Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

t Világ proieiairjaitp egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG 'A MEGYEI PÁRTB.I ZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1973. JANUÁR 28., VASÁRNAP Ara: 1,29 forint XXVIII. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM MA g KÖZLEMÉNY A KGST TANÁCSKOZÁSRÓL (2. oldal) FELNŐTTEK, KEZÜKBEN TANKÖNYVVEL (4. oldal) KÉT NAP OROSHÁZÁN (9 oldal) aláírták a vietnami megállapodást Nguyen Buy Trinh, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bízott ágának tagja, a VDK minisz­terelnök-helyettese és külügyminisztere Párizsban a békém"gállapodás aláírása előtt. Kép: Ngu­yen Duy Trinh (balra) és Le Due Tho az Orly repülőtéren. Szombaton délelőtt 11 óra után került sor Pá­rizsban. a Vietnam-konferencia színhelyén, a nemzetközi konferencia-központ négy tanácskozó termében a világszerte várt eseményre, a viet­nami háborút megszüntető és a békét helyreál­lító megállapodásnak, valamint három jegyző­könyvének aláírására. A Kleber-sugárúton a nemzetközi konferencia- központ, a volt Majestic-szálló épületének kör­nyékén már kora délelőtt több mint ezren gyűl­tek össze, hogy a VDK és a DIFK zászlóit lobog­tatva köszöntsék a békét és újból kifejezésre jut­tassák a párizsiak szolidaritását a hős vietnami néppel. A konferencia épületének előcsarnokában Jean-Paul Angles, a francia külügyminisztérium protokollfőnöke fogadta az érkező négy külügy­minisztert és kísérőiket, akik a színpompás egyen, ruhájú francia köztársasági gárda kivont kard­dal tisztelgő testőreinek sorfala között vonultak az aláírás színhelyére. A négy külügyminiszter — Nguyen Duy Trinh a VDK, Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK, Wil­liam P. Rogers, az Egyesült Államok és Tran Van Lam, a saigoni kormány külügyminisztere — a Vietnam-konferencián részt vett küldöttsé­gek tagjaival együtt zöld posztóval fedett hatal­mas kerek asztal mellett foglalt helyet, egymás, sál szemben a VDK és az Egyesült Államok, il­letve a DIFK és a saigoni kormány küldöttsé­gei. Jelen voltak az ünnepélyes aktuson a nemzet­közi ellenőrző és felügyelő bizottságban képviselt országok nagykövetei is. ők a nagy kerek asztal mellett két kisebb, téglalapalakú asztalnál foglal­tak helyet: az egyik asztalnál a DIFK és az Egye­sült Államok küldöttségei között Mód Péter ma­gyar és Askari tábornok indonéz nagykövet, a másik asztalnál pedig — a VDK és a saigoni kor­mány küldöttségei között — Emil Wojtaszek len­gyel és Leo Cadioux kanadai nagykövet. A négy külügyminiszter 11 óra 6 perckor kezdte meg az aláírási aktust, amely csaknem húsz percen át tartott. A külügyminisztereknek összesen 32 ízben kellett aláírniok nevüket: a megállapodás és a három jegyzőkönyv két-két — angol és vietnami — nyelven és 4—4 példányban készült okmányaikra került oda névaláírásuk. A délelőtt aláírt három jegyzőkönyv közül az egyik a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bízott, ság működésének részletes szabályzatát tartal­mazza, a másik a vegyes katonai bizottságok te­vékenységét szabályozó előírásokat, a harmadik pedig a katonai és polgári foglyok szabadon- bocsátására vonatkozik. Szombaton délután 15 óra 45 perckor a Viet­nam-konferencián részt vett VDK. illetve ame­rikai delegáció kíséretében a nemzetközi konfe­rencia-központ nagy tanácstermében a VDK, illetve az Egyesült Államok kormánya nevében aláírták a vietnami háborút megszüntető és a békét helyreállító megállapodást és azzal kap­csolatban négy jegyzőkönyvet. A délelőtt aláírt jegyzőkönyveken kívül ez alkalommal a VDK kikötőit elzáró amerikai aknazár eltávolításáról intézkedő jegyzőkönyvet is aláírták. A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata A Magyar Népköztársaság | kormánya mélységes megenge­déssel és örömmel vette tudomá­sul, hogy a Vietnami Demokra_ tikus Köztársaság, a Dél-Viet-j nami Köztársaság, az Amerikai Egyesült Államok é§ a Vietna­mi Köztársaság kormányainak képviselői január 27-én Párizs­ban aláírták a megállapodást „A háború befejezéséről és a béke helyreállításáról