Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-28 / 23. szám
A leglcözérdekűbb közérdek; Fedett létesítmények Budapesten és vidéki városokban Még az idén edzőcsarnokhoz jut Békéscsaba a Áz erőket egyesítve — „modern" betegségek ellen „Csütörtökön délelőtt sajtótá_ i jékoztatét tartottak a sportol újságíróknak az MTS-ben. A kétrészes program első részében dr. Harangozó Ede, a Magyar Testnevelési és Sportszövetség elnökihelyettese számolt be a sportlétesítmények helyzetéről: az elmúlt öt évben elkészült munkákról, és az új esztendő (valamint az egész IV. ötéves terv) elképzeléseiről. Az elmúlt esztendő központi beruházásai közül érdemes kiemelnünk az új olimpiai csarnokot, továbbá a tatai, duna- varsányi és mátraházi edző- csarnokot, vagy akár a Nemzeti Sportuszoda szabadtéri kis- medencéjének műanyag sátor, tetejét A beruházások egyébé ként nem csupán az MT5 hatáskörében vá'Aak valósággal Sportegyesületekkel, helyi taná csókkal közös akciók is indultak — jelentős eredményekkel. Az elmúlt esztendő jellemzéseként azt mondhatjuk él: társadalmi összefogással, közös erőfeszítésekkel előreléptünk a régóta várt, s régóta indokolt úton — a korszerűbb feltételekért Amikor aztán a vitában felmerült: miért is nem építünk az elkövetkező időszakban egy nagy, reprezentatív sportcsarnokot lényegében a korszerűség követelményei adták meg a választ. À magyar sportmeogatomnak ma nagyobb szüksége van harminc, jólfelszerelt edző csarnokra, mint (ugyanazon az iront egy mégoly díszes fedett stadionra. — Élmezőnyünk létesítményei elmaradnak a nemzetközi színvonaltól — fejtette kj dr. Harangozó Ede. — Jelenleg talán atlétikában állunk a legjobban. Ugyanakkor viszont gondot jelent hogy ninos például öttusa, kombinátunk, vagy 50 méteres fedett uszodánk Budapesten. A nagyobb sportegyesületeket a létesítményhiány hatalmas bérleti díjakkal sújtja. A Vasas például mintegy nyolcszáz-, az FTC pedig kilen cszázezer forintot fizet ki évente... TMK munkában jártas gépészteclmikesl felveszi!! Fizetés: Megegyezés szerint. Cím: MEZŐGÉP Vállalat Gyáregysége Székkutas. 88025 Nos, elsősorban a felkészülés korszerű feltételeit kell megteremteni! 1973-ban az Mrs 178 millió forintot költ a különböző sportlétesítmények építkezéseire. Az ösz- szeg felét a központi létesítmények kiadásaira fordítják. Gazdagodik a Népstadion: a metróállomás felé eső részen körcsarnok épül (osztrák szabadalom, 600—1 500 néző befogadására alkalmas), amely elsősorban a labdajátékokat és a nehézatlétikai ágakat hivatott ellátni; a Sportcsarnok mellett emeletes vívókombinát épül, a legmodernebb felszereléssel 1973-ban 36 millió forint jut a Császár uszoda építésére, s az uszoda várhatóan 1975. decemberére készül el, tehát kiszolgálja már a montreáli csapatot is, a felkészülés utolsó szakaszában. Kilenc nagy egyesületünk a központi beruházás 22 százalékát kapja segítségül edzőcsarnokainak építéséhez, s majdnem ugyanennyi érinti a megyék sport- és edzőcsarnokainak építését is. 1973-ban megkezdődik a Magyar Testnevelési