Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-20 / 16. szám

Áz idén tovább javul az építőanyag-ellátás A* Iáén • hazai építőanyag- Ipar 4—5 százalékkal növeli ter­melését, tehát gyorsabb ütem­ben fejlődik, mint az építőipar. Néhány termékből, elsősorban a zúzott kőből, kavicsból, s egyes vasbeton-cikkekből a szo­kásosnál kevesebbet rendeltek a felhasználók, csökkent a ke­reslet, de cementből, különféle eternit- és azbesztcement-ter­mékekből, padlóburkolólapból hiány van. A cement!par 13—14 száza­lékkal bővíti termelését. A be- remendi új gyár bekapcsolódá­sával ebben az évben 450 ezer tonnával több cementet gyárt az iparág mint tavaly, de a hazai termelést még több mint egymillió tonna külföldi cement beszerzésével kell kiegészíteni. Az idén ldgyensúlyozottabb téglaellátás várható, mint az elózó években, bár lényegében már tavaly is csak kisméretű, tömör téglából volt hiány. A valamelyest növekvő hazai téglatermelést 45 millió import tégla beszerzése egészíti ki, mégpedig az első félévben. Kiegyensúlyozott ellátásra le­het számítani különféle kemény tetőfedő-anyagból, cserépből, azbescztcement-síkpalából és hul­lámlemezből. A népgazdasági terv szigorú előírása, hogy az idén készülő 170 millió darab égetett cserepet az utolsó da­rabig a belkereskedelemben kell értékesíteni, tehát elsősor­ban a sajátházépítók ellátását kell fedezni. Korszerű gépso­rokkal az idén 500 ezer négy­zetméternyi burkoló anyaggal növelik a mozaüdap-termelést. Falburkoló-csempéből 40 szá­zalékkal nagyobb lesz a hazai kínálat. Végeredményben megállapít­ható, hogy az idén tovább ja­vul az építőanyagellátás, s a termékek mind nagyobb köré­re terjed ki a kereslet-kínálati egyensúly. Pályaválasztási kiállítás «s orosházi szakmunhásképzö intézetben A lányokat érdeklő szakma a fehérnemű-készítés. A kiállí­táson » tanulók által készített vizsgadarabok méltán arattak tét szést. A vasipari és könnyűipari termékek leginkább a fiúk ér- i Aeklódését kel« fel. (Fotó: Somogyi) Aranykoszorús <— Négyszeres szocialista brigád Induj a brigád, kezdődik a műszak. Huszonhármán vannak és szakmai berkekben még mindig az ősi megszólítás dukál nekik, amelyik talán jobban ki is feje­zi azt amit csinálnak, mint a „szabványos” húsipari szakmun­kás elnevezés. Mert vágólegény az maradt, arrä Arany János idejében, a céhmesterek alatt volt. Ugyanazt teszik, mint ré­gen, csak jóval korszerűbb tech­nikával. Ugyanúgy levágják a sertést, marhát, bárkáit, mint 100 év előtti elődjűlt A különbség azonban mégis számottevő. De ne folytassuk a szakmai magyarázatot, hiszen végső soron nem azért kerestük meg az állatforgalmi ég húsipari vállalat gyulai vágóhídján a Sza­muely Tibor ifjúsági szocialis­ta sertésvágó brigádot. Hanem, azért mert ez a huszonhárom fi­atalember olyan „fegyvertényt” hajtott végre, amivel kivívta a szakmai és nem szakmai veze­tők, a munkát tisztelő emberek elismerését, A vágócsarnokban vastagon gomolyog a gőz, zúgnak az elek­tromos hasítógépek, sebesen jár­nak a vágólegények kései és fo­rog a bőrnyúzó gép. A fiatalem­berek keze alól egymás után „szalad ki” a ketté hasított ser­tés, kerül a hússzállító gépko­csira és onnan a feldolgozó üzembe, vagy az üzletekbe. Hiába