Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-05 / 3. szám

Megsúgom I « » « hogy egyáltalán nem cső- \ dálkoztam, amikor ezt olvas- jj tam szerdán a Népújságban: ■ A mentőknél hosszú évekre ■ visszamenően nem volt ilyen * rendes a szilveszter éjszaka. ; Egyetlen embert sem kellett : .,túlfogyasztás* miatt kór- : házba szállítani. Hát csoda ez? Ugyani Csak j gondoljon bele, hányán gon- ! dolták tévesen azt, hogy ja- jj ■ tiuár 1-én nulla órától emel- | kedik az égetett szeszes ita- \ lók ára. Még rágondolni is ! rossz ,milyen érzés lett volna jj éjfél előtt meginni a vendég- ■ látóhelyeken azokat a fél- ■ deciket ,amelyeket éjfél után « már drágábban számol a pin- : cér. Persze ez nem így tör- 5 tént, de hát „előrelátóak” va- : gyünk. Sok-sok ember rohant : 31-én nagy szatyrokkal a bol- jj tokba, majd cigarettával tele- jj töltve azokat, elégedetten sie- jj tett haza. Akadt, aki nagy jj tételben tejet is akart venni, : s alig lehetett lebeszélni róla. £ Ugyan mit csinálna vele? jj ,Azt iszom szilveszterkor” — j mondta —■, a többi pedig jó jj lesz aludt-tejnek az új évben. \ A nagy vásárlások ellenére ; zs volt ital, cigaretta, tej az • üzletekben. De virslit — máig * sem értem miért nem kap- : tam sehol. ;, Megsúgom Ma- \ gának, azért, mert kiismer- : hetetlenek az emberek. Pél- £ dául harmincadikán miért : kellett kifogásolni azt, hogy a : tévében is közvetített opera- : házi Petőfi-emlékünnepségen jj több rangos előadóművészünk £ kisiskolás módra mondta £ nagy költőnk verseit? Hát Is- ■ teneml Ne csináljunk min- ; denből problémát! Petőfi Ián- • goló lelkületű, szenvedélyes, l forradalmár költő volt. De ne £ vonjuk kétségbe az imént em- jj lített előadóművészek felfogd- ■ sát, miszerint a Talpra ma- \ gyárt, a Föltámadott a tengert ; és a többi verset monoton \ hangon, szenvedélytelenvl, £ lelkesedés nélkül, olykor j (,énekelve” kell tolmácsolni. £ Hátha így a jó! ' Megsúgom tehát, hogy nemcsak kiismerhetetlenek, hanem nagyon kötekedőek az emberek. Békéscsabán és Bé­késen sokan megbotránkozva bírálják országos hírközlő szerveinket és másokat, ami­ért túl nagy felhajtást csi­nálnak Pest és Buda egyesí­tésének centenáriumából. Ne rágódjunk ezen! Békés nagy­község rövidesen város lesz, sőt egyik hivatalos fórumun­kon már városnak titulálták. Nosza, itt is megkezdődött va­lami. És remélem, mindnyá­jan megérjük majd erőben, egészségben Békés és Békés­csaba egyesítésének 100. év­fordulóját. Esküszöm, Magá­nak, ezen az évfordulón per­sze egy szavuk se lesz a mos­tani bírálóknak a nagy fel­hajtás ellen. Vitaszek Zoltán A lakosság egészségi állapota 1972-ben Az Egészségügyi Minisztéri­umban az MTI munkatársa ar­ról kért tájékoztatást, hogyan alakult az elmúlt esztendőben az ország lakosságának egész­ségi állapota. Elmondották, hogy az erre vonatkozó végle­ges adatok csak tavasszal áll­nak majd rendelkezésre, viszont az első félévi statisztikák az alábbi képet mutatják: — Kedvező jelenség, hogy to­vább csökkent a tbc-halandó- ság, valamint az újonnan nyil­vántartásba vett tüdőbetegek száma. Kevesebb volt az egyéb fertőző betegség is és tovább mérséklődött a rosszindulatú daganatok, a központi idegrend­szerre ható érsérülések, a tüdő­gyulladásos megbetegedések száma. Ugyanez vonatkozik a foglalkozási megbetegedésekre is. Kevesebb volt a vérhas, a gyermekbénulás, a bárányhimlő, a tetanusz, a fertőző kötóhár- iya-gyulladás Is. Változatlanul alacsony a paratyphus, adifte- ria. a szamárköhögés előfordu­lási