Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-30 / 24. szám

II: or: : : : , :rui

ftzt hiszem két nap kevés idő (ahhoz, hogy egy városról érdemlegeset mondhassunk inkább csak futó benyo- j mások maradnak emlékeink.. | ben, s ezek valójában csak \ hangulati motívumokkal hi-1 telesíthetök, mintsem a tények, realitásával, összegezésre, kije- ! lentésekre tehát nem is vállalkozom, ami azonban mégis írásra csábít, ez: Az olimpiára készült kis programfüzetben ugyanig ezt olvastam: „Az orosháziak egyre

többet tesznek azért, hogy mindenki, aki Orosházán él, jól éljen és jól érezze magát a város közösségében. A nagymérvű átalakulás — természetszerűen — nemcsak kellemes látványokat nyújt hanem vele járnak az esztétikailag átmenetien negatív élmények is. Amikor kedves vendégeinket üdvözöljük városunkban, azt kérjük, hogy ezeket a jelenségeket, mint az eljövendő j szépségek előzményeit tekintsék, ! ismerkedjenek meg Orosházával, | érezzék jól magukat és később : gondoljanak szeretettel vissza az itt töltött napokra.”

Hát, én azon melegében, ezt kísérlem.

Először valamit a város méreteiről. Nekünk, debrecenieknek nem szokatlanok a tágas távlatok. Horizontunk olyan ívű, hogy abban nemcsak a jelen, hanem a jövő visszhangjai is nyugodtan szárnyalhatnak. Hát ilyen Orosháza is. Az otthonosság érzését, mindjárt ez mozdította bennem. Utcái, terei, amelyek az esti találkozás ellenére is sejtették, hogy ebben a városban az életforma a terület. kialakulásában alapvető volt. Debrecenről is tudjuk, hogy a ; széles utcák nemcsak azért let- j tek olyanok amilyenek, mert volt, hely volt terület. Sokkal praktikusabb tényezők formálták. A mezőgazdasági jelleg s főleg az állattenyésztés. A csordajárás aligha képzelhető el. szűk házsorok között, a jószág ezreinek hely kellett, hogy a legelőre és onnan vissza özönöljenek. Gondolom, Orosházán se lehetett másképp, s többek között ez még elővillant a tegnapi és a tegnap előtti életformából.

A városiasodás azonban közismert folyamat országszerte. S nemcsak belső átrendeződésről j van itt szó, a külső kép is forrná- ! lódik alakul, s az új arculat ! lesz mindinkább meghatározó. Az egyik tanácsi dolgozó, akivel beszélgettem ezt így össze. II.

rosban 1968-ban már 8446-an dolgoztak az iparban és csak 4278-an a mezőgazdaságban.

Nos, mit lehet ehhez hozzátenni? Legfeljebb csak annyit, hogy az országos modell Orosházán is jól funkcionál. Egy város lé- ; .nyegéhez ugyanis alapvetően ; hozzá kell tartoznia az iparnak, ! szövetébe bele kell ivódnia e j másik gazdasági ág korszerű ; lüktetésének is, mert a működés, ! a funkcionálás csak így le- ] hét mozgékony, és fejlődőképes.

A mozgékonyságról, az élénkségről aztán volt alkalmam sze- ( mélyesen is meggyőződni. A vá- j rost állandó és rendszeres busz- ' hálózat köti össze a külterüle- j tekkel. A járművek a központi ; térre futnak be, bár ez a tér ; pillanatnyilag tényleg nem a „legkellemesebb látványt” nyújtja A szállodát ugyanis most kellett éppen megszüntetni, elavult volt, korszerűtlen. Újat kell helyette építeni. S ennek a sürgősségét épp az orosháziak tudják leginkább. Szálláshoz jutni ugyanis e városban is ugyanolyan nehéz, mint bárhol az országban. Igaz, működik az IBUSZ fiizetővendéigszolgálaita, de hát ez is, mint mindenütt, csak szükségmegoldás. Pláne télen, amikor az időjárás gyors és kényelmes megoldásokat sür_ get az odaérkező vendég szár mára.

Hogy meg fogják csinálni? Ne

én jósoljak, a tényekből hadd következtessek.

Elég csak egy saempíllantassai körbefogni a főteret, s máris olyan tényezőik villannak elénk, amelyek bármelyik városnak díszére válhatnának. A tanácsháza új épület. Modem korszerű létesítmény központi fűtéssel, tágas, világos helyiségekkel. S yan egy csodaszép nagyterme, amit a város vezetői nem sajnáltak egy héten keresztül az úttörők rendelkezésére bocsátani.