Főiskola — összesen mintegy 200—250 milliós — fejlesztési programja, s új létesítményekkel gazdagodnak különböző iskolák is. Vidéken is mind több város épít fedett csarnokot Kecskeméten vasárnap adták át az új létesítményt Győrben, Salgótarjánban, Debrecenben, Kaposvá, rótt Szolnokon, Tatabányán ha. sanlóak építéséhez kezdenek. Még az idén edzőcsam«kh*»z Jutnak a versenyzők Kiskunhalason, Békéscsabán, Kazincbarcikán, Dunaújvárosban, Székesfehérvárott, Ny*r_ egyházán, Szolnokom, Gyöngyösön és Pécsett is. A fővárosban a Hévízi úton, a Bajza utcában, a XVIII. kerületi Vörös Hadsereg útján és! a XX. kerületi Mártírok útján épül műanyaggal fedett uszoda.” (Megjelent a Népszabadság és a Népsport 1973. január 26-i, pénteki számában). I Kétegyliázi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet a mezőgazdasági űzetnek felnőtt dolgozói részére szakmonkásképző és szakmunkástovábbképző tanfolyamokat indít a. alábbi szakokon: — mezőgazdasági gépkarbantartó szerelő (5 hónap) 1973. február 6-tál kezdődően — járműelektromos berendezés szerelő (19 hetes) 1973. február 19-cel kezdődően — növénytermesztő gépész (levelező, 18 hónapos) 1973. február 14-gyel kezdődően. Jelentkezéseket 1973. február 3-ig kérjük az intézet nmére levélben vagy személyesen eljuttatni 215359 A testedzés — egészségvédelmi tanácskozás margóiára Miután társadalmunknak több mint a felét nők teszik ki, jo- [ gos és indokolt a nők sportjáról, testedzéséről szólnunk. Fizikai, Idegi igénybevételüket tekintve — beleértve a „második műszak” terheit is — nem túlzás azt állítani, hogy a nők ilyen szempontból nagyobb részt vállalnak, mint a férfiak. Következésképpen veszélyezettségük is nagyobb. Ez tenné igazán indokolttá, hogy a prevenció, az aktivitás állandó szinten tartása, a pszichés terhelés levezetése érdekében sokkal nagyobb gondot fordítsunk a nők testedzésére minden korosztályban. Sajnos, ma még túlsúlyban azzal a helytelen szemlélettel találkozunk, hogy a sport nem a nőknek való. És ez a szemlélet főként a nők tudatát hatja át. ■ A pedagógusok bizonyítják, hogy — kevés kivételtől eltekintve — az iskoláskorú leányok sokkal tartózkodóbbak a sport és testnevelés iránt, mint a fiúk. Az iskoláskor befejeztével pedig vég'eg abbahagyták a sportolást. Szinte áttörhetetlen az a nézet, hogy a dolgozó nő „sportol” eleget: munkahelyen és otthon a kimerülésig dolgozik. Pedig mindannyian tudjuk, hogy a munka semmiképpen sem pótolhatja a céltudatos, az egészség megvédését szolgáló sportot. Munkahelyén a munkaártalom, otthon a kimerítő munka fizikai, pszichikai elfáradás és az állandósuló fáradtságérzet veszélye fenyegeti a dolgozó nőt. Világszerte terjedőben van egy mozgalom, a dolgozó nők ; munka utáni önkéntes kondid- j onáló testedzése. Hazánkban alig hallunk ilyenről. A megyében is — legjobb tudomásunk szerint, csupán a megyeszékhelyen serénykedik egy kis csoport. Kezdeményezésüket igen dicséretesnek tartjuk. Ha jól meggondoljuk, nagyon sok lehetőség volna elterjesztésére, ha ilyen igény jelentkezne. A