Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-23 / 18. szám
Zárszámadásokról jelentjük: A% állattenyésztés jurára billent a bevételi mérleg a medgyesbodzás—pusztaottlakai Egyetértés Tsz-ben {veit i a termelés ég a műszáki fejlesztés nagy irama jellemzi a medgyesbodzás—pusz- taotitlakai Egyetértés Tsz gazdálkodását. Mia már e két község határában működő szövetkezetben kialakultak a nagyüzemi gazdálkodást biztosító üzemi épületek, a növénytermesztésiben gépsorok segítségével szervezik és végzik a munkákat Félezer vagonnál is több gafbona befogadására alkalmas magtáruk és kát nagyteljesítményű szárítójuk is van. Mindezek a létesítmények és eszközök azt mutatják, hogy a med- gyesbodzási és a pusztaottlakai emberek elfogadták, magukénak vallják a párt szövetkezeti politikáját, a két község egyetlen szövetkezetét Az utóbbi időben termelő munkájuk olyan eredményeket „ hozott, melyre nemcsak ők, ha- * nem a Dél-Békés megyei Tsz-efc Ï Területi szövetsége is jogosan büszke lehet A szövetséghez tartozó 53 közös gazdaság öt legjobbja között tartják nyílván az Egyetértés Tsz-t. Búzából, kukoricából, örökből itt annyi terem mint máshol két három szövetkezetben együttvéve. De nem -sak ezekből a növényekből szállítanak évről-évre egyre többet az állami vállalatoknak és a közös vállalkozásoknak, hanem hízóit sértőéből, hízott marhából, tejből, csirkéből, gyöngyösből is. Tejből 1972- ben már 7417 hetotólitert adtak át az iparnak, húsból pedig a Baromfiipari Országos Vállalat orosházi és csabai gyárának, valamint az állatforgaílmd vállalatnak 135 vagonnal szállítottak. HKét termelési föáfjsza* bevétele közül tavaly már az állattenyésztés javára billent a bevételi mérleg. A növénytermesztés 33,3 millió forintos, az állattenyésztés pedig 35,4 millió forint bevételt adott a szövetkezetnek. A kiadások kedvezően alakultak, mert a növénytermesztésre tervezett összeget alig lépték túl, az állattenyésztés többlethozama pedig arányban van a csaknem 2,4 millió forintos költségnövekedéssel. A szövetkezet összbevétele a tervezett 80,5 millió forinttal szemben 89,7 millió forint a se- ( géd- és melléküzemágakkal " együtt. Az összkiadás 74,9 millió forinttal szemben 75,4 millió. A szövetkezet bruttó jövedelmét úgy osztották fel, hogy 27 százalékát műszaki fejlesztésre, felhalmozásra, 73 százalékát peTöbb pénzzel ! rendelkeznek a tanácsok A tavalyinál 8,5 százalékkal több. összesen 25 milliárd 800 millió forinttal gazdálkodhatnak 1973-ban a tanácsok. A ki- sgyensúlyozott gazdálkodásnak kellő alapot biztosító költség- vetésből 8,1 milliárd forint a szociális és egészségügyi ellátás előirányzata; a pénzt bőven van mire költeni, hiszen az idén 683 új gyógyintézeti ágy ill a rászorulók rendelkezésére, s az egy-egy ágyra jutó előirányzat 1973-ban már eléri a2 52 000 forintot. A bölcsődék fenntartására fordított pénz 10.6 százalékkal több a tavalyinál, így az idén újabb 2130 apróság -észesülhet bölcsődei gondozásban. A tanácsi fejlesztési alapok idei bevételei és kiadásai előirányzata 17,2 milliárd forint. A legtöbb pénz, 11,6 milliárd forint, ebből lakásépítésre jut. A tanácsok 1973-ban 28 ezer új otthon, — bér és tanácsi értékes ítésű — lakás tető alá hozatalát tervezik (MTI) dig a felosztási alapba helyezték. így a tagság részesedésére 19,2 millió forint, a fejlesztési alapra pedig 7,1 millió forint jut. A csaknem 28 millió forintos bruttó jövedelem többi részét községfejlesztésre, szociális, kulturális alapra, jövedelemadóra és biztonsági alapra fordítják. Az egy dolgozó tagra eső jövedelem az 1971. évi 23 ezer 553 forintról 24 ezer 260 forintra növekedett Az egy munkanapra jutó jövedelem 94 forint helyett 110 forint lett. I meghívott vendégek és a tsz-tagok, akik között ott volt Csatári Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Bankó Mihály, a párt megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztály- vezetője és Horváth Pál, a DélBékés megyei Tsz-Szövetség titkára, jóleső érzéssel hallhatták, hogy erre az esztendőre 5 millió forinttal jobbak a gazdasági alapok a medgyesbodzás—pusz- taottlakai Egyetértés Tsz-ben, mint ahogyan a múlt évet kezdték. Zsilák, Mihály, Gecsei Lajosáé, Fedor András, Laukó Imre, Gyurik János, Hermann Antal és Nagy Mátyás felszólalása is azt igazolta, hogy a tsz tagsága a kedvezőtlen időjárás és az őszi esőzések, valamint a fertőző állatbetegségek ellenére is jól gazdálkodott, kiváló eredménnyel zárta az 1972-es esztendőt. Báli István tsz-elnök beszámolóját, melyet a vezetőség nevében terjesztett elő éppen ezért nagy figyelemmel hallgatták végig. D. K. Szocialista brigádvezetők értekezlete Biharugrán Kék csempék Most egy jő hét múlva jutottam csak hozzá, hogy hírül adjam: Sarkadon a Szalontai úti óvodában adták át azt az új termet, amely huszonöt gyermeknek ad nappalra otthont Amint Tóth János a Mezőgépgyár szocialista brigádképviselője mesélte, miután már hivatalosan is birtokba vették a gyerekek, óvónénik a termet. Volt úgy, hogy húszán is csinálták. Mert ők „húzták” fel a falakat meg a tetőzetét is. És társadalmi munkában. De nem úgy ám, amint azt egyesek elképzelik, hogy arra a húsz embeiTe, vagy éppen mikor mennyien voltak ott, az üzemben a brigád többi tagja nem is gondolt. Éppen ellenkezőleg. Amíg a brigád egy része rakta a falakat vagy éppen a meny- nyezetet csinálta, az üzemben a többiek úgy „ráhúztak”, hogy az óvodánál dolgozókra váró munkát is elvégezték. Éppen ebben van a közösség nagy ereje, hogy miköben végzi üzemi feladatát, „ráadást” is tud csinálni, mert ilyenkor /„váll feszül a vállhoz,/ /mell szorul a mellre”/. Így tettek a Mezőgép gyáriak is, és kinek így, kinek úgy jutott ki a „foglalkoztató terem” építéséből. Énnek a munkának pénzben kifejezett értéke 76 ezer 400 forint. A tanácselnök. Szegedi Lajos elvtárs az átadásnál arról is beszélt hogy a gazdasági szervek nincsenek híján a jó akaratnak, de az anyagi eszközeik korlátozottak. S ez nem valamiféle elhárítási manőver, nem kibúvókeresés, hanem inkább a lehetőségek keresése, mivel nagy szükség van újabb és újabb óvodáskorú gyermek nappali elhelyezésére. Bizonyára a jó akarattal anyagi eszközöket keresőkre építve mondta Szegedi Lajos elvtárs tanácselnök a Szalontai úti óvoda új termében, hogy szeretnék elérni 1980-ig, ha az általános iskolába menő minden gyermek előzőleg egy évet óvodába járna, sőt az sem lehetetlen, hogy többet is, esetleg három évet. Ézzel kapcsolatban említette meg valaki, bizony ez nagyon jó dolog lenne, mert talán akkor alig lenne 6 éves korú gyermek, aki nem iskolaérett. Ennek az optimizmusnak meg is van a forrása, nevezetesen, ha azt vesszük, hogy az ÁFÉSZ 150 ezer forinttal járult hozzá a Szalontai úti óvoda új foglalkoztató termének létesítéséhez. Mégpedig a részesedési alapból. Ezt azok is ióváhaayták. Az új teremben akiknek nincs gyermekük, mert minden 10 ezer forint után az ÁFÉSZ-dolgozók óvodás korú gyermekeik közül, egy helyet kap az óvodában. Itt említem meg, hogy a cukorgyár 80 ezer forintot adott, hogy ne csak a foglalkoztató terem épüljön fel, hanem a régi épületben a gyermekeknek beépíthessenek víz- öblítéses aprócska wc-ket, ne kelljen az udvaron ásott, deszkával fedett hideg gödrök tetejébe ülniök. És építettek még egy sekély medencét, hogy a gyerekeket beleállítva boylerböl ömlő meleg vízzel mosdathassák zuhanyozhassák. És, hogy milyen szívvel csinálták ezt is a munkások, csak rá kell nézni: kék csempékkel rakták ki. Ide tartozik megjegyezni, hogy a tanács „kivitelező” részlege tervezte az egészet és parkettába a termet Ék azt is itt kell megemlíteni, hogy a községi népfrontbizottság nőbizottsága a szülőket szervezte társadalmi munkára. Akik mentek is. De nem is győztem jegyezni, mennyit adott, ki mivel járult hozzá, hogy kék csempés zuhanyozó medencéjük legyen a Szalontai úti óvodába járó gyermekeknek. Azt még megjegyeztem, hogy végső soron 350 ezer forintot ér az apróságokat, az új nemzedéket szolgáló tett. Az ilyen tettekből fakad, hogy Békés megyében az óvodai hálózat bővítésében előbbre tartunk, mint ahogyan azt terveztük. S az olyan tervezgetések- ből„ mint azt Sarkadon elmondták. hogy most már a 3 ezer laA Biharugrai Állami Halgazdaságban nemrégiben tanácskozást tartottak a gazdaságban tevékenykedő szocialista brigád vezetők részére. A központban megrendezett tanácskozáson a résztvevőket egyenruhába öltözött úttörők köszöntötték, majd Rózsa Elemér, a vállalat szakszervezeti bizottságának tálkára üdvözölte a megjelenteket és megnyitotta a tanácskozást, amelyen Dr. Kozma Lajos, a gazdaság igazgatója tartott vitaindító előadási Többek között elmondta, hogy a gazdaságban a termelés. I ben milyen fontos feladat vár a i szocialista brigádokra. Beszélt arról, hogy a munka további'j javítása érdekében be kell ve- j zetni a „Dolgozz hibátlanul” munkamódszert, hogy minél kevesebb legyen a selejt. Elengedhetetlen követelménye a jobb munkának az is, hogy a kosú újtelepi óvodát lenne szűk- : séges korszerűsíteni, bővíteni. ■ És milyen jó érzést kelt az em- • berben az is, hogy a Posta Sze • gedi igazgatósága 30 ezer form- : tot juttat erre az évre a Szalon- : tai úti óvoda felszerelésének ■ korszerűsítésére, bővítésére. Ért- ■ hető, hogy Szilágyi Sándomé j vezető óvónő jó érzéssel mu- : togatott is meg mindent, s az : átadás alkalmára jó szívvel szer- • verte meg kollégáival azt a rö- ■ vid műsort, melyet az óvodá- ■ sok azoknak mutattak be, már j amennyien elfértek itt, akik : ilyen vagy olyan módon szebbé, ; kényelmesebbé varázsolták e » környezetet Találkoztam itt az MSZMP : községi bizottságának titkárával. ; Kesztyűs Lajos elvtárssal is. S j amikor többen köriiliUtük az : aprócska asztalkákat, közben a : Szalontai úti óvodán kívüli ■ társadalmi munka 1972 má_ ■ sodik félévi állapotáról is : beszélgettünk. Szó esett ez : alkalomból az 1. számú ! iskola sportpálya építéséről, : melyben a társadalmi munka ; értéke olyan 180 ezer forint körül ; van. Fel sem tudnám hirtelen ■ sorolni a sportpálya építésében • résztvevő üzemeket, mert neve- : zetesen a cukorgyáriak öt féle ■ munkában vesznek részt, egye- • bek közt terveznek és kerítés- • oszlopokat is állítanak le. Föl- > det vagy nyolc üzem fuvarozik, : salakot pedig öt. Van üzem, ; amelyik kerítésdrótot fon, pá- ! lyameszelőkocsit készít, van ■ amelyik kézilabda kapukat esi- ; nál, aztán van, amelyik betonsze- ! gélyt rak le, s a tanulók külön- ■ böző fizikai munkát végeznek.. Egy iskolának pedig a sarkadi- " ak kerítést csinálnák, melynek társadalmi munka értéke 6 ezer forintnál több. Arra hívták fel a figyelmemet, hiszen nem tudtam a sok-sok helyet személyesen megnézni, mert szombat délután volt és mindenki igyekezett otthonába, úgy adjam hírül a dolgokat, hogy a sokféle munka közül van amelyik már kész van, van amelyik készül. Ez függ az időtől,meg a különböző anyagok megszerzésétől. Parkosításra nevezetesen 25 ezer forintnyi vállalás van, amit a lakosok saját utcáikban végeznek. Úgy mint a Márki Sándor utcabeliek, akik 700 méternyi árkot és átereszt tisztítottak meg, melynek értéke 5 ezer forintnyi. A már elvégzett vagy megkezdett második félévi társadalmi munka vállalás értékét csak novemberig volt alka'munk hirtelen összesíteni, és így is 358 ezer forint „jött ki”. De a Szalontai úti óvoda ürügyén kezdeményezett beszélgetésből azt hiszem ennyit is elegendő hírül adni, ez-is láttatja, hogy mit akarnak a sarkadiak elérni a kerítésdrótfonással, vagy a kék csempés medencével. j Cserei Pál 1 dolgozók kulturális színvonala is állandóan emelkedjék. Nemrég készült el egy felmérés a gazdaságban, amiből kiderült, hogy a 323 állandó dolgozóból 174-nek van szakképzettsége, ami jónak mondható, az ellenben elszomorító, hogy 145 embernek az iskolai végzettsége nem éri el a hat általános osztályt Éppen ezért tervezik, hogy ötödik, hatodik és hetedik osztályokat indítanak a dolgozók részére február 1-gyel. Ismertette, hogy a gazdaságban dolgozók 90 százaléka szocialista brigádtag, akik 22 brigádban 296 fővel tevékenykedtek az elmúlt gazdasági évben. Kritikusan elismerte azt is, hogy bár minden vezető vállalta, hogy patrórtusa lesz egy-egy szociai- lista brigádnak, ez nem valósult meg Javasolta, hogy újra lendüljön fel a patronáló ihoa- galom .Az elmúlt évben a szocialista munkaversenyt értékelő és szervező bizottság javaslata alapján 60 ezer forintot tűztek ki a szocialista brigádverseny jutalmazására. Ebből augusztus 20-án 20 ezer forintot osztottak ki, a többi 40 ezer forintot pedig majd az éwégi értékelés után osztják szét az arra legérdemesebbek között Eddig kilenc brigád érte el a bronz fokozatot, kilenc brigád a zászlót és négy brigád az oklevelet Ügy kell tevékenykedni, hogy ezután a brigádok is magasabb színvonalon dolgozzanak, a magasabb elismerésekért, hiszen a jövőben a kimar gasló eredményt elért brigádoknak a legmagasabb állami kitüntetések is odaí telhetők, mint a Vöröszászló Érdemrend, az Állami Díj, a brigád tagjait pedig, azaz a legjobbakat kiváló eredményeik alapján a Szocialista Munka Hőse kitüntetéssel éf, más kormánykitüntetésekkél lehet jutalmazni. Befejezésül hangsúlyozta, hogy vezetőiknek és munkásoknak egymással emberközelségben kell élni, megértésben, ossz. hangban, segítőkészen és felelős, seggel, az élet gondjait, bajait, örömeit és szépségeit egymás között megosztani. Ez a szocialista brigádmozgalom célja, értelme, hitvallása. A vitaindító beszéd után többen kértek szót. Bállá István üzemgazdász azt elemezte, hogy a begécsi részen miért kevesebb a halhozam, mint a központban. Dr. Farkas László, a gazdaság munkaverseny szabályzatának tervezetét ismertet^ te, Bálint István szocialista brigádvezető a verseny állásának tájékoztatását kifogásolta, FöL desi Sándor főhalászmester pedig sürgette a komplex-brigádok megalakítását. Felszólalt Molnár József, a MEDOSZ megyebizottság munkatársa és Czakó Jenő, a Békés —Csongrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának főelőadója. i Ülést tart az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának Elnöksége január. 26_án, pénteken délelőtt 9 órai kezdettel tartja soron következő ülését. A testület a SZOT Elnökségének 1972. október 30_i ülésén tárgyalt, az SZMT-k vezető. irányító munkájának tapasztalatairól készült jelentést, illetve határozatot vitatja meg, melyhez Nagy István, az SZMT vezető titkára fűz szóbeli kiegészítőt. Ezután tárgyalják meg és hagyják jóvá az SZMT 1973. első félévi munkatervét. 3 BÉKÉS HCOWj^P. ma. JANUÁR 33.
