Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-24 / 19. szám
Xárssámadásohról jelent jutet-■ - — - ....-- -■ „. .x. ------....-- . -1 I --f iz átlagos életkor 41 év — 190 millié forint a közős vagyon Eredményes zárszámadás a Hizesgyarmatí Vörös Csillag Termelőszövetkezetben fiz építők szakszervezeti tanácsa véleményezte a vállalat idei tervét A Békés megyei Állami Épí- •'tőipari Vállalat pártbiacfttsága tavaly december 22-i ülésén értékelte a vállalat 1972. évi termelési és gazdálkodási eredményeit, a termelőmunka tapasztalatait, majd megtárgyalta az idei terv főbb célkitűzéseit és feladatait. Az ülésről lapunk 1972. december 29-i számában részletes tudósításban számoltunk be, s egyúttal ismertettük a pártbizottságnak a terv végrehajtásával kapcsolatos határozatát is. A minap Korek Ferencnek, a vállalat igazgatójának szóbeli kiegészítője után a szakszervize, ti tanács is megtárgyalta és véleményezte a vállalat idei tervét. A beszámoló utáni vitában többen felszólaltak, mondtak véleményt és tettek javaslatot. Győri János gazdasági igazgató arról beszélt, hogy az idén több gondot kell fordítani a rezsi és az állandó költségek ésszerű csökkentésére. Ennek szükségességét a következőkkel indokolta. Az említett költségek évente mintegy 70 millió forintot tesznek ki. Ha az idén sikerülne legalább 10 százalékkal csők. kenten!, akkor — mondta — az a részesedési alapot 1 millió forinttal megnövelné. Ajánlotta, hogy a megtakarítást mindenek, előtt a garanciális javítások csökkentésével kezdjék, azaz a munkahelyeken törekedjenek a jobb minőségű termelésre, valamint az anyagok takarékos és rendeltetésszerű fel használására. Hasonló értelemben beszélt Kertész Ferenc főművezető ist aki a hatékonyabb anyaggazdái, kodást szorgalmazta De szólt arról is ,hogy az üzem — és munkaszervezés javítása, a gépek és eszközök jobb kihasznár lása elképzelhetetlen ma már, az építkezéseken dolgozók szűk. ség szerinti, rugalmas átcsoportosítása nélkül. Vagyis ott foglalkoztassák őket, ahol minden, kinek van munkája Ezt erősítette meg Juhász Pál, műhely- bizottsági titkár is, amikor elmondta, hogy tapasztalata szerint egyes munkahelyeken olykor felesleges munkaerőt tar tar nak, ugyanakkor a többin meg munkaerőhiánnyal küzdenek. Tóth Sándor m űhelybizott-ági titkár is hasonlóképpen nyilatkozott, mondván, hogy nagyon időszerű immár a munkafegyelem megszilárdítása. Sőt, arra is szükség van — éppen beruházási piacon megteremtődő egyensúly eredményéként —, hogy a szüntelenül fegyelmezetlenek rovására végrehajtsák a minőségi cserét is, A szakszervezeti tanácsülés a tárgyalásom elhangzottakká) együtt egyetértett a vállalat idei tervével. Ezután Galovicz György szb-titkár szóbeli kiegé. szítője után a részvevők elh> gadták a szakszervezeti tanács és a szakszervezeti bizottság idei munkatiervét és ülésrendjét, majd a tanácskozás Regős Já. nos szb-elmök zárszavával fejeződött be. <*. 