Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-27 / 22. szám

Jubileum után a Kétegyházi T akarékszö vetkezetben Elsők között «Mailt meg 1957-ben megyénkbe« a Két­egyházi Takarékszövetkezet. Azóta másfél évtizedet hagyott maga mögött a kezdetben falu­si bankként emlegetett pénzin­tézet, Szeiezsán Pétert, a takarék­szövetkezet működésének más. fél évtizedéről kérdeztük: — Tizenöt év nem nagy idő — kezdte a számvetést Szele­tein Péter. — E rövid idő azonban elegiendő volt arra, hogy itt a mi megyénkben is szervezetileg és gazdaságilag megerősödött új pénzintézetek lépjenek színre, szolgálva a tapogat, illetve az egész lakosságot. Mint mindenütt, K.étegyhazán is az idősebb testvérnek, m földm ű vessző, vetkezetnek , és az összefo­gás eszméiben hinni tudó 85 alapító tagnak köszönhető, hogy 1957. július 17-én megtarthat­tuk az alakuló közgyűlést, majd öt és fél hónap múlva, vagyis december elsején megkezdhette működését Kétegyházán a ta­karékszövetkezet. És a későbbi folytatás milyen volt? — N'ehdz voit a kezdet — folytatta a pénzintézet ügyveae, tője — Ez abból fakadt, hogy az alapító tagok kivételével a község lakossága nem ismerte a takarékszövetkezet feladatát így aztán nem is bíztak benne Pénzét a lakosság nem merte nálunk elhelyezni. Két év kellett ahhoz, hogy a kétegy háziak kö­zöl mjnd többen kérüljenek közelebb az értük alakult szö­vetkezett pénzintézethez és bíz­zanak benne. 1959. december végére — vagyis a megalakulás máeotfik évének utolsó hónap­jában — már 246 tagja volt nenzintózetűnknek, miközben a betétállomány elérte a 366 ezer forintot Ez akkor azt jelentet­te ,hogy túljutva a bizonytalan, ságon, jelentős anyagi bázissal rendelkezve tervezhettük a kö­vetkező lépést Az újabb lépés megtételére nem egészen egy évsei később, 1960. októberé­ben került sor, amikor is a 6 ezer lakosú szomszédos Elek községben ki rendeltséget nyi­tottunk. — Igazán gyorsö temfi fejlő­désről azonban csak 1962-től beszélhetünk, amikoris éven­ként 2—4 millió forinttal nőtt betétállományunk. S ez azt jelentette, hogy most Kétegy­házán .Eleken, Gerlán és a né­hány hónappal ezelőtt hozzánk csatlakozott Dobozon együttvé­ve több mint 30 millió forint betétállományt kezelünk. Ki­helyezett kölesönállományunk pedig meghaladja a 13 millió forintot. Dicsekvés nélkül azt is mondhatom, hogy pénzintéze­tünket a nagyok között emle­getik országos szerveink. Tag­ságunk száma ma már megkö­zelíti az 5 900-at. S miközben eredményeink felfelé íveltek, 1968-ban Kétegyházán új üzlet, házat avattunk. 1971-ben pedig Eleken adtuk át rendeltetésének a korszerű és minden igényt ki_ elégítő kirendeltséget. Idei leg­fontosabb feladatunk viszont, hogy a múlt év második felé­ben hozzánk csatlakozott dobo­zi pénzintézet is a kor követel­ményének megfelelő üzlethez-1 ba költözzön. Azt is Szelezsán Péter ügyve. zetőtől tudtuk meg, hogy a be­tét gyűjtésen és kölcsönfolyósí. táson — mint alapvető üzletága, kon — túl számos más pénz­ügyi szolgáltatást végète a Két­egyházi Takarékszövetkezet. így például e pénzintézet végzi az ÁB megbízásából