Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-27 / 22. szám

Országos jelentőségű kulturális események és rengeteg apró munka Békéscsaba kulturális tervében

„Az urbanizálódás világméretű, feltartóztathatatlan folyamat, amelynek jellege a társadalmi berendezkedéstől, az adott ország gazdasági és politikai viszonyaitól függően más és más. Mennyiségileg a városok méreteinek és a városok számának növekedését, minőségileg a városi lakosság szükségleteinek és az azok kielégítésére hivatott intézményrendszerek bővülését, fejlődését jelenti. Békéscsaba a múltból urbanizáció vonatkozásában ■nagyon keveset hozott magával, a felszabadulás óta eltelt negyedszázad eredményeit azonban már alapnak tekinthettük, akkor, amikor városunk távlati, kulturális fejlesztési .terveit készítettük. A szocialista társadalom városainak, Békéscsabának is egyik alapvető jellemzője, hogy a bennük élő munkásság a társadalom vezető osztálya. Ebből adódnak legalapvetőbb feladataink.” — A megyeszékhely

1973. évi közművelődési munkaterve kezdődik ezékikel a sorokkal, miután a terv összeállítói értékelték az elmúlt év kulturális programjainak megvalósítását. Sok és jelentős eseményt sorolhattak fel. Közöttük a III. Nemzetközi Bábfesztivált, az Országos Könyvészeti Tanácskozást, a Balassi Együttes jubileumi ünnepség-sorozatát, képzőművészeti kiállításokat, az elmúlt évben megjelent, országosan is jelentős kiadványokat, a Békéscsabai Nemzetiségi Tájház megnyitását és azokat a vendégszerepléseket, amelyen testvérvárosaink művészeti együttesei mutatkoztak be.

Mi less az idén?

A városi tanács művelődés- ügyi osztályának említett mun- íkaterve válaszol erre a kérdésre. Szembetűnő, hogy milyen nagy gondot fordítanak a város munkásságának kulturális ellátására. A munkaterv megjelöli, hogy a munkásság helyzetét, művelődési igényeit folyamatosan vizsgálják és értékelik; megfelelő eszközökkel és módszerekkel felújítják a szabad társuláson alapuló munkás közművelődési, önművelő egyesületek hagyományait; megerősítik a közművelődési intézmények társadalmi vezetését.

A munkaterv jelentőségéhez mérten foglalkozik a tanyán élő emberek kulturális ellátásával. A cél elsősorban a tanyai fiatalság bekapcsolódása a város kulturális életébe, ehhez azonban — többek között — a termelőszövetkezetek vezetőinek szemléletváltozására is szükség van, amely elsősorban a szövetkezetek szociális és kulturális alapjának ésszerűbb felhasználásában valósulhat meg.

Érdekes és nagy feladatokat megjelölő az ifjúságpolitikai tennivalókkal foglalkozó rész. A művelődési és önművelési lehetőségeken kívül a kulturált szórakozási alkalmak szaporításáról kívánnak gondoskodni. Néhány ilyen lehetőség a sok közül: az állandó ifjúsági park városiasabbá, színvonalasabbá tétele; az ifjúsági klubok városi hálózatának megszervezése; a klubok tartalmi munkájának javítása; a közművelődési intézmények, az iskolák együttműködésének eredményekben és nemcsak papíron megmutatkozó továbbfejlesztése.

A munkaterv hangsúlyozza, hogy a közművelődési intézményekre háruló feladatok között jelentős helyet foglal el az értelmiségiek koncentrációja, ami egyik lényeges feltétele annak, hogy városunk kulturális tekintetben Dél-Kelet Magyarország egyik vonzási központja legyen. Jogosan állapítja meg a munkaterv, hogy Békéscsaba közművelődési intézményei még nem jutottak el arra a fokra,

hogy az alkotó munka szilárd

bázisai legyenek. Bizonyos eredmények azonban már születtek (helytörténeti kutatás, irodalmi, képzőművészeti alkotások) egy-egy kulturális intézménynek azonban már ebben az esztendőben konkrétan és meghatározható módon kell részt vállalnia az alkotók összefoglalásából, megteremteni az alkotómunkához szükséges feltételeket, műtermeket, alkotóházat vagy szobát, szakmai konzultációkat, vitákat, sík,

Fókuszba» m netelömunka és á kulturált szórakozás

A „Kiemelt szervezési és nevelési feladatok” című fejezetben a városi kulturális munkaterv félreérthetetlenül határozza meg a következőket: „Alapvető feladatunk annak biztosítása, hogy a város közművelődési munkájának hatása fokozottabban érvényesüljön a munkásság, az ifjúság és a parasztság körében.”

