Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-18 / 14. szám

Izraeli kudarcok KaSrA megítélés szerint Golda Mear izraeli miniszterelnök a kudarcok sorozatát szenvedte el nyugat-európai kőrútján, noha éppen az volt a célja, hogy el­lensúlyozza az arab diplomácia látványos sikereit. Leone olasz köztársasági elnök és Andreotti miniszterelnök a rtyugatteurópaj államok véleményének adott hangot, amikor a Golda Meirrel folytatott megbeszéléseiken Izra_ élt tették felelőssé a Szuezi, csatorna lezárásáért. A csatorna zárva tartása mérhetetlen káro_ kát okoz Nyugat-Európának, ezért Olaszország és szövetsége­sei erősen érdekeltek a csator­na újnamegnyitá&ában, a Jar- ring-misszió felújításában és a Palesztinái kérdés igazságos rendezésében. Mint Zajjal külügyminiszter bejelentette, a kormány erőtel­jes diplomáciai kampányt indít az Izraelie9 és támogatóival szemben kialakított egyiptomi álláspont ismertetése és elfogad, tatása végett E célból Kairó több ország külügyminiszterét fogadja a közeljövőben, köztük a csehszlovák, az olasz, a brazil és a nyugat-német külügymi­nisztert Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára üzenetben szólította fel az arab kormányokat: hatá­rozzák meg álláspontjukat azzal a közös arab akciótervvel kap-' csolatban, amelyet január 27_ én terjesztenek a Liga védelmi tanácsa elé. A tervezet az arab államokra háruló politikai, gaz. dasági és katonai kötelezettsége, két tartalmazza. Egyiptom a maga részéről marig jegyzékben közölte, milyen erőforrásokat kész mozgósítani az izraeli ag­resszió ellen vívott harcban. (MTI) Vélemény a Lunohod-rél Moszkva A Lunohod—2 szovjet hold­járó és az Apollo—17 amerikai űrhajó által gyűjtött adatok jól kiegészíthetik egymást — írja a szerdai Pravda az új szovjet au­tomatikus holdexpedíció pers­pektíváiról. A Luna—21 szovjet űrállomás ugyanis szokatlanul közel, mindössze 180 kiliméter- nyire ért Holdat az Apollo—17 űrhajósainak leszállási helyétől. Ezzel összefüggésben a Pravda hangoztatja, hogy „a Hold és a bolygók kutatásában elérkezett az a periódus, amikor a külön­böző országok tudósainak egy­behangolt tevékenysége különö_ sen fontossá válik”. (MTI) Jelentés a vietnami helyzetről A helsinki tárgyaláson a két német állam Saigon Alexander Haig tábornok, Nixon elnök személyes megbí­zottja csütörtökig marad Sai­gonban — közölte szerdán a Thieu-rezsim hírügynöksége. A külügyminisztériumhoz közel­álló körökre hivatkozva hozzá­főzte, hogy a tábornok az Egye­sült Államokba visszautazva rövid időre megszakítja útját Vientiane laoszi és Phnom Penh .kambodzsai fővárosban. A saigoni rezsim felbolyduít méhkasra emlékeztet. Thieu szerdán reggel ismét összehív­ta a rezsim nemzetbiztonsági tanácsát. A testület a hét eleje óta immár a harmadik egy­mást követő napon ült össze. A szerdai ülésen — akárcsak az előző napi tanácskozásokon — a nemzetbiztonsági tanács tag­jain kívül jelen volt a parla­ment két házának elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke is. London Kedden este Párizsból Lon­donba érkezett Thieu saigoni elnök két különmegbizottja, Tran Van Do volt külügymi­niszter és Bui Diem, a rezsim volt washigntoni nagykövete, hogy 3z angol kormány kép­viselőivel tárgyaljon. Hírügy­nökségi értesülések szerint szer­dán Sir Alec Douglas-Home brit külügyminiszter és Ant­hony Royle ázsiai kérdésékikel megbízott brit külügyi állam­titkár fogadta a két saigoni küldöttet. New Törte Kurt Waldeim, az ENSZ fő­titkára kedden örömmel üdvö­zölte az amerikai támadó had­műveletek beszüntetését Észak- Vietnam egész területe ellen, s reményét fejezte ki, hogy most már „minden további késede­lem nélkül” aláírják a tűzszü- neti megállapodást Emlékeztetett arra, hogy a