konferencián nagy várakozás előzte meg dr. Kovács Andrásnak, az Országos Nőgyógyászati Intézet igazgatóhelyettesének korreferátumát, aki >rA nő szervezete és a rendszeres testedzés” című előadásában igen aktuális kérdéseket vetett fel. Elmondotta, hogy a serdülés korától a változás bekövetkeztéig az ivari működéssel összefüggő típusos változások, valamint a reprodukciós folyamatok megterhelései miatt a nő szervezetének igénybevétele más mint a férfiaké. A testedzésnek a női t szervezetre gyakorolt hatása a tömegekre érvényesíthető jelleg- ' gél még nem sikerült megoldani kellő adat és tapasztalat híján. A női szervezet j és a rendszeres testedzés összefüggései sokszor még azok előtt az orvosok előtt is ismeretlen, akik nem foglalkoznak külön sportegészségüggyel. A szülész, nőgyógyász szakorvosok is legfeljebb a terhességi torna jelentőségét ismerik. A rendszeres testedzésnek a női szervezet funkcióira gyakorolt hatásaival csak az általános szülészeti, nőgyógyászati tevékenység keretei között foglalkozott az intézet Néhány egyedi klinikai eset tapasztalatot nyújtott versenyszerűen sportoló nők, illetve családtagjaik reprodukciójára vonatkozóan. Ezek a tanasttalatok azonban nem egyértelműen jók. Az észlelések annyi hipotó^st megengednek, hogy a nagy fizikai megterhelést, a fokozott igénybevételt jelentő verseny- szerű soortok — egyoldalú sportágaknál — nem. vagy nem mindig kedvezőek a reprodukcióra. Vizsgálták a terhességi torna, illetőleg a gvermekágvas időszak testevakorlása iránti igénvt is a klinikán. M<“»állanftást nyert, hogy a terhességeknek és szülő nőknek legfittebb 10—i 5 •/„-a igényelte ezt. Sőt a szülész nőorvosok töhhséee sem tnrtia ma még szükségesnek, hoffv a női szervezet élettani működését a rendszeres testedzéssel összefüggésbe hozza. Másrészt a megterhelés sajátos és igen intenzív el tóiévá sa miatt mindinkább számolni kell a nők nsziebofizikai funkciózavarainak fokozódásával is. Ezek prevencióiának egvik lehetősége feltehetően a testedzéssel, rendszeres testgyakorlással és snort- tal eltöltött szahad idő. Ezzel szemben megáll anítható. hogy énnen azoknál, ak’knél az egészségvédelem és a prevenció ezen az úton is szükségesnek látszik, még az igény sem alakult ki a rendszeres testmozgás iránt. Biztosak lehetünk ahhan. hogy az j elkövetkezendő időkben is csak nagyon kevesen vállalkoznak majd a rendszeres testgvakorlás- ra azért, mert ezzel egészségűket óvhatják. Sokkal inkább valószínű. hogy azért vállalkoznak maid esvre többen a rendszeres testgyakorlásra, mert ebben leedvűlre* fe*ilc Foglalkozni kell röviden a menstruáció alatti sport, test-- gyakorlás kérdésével is. A testnevelők körében meglehetős bizonytalanság mutatkozik ebben a kérdésben. A mentesítésre vonatkozó kérések elbírálásában nincs egységes állásfoglalás. Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy nem helyeselhető a túlzott, Fonodái munkára felvessünk fonó sia^monkásnőket és 16 évet betöltött nőket betanulónak Betanulási idő 1 hónap. Bérezés: betanulási időre 1 200,— Ft. Betanulási idó után : 1 900—2 500, — Ft kereseti lehetőség. Kéthetenként szabad szombat Vidéki dolgozók részére szállást és ágyneműt biztosítunk. Bővebb felvilágosítást levélben adunk. Cím: PAMUTrSXTILMÜVEK FONÓGYÁRA, 1113 BUDAPEST. XI., BOCSKAI U. 90. Munkaügyi osztály. * minden foglalkozás nélküli kedvezmény. Nem lehet ugyanakkor egyetérteni azzal sem, ha az iskola és a testnevelő tanár eleve azt az álláspontot képviseli, hogy a menstruációs periódusokban nincs szükség semmiféle kíméletre. Az egyéni problémákat minden esetben mérlegelni kell. A túlzott követelmények veszélye abban is kifejezésre jut, hogy a leánytanulók egyre kevésbé végzik kedvvel a rendszeres testgyakorlást. Noha, éppen az ellenkezőjére kellene törekedni. A Központi Sportiskola leánytanulói körében végzett vizsgálatok annyit igazoltak, amennyit jórészt már eddig is ismertünk. Bizonyos sportágakban feltétlenül indokolt a menstruációs időszakban a fokozott kímélet. Ebben az időszakban teljesítményük is jelentősen csökken. Edzettségüknél fogva viszont lerövidült, zavarmentesebb volt a ciklus lefolyása. A nők sportjának, testedzésének kérdéseiben ma még átfogó általánosításokra nem vállalkozhatunk, mivel igen kicsiny a sportoló nők aránya, s ezek körében sem folyt még jelentősebb felmérés. Annyit mindenesetre megállapíthatunk, hogy a rendszeresen sportoló nők ellenálló- képessége, munkabíróképessége nagyobb, mint a nem sportolóké. (Folytatjuk) —ákó— A mai nap Békés megyei sporteseményei a következők. Kézilabda. A Békés megyei Népújság Teremkupa VII. fordulója. Békéscsaba, Kemény Gábor Gimn., 8.00 Bcs. Előre Sp. SI I.—Bcs. Vízmű, fiú serdülő, 8.35 Csorvási MEDOSZ SE—Gyulai Munkácsy Tsz, férfi ifjúsági. 9.10 Bcs. Élőre Sp.— Bélmegyeri Tsz, férfi ifjúsági, 9.40 Kamuti Tsz—Űjkígyósi Tsz, női I. o. 10.10 Tótkomlós! Sp.—Bcs. Előre Sp., női II. o. 10.45 Bcs. Vízmű SC II— Szarvasi Főiskola, férfi NB. 11.30 Újkígyósi ÁFÉSZ—Szarvasi Főiskola, férfi I. o. 12.05 Bcs. Vízmű SC—Tótkomlós! Sp.. férfi ifjúsági. 12.35 Csorvási MEDOSZ SK—Bélmegyeri Tsz, férfi ifjúsági. 13.10 Újkígyósi Tsz—Kamuti Tsz, férfi II. o. 13.45 Tótkomlósi Sp.—Bcs. Hungavis, női II. o. 14.20 Bcs. Sebes György Közg.—Kondo- rosi Tsz, női, I. o. 14.55 Szarvasi Főiskola—Újkígyósi Tsz, férfi NB. 15.40 Kondorosi Tsz— Mezőberényi Textil, férfi I. o. 16.10 Bcs. Konzerv SK—Bcs. Előre Sp. I., női NB. 16.55 Bcs. Előre Sp. II—Bcs. Vízmű SC I„ férfi NB. 17.40 Bcs. Előre Sp.— Szalvai SE. férfi I. o. Vívás. Országos III. osztályú kardverseny, Orosháza, 2. sz. általános iskola. (Bajcsy-Zsi- linszky u.), 9.30. Labdarúgás. Előkészületi mérkőzések. Szabó Lajos SE—Bcs. Előre Spartacus, Mezőtúr, 13.30. Gyulai MEDOSZ—Szalvai SE, 10.00. Saricadi Kinizsi—Gyulavári, 10.00. Bcs. Vasas—Bcs. MÁV, Vasas-pálya, 10.00. Orosházi Kinizsi II—Dunaújvárosi Kohász IX, 8.15. Orosházi Kinizsi I—Dunaújvárosi Kohász I* 9.30. Közgyűlés. A Bcs. Előre Spartacus SC egyesületi küldöttközgyűlése. Békéscsaba, Városi Tanács díszterme, 9.00 óra. 10 BÉKÉS mmaa 1973, JANúAB 38.