De nézzük tovább a lényeket. Az új ABC-áruház szintén a központban van. Körbesétáltam, tájékozódtam a többszintes épületben. Élénk forgalom, jó vásárlói kedv, s ami mindezeket biztosítja, a gazdag áruválaszték. S itt megint csak közhelyszerűen tehetek utalást: egy-egy ilyen modem áruházban érzi igazán az ember, hogy tulajdonképpen hogyan is működnek a szocialista társadalom tendenciái.

cas árokig, ahonnan aztán már könnyű volt a tájékozódás. A hivatalban persze élénk volt a forgalom, s míg a távolsági beszélgetésre vártam, volt alkalmam a hellyel is, meg az emberekkel is ismerkednem.

Éppen az irányítószámok dolgában segítettem néhány idősebb embernek, amikor hozzám lépett egy középkorú férfi. Legyen szíves adjon már egy tolat — kérte, s amikor végzett a munkájával zavartan fordult vissza a pénztárablaktól.

— A keservit — mondta csendesen — a pénztárcámat meg nem otthon felejtettem.

— Kisegítem én — ajánlkoztam, s némi pironkodássál bár, de elfogadta. S aztán került egyet és már hozta is „adósságot”.

— Már elnézést szabadkozott, de hát jár így az ember. Szerencsémre találkoztam egy ismerős 'legénykével, s annak majd később tudom rendezni a tartozást. Tanyáról jöttem — tette még hozzá, de a fiatalember épp nálunk csinálja a kutat.

— Szövetkezeti? —» kérdezem.

— Az — bólintott Lassan már jubiláns, s nemcsak mosoly, de némi büszkeség is ott villant a szemében.

— S hogyan élnek — firtattam tovább.

— Hát soha rosszabbul. Tudja jó az elnök, jó a közösség is, mi íneg mindig szerettünk dolgozni. Akkor meg különösen is, ha látszata volt a munkának. Most meg hál istennek van.

S Orosházáról valójában ezzel a jó érzéssel búcsúztam. Jó ott élni, ahol látszata van a munkának. De hát ahhoz valóban az kell, hogy munkai legyen, hogy az emberi szívdobbanások olyan összhangban működjenek, amiből kisarjad a jövő."

A szegedi és debreceni buszra várván aztán még egyszer körülpillantottam Orosházán. A villanyfények arany rajzolatai átszűrődtek a leszálló esti párásságon, s míg az utak hosz- szán kanyarogtunk, arra gondoltam: megint megismertem egy várost, s ezután már mindig úgy gondolok rá és úgy megyek oda, hogy egy kicsikét hozzám is tartozik. A haza egy csöpp darabja, B mi valóban ezekből a milliónyi darabokból épülünk....

»«Sa Sstv&a

list 1 polgári bíráskodás íj rendszeréről Mi kell

Egyszerűbb és gyorsabb lett a bírósági eljárás

Társadalmunk gazdasági és politikai fejlődése, a gazdasági irányítás új rendszerében elért eddigi eredmények, újabb követelményeket támasztanak bíróságaink szervezeti továbbfejlesztése és működésének korszerűsitése iránt. Ezeket vette figyelembe az Alkotmány módosítása, az új bíróságokról szóló törvény, a Magyar Népköztársaság ügyészségeiről szóló törvény és széles körű megvalósításában a Polgári Perrendtartás módosításáról intézkedő magas szintű jogszabályok.

A polgári bírósági eljárás egyszerűsítését és gyorsítását szolgálják a következő rendelkezések:

— bővült az eljáró bírósági tanács elnökének hatásköre, tárgyaláson kívül a keresetileveleket idézés nélkül elutasíthatja, ideiglenes intézkedést tehet hivatalból is tartásdíj, járadék fizetése .előzetes bizonyítás felvétele, a perben érdekeltek lakóhelyének feäkurta- tása érdekében;

— 5 000 Ft-ig terjedő pénzkövetelés kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető;

— fizetési meghagyás kibocsátása most már szélesebb körben az általános illetékességi szabályok szerint kérhető;

— az eljárást késleltető, akadályozó felet és jogi képviselőjét 5 000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal, a felmerült költségek valamint külön illeték megfizetésével lehet sújtani;

— az első bírósági tárgyalást elmulasztó alperessel szemben a kereset szerint bírói meghagyást lehet kibocsátani, de ez ellen ed- lenmondásnak van helye; ha azonban az alperes ezt a második tárgyalást is elmulasztja, az említett bírói meghagyás jogerőssé válik és ez ellen már nincs helye jogorvoslatnak.