bombatámadásók leállítására vonatkozó amerikai döntés „összhangban” áll számos ko­rábbi felhívással, s azzal a vé­leményével, hogy „a vietna­mi problémát a tárgyaló­asztalnál, s nem . a csaitamezőn kell megoldani”. Párizs Olaf Palme svéd miniszterel­nök, az AFP francia hírügy­nökségnek adott interjújában „a helyes irányban tett lépés­nek” nevezte a VDK elleni amerikai támadó hadműveletek felfüggesztését. Ugyanakkor a lehető legnagyobb óvatosságra intett a tűzszüneti megállapo­dás közeli aláírásával kapcso­latos találgatásokban. Ügy vé­lekedett .hogy a tűzszünet „nem fog szükségszerűen békére és összhangra vezetni Vietnam­ban” s hogy a fegyvernyugvás .meghirdetése után niég „hosz- szú és nehéz politikai folyamat" fog kezdődni, amelynek kereté­ben meg kell birkózni a háború pusztította onszág újjáépítésé­nek problémáival. (MTI) Aláírták a 1973. évi magyar— bolgár árucsere forgalmi jegyzőkönyvet Folytatódik a helsinki konzult áció az Európai Biztonsági Konferencia előkészítésére. Képű ikon előtérben a Német De- » mokratikus Köztársaság küldőt tsége, valamint a nyugat-nc- ; met delegáció Tordai Jenő és Ivan Ivanov külkereskedelmi, miniszter-he­lyettesek szerda délelőtt a Kül­kereskedelmi Minisztériumban aláírták Magyarország és Bul­gária 1973. évi árucsereforgal- mi jegyzőkönyvét. Az aláírás­nál jelen volt dr. Bíró József, illetve Ivan Nedev, külkeres­kedelmi miniszter is. A megállapodás értelmében bővül a két ország árucserefor­galma. Magyarország főként szerszámgépeket, közúti és vas­úti járműveket »energetikai be­rendezéseket, műszereket, hen­gerelt árukat és alumínium ­termékeket szállít, s Bulgáriá­ból vagonokat, szerszámgépe­ket, téglagyári berendezéseket, vegyianyagokat, mezőgazdasági termékeket és fogyasztási cik­keket vásárol. (MTI) Kínai mesterkedések A pozsonyi Pravda szerdai száma kommentárt közöl, ameiy bírálja a kínai ENSZ-küldöttség tevékenységét. A kínai küldöttség az utóbbi időkben a kulisszák mögött élénk tevékenységet folytat az ENSZ-ben. Nyíltan arra törek­szik, hogy nyomást gyakoroljon az ázsiai országok küldöttségeire és segítségükkel meghiúsítsa a a leszere’ési világértekezlet ösz. szehívásának előkészítő munká­latait — írja a lap. A kínai kül­döttség tagjai, többször össze­hívták az ENSZ-ben képviselt ázsiai országok küldöttségeit Ezeken a megbeszéléseken a valóság elferdítésének legdur­vább módszereivel, rágalmakkal és a befolyásolás különböző eszközeivel igyekeznek megsze­rezni az ázsiai küldöttek támo­gatását az a’őkészítési munkála­tok obstrukciőjára irányuló te­vékenységükhöz Mesterkedéseik során azt próbálták elhitetni, hogy az ázsiai érdekekről való gondoskodás vágya vezérli őket A pozsonyi Pravda rámutat arra, hogy Peking kezdettől fog­va ellenezte a leszerelési világ­értekezlet összehívását és azóta sem változtatott ezen a maga­tartásán. (CTK) II Biztonsági Tanács márciusban Panamában ülésezik Kedden éjjel a Biztonsági Tanács elvi döntést hozott arról, hogy március 11—15 között Pa­nama városban (kihelyezett ülést tart. A döntéssel szemben a Tanács egyetlen tagja sem szavazott, csupán George Bush, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője fejezte ki ko­moly fenntartásait, úgymond az előzetes napirend ismereté­nek hiányában. A kihelyezett ülés részletes munkaprogramjá­nak kidolgozására a Tanács egy bizottságot jelölt ki. A Biztonsági Tanácsot a pa­namai kormány hívta meg a közép-amerikai országba, hogy a világszervezet tekintélyes tes­tületé Latin-Amerika földjén foglalkozzék a kontinens béké­jének és biztonságának kérdé­seivel ,s ennek keretében a Panama-csatorna problémájá­val. Jakov Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője a mái’ciusi kihelyezett ülésről szó­ló döntéssel ka peso1atban ki­fejtette, hogy a Biztonsági Ta­nács a világ különféle „ve­szélygócaiban” tartott ülései a „lehető legjobb megoldási mó­dokat” jelentik a problémák felszámolására. (MTI) Á bevehetetlen város Leningrádban 30 éve törték át a németek blokádlát Németország hadserege 1941. június 22-én hadüzenet nélkül a Szovjetunióra támadt. A nyál- végére a fasisztáik Leniingrád alatt jártaik és szeptember 8-án bezárult az ostromgyűrű a város körül, teljesen elvágták a hát­országtól. A Leninigrádra támadó „Észak” hadseregcsoport: parancsnoksá­gát Hitler arra a von Leeb tá­bornagyra bízta, aki lovagike­resztet és előléptetést kapott a Maginot-vonal áttöréséért. Vá­logatott csapatokat — 725 ezer katonát és tisztet —, másfél­ezer páncélost, több, mint ezer repülőgépet és 13 ezer löveget küldtek a város ellen. A német parancsnokság egy pillanatig sem kételkedett Leningrad be­vételében : a díszünnepélyre és a bálra előre szétküld ték a meghí­vókat. Majdnem három évig harcol­tak a németek a város bevételé­ért. Kilencszáz napon át lőtték ágyúikból, 150 ezer tüzérségi lö­vedékkel árasztották el, 100 ezer bombát dobtak le rá. Minden harmadik ház súlyos károkat szenvedett, minden ötödiket pe­dig porig romboltak. M*4g ilyen áron sem léphettek be abba a városba, amelynek utcáit törté­nelme folyamán egyszer sem ta­posta hódító. Hitler elhatározta, hogy eltörli a föld színéről I. Péter, a de­kabrista forradalmárok, Lenin és a boisevikok, a nagy orosz művészek és építészek városéit. Véleménye szerint Lendngrád — az orosz forradalom szimbóluma — eleste a szovjetek teljes ka­tasztrófáját okozta volna. A führer mindennel számolt, min­dent figyelembe vett, de egyet nem láthatott előre; azt. hogy kik és milyen eszme nevében rogják védelmezni a várost. A hálbarú első óráiban, a moz­gósítás elrendelése előtt, 100 ezer leningrádi ostromolta meg a ki­egészítő parancsnokságokat, kö­vetelve, hogy a frontra küldjék őket. A munkásosztály fellegvá­rad, a leningrádi nagyüzemek önkéntes hadosztálvakat és zász­lóaljakat szerveztek. A városba zárva több, mánt két és fél millió polgári lakos maradt, ebből 1,2 millió önellá­tásra képtelen: idős ég beteg ember, és mintegy 400 ezer gye­rek. Már nem volt idő az eva­kuálásukra. Beköszöntött az éhezés. A fennmaradt dokumentumok sze­rint 1941. november kilencedi­kén Leningrad 7 napra való liszttel. 8 napra elegendő dara­kásával és 14 napi zsírral ren­delkezett, utánpótlás pedig nem volt. Eljött a szokatlanul ke­mény tél — a hőmérő higany- szála mínusz 30 fok alá is süly« lyedt — tüzelő nem volt. A bom­bázás ég a tüzérségi tűz napi lí—16 órán át tartott. A napi fejadag 12,5 dkg biokád-pótke- nyér volt, amit egy bögre meleg­vízzel fogyasztottunk el. Én ak­kor 12 éves voltam, az esemé­nyek történelmi jelentőségét még nem fogtam fel, de amit láttam, kitörölhetetlenül az emlékeze­tembe vésődött. A békeidőben oly vidám és zsúfolt Nyev- szkij sugárúton, a város köz­pontjában laktunk. Apám a fronton, anyám otthon, betegen. Vízért jártam. Árnyak bolyong­tak az utcán, hogy férfi, vagy nő, nem lehetett tudni. Az em­berek kis szánkókon húzták te­metni éhenhalt hozzátartozóikat — ha még volt erejük. A házak bedeszkáaott ablakaikkal bámul­tak rájuk, a villamosokat és a leszakadt vezetékek szövevényét belepte a hó és a jég. így kö­szöntöttük az új évet 1942-ben? Egyedül az éhség 641 ezer le­ningrádi lakost ölt meg. Exka­vátorok, ásták a tömegsírokat, de még így is maradtak terne- teílen holttestek az utcákon. Hitleír arra számított, hogy Le­ningrad felfalja önmagát. Kiszá­mította magát: a fizikai lerom­lás nem hozta magával az er­kölcsi bomlást. Az üzemek dol­goztak, fegyvert gyártottak, ja-

Next

/
Thumbnails
Contents