Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-30 / 24. szám

M a csiszológép mellett Varga Mátyást!« ablakbetétek«« »iszol a békéscsabai Építőipari Szövetkezet Vörös Október sori új telepén. (Fotó: Demóny) lIlllllMHIHSnillMIHNHMC lUHIIIUllHI Évente 10 ezer bunda és 25 ezer aulőulés-huzat A Békés megyei Méretes Sza­bók és Szűcsök Ktn kollektí­vája eredményesen teljesítette az 1972-es év tervét Árbevé­tele az elmúlt évben meghalad­ta * 38 millió forintot Jelentés volt a kereskedelmi tevékenység, amely 11 millió forint árbevételt jelentett. Több mint 8 millió forint értékű bérmunkát végeztek nyugati légeknek, a hazai közületi és lakossági szolgáltatásuk értéke pedig meghaladta a 8 millió forintot A szövetkezet az dműtt év­ben Gádorosán egy régi épület átépítésével alakított ki rész­leget ahol 40 helyett most­mér 80-an dolgozhatnak. Nemrég elkészült a békési üzem, s az elmúlt napokban megkezdődött ac épület műsza­ki átadása ta. A tervek szerint • jövő héten hozzáírnád a Bé­Iők és «îfMk társaságának.. Javaslataik megvalósításaitól 1973-ban húszezer rubel meg­takarítást remélnék. A penz&i Diesel-gyár Jégko- rongcsapaita ez Orosz Kupálrt folytatott küzdelem A-osztályá- ban hazai pályán 4:3 arányú vereséget szenvedett a rjazá- nyiaktól s ezzel kiesett. Javít­hat azonban a januárban kez­dődő Szovjet Kupában, ahol az első ellenfél: a minszki Tor­pedó. Kéthasábos első oldalas ké­pen középkorú asszony. Az alá­írás: „Huszonkét éve dolgozik a Poimszkij szovhozban Anna Jakovlevna Malkszimenko. A gondjaira bízott tehenek tej- termelési eredményei eszten­dőről esztendőre magasabbak. 1971-ben egy tehén hozama 3 600, 1972-ben 3 700 kilo­gramm tej volt. önfeláldozó munkájáért Anna Jakovlevna megkapta a legmagasabb állami kitüntetést, a Lenin-rendet.” • Penzában létesült a Szovjet­unió ifjúsági turizmussal fog­lalkozó hivatalának legújabb területi központja, amely a Komszomol megyei bizottsága mellett tevékenykedik. A terü­leti központ elsősorban a mun­kában élenjáró munkások és falusi fiatalok utaztatására fordít nagy gondot, hogy meg­ismerhessék saját országukat, más országok életét. lakóit Ebben az évben a Szocsiban, kés megyei Vegyesipari Válla­lat, a kazánház berendezéseinek szereléséhez. A több mint 12 millió forintos beruházással 110 dolgozó juthat munkához. A ktsz idei tervében 100 míl- Hó forintos termelési érték sze­repel, amelyben már benne van az új békési üzem 00 milliós termelési áriéke. A közelmúltban készült el egy szerződés-tervezet. amely szerint — ha megállapodás szü­letik t— a szövetkezet az IN- TERCOOP Külkereskedelmi Vállalat megbízásából Hollan­diának évente 10 ezer Bundát, 25 ezer darab szőrme autóűlés- huzatot készít így 5 év alatt — népgazdasági szinten — 1 mil­lió 225 ezer dollár értékű árut gyártanak majd. Ehhez 1 mil­lió 700 ezer forint fejlesztési kölcsönt kapnak új, modern gépek beszerzésére. MWÉ— ■■—!—■■■«—■■■>■■—■■■■■»■■ ft—1 s ■ C • BaMBcinWhan, a Krímben és : a Bakurinban szervezett nem- s zetközi táborokban üdülhetnek ; a fiatalok s ellátogathatnak ■ Bulgáriába, Csehszlovákiába, ! Magyarországra, Franciaország- : ba, Iránba, Jugoszláviába, Len- • gyeüországba és a Német De- ■ mokratikus Köztársaságba. A j diákok az idkolai szünetekben : a Szovjetunió városait kereshe- g tik fel szervezett formában, f ■ « ■ 1971-ben költöztek új laká- [ sukba a Kirov utca egyik há- J zának lakói. A házgondnokság : munkásai és alkalmazottai át- * alakították a régi