is próbálnánk itt a munkahelyen beszélgetni, a gé­pek csattogásától, givításátói nem halljuk egymás szavát. Ezért arra kérjük Kővári Józse­fet, a brigád vezetőjét. Hajdú József alapszervezeti KISZ-tit- kárt, aiki ugyancsak tagja a bri­gádnak, Ligeti János és Lupsán János vágólegényeket, valamint Szabó András üzemvezetőt ül­jünk le néhány percre az étkez­dében. S amíg egy-egy cigaret­tát elfüstölünk, sok minden „ki­derül”. A brigádvezető egyben a párt- alapszervezet titkára és alapító tagja a kis kollektívának. An­nak az együttesnek, amelyik a megalakulás évétől 1968-tól mindjobban megfelel a szocia­lista brigádok hármas jelszavá­nak. Szocialista módon élni: erre a KISZ-titkár mond példát. Ta­valy az egyik brigádtag saját hibájából igazolatlanul mu­lasztott egy napot. A murik afe- gyelermsértővel kapcsolatos bri­gádhatározat: öt évig nem ter­békés mem. 1973. JANUÁR S0. mm. jeszthető fel magasabbb kitün­tetésre. Szocialista módon élni: min­den társadalmi megmozduláson kollektiven ott varrnak. Tanulni: az élmúlt években a brigád tagjai közül, akiknek nem volt meg a szakmunkás képzettsé­gük megszerezték, ketten gim­náziumba járnak, többen el­végezték a nyolc általánost, egyikük a marxista-leninista esti középiskolába jár és vala­mennyien hallgatói a marxista vitakörnek, még azok is, akik állami oktatásban vesznek részt. Így aztán érthető, ha a brigád már négyszer nyert jelvényt és jelenleg aranykoszorús. S az sem véletlen, hogy az utóbbi két évben négyen lettek a párt tagjai és tizen Kiváló Dolgozó kitüntetést kaptak. Az üzemvezetőtől, majd ké­sőbb Túri Sándortól, a szakszer­vezeti bizottság titkárától azt tudjuk meg, hogy a kezdeti 280 darabos műszakonkénti sertés­vágás 1971-ben már 370-re, 1972 első félévében pedig 450-re emelkedett. A, is igaz viszont — és ezt Ligeti Jánog és Lupsán János mondta el —, hogy nem kevés azoknak a napoknak a száma, amelyeken a műszak nem nyolc, hanem tizenegy órás volt. A brigád vállalta a munkát, mert különben a tavalyi máso­dik félévben a lakosság jobb húsellátása és a húsprogram szenvedett volna csorbát. így viszont 1972, negyedik negyed­évében 10 ezer sertéssel vágtak többet mint amennyit a vállalat vezetői eredetileg terveztek, © És sorólhatnáink a számokat, amelyek mögött a 15 KISZ-tag és a brigád többi tagjának mun­kája van. De nem is annyira a számok a lényegesek, hanem az a munkaszeretet, amellyel a vá­gólegények brigádja dolgozik. Nem véletlen, hogy városszerte és szakmai berkekben nagy'elis­meréssel szólnak ezekről a fi­atalemberekről. S az sem lenne meglepő, ha a négyszeres szoci­alista brigád a közeljövőben magas állami elismerésben ré­szesülne. Nem lenne meglepő, hiszen öt éve bizonyítják már, hogy magánéletükben, munká­jukban szocialista emberhez méltóan állnak helyt. Botyánszki János Writ a hasitófnrésR. A bözSlmúltben nyílt meg Orosházán a Birkáé Imre Ipari Szakmunkásképző Intézetben az a pályaválasztási kiállítás, amely több mint 10 szakterület munkáit mutatja be. Az intézet az orosházi és a járási általá­nos iskolákat meghívta a kiál­lítás megtekintésére, amelyet filmvetítéssel és az egyes szak­mákat ismertető tájékoztatóval kötnek egybe.

Next

/
Thumbnails
Contents