Vietnam . ban” A magyar kormány kiemel­kedő jelentőséget tulajdonít a t megállapodás aláírásának, 1 amely a hazája függetlenségé j ért és egyesítéséért harcoló j hős vietnami nép nagy történél, j mi eredménye, s véget vet aj második világháborút kővető korszak leghosszabb és legpusz­títóbb háborúiának, a Vietnam belíigyeibe való idegen beavat-/ kozésnak. A Magyar Népköztársaság kormánya attól az óhajtál veiéi Teltetve, hogy ily módon is í hozzájáruljon a vietnami oekel és az általános nemzetközi er.y 1 hülés üevéhez, az érdekelt fe-j lek felkérésére vállalta azt a| megtisztelelő feladatot, hogy részt vesz a megállapodás vég­rehajtásának ellenőrzésére élet. re hívott nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság munká­jában. A Magyar Népköztársaság kormánya ismételten leszögezi, a testvéri szolidaritás mély ér­zéseitől vezettetve hazánk nepe erejéhez és lehetőségeihez mér. ten elő fogja segíteni az el­szenvedett háborús sebek mi­előbbi begyógyítását és hozzá kíván járulni az égés? vietnami nép érdekeinek megfelelő bé­kéhez, A Központi Statisztikai Hivatal jelentése Az 1972 évi terv teljesítéséről* a népgazdaság fejlődéséről Az 1972. évi terv fő célkitűzé­se a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása volt. Ezért a terv azt írta elő, hogy a nem­zeti jövedelem 5—6 százalékos növelése mellett a fogyasztás 5 százalékkal emelkedjék, a fel­halmozás (a beruházások és a készletfelhalmozás együttes ösz_ szege) pedig az e’őző évi szinten maradjon. A külkereskedelem­ben a kivitelt a behozatalnál lé­nyegesen gyorsabban kellett nö­velni . 1972-ben a nemzeti jövedelem a tervezett ütemben emelkedett. A lakosság fogyszatásának a nö­vekedése a tervezettnél lassúbb volt. A felhalmozás, főleg a mérsékeltebb kész'etnövekedés miatt, kisebb volt az előirány­zatnál. Mindezek következtében a nemzeti jövedelemből a fo­gyasztás aránya a tervezett 72 százalékról 74 százalékra emel­kedett a felhalmozás pedig 28 százalékról 26 százalékra csök­kent. A külkereskedelmi forga­lomban kiviteli többletet értünk eL Az Î972-, évi népgazdasági terv telfesítése nemzeti jövedelmi TERV az 1971. év 105—106 TÉNY százalékban 105 ipari bruttó termelés 105—106 105,6 építőipari bruttó termelés 103—104 101 mezőgazdasági bruttó termelés 102—103 104 a lakosság reáljövedelme 105 103,5 a lakosság fogyasztása 105 103,5 kiskereskedelmi forgalom 107 103 beruházás 100 98 behozatal (folyó árakon) 107 97 kivitel (folyó árakon) 114 121 Ipar A szocialista ipar bruttó ter­melési értéke 5,6 százalékkal volt több, mint 1971-ben. Az állami ipar termelése a terve­zett ütemben, a szövetkezeti iparé valamivel mérsékeltebben fejlődött. A szocialista ipar a termelésnövekedést a tervezett­nél kisebb ’étszámmal érte eL Az iparban dolgozók száma 0,8 'Vo­kal kevesebb, ezen belül a mun­kások száma csaknem annyi volt, mint 1971_ben. A munka terme­lékenysége 6,5 százalékkal emel­kedett. Â szocialista ipar termelése, létszáma és termelékenysége 1972-ben TERV TÉNY az 1971. év százalékba: bruttó termelés 105—106 105,6 ezen belül: állami ipar 105,4 105,5 szövetkezeti ipar 110,2 107,7 foglalkoztatottak száma 100,5 99,2 ezen beiül: állami ipar 99,0 99,1 szövetkezeti ipar 97,1 97,1 egy foglalkoztatottra jutó 105 106,5 bruttó termelés A legtöbb ipari ágazat terme­vesebbet termelt az előirány­lése a tervezett ütemben Illetve zottnál a bányászat, a kohászat annál gyorsabban fejlődött. Ke­és az építőanyagipar. A szocialista ipar bruttó termelése ágazatok szerint 1972-ben TERV TÉNY az 1971. év százalékban bányászat 100 96 villamosenergia ipa 107 108 kohászat 104 102 gépipar 105 106 építőanyagipar 107 104 vegyipar 111 112 könnyűipar 105 105 egyéb ipar 106 110 élelmiszeripar 106 106 szocialista ipar összesen 105—106 105,6 A termelésben, a felhasználás­kék a műanyagok és a moder­ban — a központi fejlesztési nebb gyártási e’járássai készült Drogramoknak megfelelően — cikkek aránya, valamint az autó­nőtt a korszerűbb energiahordo­buszgyártás zók. az alumíniumipari termé­(Folytatás ® S. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents