Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-28 / 23. szám
kr_ látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: Az igazi béke még messze van! Evekig várta a világ és várfa Vietnam: mikor hallgatnak el végre a fegyverek, mikor lesz vége a népirtásnak. Az utolsó hónapokban, 1972 októberétől az elmúlt napokig, már arra módosult a kérdés, hogy mikor írják alá az amerikaiak a békemegállapodást? Most pedig —• érthető módon — új kérdések lépnek előtérbe: mi lesz a tűzszünet után? Meghozza-e az igazi bőrét? Nem ünneprontás. ?» a békemegállapodás aláírása után számbavesszük azokat a veszélyeket is, amelyek a „törékeny békét” fenyegetik. Az Egyesült Államok elkötelezte magát, hogy 60 napon belül kivonja csapatait Dél-Vietnamból, de nem jellemző-e a tény, hogy azt a főhadiszállást, amely Saigonban volt és még van is, nem oszlatják fel, hanem egyszikűén csak — átköltöztetik Thaiföldre, pontosan Nakom-Phanom városába... Vagy egy másik aggasztó jelenség: Thieu elnök börtönei tele vannak dél-vietnami hazafiakkal, ellenzékiekkel. Egyes források szerint 300 OOO embert tartanak fogva! Ugyanez a Thieu ma is fogadkozik, hogy harcolni fog „az utolsó kommunista mag- semmisítéséig”— A nyugati sajtó megjegyzi, hogy ha a fegyveres összetűzések el is maradnak a tűzszünet életbelépésékor, a politikai küzdelem folyik tovább és nem bizonyos, hogy csak — szócsaták formájában... Még polgári lapok sem titkolják — például Párizsban —, hogy az USA beavatkozhat a dél-vietnami politikai helyzet alakulásába. Egy ismert amerikai professzor, a Henry Kissingerhez közelálló Huntington könyvét ma sokat idézik: Ez volt a címe — „Hogyan készüljünk fél a dél-vietnami politikai harcra?” Az egyetemi tanár „ta- . nácsaiból” idézhetjük: „A kulcs- | kérdés, hogy milyen magatartást tanúsítanak majd az amerikaiak a dél-vietnami választási eljárásban, a saigoni hadsereg nyíltan, vagy titokban való részvételét illetően. Az Egyesült Államok ösztönözhet, vagy akár ki is erőszakolhat szövetségeket, társulásokat a politikai élet szereplői között. Az amerikaiak pénzalapokat szolgáltathatnak, anyagi segítséget nyújthatnák egyes jelöltek támogatására, egyes csoportok előtérbe tolásához. Ez történhet titkos eszközökkel, de nyíltan is, a gazdasági segítség ürügyén...” Amit Huntington professzor — ismételjük: Kissinger „agytröszt jőiek” egyik tagja — javasol, az teljesen kézenfekvő. Az USA roppant arányú gazdasági segítséget helyezett kilátásba Vietnamnak (a VDK-nak is!) az újjáépítés céljaira. Amellett, hogy a gazdasági-politikai pozíciók megerősítése a cél, nyilvánvaló az is, hogy ezzel a nixoni adminisztráció az amerikai monopoltőke egy részének kíván kedvezni. Pontosan azoknak, akik eddig — a háború éveiben — kevesebbet kaptak az államtól, mint a fegyverkezési ipar és más hadiszállító cégek. Most a békésebb iparágak nagyjai jönnek sorra! Ök részesülnek az amerikai állami megrendelésekből. Amelyek „Vietnam javán” túl a monopóliumok javát szolgálják igazán. Meglehet, hogy ez ad új, másfajta lökést az amerikai gazdaságnak. Nem akarjuk azt bizonygatni, hogy az USA válságban van (a bruttó nemzeti termék 1972-ben majdnem elérte az 1 billió 200 milliárd dollárt!), de az mindenesetre elgondolkoztatja a new yorki és washingto- ni pénzügyi hatalmasságokat I meg kormányférfiakat, hogy a múlt évben rekordmagasságot ért él az a'>'°rikai külkereske- ! delmi mérleg hiánya! 