a nevelési tevékenységben háromféle távlatot különböztet meg egymástól, anélkül, hogy az egyiket a másik fölé helyezné: A közeli nevelési távlat valóra váltása viszonylag közeli időpontban történhet meg. Ilyen lehet példáid egy közös színházi látogatás, vagy játékdélután megtervezése, bizonyos követelmények teljesítése esetén. Általában közeli távlatnak tekinthető mindaz, ami a gyermek életét rábeszélés' nélkül is kellemessé teszi. A közbeeső távlat már távolabbi célra irányul, és több közelebbi távlatot foglal magában. Ha például egy osztályközösség előtt egy többnapos kirándulás, vagy nyári táborozás terve szerepel, nagy lendületet adhat nemcsak a közösség fejlődéséhez, hanem az egyéni elhatározások valóra váltásához is. E távlat nevelési megtervezésének alapfeltétele a gyermeki, tanulói aktivitás. Szerencsés dolog, ha a szervezés minél több tanulót érint. A közbeeső távlat nevelési értéke annál intenzívebb, minél több önállóságot tudunk biztosítani a tanulóknak a megvalósulás megszervezésében. Ha például egy osztályközösség a kirándulás, vagy nyári táborozás költségeit összefogott, szervezett, közös munkával, a szülők anyagi megterhelése nélkül teremti elő, akkor ahhoz is jogot : kell adnunk számukra, hogy a ; programot maguk állítsák össze. • Természetesen ez a tevékenység • sem nélkülözheti a pedagógu- : sok, vagy a szülők segítését, vi- 5 gyáznunk kell azonban arra, ■ hogy ez a törekvés ne legyen ■ ellentétes a tanulóközösség el- : képzéléseivél, : Pedagógiai szempontból a : messzi távlatok a legjelentőseb- ; bek. Ezek azonban nem alakul- ; hatnák ki közeli, vagy közbeeső ; távlatok beiktatása nélkül. A j messzi távlatok nagy munkára, : erőfeszítésre késztető, lelkiisme........................................................................................ re tes, fegyelmezett tevékenységet igénylő feladatok. Ilyennek tekinthető például az a törekvés, amely az iskolai tanulmányok eredményes befejezésére, vagy a helyes pályaválasztásra vonatkozik. A messzi távlatok eredményes célkitűzéseinek megfogalmazásában az egyének már a közösségért felelősséget vállalnak. A távlatok pedagógiai rendszerének szerepéből fakadó nevelési feladatok különös hangsúlyt kapnak napjainkban. Társadalmunk a jövőt készíti elő. A közoktatáspolitikai párthatározatok elfogadását előkészítő vita összefoglalójaként Aczél György elvtárs a következőket mondta: „Az ifjúságban mindig ott feszült a tennivágyás, az a sajátosság, hogy közösséget keres, tenni akar. Kérdés, hogy tudunk-e megfelelő feladatokat adni a fiataloknak az ifjúsági szervezetekben és az iskolai közösségekben?... A mai és még inkább a jövendő társadalom az embertől nemcsak önállóságot követel, hanem nagyobb felelősséget és helytállást is.” A távlatok rendszerének gyakorlati pedagógiai alkalmazása iskolában és családban egyaránt jelentékeny hozzájárulás lehet e jövőt szolgáló nevelési feladatok eredményes megoldásához. Dr. Takács László a battonyai Mikes Kelemen Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója Megér egy mosolyt Tibor hazaérkezett Párizsból. — Milyen volt — kérdezik barátai. — Tudom is én, nem volt nekem pénzem élményekre... * * * Két író beszélget. — Gyakran késő éjszakáig is írok és utána nem tudok elaludni... — Miért nerti olvasod ed, amit írtál....? • * » — Miért írták a plakátra azt, hogy vegyeskar lép fel, amikor csak férfikar énekelt? — A fele társaság tud énekelni a fele viszont nem... * * * Az orvos csóválja a fejét: — Hogy tudott ilyen dagadt lábbal még két hétig talpon lenni ? ! R E C E Mézes kókusz-szelet: Hozzávalók: 1/2 kg cukor, 2 db egész tojás, 60 dkg liszt. 1 csomag sütőpor 6 kanál olvasztott méz. 5 dkg friss vaj, 15 dkg kókuszreszelék, 3 dl tej. Készítése: az egész tojásokat a cukorral jól elkeverjük, majd lassan hozzáadjuk a tej felét, azután a kókuszreszeléket, majd folytonos keveréssel a híg Mézet, az olvasztott vajat, a tej másik felét, s végül a sütőporral elkevert lisztet. Vajjal megkent. liszttel meghintett tepsibe öntjük és lassú tűznél megsütjük. Még melegen hosszú téglalap alakú szeletekre vágjuk s a szeletek tetejére olvasztott P T E K csokoládéból hullámvonalakat rajzolunk. * « » Karfiollcves. (Szép, fehér karfiolt vásároljunk). Megmossuk, rózsáira szedjük. Világos rántást készítünk, kevés fűszerpaprikát szórunk bele és azonnal felengedjük hideg vízzel, nehogy a paprika megégjen. Megsózzuk, s ha felforrt, beledobjuk a karfiolt és két evőkanál rizst. Ha megfőtt tejfellel és egy csomag apróra vágott petrezselyemzöldjéval pici töröttborssal ízesítjük. (Hagymát ne tegyünk a rántásba, mert csökkenti a karfiol ízét). — Tudja doktor úr. ha panaszkodom, hogy fáj valami, a feleségem mindjárt eltilt a dohányzástól... * * * Egy nappal a detroiti bankrablás után a bankban megjelenik egy idős hölgy és egész megtakarított pénzét kiveszi. Rögtön utána azonban a szomszéd ablaknál ismét bankszámlán helyezi el a pénzét. A pénztáros csodálkozására a hölgy kijelenti : — Csak meg akartam győződni arról, nem az én pénzemet lppták-e el a rablók... * * » — Pincér, hogy-hogy ma ilyen jó sört mérnek maguknál? — Megbetegedett a csapos... , SZEMFÜLES RIPORTER (Kallus rajza) SOKADIKÁN...-I 't iKöLesőNziík & . 1 — Giziké, adjon kölcsön egy százast! (Kallus rajza) Székely anekdoták Orvoshoz ment a gyergyói székely, s elpanaszolá, hogy kis fiacskája beteg. Az orvos rendelvényt írt, s azt a következő utasítással adta át az atyafinak: — íme, készítesse el a kaná- los orvosságot, s valahányszor a gyermeknek beadja, mindig meg kell jól rázni. Néhány nap múlva találkozék az orvos az atyafival, s kérdé fia hogylétét. — Csak megvolna biz az, doktor uram, de a rázás nehezére van nagyon. — Micsoda rázás? — kérdé bámulva az orvos. BÉKCSlWBtefr. 1973. FEBRUÁR 11. — Doktor uram parancsolta, hogy valahányszor a gyermeknek orvosságot adunk, mindig jól megrázzuk. * » * Egy székely atyánkfia benéz egy boltba, s kérdi a kalmár legénytől, hogy mit árulnak itt. Elménckedni akarván, feleié az, hogy szamárfejet. — Ügy-é, mint látom jó vásárja volt az úrnak, mert csak egyet látok az egész boltban. • • * Tanácsolták az apának, ne házasítsa mtg meg a fiát, hisz még nagyon fiatal, hadd érjék meg az esze. — De csak házasodjék most — mondja az apa —, mert ha megérik az esze, akkor csakugyan nem házasodik meg.