9* Családias légkör az öregek napközi otthonában Eleken Eleken 1967 óta működik az öregek napközi otthona, melyben húszán kapnak rendszeres ellátást, s itt tölthetik a szabad idejüket. Az otthon dolgozói családias légkört alakítottak ki az elmúlt évek során. Ez abban is megnyilvánul, hogy igyekeznek nemcsak az ügyes-bajos problémákon segíteni, hanem szere- tetet és megbecsülést is nyújtanak az idős embereknek, hiszen erre vágynak a leginkább. Az elmúlt év decemberében a gyermeknevelő intézet kis lakóival együtt megható télapó-ünnepséget is rendeztek tiszteletükre. A kicsinyek köszöntötték az idős embereket Nem feledkeznek meg a születés és név-j napokról siem és minden alkalommal köszöntik az ünnepel, teket Gondoskodnak az otthon kényelmesebbé tételéről, nemrég új bútorokat is vásároltak. A helyiségekben társasjátékok, fo_ lyóiratck, valamint televízió és rádió áll a lakók rendelkezésére. Az idén munka tervet is ösz- szeállítottak, melyben rögzítették a fontosabb tennivalókat így például felveszik a kapcsolatot az úttörővezetckkel, hogy a farsangi vagy az egyéb ünnepségeken együttműködve színesebb, tartalmasabb műsort tudjanak adni. Rendszeresen! ellátogatnak az idős emberek családi otthonába is, elbeszélgetnek családi problémáikról és egyéb giondjaikról .A termelő- szövetkezettel közösen szervezik, hogy megtekintik a szövet, kezet üzemegységeit, a nyári hónapokban pedig egy közös kirándulást szerveznek Gyulára A munkatervben szerepel az is, hogy az egyedülállók háztáji kertjeit, gyümölcsöseit közösén gondozzák, ugyanígy gondoskodnak a nyári időszakban a téli tüzelő hazaszállításáról is. Csupán egyetlen gondjuk van: nem tudják biztosítani a fürdési lehetőséget az otthonban, mert bár a fürdőszoba nemrég elkészült, de a melegvíz-ellátáshoz mindössze egy cső hiányzik, amit, nem tudnak beszerezni. Bizonyára akad vállalat vagy valamilyen szerv, amelyik ezen' a gondjukon segíteni tud. Statisztikai könyvszemle As ipar területi fejlődése I960—1979 Megtartotta zárszámadö köz-f igyűlését megyénk legnagyobb, | s egyik legjobban gazdálkodó iermeiősizövakezete, a füzesigyarmati Vörös Csillag Tsz. Ott voltak a párt, a tanács, a part- nervállalatok, a testvérszövetke. zetek képviselői is. Az elmúlt év eredményeiről Csdrik Imre elnök adott számot .Annak ellenére, hogy rendkívül szeszélyes volt az 1972-es esztendő .— a száraz tél, tavasz és nyár után a betakarításkor érkezett gok csapadék — jó évet zárt a 10 ezer holdas kollektív gazdaság. A természeti csapások okozta kiesési, a száj -és körömfájás miatt bekövetkezett anyagi kár összesen meghaladta a 14 millió forintot. Csak úgy lehet értékelni a múlt évi gazdálkodást, ha mindezeket a tényezőket figyelembe vesszük, A zárszámadási munka kellős közepén nyitottam ajtót Nyakó Istvánnál, a bucsai Üj Barázda Tsz párttitkáránál. Nyakő elvtárs most két zárszámadásra is készül. Egy nagyobb és egy kisebb közösségére. Beszélgetésünk témája most az utóbbi, a tsz három szoc:*f lista brigádjának „zárszámadása”. A három brigád egyenként 10 fős létszámmal negyedik, illetve ötödik évét kezdte el az új esztendővel. — Milyen volt a kezdet? — Bizony nem volt könnyű. Az első év „vízválasztó” a brigádok életében, egy-két tagtól bizony meg kellett válni, azért, hogy a célkitűzések megvalósulhassanak. Arra törekedtünk, hogy előbb-utóbb mindenki belássa, hogy a szocialista brigád tagjának lenni dicsőség, még akkor is, ha ez plusz áldozatokat kíván. Talán pontosan ezek a pluszok kovácsolták egybe az eltelt idő alatt azokat, akik Mező Imre, Asztalos János és Zalka Máté nevét viselő brigádokban tevékenykedtek