Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

TARKA kaml) úk A NEVELÉSRŐL: A szülői szemlélet alakításáért Az ifjúság neve! ése - oktatása nem történhet elszigetelten, sőt megosztottan sem. Nem lehet azt mondani, hogy csak az is­kola, vagy csak a családi ház feladata. Közös erővel, a család és iskola szoros együttműködé­sével lehet elérni, hogy a felnö­vekvő nemzedék kiegyensúlyo­zott, tanulást és munkát szerető, becsületes közösségi emberré váljék. Ehhez a közős munkához leg­nagyobb segítséget az iskolai szülői munkaközösségek adhat­ják. Alapvető feladatuk a neve­lési összhang megteremtése a nevelők és szülők között Éppen ezért legfontosabb, hogy az iskola megnyerje a szülőket közelebb kerüljön szülő és peda­gógus. Ennek már régen bevált és jő formája a szülői értekea­WWWWtBWBMW—a»MM—WWWWWÜW i Ujjas mellény \ Elkészítéséhez TOO % nyers- ; színű gyapjúíonal és 50 g zöld-; vagy feketeszínű fonál szűkéé- î ges, 4-es tűvel horgoljuk. Kilenccel osztható + két : láncszemmel kezdjük. A meg- ; felelő hosszúságú láncszemet ! behorgoljük két soron rövidpál- j cávaL I 3. sor: két láncszemmel kéz- j dünk a következő 3 rövidpál- ' «ára 3 rövidpálcát öltünk, a | következő egyráhajtásos pálcát; az első sor megfelelő pálcájának ; átfogásával horgoljuk, ugyanígy ■ horgoljuk a következő pálcát; is. A következő 7 rövidpálcára : 7 rövidpálcát horgolunk, iámé- ; teljük, 2 láncszemmel tordu- ; lünk. 4. sor: végig rövidpálea, a ; harmadik sor pálcáinak élőiről : való átfogásával. ■ 5 sor: 2 láncszemmel fordu_ ; lünk a következő 3 rövidpálcá­ra 3 rövidpálca, a következő 2 egyráhajtásos pálcára a 3. sor egyráhajtásos pálcájának átfo­gásával horgoljuk a két egyrá­hajtásos pálcát, majd 7 rövid- pálca ismételjük. A negyedik és ötödik sor is­métlésével dolgozunk. Ha az egyes darabokat meg­horg ltuk, kitűzzük, átgőzöljük ; és teljes kihűlés után össze- ; varrjuk az oldalakat és a vál- ! lakat majd a választott színből : 5—6 sor rövidp "Icával körülhor- : góljuk, a sarokpálcákra 2—3 ■ pálcát öltünk. 6b B.-né • le*, a családlátogatás, a fogadó­órák. Mind gyakrabban tapasz­talható, hogy a szülők nagy többsége keresi a kapcsolatot gyermeke iskolájával. A szülői értekezletekre való meghívást mind többen veszik komolyan, és ha az édesanya nem ér rá, akkor az édesapa megy el. Az sem ritka, hogy mindkét szülő jelen van. Ahhoz, hogy a szülői értekezletek valóban komoly se­gítséget adjanak a szülőknek, a pedagógusnak is nagyon jól fel kell készülnie. Nem enged­hető meg, hogy egy üyen érte­kezlet csupán az osztályzat fe­löli érdeklődésből álljon. Min­den alkalmat meg kell ragadni ahhoz, hogy a szülőket is ne­veljék, pedagógiai kultúrájukat emeljék. A megváltozót* családi körül­mények között, ahol mindkét szülő dolgozik, más alapon áll a családi élet mindennapja, mint amikor még az édesanya is ott­hon volt. A jelenlegi szülők* nagy többsége ilyen életkörül­mények között, üyen családi életben nőtt fel, ahhoz az élet­módhoz szokott Nem könnyű az átállás, ezért van nagy szükség a szülők szemléletének alakításá­ra, formálására. Hiszen a szülő csak akkor lehet jó partnere az iskolának, ha ismeri az iskola célkitűzéseit erről világos út­mutatást kap a nevelőktől. Tud­ják, mit vár tőlük az iskola, miben tudnak segíteni, és az is­kola is felméri a szülők segí­tőkészségének reális határait Ezt a nagyon komoly feladatot nem lehet egyoldalúan csak az iskola oldaláról megközelíteni. A szülői munkaközösségek rend­kívül nagy segítségére lehetnek ebben az iskolának. A