Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

mini a _ G • A. 21N Az itifêrt fss Megjotalmazták „Kérjük, hogy feladatát ez­után is úgy lássa el, hogy több alkalommal részesüljön dicsé­retben, hogy leszerelése után büszkén mondhassuk azt, nem csak a munka frontján állt helyt, hanem a haza védelmé­ben is. Ehhez kívánunk erőt és egészséget.” Ezekkel a sorokkal fejeződik be a levél, amelyet néhány nap­ja egyik határőrsre továbbítot­tak a Békéscsabai Forgácsoló és Szerszámgépgyár vezetői Vitma- jer István határőr tizedesnek. Az előzményekre olvasóink bi­zonyára emlékeznek. Lapunk ja­nuár 14. számában riportot ír­tunk két határőrről, akik szolgá­latellátás közben a jeges folyó­ból kimentettek egy fiatal lányt. A gyár kollektívája, közöttük a Ságvári Endre szocialista bri­gád, amelynek bevonulásáig tag­ja volt a bátor határőr, a Nép­újságból tudta meg Vitmajer István helytállását Felkeresték az MSZMP alapszervezet titká­rát, a gyár igazgatóját és ÜSZB- titkárát, arra kérve őket, hogy nevükben is köszönjék meg Vit­majer tizedes helytállását, és amennyiben lehetőség van rá, jutalmazzák volt munkatársu- ; kát i e Ennek a vállalat vezetése ele- ; get tett és köszönőlevél kíséreté- ■ ben pénzjutalmat juttatott el az : életmentő határőrnek. SLÁ- GER­IET lis­ta í. (1) Darabokra törted a szívem (Bergendy) 2. (3) Szerenád szerelmemnek, ha lenne (LGT) 3. (2) Elmúlt egy év (Koncz Zsuzsa) 4. (4) Sirályok (Mini) 5. (7) Szentiván (Koncz Zsuzsa) S. (6) Azt hittem (LGT) 1. (8) Kövér nap (Generál) 3. (5) Arányúidon mentem (Kovács Kati) (9) Kotta nélkül 10. (—) Ez minden (LGT) (Zalatnay) 8 smmssn 197& JJANUÁK 28. Szakmunkástanulók vetélkedője Az idén is megrendezésre ke­rül a szakmunkástanulók nagy vetélkedője „A Szakma Kiváló Tanulója” országos versenye. A békéscsabai SÍI. számú Szakmunkásképző Intézetben az elmúlt napokban fejeződtek be az intézeti versenyek, s itt , dőlt el, kik képviselhetik szak- t májukat a megyei versenyen. | Szegedi Pál igazgató-helyettes i elmondta, hogy e rangos vetél- ■ kedő igen népszerű, s a szorgal- g másán dolgozó, tanuló diákok £ zöme szeretne bizonyítani. Az S intézeti versenyen 255 tanuló jj vett részt a selejtezőkön, s aj döntőbejutottak közül a lakatos- Î szakmában Kertész Imre és Bob- j vas Ferenc, az autószerelők kö- j zül Paliag Péter és Szabó Fe- ; renc, a villanyszerelőknél Har- ; mati József és Bánszki Pál, a ; víz- gázvezetékszerelőknél Nagy : János és Suba Mihály, az esz- 5 tergályosoknál Komlósi János és • Horváth Kálmán, míg az elek- j trón i kai műszerészeknél Püski j András és Csarnai Gábor sze- ■ rezték meg az első két helyezést, jj s ezzel azt á jogot is, hogy a j intézetet képviselhessék a feb- j ruárban megrendezésre kerülő j megyei döntőkön. Az intézet ; igazgató-helyettese azt reméli, ; hogy a versenyzők a hátralévő ; időt jól kihasználják és becsű- j letesen helyt fognak állni a me- j gye többi szakmunkástanulói kö- j zött. Elmondta még Szegedi Pál azt | is, hogy 19 ipari szakmában ren- j deznek az idén megyei verse- j