és tervszerűen tevékenykednek ma is. — Hallhatnánk erre példát? — Szerencsére van miből választant A sok közül csak néhány jelentősebbet említek. Brigádjaink részt vettek házépítésben, járdakészítésben, özvegyen maradt, nagycsaládos édesanyák anyagi gondjának enyhítésében. Ez utóbbi révén jutott szövőszékhez Oláh Sándor- né és Tóth Lajosné, akik szőnyegszövéssel tartják fenn családjukat. De sorolhatnám azokat a példákat is, melyek egészen frissek. Karikó István brigádvezető indítványára az Asztalos János brigád a napokban adott önkéntesen vért Vietnamnak! A Czővek József által vezetett Mező Imre brigád pedig A Kner Nyomda lelvesz takarítónőket Jelentkezni: Békás» csaba Lenin u. 9. Terv és Munkaügyi Osztályosa. X A közös vagyon egy év alatt 10 millió forinttal gyarapodott, s elérte a 190 milliót. Árbevételi tervüket 120 millió forint helyett 129 millióra teljesítették. Általában minden ágazat hozta — egyik-másik túlteljesítette — a tervét. A bruttó jövedelem 47 millió 800 ezer forint. Menetközben két új ágazatot szerveztek : téglagyár kezdte meg működését, ezenkívül külső sze_ relő brigádot szerveztek, amely a beruházások megvalósításához igen sokat segít nemcsak Fü- aesgyarmaton, hanem a környéken ia A szeszélyes időjárás ellenére a tagság ossz bérezésére 33 millió 500 ezer forintot fordított a szövetkezet. Az egy tagra eső évi átlagkereset 29 000 Ft. A. R» Szujó Pali bácsi védnökségét vállalta. Gondoskodik részére a tüzelőről, hízóhak valóról,, sőt még arról is, hogy hizlalás útján Pali bácsi egy kis pénzhez jusson, amiből a kerítéshez szükséges anyagot megvásárolja. Ezt tavasszal! a brigád tagjai készítik el. Említhetnénk a Zalkások példáját, ők valamennyien fiatalok. Náluk az a szokás, hogy a katonai szolgálatra vonulókat anyagi támogatásban részesítik. — Gondolom nemcsak dolgoznák, hanem szórakoznak, művelődnek is a brigádok tagjai? — Igen. Politikai oktatáson rendszeresen részt vesznek. Önképzésüket pedig azzal biztosítják, hogy előfizetői, olvasói a napilapoknak. A közös kirándulásokon, Kioziláitogatáso- kon túl ebben az évben több ízben is el szeretnének jutni a debreceni színházba. Azért ide, mert ez viszonylag közel van. — Az idei tervekről hallhatnánk néhány szót? — Alapcélunk változatlan: tovább akarjuk erősíteni a bri- gádtagók kapcsolatát, mind a munkában, mind a szórakozásban. művelődésben. Mivel úgy érezzük, hogy most már elég erős és vonzó a brigádok élete, arra gondoltunk, hogy kísérletképpen ebben az esztendőben két új brigádot szervezünk. Egyiket a növénytermesztésben, a másikat az állattenyésztésben. Bízunk benne, hogy sikerülni fog, mert az ott dolgozók közül is szép számmal akadnak, akik szeretnének szervezett keretek között dolgozni, tanulni és szórakozni. Úgy érezzük, hogy a jövőben maradandóbban kellene dokumentálni tevékenységüket így az őket követő generáció többet tudhat meg tetteikről. Ezért ettől az évtől kezdve új brigádnaplókat bocsátottunk ki. Szilárd ádám TMK munkában jártas gépészteclmiknst felveszünk Fizetés: Megegyezés szerint. Cím: MEZŐGÉP Vállalat Gyáregysége Székkutas. 88025 T T* n * * * r Vizmuepites Dobozon Tavaly májusiban alakult meg a dobozi vízműtársulat, amelynek jelenleg 1100 lakossági és 431 közületi érdekelt, je vám A társulás alapjainak lerakása óta jelentős haladást érték el Dobozon a vízhálózat építésében. Néhány napja, amikor ezekről a gondokról beszélgettünk Szabó Istvánnal, az MSZMP községi bizottságának titkárár- val és KomlósS Lajossal, a községi tanács elnökével már a helyszínen volt — igaz még darabokban — a víztorony, amelyet a közeljövőben állítanak féL A község két vezetője elmondta: Összesen 33 kilométer hosszú lesz a vízhálózat, ebből 1972-ben már 8 kilométer került az árkokba. E!z egyben azt is jelenti, hogy a község minden utcájába eljut a víz. Egyelőre legsürgősebb feladatnak azt tekintik, hogy az utcai kifolyók, vagyis a kutak épüljenek meg, a lakásokba csak a hálózat teljes megépítése után engedélyeznek bekötéseket, — A vízhálózat és a kutak Pú. rásának költsége, a víztorony, valamint a giépek értéke meghaladja a 16 millió forintot A tanácselnök arról is tájékoztatott hogy az Országos Víz. ügyi Hivatal saját költségén körülbelül 590 ezer forint értékben fúr egy kutat a községnek. Külön őrülnek a doboziak an. nak, hogy a Békés megyei Csatorna. és Vízmű Vállalat dolgozói a tervezetnél sokkal gyor. sabban fektetik a csöveket Megállapodás szerint 1972-ben 280 ezer forint értékű munka elvégzését vállalták és — dicséretükre legyen mondva — 2 millió forint értékűt teljesítettek. Nem akarjuk elkiabálni, de ügy gondoljuk hálásak lentiéinek a doboziak a szakembereknek, ha a tervezett idő előtt adnák át használatra a vízmüvet. Igaz viszont az is, hogy a kivitelező vállalatot sürgeti a szerződé® isi, amelyben 12 millió forintért, fix árban vállalták a munka elvégzését, H J. Felveszünk: KÖTÖIPARI SZAKMUNKÁST, valamint KÖNNYŰIPARI GÉPEKHEZ ÉRTŐ MŰSZERÉSZT (Elektro-ismerette! rendelkezők előnyben), Háziipari Termelő Szövetkezet, Orosháza Thék Endre u. 18. sz. 88020 Üvegezés! munkát közületnek és lakosságnak azonnal is készít Békési Építőipari Szövetkezet x mmsss. 3 1973. JANUÁR 21 A kiadvány az ipari fejlődés tendenciáit területi, ágazatiterületi szemléletben és csoportosításban mutatja be a 1960—1970 közötti évtizedben. Az első fejezet áttekintést ad a természeti erőforrások és ipar- telepítési tényezők szerepének az elmúlt évtizedek során bekövetkezett változásáról, s bemutatja az ipar regionális arányainak néhány múltbeli és jelenlegi jellemzőjét. A továbbiakban ágazati-területi csoportosításban foglalkozik a foglalkoztatottak létszámának, a felszerelt hajtóerőnek, a felhasznált villamosenergiának, a gépesítettségnek és az ipari koncentrációnak az alakulásával. Külön fejezet foglalkozik az ipari termelékenység alakulásának területi elemzésével. A területi fejlődés jellemzésére a kiadvány felhasználja a fontosabb ipari termékek belföldi átlagos szállítási távolságának 1961. és 1970. évek közötti változását kifejező mutatószámokat is. Az azonos telepítési követelmények szerint képzett ágazat- csoportok területi elhelyezkedésének változásaival foglalkozik, azt vizsgálva, hogy a terület; változások mennyire vannak összhangban az ágazatcsoportok telepítési követelményeivel. A kiadvány elemző része a főbb iparfeljesztési övezetek ágazati struktúra-változásának bemutatásával, vizsgálatával zárul. Az elemző részhez részletes táblázatos anyag és módszertani fejezet csatlakozik. Bucsai ssocialista brigádok