aránya. Az 1972-es adatokból az is ki­tűnik, hogy némileg emelkedett az élve születések száma, ked­vezően alakult a csecsemőha­landóság (32 ezrelék). Csökkent Az MSZMP Központi Bizott­sága november 14—15-i ülésé­nek állásfoglalása és a pártok­tatásban történő feldolgozása része annak a széles körű po­litikai akciónak, amelynek feladata az állásfoglalás ismer­tetése, megértetése, a helyi fel­adatok kidolgozásának elősegí­tése, a kommunisták és a pár- tonkívüliek mozgósítása a X. kongresszus határozatainak vallóra váltására. A pártpropaganda feladata, hogy — a Központi Bizottság állásfoglalásának megfelelően — a párt X. kongresszusa cél­kitűzéseinek következetesebb valóira váltására összpontosít­son, vagyis a pártoktatás kü­lönböző formáiban a. cselekvést segítő reális szemlélet kialakí­tására. az általános és a helyi tennivalók megértésére és a hatékonyabb munka bevált módszereinek ismertetésére ösztönözzön. Közleményünkkel a Közpon­ti Bizottság állásfoglalása és határozata feldolgozásához kí­vánunk segítséget adni a párt- oktatásban tevékenykedő pro­pagandistáknak. Az anyag feldolgozásával kapcsolatos szervezeti és módszertani elvek A FELDOLGOZÁS TEMATIKÁJA: 1. A Központi Bizottság 1972. november 14—15-i határozatá­nak állásfoglalásának jelentősé­ge a X. kongresszus határozatai­nak végrehajtásáról. 2, A gazda­sági építőmunkánk és további feladataink. 3. Az ideológiai élet időszerű kérdései. 4. A párt­élet és a pártépítés tapasztala­tai és további feladatai. Témajavaslatok: i. 1. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG 1972- NOVEMBER 14—15-1 HATÁROZATÁNAK SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A X. KONGRESSZUS HATÁROZATAI VÉGREHAJTÁSÁBAN. E téma tanulmányozása során fontos annak megértetése, hogy: a Központi Bizottság a két kongresszus közötti idő­szak felén áttekintette a hely­zetet, ellenőrizte, hogyan való­sulnak meg a X. kongresszus határozatai; á X. kongresszus politikai irányvonalának meg­felelően hogyan megy végbe a az összes vetélések, ezen belül a művetélések száma is. Ugyanakkor kedvezőtlen je­lenségekre is rámutatnak a ta­valyi statisztikai adatok. Ezek közé tartozik a halálozások számának tovább emelkedése, amit elsősorban a szívbetegség, és a magas vérnyomás miatt meghaltak nagy száma idézett elő. Ez összefügg az 1971-ről áthúzódott influenza-járvány- nyal is. A szív- és magasvér- nyomás-betegségek következté­ben meghaltak aránya 38.9 ez­relékről 41,1 ezrelékre növeke­dett, s emelkedett az influenza miatt meghaltak száma is. Feltűnően sok ételmérgezés történt: fél év alatt 2 420-an be­tegedtek meg emiatt. Ezen be­lül a gombamérgezettek száma háromszorosa volt az 1971 első félévinek. Szintén nagyavány- ban fordult elő a salmonella okozta fertőzés. Emelkedett az orvosi körze­tek járóbeteg-forgalma. A szak­rendelői orvosi hálózat tagjai 30 millió kezelést végeztek, a fek­vőbeteg-gyógyintézetekben pe­dig 900 000 beutaltat kezeltek fél év alatt. A táppénzes arány azonos volt az 1971 első félévi­vel. szocializmus építésének maga­sabb szinten való folytatása; a X. kongresszus határozatainak milyen eredményei vannak a megvalósulás stádiumában és ez milyen eredményeket hozott. Vagyis a Központi Bizottság kritikusan vizsgálta a helyzetet, a kongresszusi határozatok vég­rehajtásának menetét, s meg­állapította, hogy az irányvonal helyes, kiállta a gyakorlat pró­báját, s hogy a kisebb-nagyobb problémák és hibák a határo­zatok nem mindenben kielégí­tő végrehajtása miatt keletkez­tek. 2. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA A NEMZETKÖZI KÉRDÉSEKRŐL ÉS A BELPOLITIKAI HELYZETRŐL. E téma tárgyalása során fontos hangsúlyozni: pártunk a X. kongresszus határozatainak szelemében folytatja nemzetkö­zi tevékenységét; internaciona­lista politikát folytat; követke­zetesen erősíti barátságát, együttműködését a szocialista világrendszer országaival, min­denekelőtt a Szovjetunióval. Az ország belpolitikai helyze­te kiegyensúlyozott és megfe­lelően alakul. A kongresszus határozatainak végrehajtásával fejlődött hazánkban az állam- élet, a szocialista demokrácia, erősödött a szocialista rendszer, szilárd a munkásosztály hatal­ma, növekedett a párt vezető szerepe a társadalom életében. Következetesen valósul meg szövetségi politikánk- A mun­kás-paraszt szövetség szilárd és tovább kell erősíteni társadal­munk szocialista nemzeti egy­ségét. A kongresszusi határoza­tok végrehajtása nyomán jelen­tősen javult a nők és az ifjúság helyzete. 3. A HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁNAK FŐBB KÖVETELMÉNYEI E kérdés tárgyalása során fontos annak elfogadtatása, hogy a határozat végrehajtása munkaprogram és nem kam­pány-feladat. Nevezetesen: a határozatok a XI. pártkong­resszusig megszabják a teendő­ket, s ezek csak úgy valósulhat­nak meg, ha a helyi tennivalók is bekerülnek a cselekvési programokba, munkatervekbe, s mindenki a határozatok szel­lemében végzi a saját munká_i ját, látja el a rábízott felada-| tokát Több tanfolyam, nagyobb létszámú hallgatóság, a gyakor­lathoz szorosabban kapcsolódó témafeldolgozás — ez jellemzi a Országos Vezetőképző Köz­pont 1973. évi terveit Jóllehet itt is, mint minden más okta­tási intézménynél, tanévekben számolnak, mégis fordulót je­lent a most kezdődött naptári év. A változás lényegét dr. Bérei Gyula, az intézmény fő­igazgatója foglalta össze az MTI munkatársának: — A Központi Bizottság no­vemberi állásfoglalása, és a kap­csolódó kormányhatározat szá­munkra is előírta, hogy jobban igazodjunk az időszerű népgaz­dasági tennivalókhoz. Ennek megfelelően szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a nagy termelő- vállalatokkal; együttműködési megállapodásban rögzítjük a határozatból fakadó közös ten­nivalóinkat egyebek között az n. Gazdasági épitőmunkánk és további feladataink Javasoljuk, hogy a politikai oktatás 1973. január 8_i foglal­kozásain a propagandisták e téma megvitatását tekintsék fő feladatnak. Ezek közül is a kö­vetkező kérdésekre irányítsák a figyelmet: 1 A GAZDASÁGI ÉPlTÖMUNKA HELYZETE ÉS AZ EBBŐL FAKADÚ FELADATOK. 2. GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLJAINK MEGVALÓSÍTÁSA, S AZ EZT SZOLGÁLÓ GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÜNK TOVÁBBFEJLESZTÉSE. 3. ÉLETSZÍNVONAL, POLITIKÁNK MEGVALÓSÍTÁSA. E tárgykörökben taglaljuk: mi­lyen a termelés hatékonysága, a nemzeti jövedelem, a felhal­mozás alakulása a X. kong­resszus óta; milyen intézkedés történt a népgazdaság fejleszté­sének és egyensúlyi helyzeté­nek javítására? A célkitűzése­ket tarta'mazó résznél fontosi annak hangsúlyozása, hogy a fejlődés mind jobban illeszked­jék a IV. ötéves terv céljaihoz, arányaihoz, az elért eredmé­nyek további szilárdításához, az életszínvonal-politika megvaló­sításához- Irányítsuk a fő fi­gyelmet arra, hogy céljaink realizálása csak a termelé­kenység fokozása, a hatékony­ság növelése. a gazdasági szer­kezet korszerűsítése, a tartalé­kok fa'tárása, az üzem- és munkaszervezés, a munkaver­seny és a