Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-07 / 5. szám

így látja a hetet kommentátorunk, Nemes János: Lesz-e béke Vietnamban? Iz áj «T első hete ( szélcsendet jelzett a külpoliti­kában. A diplomatáik mindenütt a világon 1973 nagy nemzetközi akcióira készülnek élő. Előre­látható azonban, hogy a diplomá­ciai szélcsend nem sokáig tart, hiszen a nemzetközi naptár már a legközelebbi napokra az egyik legbonyolultabb és legkénye­sebb kérdésben, a vietnami há­ború ügyében fontos eseménye­ket jelez. Hétfőn, Párizsban új­ra elkezdődik Le Duc Tho-nak, 3 VDK tárgyalásvezetőjének és Kissinger-nek, Nixon nemzet- biztonsági főtanácsadójának bi­zalmas tanácskozása. Európá­ban pedig megindultak az elő­készületek a helsinki előkészítő tárgyalás második fordulójára. Az európai biztonsági értekez­let előkészítő nagyköveti meg­beszélései január 15-én kezdőd­nek. Számottevő események tu­lajdonképpen csak a Közel-Ke­leten történtek ezen a héten. Ezek közül is az arab világ bel­ső helyzetét befolyásoló körül­mények irányították ide a nem­zetközi közvélemény figyelmét. Iz egyiptomi diák-meg­mozdulások olyannyira kiéle­ződtek, hogy a kormány szük­ségesnek látta az ország főis­koláinak bezárását. Kezdetben ez a megmozdulás mindenek­előtt a diákok türelmetlenségét tükrözte, a közel-keleti válság immár több mint félévtizedes elhúzódása miatt. Mikor azon­ban rendőri intézkedésekre ke­rült sor, az ellenállás még erő­södött, tiltakozásként a rendőri lépésekre, bár az összefüggések és a részletek még nem látha­tók egészen tisztán, az kétség­telenül megállapítható, hogy a fanatikus vallási szervezetek mindenekelőtt, a muzulmán testvériség tagjai kifejezetten rendszerellenes jelszavaikkal fontos szerepet játszottak az amúgyis nyugtalan diákság be­folyásolásában. A hét végére ugyan nyugalmasabb lett a helyzet, — nyilvánvalóan a rendőri intézkedések, vala­mint az egyetemeik bezárása következtében is —, de maga a mozgalom újra felhívta a figyel­met a tényre: az idegesség nő Egyiptomban, a reakció nem mond le arról, hogy újra és újra megnyergelje és a maga céljai érdekében használja ki a közel-keleti válság rendezetlen­ségét, és a gazdasági nehézsé­geket is. Szadat, Asszad és Kadhafi elnökök pénteki tanácskozásán valószínűleg szóbalkerült az egyiptomi belső helyzet is, bár a váratlanul összehívott elnöki tanácsi ülést hivatalosan az izraeli—Szíriái fronton Izrael lé­gitámadásai miatt kialakult fe­szült helyzettel indokolták. A megbeszélésen hihetőleg fontos Kadhafi-nak, Líbia mesés olaj­kincsei miatt az arab világban növekvő befolyásra törő elnöké­nek az állásfoglalása. Kadhafi, aki eddig inkább a fanatikus vallási szervezetek és a türel­metlenek szószólója volt, várat­lanul és feltűnéstkeltően Izrael ellen alkalmazandó taktika kérdésében az eddiginél józa­nabb nézeteket fejtett ki. Ugyanez a Kadhafi azonban szívesen -avatkozik az arab világtól messze eső területek ügyeibe is. Mintoff máltai mi­niszterelnök, mint már a múlt­ban is megtörtént, most is Kadhafihoz utazott, amikor a máltai támaszpontok bérleti díja ügyében újra vitába keve­redett a brit kormánnyal. Is­meretes: Mintoff a font ár­folyamának csökkenése miatt a kialkudott bérleti díj 10 száza­lékos növelését követelte, amit London visszautasított. A máltaiak viszont „kemény” ál­láspontjuk igazolására nem vet­ték át az év első napján a brit kormány által Máltának átutalt 3,5 millió fontot, az 1973-as esz-, tendó első negyedévének bérle­ti diját. Kadhafitól Mintoff lát­hatóan anyagi támogatást is szívesen venne, hogy a sziget- országnak legyen kitartása a britekkel folytatott pénzügyi háborúban. A máltai válság ki- újulása természetesen nyugta­lanságot keltett a NATO-körök- ben is, s amint az Atlanti szervezet vezető kóréiból kö­zölték: tanulmányozzák a mál­tai probléma megoldási módo­zatait ... R héten még szélesebben, bontakozott ki a világméretű tiltakozás az amerikaiak terror­bombázásai miatt. Ennek az