6 és fél1 milliárd dollárral többet vásárolt az USA külföldön, mint amennyit exportált. Ugyanakkor, amikor Japánnal éppen fordított a helyzet: óriási plusszal zárta külkereskedelme az 1972-es esztendőt. A japán tőkések szintén rohamra indulnak a délkelet-ázsiai piac megszerzéséért, Indokínában a japán befolyás megteremtéséért vagy megnöveléséért. Tokióban azt mondják, hogy legalább egy- milliárd dollárért lennének hajlandók beruházni a vietnami újjáépítésbe. A japán—amerikai konkurrencia-harcnak ez az újabb szakasza jelzi, milyen következményei lehetnék a vietnami válság megoldásának. Nem mond ellent a japán—amerikai versengésnek, hogy Hirohito japán császár most már vállalkozik a sokat emlegetett, de mindig elhalasztott washingtoni útjára. Amíg az USA népirtó háborúja tartott, erre az útra nem került sor, mert attól félt, hogy alattvalói meggyűlölik, ha látványosan kiáll az Egyesült Államok elnöke mellett. Tévedés ne essék, nem kívánjuk csökkenteni a vietnami békemegállapodás aláírásának jelentőségét, csupán ama szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az igazi béke még messze van! Ugyanakkor világos, hogy például 1954-hez képest, a genfi egyezmények utáni helyzethez, hasonlítva sokkal kedvezőbbek a feltételek a vietnami nép vágyainak, akaratának teljesítéséhez. Akkor Dulles Amerikája nem volt hajlandó elkötelezni magát semmiféle rendezés mellett. Akkor Dél-Vietnamban viszonylag gyönge volt a népi felszabadító mozgalom, hiszen fő erőit északra szorították vissza. Most az USA is kénytelen aláírni a rendezésre vonatkozó előírásokat, a saigoni rezsimmel szemben most a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány áll, amelyet széleskörű nemzetközi elismerés követ, s amely Dél-Vietnam területének nagyobbik felén korlátlan úr. Most kialakult egy „harmadik erő” is, ámely nem kommunista ugyan, de gyűlöli a saigoni rezsimet és az amerikaiakat. Bizonyos, hogy a tűzszüneti előírások megtartása, a Párizsban aláírt békemegállapodás va- lóraváltása a vietnami nép érdekében áll, semmi esetre sem a dél-vietnami szabadságharcosok fogják az előírásokat megszegni. A nemzetközi jogi okmányok előírásainak és feltételeinek betartására felügyel az a négyes, nemzetközi ellenőrző bizottság, amely hétfőtől kezdve működik Saigonban. Ennek a bizottságnak tagja a Magyar Népköztársaság. Hazánk képviselőinek első csoportját a televízió nagy nyilvánossága előtt búcsúztatták pénteken este a Ferihegyi repülőtéren, nem túlzás azt állítani, hogy nagy nemzetközi tisztesség egy ilyen, történelmi fontosságú küldetést teljesíteni. A vietnami kérdés mindent a háttérbe szorított ezen a héten: a párizsi Brandt—Pompidou találkozót, amelynek pedig ünnepi külsőségeket adtak, hiszen 10 éve kötötte meg De Gaulle és Adenauer a híres francia—nyugatnémet szerződést, — a belga kormányválság megoldódását, — az európai haderőcsökkentési tárgyalásokat megelőző jegyzék- váltást. — a helsinki nagyköveti tanácskozásokon az általános vita befejeztét. Az utóbbi témákkal a következő hetekben lesz még alkalmunk foglalkozni, hiszen január 31-én, Bécsben kellene megkezdődniök a haderő- csökkentésről szóló előzetes konzultációknak, amel veknek kimenetele bizonyára kihat a helsinki tanácskozásokra is. KÖZLEMÉNY a KGST Végrehajtó Bizottságának 61. üléséről Moszkva Moszkvában 1973. január 23— 26. között megtartották a KGST Végrehajtó Bizottságának 61. ülését Az ülésen résztvett: Tano Colon, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának első elnök- helyettese, Frantisek Hamouz, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának miniszterelnökhelyettese, Mieczyslaw Jagielski, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Vályi Péter, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Damdingijn Gom- bozsav, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnök- helyettese, Gerhard Weiss, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Gheorghe Radulescu, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Mihail Leszecsko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnökhelyettese. Az ülésen Frantisek Hamouz, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviselője elnökölt. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya közötti megállapodásnak megfelelően egyes kérdések megvitatásában a végrehajtó bizottság ülésén Marko Orlandics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának tagja is részt vett A végrehajtó bizottság megvitatta a tanács titkárságának azokról az intézkedésekről adott tájékoztatóját, amelyet a tanács szervei elfogadtak a KGST XXVI. ülésszaka haározatairtak teljesítésére, és meghozta a szükséges határozatot A végrehajtó bizottság ülésén jóváhagyták azt a programot amelyet a KGST Tervezési Együttműködési Bizottsága készített a tagállamok 1976—1980- as évekre vonatkozó népgazdaságfejlesztési terveinek összehangolására. E program értelmében az 1976—80-as évekre vonatkozó népgazdasági tervek koordinálását a tagállamok a saját népgazdasági tervjavaslataik kidolgozása során végzik el, felhasználva az alapvető gazdaságpolitikai és tudományos-műszaki politikai kérdésekről és a prognózis-készítési munkákról folytatott kölcsönös konzultációk eredményeit és összehangolva ezt a távlati tervek koordinálása terén végzett munkával. A végrehajtó bizottság ülésén megvitatták a KGST tagállamaiban működő vízgazdálkodási szervek vezetőinek és a KGST titkárságának javaslatait azokról az intézkedésekről, amelyeket célszerű megvalósítani avégett, hogy csökkentsék az árvizek és a Duna szennyeződése okozta károkat a KGST Duna- menti tagállamaiban. Az ülésen megvitatták azt a munkát, amelyet a KGST köny- nyüipari és gépipari állandó bizottságai eddig végeztek a KGST-tagállamok könnyűiparának modem berendezésekkel való jobb ellátására, a komplex programban kitűzött feladatok megvalósítása érdekében. A végrehajtó bizottság jóváhagyta azt a minta-szabályzatot, amelyet a KGST-tagállamok jogi kérdésekkel foglalkozó képviselőinek értekezlete készített elő a KGST-országokban működő nemzetközi gazdasági szervek megalakításának és tevékenysé- j gének feltételeire vonatkozóan. : A végrehajtó bizottság megvi- j tatta az arról a tanácskozásról szóló tájékoztatót, amelyet a : végrehajtó bizottság elnöke foly- | tatott a KGST-bizottságok, ál-1 landó bizottságok és más KGST- szervek képviselőivel, hogy kicseréljék tapasztalataikat a KGST szerveiben a komplex program megvalósítása és a! KGST szerveiben végzett mun- j ka további tökéletesítése érdeké- I ben folytatott munkáról. A végrehajtó bizottság elfogadta az e kérdésre vonatkozó határozatot. Az ülésen megvitatták a KGST XXVII. ülésszaka előzetes napirendjének kérdését. Megvitatták és jóváhagyták a végrehajtó bizottság 1973. évi munkatervét és a KGST titkárságának 1973. évi költségvetését. A végrehajtó bizottság megvitatta a tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének más kérdéseit is, és ezekről határozatokat hozott. A végrehajtó bizottság ülése a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folyt le. (TASZSZ) Magyar vezetők üdvözlő távirata a VDK vezetőinek Hanoi A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság E'nöki Tanácsa, kormánya és az egész magyar nép nevében forró hangú táviratban köszöntötték vezetőink a VDK, a Dél-vietnami Köztársaság vezetőit a béke- megállapodás aláírása alkalmából. Vietnam népének történelmi háborúja az emberiség szabad- ságszeretetének és békevágyának nagyszerű szimbólumává lett Most. amikor a béke beköszönt Vietnam véráztatta földjén, a haladó világ mélységes tisztelettel adózik tengernyi áldozatvállalásuk, hősiességük, s magasztos ügyük nagyszerű diadala előtt — írja többek között a távirat, majd így folytatja: Vietnam népe forradalmi háborújában meghátrálásra kényszerítette a társadalmi haladás legelszántabb ellenségét, az imperialista világ legerősebb hatalmát és csatlósait. Győzelme példázza harcának mélységes igazságát, kifejezi azt a legyőzhetetlen erőt, amely a világ haladó emberisége összefogásában, a szocialista országok közösségében. a proletár nemzetköziség, ben rejlik. Vályi Péter hazaérkezett Moszkvából Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese szombat reggel hazaérkezett Moszkvából, ahol a KGST Végrehajtó Bizottságának 61. ülésén vett részt A vietnami nép harca eredményéként létrejönnek a békés építés, a demokratikus átalakulás jobb feltételei. Vietnami testvéreinkkel való proletárintemacio- nalista szolidaritásunk változat- ilan, s a többi szocialista ország, gal, a világ minden haladó ere. jével együtt tőlünk telhetőén segíteni fogjuk Vietnam békés újjáépítésének, nemzeti felemelkedésének nagy munkáját KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Magyar—bolgár hosszúlejáratú postai és tárközlési megállapodás Eredményes tárgyalások után dr. Csanádi György közlekedés. és postaügyi miniszter és Hara- lambi Trajkov tájékoztatási és postaügyi miniszter aláírta a magyar—bolgár hosszúlejáratú postai és távközkési megállapodást Az egyezmény a két ország közötti 1990-ig meghatározza a postai és távközlési együttműködés integrációs programját. A bolgár küldöttség — amely budapesti tartózkodása során több postai üzemet, létesítményt is meglátogatott — szombaton elutazott hazánkból. (MTI) Magyar—svéd gazdasági együttműködés A hét folyamán három különböző, de egymással összefüggő gazdasági témáról fo'ytak hivatalos magyar—svéd államközi tárgyalások Budapesten. Most tartotta a harmadik ülését a magyar—svéd gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyesbizottság. ezzel párhuzamosan tárgyalások folytak az új magyar—svéd hosszúlejáratú árucsereforgalmí megállapodásról, ugyanakkor az 1973. évi ke. reskedelmi forgalomról is tárgyaltak. A magyar—svéd vegyesbizottság ülésének jegyzőkönyvét szombaton írta alá a bizottság két elnöke dr. Vékony Lajos, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője és Eric Pet_ tersson svéd iparügyi minisztériumi államtitkár-helyettes. A Szabadság moziban február 1-től 3 előadást tartunk. Előadáskezdes: 4, 6 és 8 órakor, A Brigád mozi február 1-től ötnapos játszásra tér át Vasárnaptól csütörtökig üzemel. Előadáskezdés: fél 4, fél 6 és fél 8 órakor. 215328 A két ország képviselői a hét folyamán rögzítették az 1973. évi külkereskedelmi árulistákat is, az erről szóló jegyzőkönyvet Rácz Péter, a Külkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője és Karl Anders Wolter svéd kül- ügyminisztériumi osztályvezető írta alá. Bővítették az árulistákat. Magyarország elsősorban textíliákat, egyéb könnyűipari termékeket, hengerelt árukat, mélyhűtött gyümölcsöt és egyéb élelmiszereket szállít Svédországba. Onnan gépeket és berendezéseket. cellulózét, papírárut vásárolunk.