Az ülnökök részvételével való társasbíróság elvének fenntartása mellett 1973. január 1- től újból érvényesül az egyesbíráskodás. Az egyesbíró a jogszabályokban meghatározott esetekben — tárgyaláson kívül is hozhat ítéletet egyszerűbb tényállású s jogi megítélésű perekben a felek előzetes írásbeli meghallgatása után. Egyébként a népi ülnökök közreműködése nélkül jár el és ítélkezik az egyesbíró:

■— a szellemi alkotásokkal: szerzői jog, találmány, újítás* ipari védjegy oltalom — kapcsolatos perekben;

— a tulajdonjoggal kapcsolatos: tulajdonszerzés megállapítása, elbírálás, ráépítés, tül- építés megállapítása iránti perekben, de népi ülnök közreműködése kötelező, ha birtokháborítás, a szomszédjog (mezsgye) sérelme, illetve kisajátítási kártalanítás a per tárgya;

— az összes nevesített szerződéses viszonyból származó perekben, — kivéve a tartási és életjáradéki viszonnyal kapcsolatos pereket, ahol már ülnöknek kell közreműködni;

— az összes örökléssel és végrendelettel kapcsolatos perekben, de itt is kivétel és ülnök kell az öröklési szerződéssel kapcsolatos perben;

— a házasság és a házasságon kívül származott gyermek tartása iránti perekben;

— a házassági vagyoni perekben, ha ez nincs a házasság felbontásával és házastársi tartásdíj iránti igénnyé! összekapcsolva, mert általában a családjogi pereket ülnök közreműködésével kell tárgyalni; Pl. származás megállapítása, gondnokság alá helyezés, szülői felügyelet megszüntetése, örökbefogadási szerződés felbontása iránti pereket is;

— végrehajtás megszüntetése korlátozása iránti és az igényper is egyesbíró hatáskörébe tartozik, valamint az u.n. gazdasági perek, ami a szocialista szervezetek vagyoni vitáit jelenti. Df, Mérni György

aoQooaaeOMaeaaasoooeaDaaaaaoaai

gezte:

— Az utóbbi negyedszázad teljesen megváltoztatta a város arculatát. Ha külsejét nézzük sok új, impozáns létesítmény hívja fel magára a figyelmet. Lakótelepek, iskolák, kórházak, üzemek, üzletek nőttek ki a nagy laposságból, jelképezve a fejlődés felfelé ívelő mozdulatát. A felszabadulás után eltelt időszak azonban tartalmában is sokkal többet jelent, mint amit az új létesítmények látványa nyújt. Mert Orosháza gazdasági életének is teljesen megváltozott a szerkezete. Kialakultak a mezőgazdasági termelés szocialista formái, megjelentek és egyre inkább meghatározó szerepet töltenek be a szocialista szervezettségű üzemek.

Szóval a változás itt is azonos gyökérzetből hajt. Sajátosságaiba ugyanúgy belejátszanak az országos tendenciák, aminek Hajdúban ugyanúgy tanúi lehe_ tünk, mint Zalában vagy Szabolcsban. S hogy mennyire azonos tendenciáról van sző, arról talán még egy rövid információ:

— 1950-es évek végére fellendülő olaj- és földgázkutatás új lendületet adott Orosháza iparosodásának. Eredményeire alapozva épülhetett fel az üveggyár, tovább korszerűsödhetett már több meglevő üzem, alakulhatott át a város gazdasági és társadalmi struktúrája úgy, hogy az azelőtt közismerten a mezőgazdaságra alapozó és abból élő vá- '