Hogyan lesz valóság? Elsősorban úgy, hogy a munkaterv készítői állandó feladatuknak tartják az igényfelmérést, mely a tájékozódás és rövidtávú munkatervek elkészítésének alapja. Az sem mindegy, hogy a termelőüzemek és gazdaságok kulturális, pénzügyi lehetőségeit hogyan használják fel, és miként veszi ki kötelező részét a peremkerületek és a tanyai lakosság neveléséből, szórakoztatásából a szakszervezeti művelődési intézményhálózat.

Többször és többet szükséges építeni a város szellemi erőire, a képzőművészekre, az írókra. a muzsikusokra, a színmű, vészeikre, a helytörténészekre, stb.

Egyszóval; 1973-ban a város valamennyi közművelődési intézményének fókuszba állított feladata a nevelőmunka, a személyiség-formálás és a kulturált, ismereteket is nyújtó j szórakozás jó alkalmainak biztosítása. Százféle és még több formája van és lehet mindezeknek. Szakkörök, klubok, a családi és társadalmi ünnepségek | terjesztése, a természettudomá- ! nyos műveltség bővítése, a fi- • zikai dolgozók gyermekeinek : valóságos és hatásos segítése, a | művészeti nevelés számos for- » májának és újaknak alkalma- | zása. !

a

A városi munkaterv ezután j találóan jellemzi a város mű- 5 velődési intézményeinek elmúlt ; évi tevékenységét, és az új esz- | tendő részletesebb feladatait, g Amikor a feladatokat megjelöli, - a hiányosságokra is rámutat, mert azt tartják, hogy újabb eredmények elsősorban a hibák, a laza munka, a nem kellő odafigyelés felszámolásából születnek.

irányítás, ellenőrzés, együttműködés

A munkatervnek ez a része nagyon jelentős. Mert hiába a jó terv, a helyes elgondolás, ha az irányítás, az ellenőrzés és az együttműködés nem megfelelő, a tervből aligha lesz valami. Sajnos, számos példát idézhetnénk erre Békéscsaba közművelődésének elmúlt éveiből, de máshonnan is. A munkaterv készítői most határozottan kiállnak az irányítás, az ellenőrzés és az együttműködés szükségessége mellett. Minden- nanos és konkrét kap^so’atok kiépítésére és azok erősítésére törekednek a város összes kulturális intézményével. Gyakran és rendszeresen látogatják a kulturális eseményeket, hogy

tájékozódásuk valóságos legyen. Erősíteni kívánják kapcsolatukat az üzemi szakszervezeti művelődési intézményekkel, a város külterületein működő népművelési ügyvezetőikkel pedig negyedévenként beszélik meg feladataikat és ösztönzik az azonnali tapasztalatcserét. Eze_ ken kívül természetesen számtalan kisebb jelentőségű, de mégis fontos formában kívánják megvalósítani a közművelődés igencsak sarkaüatos kérdéseit, az irányítást, az ellenőrzést, és az együttműködést.

Végül a munkaterv felsorolja azokat a kulturális eseményeket, melyek ebben az esztendőben jelentőségükben túlnőnek a megyeszékhely határain. Ilyen lesz többek között márciusban a Békéscsabai Ifjúsági Napok eseménysorozata, a Nemzetiségi Úttörő Kulturális Találkozó, melyen az egész Tiszántúl úttörőcsapatai és a szomszédos országokból érkezett vendégegyüttesek szerepelnek, az V. Országos Amatőrfesztivál, a májusiban sorra kerülő Nemzetiségi Dalfesztivál, az áprilisi „A” osztályú Országos Társastánc Verseny, a Magyar Földrajzi Társaság júniusi vándorgyűlése, és a VIII. Kulich Gyula Országos Premfotó-kiál- lítáa

6. &

Hajnalban, délben, este

Szabad pártop a Víz- és Csatornamű Vállalatnál

(Tudósítónktól) , ;

Az MSZMP Központi Bizottsága novemberi határozata volt a témája a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat legutóbbi szabad pártnapjának. Ma- kovei Jenő párttitkár bevezetője után Oláh Józsefné, az MSZMP békéscsabai Városi Bizottságának munkatársa mondott bevezetőt, majd ő válaszolt a felmerült kérdésekre. Ismertette a határozat legfőbb poli ti- : kai, ideológiai, gazdaságpolitikai ; gondolatait, beszélt a munkahe- I

lyi demokráciáról, a dolgozók vélemény-nyilvánításának fontosságáról, a politikai nevelőmunka erősítéséről, ntajd szólt a gázprogramban kiemelt helyen szereplő megyeszékhely gázbekötési tervéről, az árak ellenőrzésének folyamatosságáról. A szabad pártnapon elhangzottak segítették a vállalat párttagjait és pártonkíviili dolgozóit, hogy jobban megismerjék a Központi Bizottság határozatát.