ak­ciónak az volt a sajátossága, hogy egyáltalában nem korlá­tozódott a tömegmozgalmakra, de még csak olyan semleges állam kormányzatára sem, mint Svédország, hanem az Egyesült Államok legjobb és mindig lo­jális szövetségesei is félre­érthetetlenül kifejezték Wa­shington iránti elégedettlenségü- ket. Emellett az USA-n belül is növekedett a nyugtalanság, amelynek talán legbeszédesebb jele az, hogy az amerikai kép­viselőház hagyományosan lojá­lis elnöke, Carl Albert ilyen „szélsőséges” kijelentésre ra­gadtatta el magát: „Ha az el­nök nem cselekszik, akkor mi vesszük kezünkbe a béke meg­teremtését”. Annyi bizonyos, hogy a viet­nami bombázások felújítása politikailag, diplomáciailag, sőt katonailag is csak Nixon ne­hézségeit szaporította. Ameriká­ban is egyre többen kérdik: tu­lajdonképpen mit is akart ezzel elérni, hiszen tudnia kellett vol­na — a Párizsban a VDK kül­dötteivel személyesen tárgyaló Kissingernek nem lehetett két­sége azt illetően —, hogy a vi­etnami népet semmiféle bombá­zással nem lehet megtörni, igaz­ságos álláspontja megváltozta­tására bírni. I jfivö hátén kezdődő Le Duc Tho—Kissinger újabb tár­gyalásforduló mutatja majd meg. hogy végre Nixon is szá­mol-e a realitásokkal és a már elfogadott egyezmény alapján: lesz-e béke Vietnamban? Japán ügyvivő Pekingben Szombaton elindult Kínába 1 Japán első pekingi követe, aki I a nagykövet hivatalos kinevezé. séig ügyvivői minőségben kép­viseli a Tanaka-kormányt a Ki. nai Népköztársaságban. Hajisi Juicsi japán ügyvivő a közelmúltban tért haza Mexi­kóból, ahol követként teljesített szolgálatot Jaoán pekingi nagy­követségét a jövő szerdán nyit­ják meg és rövidesen sor kerül Kína tokiói nagykövetségének megnyitására is. I Megfigyelők szerint , a japán ügyvivő legsürgetőbb feladata al japán—kínai polgári légiforgal­mi egyezmény aláírásra való előkészítése. Tokióban tartja magát a hír, hogy január 17-én Pekingbe utazik Nakaszone kül_ kereskedelmi és iparügyi mi­niszter, áprilisban pedig sor ke­rül Liao Cseng-csinek, a kínai— japán baráti társaság elnökének tokiói látogatására. Ohira japán külügyminiszter szombaton kijelentette, január közepe táján érkezik Tanaka miniszterelnökkel, Japán tokiói nagykövetének kinevezéséről. (MTI) Elutazott a VDK gazdasági küldöttsége üeves tiltakozások az NSZK-ban a Bahr—Kissinger— Rosh találkozó után Egon Bahr nyugatnémet ál­lamminiszter, aki hivatalosan Trumam egykori amerikai elnök temetésére érkezett az Egyesült Államokba, pénteken Washing­tonban megbeszéléseket folyta­tott Henry Kissingerrel, Nixon elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadójával és Kenneth Rush jövendő külügyminiszterhelyet- teseel. Hírek szerint a tárgyalá­som fő kérdésként Vietnam sze­repelt, de szó volt a kibővült Közös Piaccal és az európai b'iz. tonsági értekezlettel összefüggő problémákról is. Bahr Eigyesssült Allamok-beli látogatását az NSZK-ban heVes belpolitikai vita kíséri, amelyet Bonn-nak a VDK elleni kiter­jesztett bombázásokkal kapcso­latos magatartása váltott ki. (DPA) Szombaton elutazott hazánk­ból a Vietnami Demokratikus Köztársaság gazdasági küldött­sége, amely a Magyar—Vietna­mi Gazdasági és Műszaki-Tu­dományos Együttműködési Bi­zottság III. ülésszakán vett részt. A delegációt Le Thanh Nghi, a VDK Minisztertanácsának el­nökhelyettese vezette. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács elnök­Dr. Szalai Béla külkereskedel­mi miniszterhelyettes és Y. T. Shah külkereskedelmi államtit­kár a Külkereskedelmi Minisz­tériumban aláírta Magyarország és India 1973. évi árucsere-for­galmi jegyzőkönyvét, az ahhoz csatlakozó okmányokat, vala­helyettese. Roska István kül­ügyminiszterhelyettes, dr. Já­vor Ervin, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese, Hoang Cuong, a VDK budapesti nagy­követe, dr. Herbert Plaschke. az NDK budapesti nagykövete. Nguyen Hung Khanh, a Dél- Vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Jelen volt a Buda- I pesten