épületet, • színpadot csináltak, vetítőbe- J rendezést szereltek fel, s össze- ; sen több mint száz négyzet- • méitemyi helyiséget alakítót- : tak a különböző öntevékeny ■ művészeti körök otthonává, • Mindezek mellett az újjávará- ■ zsolt ház a környék fiataljai ! jégkorong-, műkorcsolya-, sí- ! és tenisz-szakkörének is köz* • pontja lett * ■ Bjelinszikij városában a já- • rási pártbizottság és a járási • újság szerkesztősége tanfolya- ■ mot indított a környék tudó- ■ sítóinak. Az üzemekből, szov- : hozókból, intézményekben ér- i kezeit tudósítók meghallgatták j a járás vezetőinek, különböző [ munkaterületek szakemberei- } nek és a járási lap munkatár- ■ sainak előadásait az új év fe- ■ la da ta írói, a gazdasági tervek- ; ről és az újságírómunkéróL ï (d—ö) : Zárszámadás közben Január 20-a kárul nagy merészség zárszámadást tartani — hallottam Medgyasbodzáson Báli István tsz-elnöktől egy hét­tel ezelőtt. Való igaz, hogy el­sőnek lenni egy év lezárásában megyei, vagy éppen területi vo­natkozásban, nagy felelősség. De nem sokáig volt egyedül a med- gyesbodzásiak zárszámadása, meg a gyulaiaké, mert a múlt j héten jó ütemben folytatódtak a közgyűlések a többi termelő- szövetkezetben is és a tsz-tár- sulásoknál is. Az eddigiek hasz­nos tapasztalatokat, következte­téseket kínálnak. Érdemes bele­lapozni, nézzük meg ezeket. Mindenesetre megkapó az a körültekintés, amely lemérhető a választott szervek munkájáról, beszámolójáról. A régi értelem­ben felfogott elnöki beszámoló már csak névlegesen kötődik az elnök személyéhez, mivel 6 mondja el a vezetőség egyetér­tésével, annak megbízásából. Az elnöki referátumot ugyanis jó­val a közgyűlés előtt a tsz veze­tősége, mint a közgyűlés legné­pesebb bizottsága mindenhol megismerte, s megvitatta. Az el­lenőrző bizottság, a döntőbizott­ság és a nőbizottság jelentését a közgyűlés választott testületé­iben szintén alaposan mérlegel­ték. összegezték az elért ered­ményeket, körvonalazták az 1973. évi feladatokat. Ez így van rendjén, így helyes, így jó, de hát akkor ml ebben a különös, miért írunk, s beszélünk erről a helyes gyakorlatról? Pártunk X, kongresszusán és a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i ülésén szó volt, illetve határozat, állásfog­lalás született a szocialista de­mokrácia fejlesztéséről, szélesí­téséről, a tsz-ekben elért ered­mények népszerűsítéséről, a ter­melőmunkában előforduló hibák, hiányosságok felfedéséről, hatá­suk csökkentéséről, a gazdálko­dás hatékonyságának növelésé­ről. A termelés körülményeinek elemzését évekkel ezelőtt legfel­jebb egy-két ember tartotta fontosnak, most pedig: vala­mennyi közgyűlésen úgy érez­tem, valahogyan többen és mind többen vállalnak részt ebből a munkából. A párthatározat értel­mezése, alkalmazása a gyakor­latban tehát jó úton halad. Em­lékszem: évekkel ezelőtt a zár­számadás! beszámolót ketten is mondták. Az elnök az esemény politikai jelentőségét méltatta, a főkönyvelő pedig a számszaki részt ismertette. Akkoriban azért volt kettős a beszámoló, mert az elnökök jó része a számszaki részben nem minden I esetben tudott eligazodni. Ta- j valy már minden zárszámadő közgyűlésen csak egy személy, j az elnök terjesztette elő a be­számolót, vagyis most már va­lamennyien jól eligazodnak a gazdálkodásról készített kimuta­tásokban. De nemcsak eligazod­nak a számtengerben, hanem ér­velnek és vitatkoznak a brigád- és üzemegység-gyűléseken, a ve­zetőség ülésén, vagy éppen a közgyűlésen, hogy mit miért kell így vagy úgy, de helyesen csinál­ni. A gazdasági feladatok meg­oldásához tehát felnőttek a ve­zetők, s mindjobban felnőnek a tagok is. A lea»öbb vita „ rárszé­madások mai ciklusában is a jö­vedelem felosztása körül alakult j ki. Mire mennyit költsenek, I mennyit tartalékoljanak 1973-ra ! úgy, hogy a részesedéssel a tag­ság is elégedett legyen. Jó, hogy korábban vezetőségi üléseken született erre állásfoglalás és ha­tározat. Lényegében a szövetke- ! zeti emberek képviselői már elő­zőleg eldöntötték, hogy a köz­gyűlésen az elnök milyen állás- foglalást képviseljen. Az eddigi közgyűlések egytől-egyig elfő- 1 gadták a vezetőség javaslatát a jövedelem felosztására, noha he­lyenként ebből most több jut a felhalmozási alapba, mint 1971- ben vagy éppen 1970-ben. Bár­csak már akkor is követték vol- I nak a tsz-ekben a ?5:2S-ös jö­vedelemfelosztási arányt a ré­szesedésre és a felhalmozásra. Erre egyértelműen 1970-ben, a kommunista aktíván és a X. kongresszus előtti megyei párt­értekezleten született ajánlás. A részvevők határozata arra köte­lezte a tsz-ekben dolgozó pártta­gokat, kommunista vezetőket, hogy a felosztási és a felhalmo­zási alap arányainál a gazdálko­dás színvonalának növelésére tö­rekedjenek a 75:25-ös arányszám elérésével. Az eddigi zárszáma­dások közül talán csak egy tsz- ben maradtak el ettől. A pusz­taföldvári Lenin Tsz-ről van szó, amely az 1972. évi bruttó jöve­delem 21 százalékát fordítja fejlesztési célra. Ez mégis jelen­tős összegszerűségében és ará­nyaiban, mert kereken 107 szá­zalékkal több, mint amennyit 1971-ben erre a célra fordítot­tak. Az előrelépés tehát itt is el­kezdődött A megyei pártértekezlet hatá­rozata tehát jól halad a meg­valósulás útján. Köztiszteletnek és megbecsülésnek örvend, mert alkalmazásával a jövő erősebb, szilárdabb, jobb alapokra kerül. Ma egyre több gazdasági vezető, de az egyszerű tsz-tagok is lát­ják, hogy a pártértekezlet és a kommunista aktíva ajánlása he­lyes volt, követésre, elfogadásra érdemes, hiszen a közös gazda­ságok 1973. évi termelése, gaz­dálkodásuk eredménye, haté­konysága nagyobbrészt attól függ, hogy az önállósággal, a jö­vedelemnek a felhalmozási alap­ba összpontosításával a viszony­lag kiegyenlített személyi jöve­delem mellett miként élnék. Az 1972. évi gazdálkodás a vártnál, általában minden tsz- ben. jobb eredményeket hoa. így ebből a korábbi évekénél most több juthat felhalmozásra. Aj példák azt tanúsítják, hogy es j most minden eddiginél nagyobb j sikerrel, jár. A gazdálkodás ön- | állósága, a vetésszerkezet és az állattenyésztési ágazat központi előírásának megszüntetésével te­hát nem csökkentek a hozamok,, a különböző alapok, hanem lé­nyegesen növekedtek. A döntés Szombaton délután négyrészes irodalmi színpadi vetélkedő má­sodik fordulójára gyűltek Sza­badkígyósra négy szakmunkás­képző intézet fiataljai. Az el­múlt évi első találkozó után ez­úttal is a békési, gyomai, hajdú- szoboszlói és szabadkígyós! me­zőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkásképzők hallgatói mérték össze erejüket, adtak számot irodalomszeretetükről, a művészi önkifejezésben elért fejlődésükről. A gyomaiak pró­zával, verssel, dallal, tánccal idézték a szűkebb haza, a békési táj történelmét, jv'enét, népi ha­gyományait — Karollak, drága jóid című összeállításukkal e for­duló legsikeresebb csoportja let­tek. A szoboszlóiak Félelem nél­kül című műsora Ratkó József és Bella István költészetéből Növekszik