S van mindjárt a főtér szom- • szédságában egy új művelődési ! központ is. Mondjam, hogy irigy- ; kedtem amikor megismerked- ; tem vele? Talán azt is mondhat- j nám, de pontosabb az élmény- | valóság, ha azt írom: örültem és 5 lelkesedtem. Az orosháziaknak j ugyanis ezzel a művelődési köz- ; ponttal sikerült valami olyasmit ; létesíteni, ami a szellemi valóság ï szétsugárzását teszi nyilvánvaló, ; vá. Igaz csak két estét tölthettem | benne, de mindkét alkalommal « tele volt. A mozgalmasság azt | sejtette, hogy itt nemcsak ebből • az alkalomból van ilyen élénk- I ség. Meggyőződésem, hogy előtte ■ is, utána is ilyenek a hétközna- • pok, a fiatalság zajától, tévé- • kenységétől lüktet itt minden : pillanat. S az már megint csak : következtetés, hogy egy ilyen ; jól berendezett és esztétikailag ; is vonzó környezet a munka bel- ! ső tartományaiba is belejátszik. ‘

És ha már fenntebb a hétköznapokról esett szó, akkor arról is valamit, hogy milyen is hát az orosházi hétköznap. Télen, amikor a zúzmara és a köd hangulatilag is megemeli egy- egy város külső arculatát.

A postára igyekezvén nekem is az volt az első lépésem, hogy megállítottam egy szembejövő fiatalembert. Szíves szóval kalauzolt, sőt, hogy a dolog egysze- 5 rűbb legyen, el is kisért egy ut-1

Harmat Endr@°

A RASZPUTYINKlinikai kérdés

o

Mi történt voltaképpen? Táv» gyógyítás távirattal?

Nem egy orvos-történész szerint csaknem bizonyos, hogy Raszputyin táviratának az a része, amely szerint „ne engedjétek, hogy a doktorok túlságosan sokat zaklassák őt”, valóban jótékony hatást gyakorolt abban a helyzetben Ez a rész — hangsúlyozzák ennek az álláspontnak a hívei — orvosilag is kitűnő tanács volt. Alekszej ágya körül ugyanis négy orvos nyüzs- gött. Szüntelenül nézték a lábát, az ágyékát — pedig a gyereknek nagy szüksége lett volna nyugalomra.

Az alvadás ráadásul fokozatos és az először kialakuló réteg nagyon is törékeny. A gyakori vizsgálatok könnyen gátolhatták az életmentő folyamatot. Mikor — vagy azért, mert a doktorok amúgy is feladták a küzdelmet, vasw aasári a Rasaautyias

REJT él V

távirat nyomán a cámé utasította őket erre — a nagybeteg ágya körül mind a szó fizikai, mind pszichikai értelmében tisztább lett a levegő kisebb a nyüzsgés, kevesebb az aggódó arc. — nos, ez csak áldásos lehetett

És van valami, ami ennél is fontosabb: már régen gyanították, hogy az érzelmi tényezőknek is szerepük lehet a vérzés kimenetelében és az utóbbi időben ez a hipotézis mind valószínűbbnek tűnik.

Vérzés és stress

1957-ben — írja Mas sie — a philadelphiai Jefferson-kórház orvosa dr. Paul J. Poinsard, egy nemzetközi hemophilia szimpó. zion előtt kinyilvánította azt a meggyőződését, hogy „a vérzékeny beteg jobban vérzik érzelmi stress hatása alatt”.

„Érzelmi nyugalom esetén a vérzés kevésbé intenzív és gyakori, mint érzelmileg zilált állapotban levő beteg esetében5* — tette hozzá a professzor.

Raszputyin távirata teljes pánikban találta az egyetlen embert, akivel a félig öntudatlan A’ekszej erős érzelmi kapcsolatban állt: az anyját. A gyereknek meg kellett éreznie ezt a rettegést és —a dr. Poinsard által leírt módon — ez állapotát rosszul befolyásolta. Anyja hangulatváltozása viszont jóL

Egyedül ta’án a távirat nyomában beálló stress-csökkenés nem lett volna elég. De az így keletkezett alacsonyabb vérnyomás következtében csökkenő vérveszteséggel és a — részben a szüntelen zaklatások elmaradása nyomán — megindult al_ vadással együtt igen.

Még az is lehet, hogy ilyen érte’em ben — kizárólag ilyen értelemben — igaza volt Alek- Szandrának, aki élete végéig hitt abban, hogy fia életét ismét a sztarec mentette meg.

Alekszandrcr

aggodalma

Alekszandra tudta, hogy népszerűtlen. hogy nem fogadták be ebben az országban és ez csak fokozta az amúgy is félszeg, idegileg kiegyensúlyozatlan és ideges természetű szívpanaszokkal bajlódó asszony ingerültségét Mikor egymás után négy lányt szült aamcsak a férje miatt