munkafegyelem javí­tása révén valósulhat meg. Javasoljuk, hogy a pártbi­zottságok és pártszervezetek a helyi értékelések és tervek alapján tájékoztassák a pro­pagandistákat, segítsenek abban, hogy minél jobban emberközel­be kerüljön a Központi Bizott­ság állásfoglalása, a feladatok­ról szóló határozata. Ezt kiegé­szítőén javasoljuk, hogy ol­vassák el a Békés megyei Nép­újság 1972. december 2-i, de­cember 31-i és 1973. január 7_i számaiban, azokat a cikkeket, melyek a megve gazdaságn^hti. kai kérdésednek elemzéséről és az új tervév feladatairól szól­nak. Országos Gumiipari Vállalattal, a Diósgyőri Gépgyárral, a Ma­gyar Vagon- és Gépgyárnál, a Csepel Művekkel, a Villamos­berendezés és Készülék Művek­kel és az Egyesült Izzóval. A munka közben szerzett tapasz­talatokat felhasználjuk az ok­tatásban és a szakirodalomban, és általánosítjuk más érdekelt vállalatok vezetőinek körében. Együttműködünk például a kö­zép- és hosszútávú vállalati tervek kialakításában, az ár- és értéktervezés számítógépes megoldásában; a gyártmány­szerkezet korszerűsítését célzó módszerek, számítástechnikai eljárások kidolgozásában. A Di­ósgyőri Gépgyár azt kérte* hogy különböző paraméterek szerint közösen állítsuk fel ter­mékeinek gazdaságossági rang­sorát. vigyük azt számítógépre s rendszeresen,, tartsuk karban’’. Ez lesz az első ilyen próbálko­zás a magyar ipar történetéiben. Segíthetünk továbbá az említett vállalatoknak az export gazda­ságosságának számításában; a fejlesztésre vonatkozó döntések előkészítésében, megfelelő mód­szerek eljárások kidolgozásával. — Lényeges változást jelent a vezetés- és szervezéstudomá­nyi kutatás újfajta megoldása intézményünknéL Már elkészült a központi népgazdasági fel­adatokhoz igazodó kutatási terv, amely szorosan kapcsolódik a Magyar Tudományos Akadémia terveihez. Ilyenformán nem új kutatóközpont létesül, hanem összehangoljuk a munkát egy nagyszabású népgazdasági fel­adat megdldására. — Üjtípusú tanfolyamaink is szorosan kapcsolódnák a novem­beri határozatokhoz. Ilyen lesz a korszerű vállalati rendszer­es folyamatszervezés témáját feldolgozó kurzus, amelyen a legnagyobb vállalatok felső­szintű vezetői vesznek majd részt. A vállalati szervezésért, felelős vezetők számára indul a szervezésfejlesztési tanfolyam, amely modellül szolgál a helyi sajátosságokhoz igazodó válla­lati képzéshez is. Újszerű a megyei szintű komplex tovább­képzés rendszerének kialakítá­sa, amelynek előkészületei már meg is kezdődtek, elsőként Tol­na megyében. Tovább folytatjuk a megyei szintű politikai vezetők számí­tástechnikai ismereteinek bőví­tését, egyhetes bentlakásos tan­folyamok keretében. Mindezt természetesen a már kialakult tanfolyami rendszer fenntartá­sa mellett kívánjuk megoldani. 1972-ben egyébként 23 tanfo­lyamon 625-en sajátíthatták el nálunk a legkorszerűbb vezetés­tudományi ismereteket. A je- lengi tervidőszakban eddig ösz- szesen 2592-en vettek részt kü­lönböző tanfolyamainkon, és 1976-ig hozzávetőlegesen még 3,5—4 ezer vezetőt kell tovább­képeznünk, további 1800—2000- en pedig államigazgatási tanfo­lyamainkon vesznek részt. 1973- ban több, mint 30 tanfolyamon körülbelül 750 vezetőt képzünk tovább, 80 saját és 600 meghí­vott előadónkkal. A Bias maaa " 1973. JANUÁR 5. Propagandistáknak aiánliuk: Az MSZMP Központi Bizottsága november 14—15-i ülése anyagának feldolgozásához  vezetőképzés „lépést tart’ a népgazdasági feladatokkal Dr. Bérei Gyula főigazgató nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents