Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-28 / 23. szám
folytatás az 1. oldalról) fl Központi Statisztikai Hivatal jelentése Néhány iparcikk termelése villamos energia, milliárd kwő szén, millió tonna kőolaj, millió tonna földgáz, milliárd köbméter benzin, millió tonna fűtőolaj, millió tonna gázolaj, millió tonna hengerelt acél. millió tonna bauxit, millió tonna cement, millió tonna kénsav, ezer tonna műtrágya (hatóanyagban), ezer tonna műanyagok, ezer tonna, autóbusz, darab televízió, ezer darab hűtőszekrény, ezer darab papír, ezer tonna pamutszövet, millió négyzetig méter gyapjúszövet, millió négyzete méter cipő, millió pár millió Pír? hús, ezer tonna Az év folyamán a kapacitás bővítése és korszerűsítése érdekében számos ipari beruházást fejeztek be, nagyrészt vidéken. Ennek során példáiul az ország villamoserőmű veinek teljesítő- képessége több mint 200 mw -tál, a kénsavgyártásé 185 000 tonnával, a papíriparé mintegy 75 000 tormával nőtt. A gépipar kapacitása új üzemeJckial és üzemegységekkel bővült Megkezdte termelését a beremendi cementgyár. A textilipari üzemek többségében rekonstrukciót hajtottak végre. Az iparvállalatok értékesítése 8 százalékkal nőtt, belföldire 3 százalékkal, exportra 16 százalékkal többet adtak el, mint az előző évben. A, ipari termékek árszínvonala 1972-ben 2 százalékkal emelkedett, Építőipar Az építőipart termelés a tervezett 3—i százalékkal szemben 1 százalékkal növekedett. Az állami építőipari vállalatok 4—5 százalékkal többet, az építőipari szövetkezetek és a közös vállalkozások 2—3 százalékkal kevesebbet termeltek, mint az előző évben. 1972-ben csökkent j a folyamatban lévő építkezések j fezárna, értékük azonban nagyobb volt, mint 1971-ben. A kivitele- j ző építőiparban foglalkoztatottak | száma 2 százalékkal, az építő- * ipari munkásoké 1 százalékkal i emelkedett. A munka termeié- j kenysége a kivitelező építőiparban 2 százalékkal nőtt. Az építőipari árszint, főleg egyes épi- j tőanyagok központi áremelése miatt, 4—5 százalékkal maga- i sabb volt, mint 1971-ben. Az országban 1972-ben 90 000 , lakás épült. A lakásépítési terv : összességében jelentősen túltel- • jesült. 1971-hez viszonyítva is ! számottevő a fejlődés. Az új la- j kások között több a házgyári la_ ! kás. Mezőgazdaság — vízgazdálkodás a A mezőgazdaság a tervben | számított 2—3 százalékkal szem- : ben 4 százalékkal növelte ter- : melését, ezen belül a növényter- : mêlés 7—8 százalékkal, az állat- ■ tenyésztés 1 százalékkal. ■ A búzatermés 4,1 millió tonna ■ volt, több. mint eddig bármi- ; kor. Kukoricából 5.5 millió ton- j nát takarítottak be. hektáron- | ként 39,7 q-át, átlagtermés 12 ; százalékkal haladta meg az egy j évvel korábbit. A szálastakar- : mányok termésátlagai 8—12 szá- : zalékkál emelkedtek. A cukor- : 1972 évi 1872 évi az 1972 évi terv tény tény az 1971. mennyiségben százalékában 16,0 16,3 109 28,0 25,8 94 1,9 2,0 101 4,0 4,1 110 1,2 1,2 116 2,8 2,8 118 2,3 2,4 112 2,2 2,2 108 2,4 2,4 113 3,0 3,0 110 523 566 121 811 555 101 — too 122 7070 6974 110 360 350 94 311 331 119 283 290 108 316 312 102 44 38 94 40 ff- ^ 37 ív- i 98 —» 428 110 répaitormés 2,9 millió tonna, 42 százalékkal több volt, mint 1971-ben. Néhány norény termésmennyisége és termésátlaga búza kukorica cukorrépa x (termésmennyisége millió tonna) 1971 3,9 4,7 2,0 1972 4,1 5,5 2,9 termésátlag, q/hektár 1971 30,7 35,4 278 1972 31,0 39,7 370 Burgonyából 12 százalékkal kevesebb termett, mint az előző évben, a zöldség- és a gyümölcstermelés viszont 6—7 százalékkal nőtt. A szőlőtermés 820 000 tonna volt, 10 százalékkal több az előző esztendő termésénél. A sertésállomány áz év végén 6,9 millió darab volt, 700 000-rel kevesebb az egy évvel korábbinál. A vágósertés-termelés (970 000 tonna) 9 százalékkal, a felvásárlás (633 000 tonna) 14 százalékkal haladta meg az 1971. évit. A szarvasmarha-állomány az év végién 1,9 millió darab