Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-05 / 3. szám

Petőfi Meziberényé is

Dr. Irányi István Petőfi Sándor mezőberényi tartózkodásainak eseményeiről beszélt az emlék ünnepségen.

Szerdán este 7 órakor a me- zóberényi tanácsháza dísztermében emlékünnepséget nyitott meg Siklósi Ferenc tanácselnök. Sokan eljöttek az ünnepségre, a község emlékező lakói, és vendégek is: Enyedi G. Sándor, H megyei pártbizottság titkára, dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára és mások. Petőfi mindenkié, mondotta a tanácselnök, mindenkié, aki szabadságszerető, aki a szabadságért küzd. Mezőberényé is, ahol annyiszor járt, és ahonnan tragikus, utolsó útjára indult Bem táborába.

Az ünnepi szőnék Miklós Róbert, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos főmunkatársa volt. A forradalmár költő tiszta, emberi arcát mutatta fel az ünneplőknek.

„Az egész világon megemlékeznek róla —■ mondotta. Venezuela fővárosában, Caracas- ban a napokban állítják fel Fe- renczi Béni híres gyulai Petőfi- szobrának mását, Moszkvában, Berlinben. Weimárban és Becsben emlékkiállításokat nyitnak. Petőfi versei ott találhatók mindenki asztalán, aki felelősséget érez az emberi kultúráért Nem is tudni pontosan, hány nyelvre fordították, de az biz*

tos, hogy mindenütt, ahol könyvnyomtatás van. Bármiről beszélünk, forradalmi helytál-, lásról, szerelemről, a táj szépségeiről, ezekről Ö beszél a legszebben. Ki tudja, mikor találkozott először Petőfivel? Senki. Petőfivel együtt nőttünk fel, életműve a János vitéztől az Apostolig észrevétlenül vált tudatunk részévé.”

Idézte a költő mezőberényi tartózkodásait, látogatásait, az utolsó napokat, 1849 júliusát, és halálát, melyet a nép sehogyan sem akart tudomásul venni, nem hitte, hogy legkedvesebb gyermeke elveszett. Emlékbeszédét Jókai szavaival zárta: „Ügy tűnt el, mint a félbő, hamvait szétfújta a szél, hogy egy-egy porszem jusson belőle a világ minden tájára!”

Dr. Irányi István mezőberényi Petőfi-kutató szólt ezután a költő mezőberényi kapcsolatairól, Orlayékról, és az utolsó napok tragikus, igaz emberi eseményeiről. Az emlékünnepségen a mezőberényi művelődési ház irodalmi szakkörének tagjai mondtak Petőfi-verseket, híven és értően szólaltatva meg világirodalmi nagyságú költőnk néhány költeményét.

S. E.

Az emlékünnepség napján Petőfi műveiből kiállítás nyílt a

községi könyvtárban, Cítotó: Béla Ottó)

Túlteljesítették 1972. évi

szállítási tervüket

A MÄV Szegedi Igazgatósága az 1972. első félévi fuvarozási tervét 112,2 százalékra teljesítette. A második félévi — főként gabona-, cukorrépa- és gyümölcs- — szállítás is nagy feladatok elé állította a vasutasokat. Munkájuk eredményességét igazolja, hogy 1972-ben — a

tervhez képest — 918 ezer tonnával több árut szállítottak rendeltetési helyére, ami 458 ezer tonnával haladja meg az 1971. évit. Megnövekedett a Lökösházán Kelebián és Röszkén keresztül lebonyolódó tranzitforgalom is, amit az igazgatóság az előirányzathoz képest 120 százalékra teljesített.

Az idei első negyedévi szállításokra a vasút az előkészületeket megtette.

Segítség

a lel vételi vizsgám készülőknek

Sok egyetemi, főiskolai karon kell történelemből felvételizni- ök a továbbtanulásra jelentkezőknek. Nekik segít a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ötvenkét órás békéscsabai tanfolyama, melynek előadásain — január 16-a és április közepe között — az egyetemes és a magyar történelem legfontosabb eseményeivel, fordulópontjaival, különösképpen pedig a huszadik századdal ismerkedhetnek mélyebben, alaposabban a jelentkezők.

Megjelent

az új telefonkönyv

A múlt esztendő végén elkészült a Szegedi Postaigazgatóság területi távbeszélő névsora, amely egy kötetben tartalmazza Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megye távbeszélő előfizetőinek névsorát. Az ízléses kivitelben és tartós borítólappal készült új telefonkönyv ebben a hónapban jut el az előfizetőkhöz. Ára 25 forint, amelyet a kézbesítést követő havi telefon- számlával együtt kell befizetni.

A postaigazgatóságon tájékoztatásul a következőket mondották el: célszerűnek tartják, ha a vállalatok, intézmények, vagyis az alközponttal rendelkező előfizetők kellő példányban megrendelik az új telefonkönyvet, mert az igények későbbi kielégítése akadályokba ütközhet és a számítások szerint négy, öt éven belül új kiadásra — nyomdai kapacitást, s egyéb körülményeket figyelembe véve — aligha kerülhet sor. Mint ismeretes, a posta legutóbb 1968-ban adott ki megyei névsorokat, s azok a megjelenést követően rö- . vid idő alatt elfogytak. Az előzetes információk után felme- rült a kérdés: miért szükséges három megyét felölelő névsort kiadni? Erre választ az a gyakorlati tapasztalat ad, miszerint a szomszédos megyék közötti kapcsolat szoros, ezért célszerűnek és praktikusnak tartható ez a megoldás.

Megjegyzendő: a telefonnévsor tartalmas, minden előfizetőt érdeklő útmutatók, praktikus magyarázatok egészítenek ki, melyhez távközlési és postai díjszabás is tartozik. A telefonkönyvben minden megyénél a megye- székhely adatait lehet először megtalálni, hiszen, ezekre van leggyakrabban szükség. A névsorban szereplő magyarázat tanulmányozása hasznos, mert segít jól igénybe venni a távbeszélő szolgáltatást,

(—)

Pedagógusképzés - magasabb fokon

A

z állami oktatás helyzetéről és feladatairól szóló — 1971. június 15-i — párthatározat kimondja: a kötelező általános iskolai oktatás színvonalát minden módon növelni kell. Meg kell szüntetni a nagy nivóbeli különbségeket a nagyvárosi és kisvárosi a városi és falusi, a falusi és tanyasi iskolák között. A középiskolák és a felsőfokú oktatás színvonala sem emelhető mindaddig, míg a legkülönbözőbb felkészültséggel érkeznek oda a tanulók, de a munkás- és parasztcsaládokból is csak akkor növelhető a középiskolákban és egyetemeken tanulók száma, ha alapfokú , oktatásunk demokratikusabb lesz, tehát mindeniki- nek egyformán és egyaránt biztosítja a megfelelő és egységes alapműveltséget.

Az alapfokú oktatási intézmények közötti különbségek tárgyiak és személyiek. A tárgyiakat illetően már napjainkban is arra törekszik az oktatási költségvetés, hogy a kisiskolák hátránya szertári felszereltségben, szemléltető eszközökben és 'magukban aiz iskolatermekj- ben is csökkenjen, illetve végső soron szűnjön meg. A következő ötéves terveket bátran lehetne a közoktatás ötéves tervei'-'ek is nevezni, c’ y an nagy hangsúlyt kapnak ezekben — az anyagi támogatást illetően — az alapfokú oktatási intézmények. A színvonal emelésének azonban legdöntőbb feltétele ma?a a pedagógus: a nevelő felikészültsége. A párthatározat arra ösztönzi az állami szerveket, hogy mielőbb teremtsék meg az egységes pedagógusképzést, s az óvodáktól a tanárképző főiskolákig egységesen és magasabb színvonalon történjék, a nevelők képzése.

I

deje például, hogy az óvónőket ugyanolyan pedagógusoknak tekintsük, mint a tanítókat és tanárokat, és megszüntessük azt a hamis hierarchiát, ami a pedagógus társadalmon belül és közvéleményünkben is egymás fölé helyezi őket. Miután valam»nv- nyi gyermekkorcsoport nevelésének adott a sajátos nehézségi foka, ez a különbségtétel mél- tánvta1 an és idegen társadalmunktól. A pedagógusképzés új koncepciója már érvényt szerez a korszerűbb értékítéletnek: az óvónőképzőt ugyanis a tanárképző iskolák kihelyezett intézményeivé emeli, s ezzel szervezetileg és tartalmilag, tehát felkészültségük színvonalában is közelebb kerülnek a különböző pedagógus rétegek egymáshoz.