szülők pedagógiai kultúrájának fejlesz­téséért szemléletük alakításáért a szülői munkaközösségek vá­lasztmányának néhány tanácsot kívánok adni. A már említett szülői érte­kezletek minden esetben tartal­mazzanak pedagógiai, nevelési tárgyú rövid előadásokat. Az osztá! v vezetők, osztálvfőnökök beszéljék meg a választmány tagjaival, adianak erről tájékoz­tatást. Az SZM-tagok fontos fel­adata legyen, hogy ennek Isme­retében az osztályba tartozó szü­lőkkel keressék a kapcsolatot — látogatás, találkozás — gvűítse- nek Idevonatkozó kérdéseket Bátorítsák a szülőket kérdezésre, vél"ménynvilváoífásra. A mun­kájuk miatt elmaradt szülőket keressék fel. tájékoztassák az el­hangzottakról. A nevelési téma mellett, vaev változatosan egv másik alkalomkor különböző tantárgyé ismertetéseket lehet adni. Bemutatni a szénen és gondosan vezetett füzeteket, magnóra felvett szén olvasást feleletet, verset, ezen keresztül ismertetheti a nevelő a követel- ménveket. összpv>nsonlí+ási ala- r>ot a^hat, a szüiőtrnelV tájéVoz- ta«-4s+ tanácsot az otthoni ta­nuláshoz. lsen sok nevelőtestület és vá- tasz^-uámr feVsmerte. hogy a7 igazi összhang munfernmt^sAhez kevés az a vélnnrAnvnsere amit g Ajőírt szülői értpUp-,1 Af s/S Fzárt már sok helyen évek éta rendszere­sen szerveznek a szülők szamára különböző előz^dAAi-af Vaevon iól bevált gyakorlat az ha lega­lább négyéves +»w«-.eWlen egy­másra énülő előoőé csorog a tot szerveznek. A pedagógus — mint szakember — irányítása elenged­hetetlen, de az SZM-választmány itt is sokat segíthet ebben, hogy a javasolt témákat ismerteti a többi szülővel, vagy vélemény- kutatást végez a szülők érdeklő­déséről. Az így közösen kialakított té­mákból kell összeállítani az elő­adásokat. Ezeket a tantestület tagjai, vagy más, az adott té­mában gyakorlott előadó tart­hatja meg. Az előadásokra való meghívás, a szülők minél na­gyobb számban való megjelené­sének biztosítása is fontos fel­adata az SZM-választmánynak. Nagyon nagy segítséget adhat­nak a munkahelyek is a szülők pedagógiai szemléletének alakí­tásáért. Ha pl. felmérik a mun­kahelyeken azoknak a szülőknek a számát, akiknek iskoláskorú gyermekük van, — a város bár­mely iskolájába jár is — és ha a létszám elegendő, számukra ott a munkahelyen is kell a kü­lönböző ismeretterjesztő előadá­sok között nevelési tárgyú elő­adást is szervezni. Az o>tt dolgo­zók között is akadhat SZM-vá- lasztmányi tag, akinek egyik legfontosabb féladata lehet az üyen szervezés. Szükséges azon­ban, hogy a munkahelyek veze­tői is támogassák ezt a minden­ki számára fontos kezdeménye­zést A elsorolt példákat, tanácso­kat lehetne még bővíteni, hi­szen nagyon sok változata lehet­séges és kell is, hogy legyen. Minden utat meg kell keresni, hogy a szülőket neveljük, peda­gógiai kultúrájukat emeljük, szemléletüket formáljuk, hiszen tagadhatatlan a család alapvető­en fontos nevelési feladata. A szülő azonban csak úgy tud­ja e szép és fontos feladatot ma­radéktalanul ellátni, ha maga is állandóan gyarapítja tudását, ismereteit Ehhez kíván segítséget adni az iskola, a szülői munkaközösség és a társadalom minden része, mert jogos az az igény, amit a KÖZNEVELÉS egyik hasonló té­májú cikkében olvasható: „A családnak kell megteremtenie azt a légkört, amelyben a gyer­mek kicsiny korától kezdve szin­te magába szívja a jó ízlést, a művelődésre való törekvést, az emberi kultúra szeretetét, a ma­gatartás és viselkedés esztétiká­ját. A család legfontosabb fel­adata nem a kulturális ismere­tek anyagszerű nyújtása (ez