volt, annyi, mint egy évvel korábban. A vágómarha-termelés és felvásárlás nem érte el az 1971. évit. Változatlan tehénállomány mellett a tejtermelés 2 —3 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági aktív keresők száma csökkent. Nőtt a traktorok, a szállítást és a betakarítást végző gépek teljesítő- képessége. A mezőgazdasági üzemek 11 százalékkal több műtrágyát használtak fel. Egy hektár szántó, kert, szőlő, gyümölcsös területre — hatóanyagban j kifejezve — 190 kg műtrágya1 jutott. Az öntözött terület 30 százalékkal nőtt. A vízgazdálkodás a korszerűen kiépített árvízvédelmi töltések hosszát R0 km-rel, a közműves vízellátásban részesülő lakosság számát 4 százalékkal növelte. Közlekedés-hírközlés A személyszállítás 3 százalékkal nőtt, az áruszállítás annyi volt, mint 1971-ben. Á villamos- és Diesel-vontatás aránya a vasúton elérte a 80 százalékot; 90 új nagyteljesítményű Diesel-mozdonyt, 22 villamosmozdonyt és 2300 teherkocsit állítottak forgalomba. A közúti hálózat korszerűsödött. az M7-es autópálya második nyomvonala tovább épült Budapesten a helyi közlekedés javítására teljes hosszában kiépítették és üzembehelyezték a kelet-nyugati metróvonalat, 86 darabbal növelték az autóbusz- állományt, és több helyen lépcsőzetes munkakezdést vezettek be. A személygépkocsi-állomány 340 ezerre növekedett. Az éves gyarapodás 45 ezer darab. A személygépkocsik 90 százaiéka volt magántulajdonban^ A telefonelőfizetők száma 1972. december 31-én 451000 volt. A múlt év folyamán az elő_ fizetők száma 27 000-rel emelkedett. Az év végéig az ország 65 helységét kapcsolták be a távhí- vásos rendszerbe. Külkereskedelem A teljes külkereskedelmi forgalom a szállítási költségekkel együtt 8 százalékkal volt nagyobb, mint 1971-ben. A kivitel a szocialista ég a nem szocialista országokba egyaránt 21 százalékkal a tervezettnél jobban emelkedett. Szocialista országokba a kivitel növekedése nagyrészt ipari késztermékekből, elsősorban gépekből és ruházati termékekből adódott. Jelentősen nőtt az alumíni umkoh ászati termékek és az alkatrészek kivitele is. A nem szocialista országokba mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékekből 25 százalékkal, ipari késztermékből 21 százalékkal exportáltunk többet, mint az előző évben. A behozatal az előirányzottnál 10 százalékkal, az 1971. évinél 3 százalékkal kisebb volt. A szocialista országokból 4 százalékkal kevesebb, a nem szocialista országokból ugyanannyi volt az import, mint egy évvel korábban. A szocialista országokból csökkent a gépimport, mérséklődött a fogyasztás iparcikkek és az élelmiszerek behozatala. A nem szocialista országokból az anyagok és fogyasztási iparcikkek behozatala ■ csökkent. | A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege a tervezett pasz- szívummal szemben aktívummal zárult. Ezen belül: az egyenleg aktív a szocialista országokkal, passzív a nem szocialista országokkal, de a passzívum lényegesen kisebb volt, mint egy évvel korábban. Beruházások A szocialista szektorban a beruházások összege folyó árakon 103 milliárd forint volt, valamivel több, mint 1971-ben. ösz- szehasonlító árakon viszont a beruházás 2 százalékkal csökkent. Központi beruházásokra 10—12 százalékkal többet, vállalati, szövetkezett beruházásokra 3—4 százalékkal kevesebbet fordítottak, mint egy évvel korábban. A központi beruházásokon belül elsősorban az egyedi nagyberuházásokra, a lakásépí- j tésre, valamint a vasúti jármű- j park bővítésére és korszerűsítésére fordított összegek emelked- j tek, A vállalati-szövetkezeti be- j ruházások közül a mezőgazda- sági terme lőszövetkezetefc beruházásai csaknem 20 százalékkal csökkentek. 