a képzőművészeti és iparművészeti alkotások iránti érdeklődés a megyében — ezt bizonyítják a Képcsarnok Válla­lat békéscsabai bemutató termé­nek 1972-es forgalmi adatai. Az elmúlt évben csaknem tizenöt százalékkal több olajkép, grafi­ka, kisplasztika, kerámia, ötvös­munka talált gazdára, mint 1971-ben. Az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a megyeszékhe­lyen kívüli érdeklődés: vállala­toké, intézményeké, s egyéneké, jógának helyi gyakorlása, az em­berek véleményének meghallga­tása, az egyéni, a kö­zösségi és a népgazda­sági érdek egyeztetése a kis és nagyobb célkitűzések ismerteté­sét, elfogadását és jó megvaló­sításokat hozta a tsz-ekben. Tu­lajdonképpen ez a szocialista de­mokrácia kiteljesedése a mező- gazdasági üzemekben. Amikor tehát az elnöki be­számoló hangzik, belőle a sok egyes ember munkája fonódik össze, adja, hozza a milliókat, egy kicsit, egy lépéssel közelebb visz a rnl szövetkezetünkhöz, tjén, a miénkhez, a tagságéhoz, amely cselekvő részese a közös munkának és büszke hordozója a termelőszövetkezeti gondolat­nak. A szocialista demokrácia szélesítésével falun is ezrek, tíz­ezrek kapnak fórumot, hogy a közösség javára, életkörülményei tovább javítására kifejthessék vé­leményüket, s azután azért, hogy a szó és a tett egységét a dolgos hétköznapokban két kezük mun­kájával is képviseljék. Érthető tehát, hogy ezekben a napokban miért foglalnak helyet ünneplő­be öltözött nők és férfiak, fiata­lok és idősek a zárszámadási közgyűléseken, s hallgatják az 1972. évi munkáról készített tes­tületi jelentéseket A zárszámadó közgyűlé­sek egy-egy közösség életében a legnagyobb falusi ünnepek közé kerültek. Körösladányban, Mezőkováosházán, Gyulán, Med­gy esbod záson, Pusztaföldváron ez már így egyértelmű. Máshol is is az lesz, mert helyenként nem­csak egy esztendőről, az 1972- es ről adnak számot, hanem egy fél emberöltő munkájának sike­reiről is. Ez pedig olyan hallat­lan változást hozott parasztsá­gunk életében, melyhez hasonlót a szociális, a kulturális és a gaz­dasági életben n«m sok ország parasztsága mondhat magáénak. A közgyűléseken ezeket a szövő­dő szálakat erősítik, védik min­denhol, hogy a jövedelem össze­ge szövetkezetenként és dolgozó tagonként 1973-ban is tovább nôvekedjçp. Dnpsl Károly I adott az életet megrázó Őszinte­séggel tükröző keresztmetszetet. A békésiek szellemes rajzokkal tették színesebbé Fűzfák a Par­nasszuson című paródisztikus verscsokrukat A házigazdák — ők állnak az élen két forduló eredményeinek összesítése alap­ján — Varázslat címmel Nagy Lajos, Bertolt Brecht és Illyés Gyula gondolataiból ötvözték időszerű, humanista bemutató­jukat. A példamutatóan szervezett jetélkedősorozat harmadik és negyedik fordulóját is még eb­ben a tanévben rendezik, folya­matos fellépési lehetőséget bizto­sítva a csoportoknak, segítve a leendő szakmunkásokat a mű­vészet alaposabb megismerésé­ben. akik között szép számmal akad­nak fizikai dolgozók, ipari mun­kások, termelőszövetkezeti tagok. Az elmúlt esztendőben bővült a törzsvásárlók köre, akiknek ér­deklődése egyre inkább a mű­vészileg igényesebb termékek, műalkotások felé fordult. S egy időszerű érdekesség: a költő születésének másfélszáza­dik évfordulójára készült pla­kett, egyik oldalán Petőfi port­réjával, másikon felirattal — „Habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr”. Svnkmunkántanulók vetélkedője Próza, vers, tánc, dal Több műalkotás a lakásban

Next

/
Thumbnails
Contents