is­kolai feladat), hanem mindenek­előtt az igények és érdeklődések formálása.” E néhány gyakorlati tanáccsal kívántam segítséget adni ahhoz, hogy a család — iskola — tár­sadalom gyakorlati együttműkö­dése minél eredményesebb le­gyen. Afra Gyuláné tanár Békéscsaba, XI. sz. ált. isk. 12 1973, JANUAR 28. (A Polish WeeHy-b® Tréfák anekdoták A főnök így szol egyik beoss­■ tottjáhaz: ; — Ide hallgasson Gonzalez, ; a hivatalban megüresedett egy • állás, szeretném alkalmazni az i ikertestvérét ■ ; — Az ikertestvéremet, főnők • úr? — csodálkozik a beosztott ; — Igen, — bólint a főnök. — ■ Az ikertestvérét, akit tegnap ; délután a pelota-meccsen lát­• tarry miközben maga a nagy­• bátyja temetésén járt l Két apa beszélget: • — Nos, hogy megy & ísanu- : lás a kedves fiadnak? 8 ■ * Orvosnál — Mindenekelőtt azt taná­csolom. hogy a homlokát és a ; nyakát tartsa melegen... (A Quick-bői) I — Már jobban, egyelőre azonban még álnéven járok a szülői értekezletekre... • • • — Tegnap meglátogattam egy régi cimborámat aki 4Uat_ orvos és meghívott ebédre. — No, és mit ettetek? — Minden jel szerint az egyik páciensét... • • • Az operaelőadás kellős köze­pén az egyik néző dúdolni kez­di az áriát amelyet éppen a tenor éneket Szomszédja ráki­ált: — Hallgasson, an Isten sze­relmére! — Nekem mondja? —* kérdi a szomszéd. — Ugyan, dehogy! Annak sz alaknak mondom, aki ott a színpadon énekel és zavar ab­ban, hogy jobban halljam önt • • — Nos és milyenek »2 új szomszédai asszonyom? — Hát egyelőre különöseb­ben nem érdeklődöm irántuk. Csak annyit tudok, hogy az asz- szonynak két szeretője van, a férfi pedig háromszor ült a ráca mögött Semmi mást nem tudok róluk! • • • Társaságban egy hölgy a kö­vetkező kérdéssel fordult Montherlant-hoz : — Véleménye szerint az an­teiligen* férfiak jó férjnek bi­zonyulnak? — Asszonyom — válaszolta a® íré — az intelligens férfiak nem nősülnek. Disszonáns eset ; ■— Már megint ma- : ga az?! Mit akar!? ; — En, kérem csak_ ; visszahoztam zzt a— * — Maga mániákust Î Miért üldöz engem : mindig??! : — Kérem, én nem J tehetek róla... Büdös. — Ide sokkal ko- i molyabb vevők is jár- ! nak, akiknek nem bü- ; dös... ! — Kérem, én arról ; sem tehetek. Az utób- ; bi hónapban négyszer 5 jöttem vissza. ; — Éppen ez az! Azt i hiszi az én türelmem­ének nincs határa?! ; — Dehát mit csi­; náljak. ha büdös? ; — Ne szagolja! ; — De amint a ; számhoz veszem. ; megcsap a szaga... ; Alulról mégsem tap- ;lálkozhatom... S —Ez csak kifogás' • Vegye tudomásul, • hogy máskor szóba se i állok magával! Sőt. Fel is jelentem az ál­landó zaklatásért! — Tessék elhinni, én meg akartam en­ni, de a kislányom rosszul lett tôle... — Akkor inkább orvoshoz ment volna, ne hozzám! —- Ott is voltam. Adott receptet. Has­hajtót. — Tán csak nem azt akarja itt köve­telni. hogy a kiváltá­si pénzt én adjam hozzá?? — Tulajdonképpen ezért is jöttem, ha nem tetszik haragud­ni. — Ez már több a soknál! Egy hónap óta negyedszer állít be ide gyógyszer- pénzért! Hát mit gon­dol maga, SZTK va­gyok én? — Dehogy, de mit csináljak, ha négy héttel ezelőtt nyúlós volt a sörük, három hete a csirkéjük volt szagos, aztán a tökük savanyodott be. most meg a kacsapörkölt romlott. Az én kis fi­zetésemből nem telik annyi gyógyszerre. — Ide figyeljen, maga lehetetlen alak! Ide többet ne jöjjön vásárolni, mert ná­lunk nem fogja ki­szolgálni senki! Az ilyen vevők rontják meg a boltunk hírne­vűét! Elég magából, hónapot. — Kezítcsókolom. •—vd.—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents