Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-24 / 19. szám

CSABAI JEGYZETEK HALUSKA Tartalékosok tájékoztatója Mezőhegyesen Ä múltkoriban felkeresett egy SLeS^h^1ifPedagógus’ ** hosz* szan próbált meggyőzni, hogy milyen célszerű és hasznos le^ ne, ha a megyeszékhelyen nyit­nának egy kaluskaházat, ahol mindenféie speciális csabai népi te,sz.^ételt 61 tehetne fogyasztani, s különösem a híres-neves csabai haluskat, metélttésztát Mivel munkahelyemnek, a TIT-nek nem feladata hagyományőrző né­pi vendéglő üzemeltetése, arra kertem, forduljon tervével a vendéglátódpari vállalathoz vagy a vára« tanács illetékes szakosz­tályához, de hozzátettem, hogy mint ismeretterjesztő, érdekes ötletét írásban közreadhatom. Ezzel az ügyet le is zártam volna, ha nem jártam volna az csabai tájházban. Amikor be­léptem, valami meglepő káprá- zat ragadott el, szinte láttam a haluskafőző edényekből áradó fodros gőzöket, s bennük szinte ereztem a fövő tészta sajátos il- tótat. A tájház alkotói, Mázán Mátyás és dr. Tábori György, akik nagyon szép emléket állí­tottak az egykori csabai népi házberendezésnek, nem voltak benne ludasok, talán csak any- nyiban, hogy olyan élethűen rendezték be a házat, hogy a legjózanabb látogató is mindun­talan azt várja, mikor lép be az egyik szobából vagy kintről egy­szer csak a háziasszony. A haluska, a metélt vagy a gyurttészta (régebben pontosab­ban csíknak is nevezték) a csa­baiaknak a legutóbbi időkig va­lóban az egyik legkedveltebb eledele volt. A közelmúlt néhány evtizedeben talán már csak megszokásból és minden bizony­nyal speciális aromája miatt sze­rették, de ha a történelemben melyebbre nyúlunk vissza tu­lajdonképpen azt állapíthatjuk meg, hogy a húst pótolta. Hiszen a parasztság jobbágy-alávetett­sége idején alig jutott friss hús­hoz, ha csak orozva nem Ritka nagy ünnepek táján esetleg, de meg az egyik legnagyobb népi ünnepségen, a lakodalomban sem volt mindig elegendő belőle ezért szerepelhetett állandó fő­ételként itt is például a'mézes- kása. A földesúri szolgáltatásokon ml a maradék húst a 18. század­ban és a múlt század elején el­vitték a beszállásolt katonák is implom József okos és minden­tudó Békés megyei olvasóköny­vében olvashatjuk, hogy Csabán a házakhoz beosztott katonák nem elégedtek meg a napi fél­font hússal és a hozzáadott tész­tával, hanem ezenkívül szalon­nát, tojást és lisztet is követel­ték. Azzal fenyegetvén meg a szegény parasztasszonyokat, hogy „tálastól együtt az ételt a fejükhöz vágják”, ha nem telje­sítik durva óhajukat. A csabai elöljáróknak 1803. január 18-án keltezett fenti panaszára a fő­szolgabíró azt válaszolta, hogy a szállásadó nem köteles sem sza­lonnát, sem galuskát (haluskát) adni a követelőzőknek. Mint tudjuk: könnyebb volt ilyen ha­tározatot hozni akkor is, mint a házban erőszakoskodó fegyve­ressel be is tartatni... Annyit azonban köszönhetünk ennek a csetepaténak, hogy megtudtuk: a csabaiak szívesen főztek nem kívánt vendégnek is kedvelt éte­lükből. Rell Lajos szerint a tanyán dolgozó gazda és közvetlen kör­nyezete szombaton mindenkép­pen hazatért a városba, nehogy lemaradjon „az ételek ételéről”, a mákos-, az erőstúrós (brind- zás) vagy a túróstésztáról. Ez a századunk első felében ugyan­csak jellemző. Tábori György ír­ja, hogy „nem is olyan régen, 4 m3. JANUÁR 21 alig pár évtizede egész Békés­csabán utcahosszat mást sem le­hetett hallani, csak tompa, mély­hangú, ütemes pufogásokat: nagy famozsarakban törték a mákos- haluskára kerülő mákot” A szombati főzési hangulatot ma­gam is leírtam már: Sobota — halusková robota. (Szombat — tészta dolga.) — így jellemzi a tréfás népi szólás. A gondos há­ziasszony lemosdott, tiszta ru­hát kötényt vett fel a tésztafő­zéshez. A menyecskéket anyósuk külön is ellenőrizte: — Mosa­kodj meg, hozd rendbe magad, fésülködj meg, s öltözz tisztába; így rendesen, tisztán főzd a tésztát! A tésztafőzésnek különleges hangulata volt Az igyekezettől kipirult és megszépült asszonyok a konyhában vagy a szobában az asztalon fürgén metélték a \'sztát, mely szép elliptikus spi­rált alkotva rendekben lehullott egymásra, de gyors, ügyes ke­zek és ujjak csakhamar fellazí­tották, és az asztal közepére szórták. Közben a konyhában, az udvari kiskonyhában vagy kint a szabadtűzhelyen gőzölt, fortyogott a víz, a család vala­melyik tagja törté a mákot, mé­lyen visszhangozva dongott a mozsár. Ahol nagy család volt ott 9—10 levél tésztát is meg­főztek ...” A haluska még másnap is rendkívül finom ételnek számí­tott: vasárnap reggelire a ke­mencében vagy újabban a sü­tőben ropogósra megpirították, és úgy ahogy kivették, tepsiből fogyasztották. Napjainkra a haluska egykori szenvedélyes szeretete megko­pott. A hagyományos főzési ren­det követő családoknál még szombatonként kerül az asztal­ra, de az étkezési struktúra és az étkezés módjának gyorsuló változása mindinkább háttérbe szorítja. Ha főzik, nem ragasz­kodnak a korábbi szokásrend ál­tal betartott naphoz; akkor fő­zik, amikor megkívánják, vagy amikor idejük van rá. Már na­gyon kevés helyen főétel. Első­sorban második, kiegészítő főtt­étel. Illetve, ha bolti tésztából készítik, a gyorsan, rövid időn belül tálalható jellege miatt vá­lasztják, melynek indítóoka első­sorban a praktikusság. Ennek ellenére nem állíthatjuk, hogy a csabaiak nem szeretik a halus­kát, csupán a helye, a szerepe változott meg étkezési rendjük­ben. Megfigyelhető, hogy azok­nál a közétkeztetési intézmé­nyeknél (napközi, diákotthon stb.) gyakorta szerepel az étla­pon, ahol csabai szlovák szár- m mazású szakácsnő van. Egyik munkatársam azt ajánlotta, hogy ha sűrűn szeretnék sajtos me­télttésztát enni, étkezzem a Szarvasi Öntözéses és Meliorá­ciós Főiskolán. Ha valaki ebből azt vonná le, hogy ott a hajdani mezőgazdasági népesség egykori eledelét hagyományőrző érdek­ből ismertetik meg a jövő mező­gazdászaival, bizonyára csalat­kozna. Valószínűleg csupán a gondnok vagy a szakácsnő ked­veli a haluskát. Elterjedt a híre, hogy a Szarvasi úton lévő csabai Tölgy­fa csárdában eredeti ízű brin- dzás haluskát főznek az erre éhezőknek. Sajnos, úgy tűnik, hogy a haluskafőzés terve csak szjalmalánglobbanás volt. S ha már bevezetőnkben megpendí­tettük az ötletet, csupán meg­kérdezzük: nem lehetne a csabai vendéglátó egységek étlapján egy új címszót szerepeltetni? Például azt, hogy: csabai ételkü­lönlegességek: brindzás és má­kos haluska. Aki pedig szereti, otthon gyor­san meggyúrja, vagy ha kap, a boltban megveszi a csabai kon­zervgyár méltán elismeréssel il­letett négytojásos házitésztáját. Dr. Krupa András * Pedagógus­pályázat A békéscsabai Városi Tanács és a Pedagógus Szakszervezet békéscsabai Bizottsága pályáza­tot hirdet az iskolák államosí­tásának negyedszázados év­fordulójára. A pályázók szemé­lyes élményük alapján írhatják meg egy vagy több isíkola álla­mosításának körülményeit, ese­ményeit, illetőleg feldolgozhat­ják valamelyik várnád oktatás­ügyi intézmény államosításának történetét, az utána következő néhány esztendő, illetőleg az azóta eltelt negyedszázad fejlő­dését . A jeligés pályázat első három helyezettje pénzjutalomban ré­szesül. Ülést tart a Cigányügyi Koordinációs Bizottság A cigánylakosságnak a társa­dalomba való beilleszkedése ér­dekében hozott párthatározat végrehajtását vizsgálja meg ja­nuár 25-én összeülő megyei Ci­gányügyi Koordinációs Bizott­ság Az értekezletet Békéscsa­bán, a megyei tanács épületé­ben tartják, ahol Nagy János tanácselnök-helyettes számol be a bizottság 1972. évi munkájá­ról Ezen az ülésen vitatják meg és fogadják él a cigánytelepek fokozatos felszámolásával, a cigánylakosság letelepedésével, a munkában való elhelyezkedé­sükkel valamint egészségügyi éf, kulturális helyzetük további javításával foglalkozó 1973. — Kiszállni! — ordították a géppisztoüyos tábori csendőrök, amikor a nehéz vagonajtó fél­regördült A munkaszolgálatosok reme­gő térdekkel kászálódtak le a vagonokról. A három cellatárs szorosan egymás mellett ma­radt. (Kovács István büntetése az indulás előtt lejárt, így si­került kimaradnia a szállít­mányból.) — Első század, második szá­zad ... — névsorolvasás ! — or­dították a századparancsnokok. A halottak leszámítása után a létszám egyezett. Bokáig érő sárban és havas latyakban ván­szorogtak a kijelölt szálláshe­lyük felé az oszlopok. Bojtosék egy pajtába zsúfo­lódtak össze. Kimerültén rogy­tak egymás mellé, melegítve a másikat. A novemberi hideg szél kés módjára szúrt csont­jaikba és ezernyi apró tűszúrás­sal figyelmztette őket, hogy itt a hideg orosz tél lehellete. A hiányos felszerelésű mnkásszá- zadokat megtizedelte a hideg és az élelem hiánya. Reggelre többen lázasan ébredtek. Az első nap megismerkedtek (Tudósítónktól) Mezőhegyesen 1973. január 15-én és 19-én az MHSZ szerve. zett tájékoztató oktatást. A tar. talékos állomány részére fog­lalkozásokat tartottak az MN hivatásos tisztjei. Az ilyen irá­nyú továbbképzést a sokoldalú­ság jellemzi; tájékoztatást nyújt az időszerű katonapoliti­kai kérdéseikről harcászati el­vekben, harceljárásokban és technikai eszközökben beállt változásokról I Gulyás Ferencet lopás és kőz_i veszélyes munkakerülés miatt vonta felelősségre a békéscsa­bai városi bíróság. A 19 éves vádlott két éves korában vész­iéi te el édesanyját. Edcsapja, aki italozó éie.módot folytatott, nem sokat törődött a nevelésé­vel. Az általános iskola befeje­zése után szakmát tanult, szü­lőhelyén, Jászapátiban csavar-j gott, majd 17 éves korában fel­költözött Budapestre. Albé.let-1 ben lakott, s a vendéglátóipari vállalatnál vállalt munkát. Mi­vel keresetét könnyűszerrel el­költötte, elhatározta, hogy lo­pással szerez magának pénzt Meglopta albérlő-társát néhány nap múlva pedig a Nyugati pá­lyaudvaron egy személyvonat fülkéjéből egy balonkabátot, majd egy étterem irodájából 500 forintot tulajdonított el. Ilyen előzmények után érkezett Békéscsabára 1972. szeptemberé­ben. A MEZÖGÉP Vállalatnál helyezkedett el .A hónap végén Kunágotán meglátogatta isme­rősét Arra viszont már nem volt pénze, hogy vonaton tér­jen vissza Békéscsabára. A ku- nágotai vendéglő elől ellopott egy kerékpárt, a azzal jött Békéscsabára. Az éjszakát a MAV-állomáson töltötte. A kerékpárt az állomás előtti té­ren hagyta. Reggelre azonban eltűnt a kerékpár. Ez a szörnyű sorsukkal. Az egyik csendőrszázados egyértelműen tudtukra adta, hogy itt csak két lehetőség van: menni elő­re vagy meghalni. Ha nem bí­rod. le teszed. És szökni senki ne próbáljon. Felhívás nélkül tüzet nyitnak az első kísérlet­re. Volt már ilyen és senki nem úszta meg. Csak azért mondja el. Bojtos este behúzódott a paj­ta sarkába és karikára húzta magát. Ügy feküdt, mint a ku­tyák szoktak. Így a hidegnek kevesebbet engedett magából Lassan félálomba szenderedett. Üjból otthon volt. Nagykama­ráson. Egy szöges csimza rúgására ébredt. — Föl! — rúgott még egyet Bojtosba a csendőr. — Talán írásban nyújtsam be, hogy tá- pászkodj már föl az anyád vö­rös Üristenit?! Bojtos nem tudta elképzelni, mi történt. Azután megértette Az embereket szétválogatták. Külön a zsidókat, külön a köz­törvényeseket. A kommunisták egy csoportba •kerültek. Egy pödrött bajszú viceház­mester lett a parancsnokuk. — Hát .idefigyeljenek, maguk A foglalkozások szervezésénél, illetve a tartalékosok mozgósí­tásánál, Bz MHSZ klubjainak nagy segítséget nyújtottak a párt, állami, társadalmi szervek. Az Ipari Szakmunkásképző In­tézet tartalékos klubjának tagjai a foglalkozások előtt lövészetet hajtottak végre, már most meg. kezdték a felkészülést a Tarta­lékos -Honvédelmi Versenyre, melyen az előző évben is jól szerepeltek. K. A. kis intermezzo nem zökkentette ki egykedvűségéből a fiatalem­bert lopott egy másikat Októ­ber 4-én a Szarvasi úti kenyér- bolt előtt a szokásos módon újabb kerékpárra tett szert A kerékpárokat értékesítette. Ezt követően szinte nap mint nap követett el bűncselekményeket. Munkahelyére csak október 26- án ment be, hogy kikérje a munkakönyvét Az irodában senkit sem talált Az asztalon egy aktatáskát vett észre. Egy pénztárca lapult benne 360 forinttal. Zsebre tetté és eltávo­zott A következő nap besurrant a Méretes Szabók és Szűcsök Ktsz-ének öltözőjébe 4 egy vat­takabátot vitt el, az Or utcai munkásszállásról pedig egy öl­tönyt, valamint 600 forintot Lopott a Sebes György, a Ke­mény Gábor és a Kereskedelmi Szakközépiskola folyosójáról A lopott holmit 'értékesítette, a| pénzt élelemre és szórakozásra költötte. A városi bíróság Qullyág Fe­rencet öt rendbeli lopás bűn­tette, 22 rendbeli lopás vétsége és közveszélyes munkakerülés miatt két év szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként kél) évre eltiltotta a közügyek gya­korlásától. A szabadságvesz­tést börtönben kell letöltenie. —di vörös disznók — mondta szét­terpesztett lábakkal és megrán­totta magán a zubbonyt. A né­met vaskereszt fémesen meg­csendült a mellén. — A pa­rancsnokuk én leszelt Amit mondok, az szentírás. Aki a maguknak kiadott szolgálati szabályzat ellen vét, azt roham- késemmel vágom ketté. Politi­zálás, sustorgás nincs! Aki po­fázik, azt a fagyon félmeztele­nül kiköttetem, hogy belegebed. Aki szökni próbál azt agyon­lő vétem.' Na! A viceházmester végignézett az embereken. — Hogy valami jót is mond­jak — mondta atyai hangon és megpödörte a bajuszát — cso­magot kérhetnek hazulról, de csak három kilóig. A csorrçagot és bontom fel. Ha valakinek van ellenvetése, szóljon! — kör­benézett. — Nincs? -Akkor rendben van! A század mozdulatlanul állt, a helyén. — Most pedig ismertetem a feladatukat. — folytatta a törzsőrmester. — Előnyomulás a harci egységek előtt a kije­lölt területeken, aknaszedés. Az aknaszedést szakértők irá­nyítják, tehát előre nem kell besz... Világos? Nem hallom! — Világos! — súgták az em­berek. — Így már más — mondta elégedetten a viceházmesterből lett törzsőrmester. — Oszolj, csürhe! Egy hét múlva került a század először bevetésre. 1943. január. Adam Wilhelm. Paulus volt segédtisztje, így emlékezik visz- sza 1943. január 10-ére: „Zen­éves munkatervüket IMHMNHNMtMNM«MIUIimmll»IIMIIIIIIIIIMIIiaimHIMIIMailNIIMHIIIIf|«|| i \ ! Jelinek Lajos: Szívvel, lélekkel a párthoz Bojtos Sándor nagykamarási kommunista mártír emlékére Tárgy alóierembőlt Sorozatosan követett el bűncselekményeket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents