Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-05 / 3. szám

Festői környezetben — Korszerű módszerekkel — Tervszeiűen Igaz-e a valóság? T® ■■ i » Epul a gyón Műszaki Főiskola Épül a főiskola l-es A cím Inkább illetne a filo­zófiai kislexikonba, s nem is szándékozunk ebben a cikkünk­ben hegeli, marxi, lenini meg­határozásokkal foglalkozni, de amikor a múlt év végén Békés­csabán, a Lencsési úton járva láttuk azt az építkezést, ame­lyet a Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat csinál, ön­kéntelenül is eszünkbe jutott a vállalat igazgatójának, Jánk Tivadarnak az a felháborodott hangú levele, amelyben az 1972, június 20_án, lapunkban meg. jelent, ‘Újból hozzá fogtak Bé­késcsabán a KISZ_lakások épí­téséhez című cikkünkre reagált, A vállalat igazgatója szer­kesztőségünkhöz e'juttatott le­velében többek között kifogá­solta. hogy a június 20_án meg­jelent cikkünknek az az állí­tása, miszerint a vállalatnál gyenge a munkaszervezés, nem felel meg a valóságnak, az igazságnak. Közölte továbbá a következőket: „A nyolcvannégy lakás épí­tésére 1971. szeptember 17-én kötöttünk vállalkozási szerző­dést. A megkötött vállalkozási szerződésben meghatároztuk az épületek átadási határidejét is- Első épület 1972. VIII. 30, plusz 30 nap, második épület 1972. XI. 30, plusz 30 nap, har­madik epület 1973. VI. 30, plusz harminc nap. Az épületek je­lenlegi készültségi fokát figye- Jembevéve a vállalat időará­nyosan teljesíti vállalását. Az 56 lakás átadását a kivi­telezők nem garantálják, ha­nem szerződéses kötelezettsé­güknek tesznek eleget, még ak­A Tanácsakadémia kétéves szakoktatási tagozatán három évi (hat félévi) tanulmányi idő­vel megszervezték a leve’ező- képzést. A Minisztertanács ta­nácsi hivatalának most megje­lent utasítása szerint levelező hallgatónak — a fővárosi, a megyei, a megyei városi ta­nács elnökének javaslata alap­ján a Tanácsakadémia okta­tási intézeteinek igazgatói azo­kat a 30—45 éves tanácsi dolgo­zókat vehetik fel, akiknek kö­zépiskolai érettségi bizonyítvá­nyuk (képesítő oklevelük) van; legalább öt évei a tanácsok hi­vatali szervezetében dolgoznak; szakmai és politikai ismeretei­ket sikeres felvétel vizsgán ta­núsítják. A felvételi feltételek alól — a megyei szintű tanács elnökének javaslatára — a fő­igazgató kivételesen felmentést adhat­A levelezd képzés tantervét a kétéves szakoktatási tagozat tantervében foglaltaknak meg­felelően a Tanácsakadémia fő­igazgatója határozza meg. A tanulmányi kötelezettségeket a tanszékek az általuk a levele­ző képzésre külön kiadott tan­tárgyi programokban írják elő. Mentesülnek a tanulmányi kö­telezettségek alól a marxista politikai gazdaságtan, a dialek­tikus materializmus. a törté­nelmi materializmus és a tu­dományos szociai* 1 izmus című tantárgyakból. azok akik a marxizmus—leninizmus esti egyetemet vagy ennél maga­sabb politikai iskolát tíz évnél nem régebben végezték el; az flÉKÉS MECIEJ;^ K 1973. JANUÁR 5, kor is, ha az ötszintes épületek kivitelezése jelenleg is. de a presszionált vállalás ’ idején méginkább felülmúlja a válla­lat felkészültségét.” Azokról a KISZ-lákásokról van szó, amelyeket 84 fiatal házas nagyon nehezen vár. Lehet, hogy nem helyesen fogalmaztunk 1972. június 20- án. A Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál valójá­ban nem gyenge munkaszerve­zésről kell beszélni. Olyan építőipamái, ahoj egy 28 laká­sos épületet 3 hónapos késéssel sem adnak át, ott munkaszerve­zésről nem lehet beszélni. Az 1971. szeptemberében megkö­tött vállalkozási szerződés óta több mint 14 hónap telt eL A 28 Lakás átadási határideje a múlt év szeptember 30_a lett volna. Még jelenleg 6em ké­szült el a 28 lakás, és nem ad­ták át azt a következő 28-at sem, amelyet 1972. december 30-ra ígérték. Ügy véljük, jogos a kérdés: nincs-e baj a Békés megyei Ta­nácsi Építőipai Vállalat veze­tésével? Kérdezhetjük azt is, hogy a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya, mint felügyeleti szerv mikor kí­vánja rendezni a vállalat gond­jait? Azt viszont már nem kér­dezzük meg, igaz-e, megfelel-e a valóságnak, hogy a vállalat 1972. szeptember 30-án nem adta át az ígért 28 lakást, és még a mai napig sem. Botyánszki János anyakönyvi igazgatás című tantárgyból azok, akik érvényes anyakönyvi szakvizsga bizo­nyítvánnyal rendelkeznek. A levelező hallgató havonta általában három napon át ta­nulmányi foglalkozáson köte’es részt venni a Tanácsakadémia erre kijelölt oktatási intézeté­ben. A levelező hallgatót ta­nulmányi munkaidő-kedvez­mények illetik meg: a havi kö­telező foglalkozásokon, a vizs­gákon és a különféle számon­kéréseken történő részvétellel kapcsolatban a szabadnap: tan­évenként 30 munkanap; tanul­mányi szabadság: tanévenként 21 munkanap; a hároméves ta­nulmányokat lezáró szakdolgo­zat elkészítéséhez, valamint a képesítő vizsgára való felké­szüléshez külön tanulmányi szabadság: összesen 15 munka­nap. (MTI) Két kérdéssel fordultunk az új év első napjaiban a megye- székhely könyvesboltjainak ve­zetőihez: 1. Milyen volt 1972. forgalma? 2. Melyik könyv volt a legkelendőbb? — íme, a válaszok: Achim L. András könyves­bolt: 1. Több mint 2 800 000 forin­tért 56 000 kötetet vásároltak a csabaiak. 2. A Magyar Értel­mező Kéziszótár volt a legjob­ban keresett könyv, kétszáz da­rab kelt el belőle s még el le­hetett volna adni belőle fél­ezret Elfogytak a Petőfi Sán­dorról szóló művek is. ___ E gy 1968-ban elfogadott kor­mányrendelet úgy határozott, hogy a vasút, közútépítés, táv­közlés és járműgyártás szak­emberednek képzése céljából Győrött műszaki főiskolát kell létesíteni. A rendelet megszab­ta » helykijelölést, az esetle­ges szanálási és tervezési mun­kálatokat úgy kell megoldani, hogy az építkezés 1971-ben megkezdődhessen, A Duna partján Alapos fontolgatás és vita alakult ki arról, hegy hazánk legfiatalabb és egyik legna­gyobb felsőoktatási intézménye Győr városának mély részén épüljön. Azzal mindenki egyet­értett, hogy a, 5 100 nappali tagozatos és 5 400 levelező módszerrel tanuló számára nyugodt, csendes környezetet szükséges adni. Három lehe­tőség kínálkozott: _ A város déli része mutatko­zott a legolcsóbb építési terü­letnek. Itt nem kelleti volna épületeket szanálni. Mutatkozott azonban az előre látható ve­szély, hogy a lakásépítkezések elkerülhetetlenül megközelítet­ték volna a műszaki főiskolát. A második, s talán a legideá­lisabb terület a „Püspökerdő” lett volna, azonban e terület fel­töltése és árvízvédelme, vala­mint közművesítése rendkívül költségesnek mutatkozott. Vé­gül is a ,,Püspökerdővel’ átel- lenben, a Duna bal partját je­lölték ki a műszaki főiskola he­lyének. A területet mintegy két méterrel itt Is fel kellett tölteni, ezenfelül mintegy 150 családi ház elbontása vált szükségessé. A város lakossága, még azok Î3, akiknek a szanálás miatt költözniük kellett, megértették, hogy a készülő új oktatási in­tézmény létrehozásáért szüksé­ges és érdemes is anyagi áldo­zatokat hozni. Alapkőletétel A Rábca és a Duna torkola­tánál erdőktől övezett terüle­ten nagyon szép környezetben, a területet 1969—70-ben építke­zési célokra előkészítették. Idő­közben a budapesti Középüle­tet Tervező Intézet elkészítette a kor követelményeinek min­denben megfelelő kivitelezési Radnóti Miklós könyvesbolt: 1. Az elmúlt év mérlege: kö­rülbelül 105 000 kötet, amelyek összértéke 3 160 000 forint. 2. A Petőfi-kiadványokon kívül az Ezermester ABC volt a sláger, az ifjúsági könyvek közül pedig az Ablaktól—Zsiráfig gyermek- lexikon, valamint a fiúk és lá­nyok évkönyve. A végeredmény: százhatvan- ezernél több könyvet vásárol­tak 1972-ben a csabai könyvba­rátok. S, hogy mennyi is száz­hatvanezer kötet? — valamivel több, mint három kilométernyi könyvespolcot tölt meg.., dokumentumokat. A kivitelező, az ÉVIM Győr—Sopron megyei vállalata is felkészült a munká­ra. A Győr város 700 éves fenn­állása alkalmával rendezett ün­nepségek egyik legjelentősebb epizódjaként 1971. július 23-án megtörtént az alapkő letétele. Az alapkő letétele óta alig 7 hónap telt el. Azóta épületek egész sora emelkedett ki a föld­ből. Elkészült az 1. sz. oktatási épület vasbeton szerkezete. A konyhát és étkezdét magába foglaló épületkomplexumnak a tetőburkolatát készítik. Az egyik laboratóriumi épület fő falait, tetőszerkezettel együtt ugyancsak megtekintheti már az érdeklődő. A kollégiumi épület 6. szintjének paneljait illesztgetik. A toronydaruk messziről jel­zik az építkezést. De csak kö­zelről, a tervezőkkel és kivi­telezőkkel beszélgetve lehet megtudni, hogy a győri Műsza­ki Főiskolának oktatási épülete lesz az ország legnagyobb 300 méter hosszú, egybefüggő vas­beton komplexuma. A győri Műszála Főiskola építkezésén készülnek hazánkban először 18 méter hosszú, előregyártott T- pane’ek. E panelekből rakják össze a főépületek tetőszerke­zeteit A tervezők és kivitelezők gondosan ügyelnek arra, hogy az oktató, pihenő, valamint a kulturális és szórakozási célokat szolgáló épületek használói el­sősorban a „Püspökerdő”, a Duna és a Rábca irányából sok fényt, levegőt és szép panorá­mát kapjanak. A Műszaki Főiskola építke­zését irányító és végző munkás­kollektíva lelkes, ügyszerető te­vékenységet végez. Az eddig el­végzett mintegy 100 millió fo­tanulmányi épülete. rint értékű munka minősége kivívta az illetékes főhatóságok szakembereinek elismerését. Az oktatás kezdete Kevesen tudják, hogy még tartott a győri Műszaki Főis­kola építésének tervezése, ami­kor az oktatási munka már megkezdődött. Az 1969/70-es ok­tatási évben a győri Műszaki Főiskolának a vasút-, közút­építési és távközlési karai kü­lönböző városokban, különböző oktatási intézményekben — megkezdték tevékenységüket. Budapesten, Szegeden és rész­ben Győrött két évfolyam már vizsgázott is. (A járműgyártási tanszék csak a győri új főis­kolában kezdi meg munkáját.) Az eredeti program szerint az 1973/74. oktatási évben a Mű­szaki Főiskola mind a négy ka­rának első évfolyama az új győri intézményben kezdd el munkáját. Addigra, 1973. szep­temberére az I. számú oktatási épület, az I. számú kollégium, az étkezde és a labortórium el­ső épülete elkészül. Tehát a fő­iskolai oktatási munka valóban megkezdődhet. Am, mutatkozik egy lényeges probléma is. 1973/74-ben, sőt az azt követő esztendőben is még állnak és működnek a torony­daruk. Baleseti veszélyt je­lenthetnek az egyéb szállítási eszközök is. Ha az építkezési balesetveszélyek egyáltalán el­háríthatok, azok mindenképpen nagyon költségesek. Ezért cél­szerűnek mutatkozik, hogy az oktatás egy, esetleg két évvel később akkor kezdődjék, ami­kor az építkezés már nem zár varhatja az oktatói munkát. Az építők teljesítik a szerző­désben vállalt kötelezet'régei­ket. A munkálatokat 1976. au­gusztus 1-én, az avatóünnepség előtt igyekszenek kiváló minő­ségben befejezni. Lányai Sándor Levelező képzés a Tanácsakadémia szakoktatási tagozatán Békéscsaba, 1972 : Három kilométer új könyv

Next

/
Thumbnails
Contents