Jellemző a pedagógusképzés alapjainak összehangolására és egységesítésére, hogy a felsőfokú óvónőképzők, a tanítóképző főiskolák és a tanárképzők egyaránt azonos órarendben tanítják a jövő évtől kezdődően a pedagógiai és a pszichológiai tantárgyakat. Más korosztályra alkalmazotton, de ugyanazt tanulja az óvodai és az általános iskolai nevelőmunkára készülő pedagógus, s ezzel a na- I gyobb szakmai -emberi megértés, és „egy nyelven beszélés” lehetőségére is alkalom nyílik a pedagógusok között.

E

z a tény óriási jelentőséggel bír a családok számára, a gyermekeik egységes és színvonalas nevelése szempontjából. Az óvodai oktatás-nevelés rangjának emelésén túl a tanítóképző-intézetek régi vágya is teljesül — a párthatározat alapján — a közeljövőben. A tanítóképző főiskolák a tanárképző főiskolák kihelyezett főiskolai karai lesznek, s szoros kapcsolatba kerülnek egymással. A cél ismét csak az egységes és magasabb színvonalú általános iskolai oktatás megvalósítása, ezért tanul azonos tankönyvekből a tanítóképző és a tanárképző főiskola hallgatója egyaránt. A tanítóképző főiskolákon olyan speciálkollégiumi rendszert alakítanak ki a 72—73-as tanévtől, amely lehetővé teszi, hogy a három év alatt önkéntes választás alapján ki-ki szakosodjon, és az általános oklevele mellett ének, zenei, rajz, idegen nyelvi, diákotthoni nevelői szakképesítést is szerezzen. Tanárképző főiskoláinkon a cél nem kevesebb, mint a tananyag radi- Ikális csökkentése.

A párthatározat szellemében a pedagógusképzésben a túlterhelés minden megnyilvánulását — például a szaktárgyi sovinizmust — erőteljesen és következetesen el kell hárítani, mert a hatalmas anyagmennyiség már gátolja a hallgatók aktivitását, önálló kezdeményezését és alkotó tevékenységét, mert gátolják a sokirányú szellemi érdeklődés kibontakozását, az önállósulási törekvést, és végső soron attól riasztják el a pedagógus-jelölteket, amiért lelke- sedniök kellene. Ahhoz, hogy a pedagógus-társadalom a közoktatás színvonalát emelni tudja, szüksége van arra, hogy már a tanulás, a felkészülése időszakában, de természetesen később is, legyen ideje az állandó művelődésre. Az egységes általános iskolai nevelőmunka színvonalának emelése csakis ilyen módon valósítható meg.

H

a azt szeretnénk, hogy minden gyerekünk — éljen bárhol az országban és bármilyen foglalkozású családban — demokratikusan és egységesen hozzáférjen a korszerű tudáshoz, elsősorban ennek megvalósítóit, a pedagógusokat kell segítenünk nagy feladatúk elvégzéséhez.

Kocsis Éva

Magyar áruk bemutatója világszerte

Elkészült a HUNGEXPO-nál a külföldön tavaly megrendezett hivatalos magyar kiállítások előzetes gyorsmérlege. Az összesítésből kitűnik, hogy tavaly 42 hivatalos vásáron és kiállításon a magyar bemutatók 30 ezer négyzetméternyi területén mint- j egy 160 vagon terméket, árut vonultattak fel. Csaknem kétszer annyi kiállításon vettek részt, , mint 1967-ben. A KGST-orszá- gok tíz nemzetközi vásárán ösz- szesen 18 ezer négyzetméternyi területen mutatták be a magyar termékeket. A tengerentúli fejlődő országok tíz városában,

nemzetközi vásáron és önálló kiállításon összesen 8 ezer négyzetméternyi területen mutatta be export-kínálatát a magyar ipar. A nyugateurópai és más tőkés országokban összesen 22 nemzetközi vásáron és kiállításon jelentek meg hivatalos résztvevőként a magyar kiállítók. A magyar bemutatók iránt mindenütt nagy érdeklődés nyilvánult meg.