a különböző biztosítás kötéseket, s az ezzel összefüggő minden egyéb ügyek intézését Ma már 17 dolgozója van a négy községre kiterjedő pénzintézetnek, mint a megye legnagyobb takarék­szövetkezetének. A 17 dolgozó közül — akik évek óta eredmé. nyesen versengenek a szocialis­ta brigád cím elnyeréséért — négyen tulajdonosai a Kiváló Dolgozó jelvénynek. Míg Temei Lászlómé, az elein kirendeltség ügyvezetője és Szelezsán Péter, a körzeti takarékszövetkezeti ügyvezetője kiérdemelte az OFT által adományozott Kiváló Szövetkezett Munkáért kitünte­tést Itt tart most, a 15 éves jubi­leum után a Kétegyházi Taka­rékszövetkezet Balkus Imre «watncnnsfraaiaaim'nflMiHMiiiiiaiii ttszeS a jóindulatúan tenyeres- íalipag mondattad robbant be az orosz nagypolitikába Grigoríj Jefiúnovlics Raszputyin. Jőfi el ismét. Bátyuska!" Ennék az embernek valahogy akkor is, később is minden olyan termétsztes és egyszerű volt. Megérkezésekor Fülöp-Mil- ler szerint „cuppanós csókot” nyomott a bámuló cári pár ar­cára, aztán odament a szenve­dő .gyerek ágyához, aiki zavaros fólai mában valami megnyugta­tóan kellemes dörmögésre lett figyelmes. — Ne félj semmit Aljosa, most szépe« alkerülgetjük eze­ket a csúnya fájdalmakat Hol­napra egészséges leszei és akitor játszunk ám csak vígan. Most pedig hallgasd csak: mesélek néked. A szóbába bezuhogott Szibé­ria szikrázó végtelenje. Havas tájaikon beszélő állatok és cso­dás emberek suhantak. A pofc- rovszkojei paraszt ismerte, az emberek állatok és tárgyak lel­két abban a világban, amelyről mesélt. A gyerek jobban lett, ki­nyitotta a szemét és ezt mondta: — Holnap jöjj ed ismét, Bá­tyuska. Ez volt a sztarec életének igazi fordulópontja. Ebben a pil­lanatban vált bizonyossá hogy kellemes baritonján beduruzsoi- ta mágiát a történelembe. A norvég szakember elégedetten készíti elő a prímeket az osztályozáshoz. Norvég nercek a halastónál A Biharugrai Állami Halgaz­daság, igazgatója dr. Kozma La. jo$ sokat jár külföldre. Egy ilyen útja során ismerkedett meg a norvég nerctenyésztő farm a Sande-farm vezetőjével, A beszélgetés során vetődött fel az ötlet, meg kellene kísérelni Magyarországon a nerctenyész­tést. Hamarosan tett követte az ötletet Kialakult a kapcsolat a norvég cég, a külkereskedelmet lebonyolító MAVAD, és az ak­ciót anyagilag finanszírozó Bé­késcsabai MÉK és a kivitele­zést vállaló Biharugrai Halgazf daság között Az elmúlt év áprilisában meg is érkezett Biharugrára az első ketreces szállítmány 2 000 vemhes nerccel. A megállapodás szerint a tenyésztés szakmai a irányítása, és a kockázat egy évig a Sande-farmé. Ha egy év után úgy találják* hogy a ner­I cek be tudnak illeszkedni az it­teni körülméayekbe, akkor a magyar partnerek a saját „síza- . kállukra” kezdik meg Bdharug- i rám a nerctenyésztést. * Az eltelt közei egy év alatt : bebizonyosodott, hogy a nercek * nagyszerűen tudnak alkalmaz- • kodni a biharugrai klímához* > Nagy Sándor, a telep vezetője Î és Otter Tweit, a norvég cég itt ■ tevékenykedő szakembere &z ■ elmúlt napokban büszkén és : örömmel mutatta meg azt az öt. ; ezer