nyékét Békéscsabán és Gyulán. Egy nagyszerű új kezdeménye­zésről is tájékoztatott bennün­ket, amikor elmondta, hogy a megyei döntőkre meghívják az általános iskola ipari pályára készülő nyolcadikosait, tapasz­talatszerzés és a szakma meg­ismerése céljábóL ‘OQooœ®8®EOOBœeaeoB<aBQoaBffl®aeasB®6®aœaoB&so g A Mini Magazint össze- ; állította: Lóny&i László E kezdeményezés valóban új- I szerű, minden bizonnyal az ál- ; talános iskolák igazgatói lehe- ! tővé teszik az érdeklődő úttörők : részvételét a szakmunkástanu- ! lók megyei versenyén. Háló Tanácskozás Az elmúlt héten tartotta tanácskozását a KISZ megyei bizottsága mellett működő Mezőgazdasági Rétegtanácsa. A résztvevők megtárgyalták, majd néhány kiegészítéssel el­fogadták a féléves munkater­vet. Ezután a „negyedik 5 éves tervért” mozgalomba be­nevezett brigádok elmúlt évi munkáját értékelték. A rétegtanács februárban fiatal mezőgazdasági szakem­berek részvételével rendez s szakmai beszélgetéseket Az öltözfíődpsroh Hol az egyéniség? A minap tizenéves korú is­merősömmel vitatkoztam az úgynevezett „menői” srácokról és lányokról és az általuk egy bizonyos rétegnek diktált divat­ról. Mielőtt ha csali vázlato­san is, leírom, hogy miről be­széltünk, úgy érzem előre kell bocsátanom, hogy nincs szándé. komban beleszólni a tizenéve* sek öltözködésébe. Ez nem cél lom, s hogy mégis elkerülhe­tetlenül ezt teszem, ez azért van, mert figyelmeztetni sze­retnék néhány dologra. Mint minden közösségben, a fiabaloknál is akadnak kiemel­kedő alakok, vezető egyén isé. gek. Nem mindegy azonban^ hogy ez a kiválasztás milyen tulajonságok alapján történik. Sajnos nagyon sokszor megesik, hogy valaki csupán feltűnő külsőségei miatt emelkedik ki seBcssGcssBsceeBeaseBBBBQsessBBiQ! Csak szabályosan Egy bikinibe öltözött fiatal nő belép a Monte Carlo-i Casinó- ba, körülnéz, majd pucérra vet­kőzik és megindul a játékterem felé. Az elé siető rendőröknek szemrehányóan mondja". — Maguk nem olvasták a be­járatnál elhelyezett táblát? — Miféle táblát? — Azt, amelyiken ez áll: „Für­dőruhában belépni tilos!” a szürke tömegből. Ifjúsági szó_ rakozóhelyeken .utcákon, gyak­ran találkozunk velük. Nem vitatom, jó dolog diva­tosan öltözködni. Kellemes ér­zés egy jó ruhadarabot elsőnek felvenni és csak pár hét múlva másokon látna. De nem, a divat okait akarom boncolgatni, ha­nem a divatozásnak néhány hátulütőjére szeretném felhívni a figyelmet. Először is az anyagi oldal. Akik maguk keresik rá a pénzt, azoknak könnyű a dolguk. Leg­feljebb kevesebbet költenek hasznosabb vásárlásokra. De a drága divatújdonságokat na­gyon sok diákon is fel lehet lelni, ök a néha túl engedékeny szülők zsebére gazdálkodnak. A divatot minden áron maj­molok kedvenc érve, hogy min­denki azt vesz magára, amit akar. Jó, fogadjuk el ezt igaz­nak, de akkor miért szólják meg a feltűnően öltözködők azokat, akik hagyományos ruha darabokban járnak? Mondják azt is, hogy az új divat praktikus .Ez igaz lehet, de nem mindenhol. Mert bizo­nyára célszerűek a hosszúszái'ú bakancsok és a beléjük