tanuló vietnami ösztön- I díjasok egy csoportja is. (MTI) mint az export—import kontin­gens-listákat. A fejlődő országok közül to­vábbra is India hazánk egyik legnagyobb kereskedelmi part­nere. Az áruforgalom 1972-ben az előző évihez képest 27 szá­zalékkal növekedett. Mindkét részről bővült a szállított áruk választéka, az árulistákon meg­határozott kontingenseket jobban használták ki, mint korábban. A magyar vállalatok különösen a gépipari termékek, az indiaiak a cigaretta, a kozmetikai cikkek és egyéb nem hagyományos ter­mékeik exportját fokozták. Izrael elveszíti Afrikában a hitelét Aláírták az 1973. évi magyar—indiai árucsere-forgalom jegyzőkönyvét Pénteken újabb fekete-afrikai ország szakított Izraellel, s ezzel ötre emelkedett azoknak a — Szaharától délre fekvő — álla­moknak száma, amelyek tiltako­zásul az izraeli politikai eVen és szolidaritásként az arab orszá­gokkal, felszámolták Izraelhez fűződő diplomáciai kapcsolatai, kát. A Mali Köztársaság, amely 24 órával a szomszédos Niger után szánta el magát erre a lépésre, külügyminisztere, Charles Cis- soko révén fejtette ki Izrael ba- makoi ügyvivőjének a szakítás okait. A miniszter hangoztatta, hogy a nemzetek közösségének kötelessége kikényszeríteni Izra­elnél a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának végrehajtását. Mali, amely kez­dettől fogva az enyhülés, az egyetértés és az együttműködés híve volt, élesen ellenzi az erő­szakos területszerzést, — mon­dotta Cissoko, aki a továbbiak­ban szemére vetette az izraeli j diplomatának, hogy kormánya | makacsul elzárkózott az ENSZ és az Afrikai Egységszervezet valamennyi határozatának vég­rehajtásától, továbbra is meg­szállva tart területeket, félkato­nai településeket hoz létre raj­tuk, kizsákmányolja az ott élő lakosságot. A mali rádió, hírül adva a diplomáciai kapcsolatok megsza­kításának tényét, rámutatott, egyszersmind, hogy hogy Izrael fokozatosan talaját veszti Aíri- bábán. (Reuter) A most aláírt jegyzőkönyv értelmében Magyarország első­sorban műszereket, híradástech­nikai berendezéseket, acéláru­kat, vegyi cikkeket, gyógyszer- alapanyagokat, fotócikkéket szállít s Indiából fehérjetakar­mányokat, jutaárut, kávét, fű­szereket, vasércet, csillámot, textíliákat, bőröket, pamutfo­nalakat egyes gépipari és fo­gyasztási cikkeket vásárol. A tárgyalásokon behatóan tanul­mányozták az alumíniumipari, a híradástechnikai és a gyógy­szeripari kooperáció továbbfej­lesztésének kérdéseit. Az indiai államtitkárt fogad­ta dr. Bíró József külkereske­delmi és dr. Horgos Gyula ko­hó- és gépipari miniszter. Y. T. Shah államtitkár szom­baton elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszter- helyettes, dr. Kós Péter, a Kül­ügyminisztérium főosztályveze­tője és C. D. Muthamma. India budapesti nagykövete. (MTI) Leállt a forgalom a sztrájk miatt Sidney kikötőjében Bérkövetelésük alátámasztására beszüntették a munkát a Síd. ney kikötőmunkásai. A sztrájk miatt a hajók nem tudtak a kikötőbe befutni, hanem a nyílt vizen voltak kénytelenek hor. gonyt vetni. Képünkön: A Monterey nevű hajó utasait rend. őrségi segédlet mellett mentő csónakokon szállítják partra a nyílt vizen horgonyzó hajóról. (Telefotó—AP—MTI—KS) NDK-Uganda Uganda és a Német Demok­ratikus Köztársaság elhatároz­ták, hogy január 5-i hatállyal diplomáciai kapcsolatra lépnek (AP) Államosítják az angol vállalatokat Ugandában Angol tulajdonban levő nyolc­vannyolc társaságnak meg kell szüntetnie tevékenységét, mi­után működési engedélyüket erre az évre nem újították meg — jelentette be az ugandai kormány szóvivője. Hetvenhat angol társaság ugandai műkö­dését engedélyezték. Idi Amin elnök közölte Hen­ry Blind angol ügyvezető főbiz­tossal, hogy a jövőben angol cégek képviseletét Ugandában csak afrikaiak láthatják el, ugyanakkor közölte: amíg fel nem becsülték az államosított angol vállalatok értékét, nem indulhatnak meg a kártérítési tárgyalások. (Reuter).

Next

/
Thumbnails
Contents