különböző színárnyalatú, » de többségében fekete nerçpré- ■ met, amelyek már Magyarorszá. : gon „teremtek”. A tapasztalatok ; szerint az értékes prémű álla- ■ tok nemcsak, hogy jól bedllesz- ■ kedtek a környezetbe, de az itt • született példányok átlagban ; nagyobbak és prémjük ig dú­■ sabb, mint az otthoniaké. » „A gyertfieket Alekszejnek kereszteltük el..." 1 Család, melyben Kiss Lajosné és Nácsa Andrásné a selymes Prémeket fűzik zsi­nórra. Nyugdíjkiegészités, rendszeres segély az öregeknek t-,1904. augusztus 12-én Mik­lós ért írta naplójába: „Nagy, felejthetetlen nap. Isten kegyel­me világosan megnyilatkozott Affix egy órakor fiút szült. A gyermeket Alekszejnek keresz­teltük ed.” Pétervár és Kronstadt üteged­ből háromszáz ágyúlövés dör­dült el. A XVII. század óta elő­ször született fia trónon ülő cárnak. A keresztelő után —■ amelyen ortodox szokág szerint az anya nem lehetett jelen — hat héttel tűnik fel a cár nap­lójában az első felhő, a szülői és uralkodói boldogság addig felhőtlen kék egén. „Alix és én nagyon aggódunk. Minden ók nélkül vérezmi kezdett a, kis Alekszej köldöke. Elhívtuk Fjo- : darov sebészt. A gyerek nyu- ; gödit, sőt, Vidám volt, mi mégis jj magunkon kívül vagyunk a fé- ; leiemtől.” így és ekkor született ; meg ebben a két emberben az ■ a rettegés, amely egész további • életükön végigkísérte őket, és ; amely valószínűleg nemcsak az à ő egyéni sorsukat befolyásolta, j Múltak a hónapok, a gye- ! rek felállt és járni próbált ; Ha elesett, kis duzzanatok tá-j madtak a karján, a lábán és né- • hány óra múlva sötétkék daga- ! natokká nőttek. Feltámadt, majd ! beigazolódott a gyanú; Oroszor- j szág nagyhercege, a cárevics : vérzékenységben szenvedett. ; (Folytatjuk) nincs kivételezés A Szovjetunió sokoldalú fej­lődésének fontos tényezője a köztársaságok fejlődési színvo­nalának kiegyenlítése és emelé­se. Oroszország legelmaradottabb részein ma olyan köztársaságok virágzanak, melyek fejlődése nem marad el a központi terü­letektől. Egy példa; míg a Szov­jetunióban az ipari termelés 50 év alatt 321-szeresére, Kirgíziá- ban 381-szeresére, Tádzsikisz­tánban 500-szorosára, Örményor­szágban 483-szorosára, Baskíri­ában pedig 1554-szeresére nőtt. Gyomán összesen 2261 azok­nak az idős embereknek a szá­ma, akik koruknál, vagy egyéb okoknál fogva munkaképtele­nek. Ez a lakosság összlétszámá- nak 21 százaléka. A nagyköz­ségi tanácsnak éppen ezért ko­moly gondot okoz az idősekkel való törődés, s ez csak a kü­lönböző gazdasági egységek, va-| lamint az ál’ami és társadalmi1 szervek közös összefogásával le- , hetséges. A Viharsarok és a! Győzelem Termelőszövetkezet például nyugdíjkiegészítésben részesíti idős tagjait. A tanács 47 munkaképtelen egyed ülélő ember részére ad ha­vonta rendszeres szociális se­gélyt, ezen kívül az elmúlt év­ben például l9 ezer forint rend­kívüli segélyt is folyósított az arra rászorulóknak. Huszonnyol­cán havonta 110 forint tsz-jára- dék kiegészítésben részesülnek. Ottír Tweit büszkén mutatja a már Magyarországon született nercet ..,

Next

/
Thumbnails
Contents