1972. folyamán 90 müffiárd töri nt értékű beruházást fejeztek, be, többet, mint az előző esztendőben. A befejezetlen beruházások állománya az 1971. évinél kisebb mértékben, 13 milliárd forinttal nőtt. Jövedelmek*> fogyasztás Az egy munkásra és alkalmazottra jutó reálbér — előzetes számítások szerint — kib. 2 százalékkal emelkedett. Fokozódott a pénzbeli és természetbeni tár_ sadalmi juttatások összege is. Az agy lakosra jutó reáljövedelem 3,5 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi forgalom 162 milliárd forint volt. A növekedés: 9,5 millárd forint, 6,3 százalék; áremelkedések nélkül 3,1 százalék. 1972-ben a kiskereskedelemben a közületi vásárlások csökkenitek. Â kiskereskedelmi forgalom alakulása 1972-ben milliárd százalékos növeke- Ft des az előző évhez képest élelmiszerek és élvezeti cikkek! ruházati cikkek vegyes iparcikkek kiskereskedelem összesen A szolgáltatások igénybevétele 4—5 százalékkal bővült. A mezőgazdasági népesség saját termelésiből származó fogyasztása az előző évhez képest lényegében nem változott, összességében az egy lakosra jutó fogyasztás 3,5 százalékkal növekedett. A takarékbetétállomány összege az év végén 54,5 millárd forint volt, 6,1 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időpontjában. A fogyasztód árak a tervezett mértékben. 3 százalékkal emelkedtek. jórészt sl, év elején végSsszehas ár. ható áty 77,5 7,3 4,0 27,4 5,3 1,7 56,7 5,4 3,5 161,6 6,3 2,1 sek hatására. Az átlagot meghaladó mértékben emelkedett az idényjellegű élelmiszerek, a vendéglátás, a ruházati cikkék és az építőanyagok árszínvonala. Népmozgalom« egészség ügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1973. január 1-én 10 415 000 fő volt, A múlt évben 153 000 gyermek született, 118 500-an haltak meg, a népesség 34 500 fővel gyarapodott. Ezer lakosra 14,7 élveszü- letés és 11,4 halálozás jutott, a természetes szaporodás 3,3 ezrelék volt. A csecsemőhalálozás az előző évi 35 ezrelékről 33 ezrelékre csökkent ■8siiesa2S3fiaieaccssa*a I : BiKtS MBYB 1873, JANUAR 28. £2El Munkásassaonyok a békéscsabai Pamuttextil üzemben.. (Fotó; Demény Gyula) Az orvosok száma 24 300-röi 25 100-ra emelkedett, és az év végién 10 000 lakosra 24,2 orvos jutott. Az orvosokkal együtt az egészségügyi dolgozók száma meghaladta a HO 000-et A kórházi ágyak száma 1200-zal bővült, és az óv végén több mint 86 000 volt A bölcsődék összesen 42100 gyermeknek, a bölcsődéskorúak 10 százalékának az ellátását biztosították. 1972 végén mintegy 185 000-en vettek igénybe gyermekgondozási segélyt. Óvodába több mint 250 000 gyermek járt, a, óvodáskorúak 59 százaléka. A bölcsődékbe és az óvodákba felvételt kérők egy részét, a jelentős bővítések ellenéne sem tudták elhelyezni. Az 1972—73-as tanévben az általános iskolákban 1 043 600 gyermek tanul, 26 400-zai kevesebb, mint az előző tanévben. Az általános iskolai oktatók száma 63 430-ról 64 000-re, az osztálytermeké 31 630-ról 31 950-re emelkedett. A, általános iskolai tanulók 22,5 százaléka jár napközibej A középiskolák nappaiK, esti és levelező tagozatán ebben a tanévben 346 500-an tanulnák, ezen belül nappali tagozaton 219 100-a». a középiskolás korúak 31,5 százaléka. A gimnáziumi tanulók aránya a- elmúlt tanévi 51,7 százalékró) 50,5 százalékra csökkent. A főiskolai és az egyetemi hallgatók száma 86 310-ről 90 860-ra emelkedett. Nappali tagozaton 58 380-an tanulnak, a hallgatók 64 százaléka. A nappa- 48,5 százaléka diákotthonban la1971- ben 5500, 1972-ben 6600 könyvet adtak ki. A könyvek példányszáma 53 millióról 63 millióra emelkedett. A rádióelőfizetők száma 1972 végén 2,5 millió volt, a tdevízióelőfizefő- ké 2,1 millió. Idegenforgalom 1972- ben 6,4 millió külföldi járt Magyarországon, 5 százalékkal, 300 ezerrel több. mint egy évvel korábban. A külföldiek 85 százaléka szocialista országokból érkezett. Az év folyamán a vendégfor- galmi férőhelyek száma 13 000- rel, ezen belül a szállodáké 2400-zal bővült. 1972-ben 1,4 millió magyar állampolgár járt külföldön, 26 százalékkal több, mint 1971-ben. A legtöbben a szomszédos szocialista országokba utaztak. Budapest, 1973. január 27. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIV AT AU