tűrt nadrágok ott, ahol mínusz 20 fok és térdig érő hó van. Node Csabán? És főleg nyáron? Mi értelme van ennek? És végül hadd fejezzem be egy kérdéssel: Sokan azt mondják, hogy öltöz­ködésükkel egyéni jellemvoná­sukat akarják hangsúlyozni. De ha ruhadarabjaik a magazinok­ban látott modellek másolatai, akkor mondják, hová lesz az egyéniségük? Erőss György 0335130 'GQOfflSBSSOi ÚJ VIHAR MEGLEPŐ HÍR: FRENREISZ KAROLY, A LOKOMOTÍV GT EGYIK ALAPÍTÓ TAGJA AZ ÉV ELEJÉN KIVÁLT EGYÜTTESÉBŐL. Alig több mint másfél éve, hogy nagy hírveré­sek közepette megalakult az első magyar szuper­grupp, az LGT. Az együttes most újra viharokat kavar a hazai könnyűzenei életben. Erről kér­deztük meg az érintett zenekarok vezetőit, min­denekelőtt magát, Frenreisz Károlyt: — Sokat vitatkoztunk mostanában az együttes „hogyan tovább”-járól. Én az eddig bevált irány­vonal mellett maradtam, de a többiek másféle elképzelések felé tekintettek. Mivel nem tudtunk megegyezni, úgy határoztam, hogy kilépek az együttesből és egyedül hajtom végre eredeti el­képzeléseimet. Már régóta terveztem, hogy én is eljutok egyszer a mai nemzetközi pop-világ igen elterjedt és igen sikeres irányzatához, az úgyne­vezett szóló-lemezek készítéséhez. Ez sokrétű te­vékenység, magában foglalja a zeneszerzést, szö­vegírást, éneklést, hangszerelést és természetesen magát a hangszeres játékot valamennyi zene­szerszámon. Ami a stílust illeti, én továbbra is a rok-zene mellett maradok. Miután szólólemezem és Zalatnay Cini űj nagylemezének stúdiómunkáival elkészültem, a legrövidebb időn belül visszatérek a koncert­színpadokhoz, mivel számomra a színpad talán a legtöbb. Ehhez természetesen új együttes kell majd. Erről még túl korai beszélni, elöljáróban csak annyit, hogy ismét újdonsággal szeretnék jelentkezni a rok-kedvelők népes tábora előtt. Az LGT-ben maradt zenészek nevében Presser Gábor a következőket mondotta: — Január 3-án vált véglegessé az elhatározás Frenreisz kiválásáról, melynek oka az volt, hogy nem tudtuk egyeztetni a közös és az egyéni el­képzeléseket. Az LGT új tagja Somló Tamás, a Non Stop-ból került hozzánk. Régi barátunk, hat éve ismerjük, a Sinus együttes énekese Or- száczky mellett az ország legjobb énekesének tartom és ráadásul tíz hangszeren játszik. Leg­közelebbi munkánkkal kapcsolatban csak any- nyit, hogy a Vígszínházban játszunk Déri Tibor: Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról cí­mű darabjában, melynek zenéjét a Presser—Ada- mis szerzőpár írta. Március végén lengyelországi turnéra indulunk, április 8-án pedig megkezdő­dik tíz előadásból álló hazai turnénk, a „Loko­motív GT rock and roll cirkusz.” A Non Stop együttes vezetőjének, Zádor Ist­vánnak ez a véleménye: 1 — Nem érintett bennünket váratlanul a hír, mert a változás előzetes megbeszélések eredmé­nye volt. Én úgy tudom, hogy Frenreisz kiválá­sáról legutoljára Frenreisz szerzett tudomást, mert az első megbeszéléseken ő nem volt jelen. Tudomásom szerint személyes ellentétek is vol­tak, az LGT éppen a vígszínházi fellépés miatt