Seres Sándor

Másfél évtisseddel a darab

emlékezetes Békés megyei sikere után a Jókai Színház ismét műsorára tűzte Dario Niccode- mi Hajnalban, délben, este címfi kétszereplős komédiáját. Az előadást Szűcs János rendezte, Felkai Eszter és Gálfy László alakítják szerepűt. A január 18-i tájbemutató óta Békés » Csongrád megye több helységének nézői tapsolhattak a mulat_ ságos játéknak. Január 30-án, kedden Szentesre .szerdán Oros. házára, csütörtökön Makóra Iá* tógát az együttes.

(Fotó; Demény Gyula)

Höfmet Endre;

A RASZPUTYIN

Az Ignatyev-szalonon keresztül ismerkedett meg a jövevény Oroszország egyik legtekintélyesebb egyházfejedéLmével, Germogen szaratovi püspökkeü, az Igaz Oroszok egyik pillérével. Ö is, a szövetség többi vezetője is úgy érezte, a sztarecben megtalálták a politikai céljaiknak legjobban megfelelő, engedelmes eszközt. Elhatározták, hogy ezt az eszközt nemcsak lefelé, hanem felfelé is megpróbálják hasznosítaná, A szövetség számára sokat jelentene, ha kreatúráját, „a nép képviselőjeként” valahogy be lehetne juttatni az udvarba és harcba vetni a konzervatív oldalon.

Ez persze nehéz dolog, a cári palota kapui csak a bennfentesek egészen szűk köre számára tárulnak fel. Talán Feofan bemutathatná, mégis csak a cár- né gyóntatója. A, archimandrite nem volt buta ember, ismerte befolyása korlátáit.

— Megpróbálhatom, de jómagam ehhez nem vagyok elegendő. Meg keü nyernünk a dologhoz a montenegrói hölgy ekek

SEJTÉI

Á „montenegrói nővérek”, Anasztázia és Milica nagyhercegnek, I. Miklós montenegrói király lányai, akik II. Miklós oár unokafivéréhez, az úgynevezett Nyikolájevicsekhez mentek férjhez. A két asszony szerette volna egyengetni férje karrierjének útját. Hamarosan felismerték, hogy Alekszandra cámé osztja misztikus hajlamaikat, így hát sorra mutatták be neki a különböző látnokokat és csodatevőket. Feofan elvitte Rasz- putyint Nyükoláj Nyikolájevics nagyherceg palotájába. Neki is, feleségének, Anasztáziának — becenéven Sztanának — k megtetszett a furcsa muzsik. És nekik is ugyanaz jutott eszükbe róla mint archimadritának és püspöknek, grófnak és szerzetesnek.

Szavakban bólogatva bizonygatták, hogy a sztarec jó szolgálatot tehet az Igaz Oroszoknak. ha a cári pár közelébe jut. Gondolatban azonban azt a reményt dédelgették, hogy Rasz- putyin a trón közelében — ha sikerül odajuttatniok — jó szolgálatot tesz majd nekik;

Ä sees már eíőnajzoSta a hihetetlen história kontúrjait. A távoli falucskából útra kelt muzsik közeledett a cár palotájához.

Ä cár naplója

A cár titkos naplójában 1905 november 1. jelzés al att a következő bejegyzés olvasható. „Ma megismerkedtünk egy istenfélő emberrel, a Tobolszk-tartomány- bell Grigoríjjal.” Ugyanebben a naplóban, pontosán egy esztendővel később, 1906 november elsején ez a mondat áll: „Gri- goríj 6.45-kor érkezett. Meglátogatta a gyerekeket és 7.45-ig beszélgetett velünk. Milica és Szta- na velünk vacsoráztak, Grigo- ríjról folyt a szó egész este.”

Az Igaz Oroszok tervének első része tehát sikerült: a szibériait Szttmin keresztül be:"tta+_ ták a birodalom legszentebb szentélyébe. Hogyan történt?

A trónörökös — erre később még hosszasan visszatérünk — beteg volt halálos beteg és a cámé már zokogni sem tudott. Anasztázia Nyikolájevna nasv- hercegnő érkezését jelentettek; Sztana belépett és azt mondta:

— Ne aggódjék. Alekszandra, minden jóra fordul. Az Igaz Oroszok, a monarchia leghívebb támaszai találtak egy Istennek kedves szibériai muzsikot, akiben gyógyító erő lakik. Tagnap este nálunk volt és azt üzeni önnek: „Jelentsd a cáménák, hogy meggyógyítom a fiát. Mire katonasorba serdül, kutyabaja lesz.”.