nem vállalta az NDK-beli körutat, amely az együttesnek a hazainál is több sikert hozott vol­na. Szerintem az LGT-nek nem fog használni a változás, mert — Somló Tamást jó énekesnek és zenésznek tartom —, Frenreisz helyét és basszus­gitárjátékát nem tudja pótolni. Hozzánk ismét visszakerül Túrái Tamás, a Non Stop volt éneke­se. Stílusunkban változás nem lesz, pillanatnyi­lag különböző fellépésekkel az országot járjuk. Szeahalmi Éva fiatafoft arc^pcsarnofta Mécnok lett — csabai 'maradi Van annak talán már tíz éve is, hogy útjaink elváltak. Azóta jóformán semmit sem tudtam róla. Pedig az általános iskolá­ban a legjobb barátok voltunk. (Igenám, csakhogy a nyolcadik után ő a Vízműbe ment, én meg gimibe.) Nemrég azt hallottam róla: mérnök lett, csabai maradt. Tud­tam hát, hogy előbb-utóbb ösz- szefutunk. Vártam is ezt a ta­lálkozást, tartottam is tőle, hát­ha nem találjuk meg a közös hangot. De megtaláltuk. Hiszen mindketten hazajöttünk. Gye­rekkorunk: a nyílpuskák, a csúzlik, a fakardok, a számhá­borúk színhelyének városába: Csabára. Végül azután egy nap a megyei tanács egyik emeleti lépcsőfordulójában egymásnak ütközünk. — Te mit csinálsz itt? — kér­deztem elsőként ocsúdva. — Itt dolgozom — mondta, miközben bajsza elrejtette a félig örömmel, félig zavarral telt mosolyt. Azután, hogy az utób­bit leplezze, szabadfolyást enge­dett a 10 év alatt felgyülemlett mondanivalónak : — Okleveles közlekedés-építő mérnök vagyok. Tudod, ez azt jelenti, hogy a közlekedéssel kapcsolatos létesítményeket — az utakat, vasutakat, hidakat — kellene terveznem. De nem ezt csinálom, mert a tervosztályon dolgozom és én foglalkozom a lakás- és kommunális ügyekkel. Igaz, ösztöndíj-szerződésem is van a tanáccsal, meg letelepe­dési segélyt is kaptam, /3e nem ez volt a döntő, abban, hogy itt vagyok. Hanem az, hogy csaba­inak születtem. Tudod te is, tud­ja mindenki, hogy életszínvonal és kulturáltság tekintetében me­gyénk, városunk sajnos nem ép­pen a legelső az országban. Ezt túlhangsúlyozni egy kicsit már divattá is lett. Pedig így nagyon nehéz a lemaradást behozni. Egy város, egy megye legnagyobb hátránya ugyanis a többivel szemben éppen az, hogy lakói, polgárai nem szeretik eléggé. Emlékszel? A tér ahol játszot­tunk, az a kopár libalegelő szin­te szép tudott attól lenni, hogy nekünk a világot jelentette. Persze a várossal más a hely­zet. Még nem szép. De talán nem szeretik elegen és eléggé. Pedig lehetne és lesz is szép! A köz­pontban hatalmas, modem, eme­letes épületek, s a központot kör­körösen kertváros övezi majd. Tudod, ha rajtam múlna... Közben, míg beszélt, és gon­dolatban már régebben elnézést kértem tőle, hogy csak félfüllel figyelek. Nem mintha nem lett volna érdekes, amit mondott. Hanem éppen azért, mert a to­luló gyermekkori emlékekre egyre határozottabb formákat öltve épült rá a jövő Csaba ké­pe, amelynek alakulása egv ki­csit most már tőle is függ. Tőle; Sziklai Zoltán okleveles mérnök­től, egykori padtársamtól. (kővárv)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents