Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-10 / 291. szám
Divatos télikabátok FIATALOKNAK n «saESBMS3SisssBasaseia«sB2SBB*ess*«assE*aeBSH» fiMaaBiiBiiiaMaaciBiRMCRRBCBsasH: KoHé^lnin —» szülő és permek MituMon családban izgalom és várakozás, ha a gyerek kollégiumba megy, kivált, ha általános iskolásról van szó. Igaz, az esetek többségében a szomszédos városban, a közeli nagyközségekben van a kollégium — tehát megoldható a hazamenetel is, a látogatás is —, de a család megszokott életrendjének a megbontása, a szülői ház elhagyása mégsem könnyű, sem a gyereknek, sem a szülőknek. A szocialista állam rengeteg pénzt költ a kollégiumok létesítésére és fenntartására. Jelenleg mintegy 8 ezer általános iskolás és csaknem 40 ezer középiskolás lakik minimális térítés ellenében kollégiumban. A közeljövőben azonban további jelentős kollégiumépítési program bontakozik ki, s várhatóan tetemesen növekedni fog a kollégisták száma. Fontos dolog ez, mert azoknak a tanyai gyerekeknek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudják megközelíteni a jolbb tanulási körülményeket biztosító körzeti iskolákat, szükségük van a bentlakásos intézményekre. És a középiskolás bejárók számát is csökkenteni kell, hiszen a hosszú utazások a diákok tanulásától, pihenésétől, szórakozásától rabolják el az időt. Az okos szülőknek tehát — bármilyen nehéz is a válás — örömmel kell kollégiumba küldeniök gyermekeiket. Egyébként szó sincs arról, hogy elszakadnának a családtól. Sőt! A kollégiumok kifejezetten igénylik a szülőkkel való szoros kapcsolattartást. A kollégiumi rendtartás például előírja, hogy a lehetőségektől függően a kollégiumi nevelőtanárok végezzenek családlátogatást Az Ország legtöbb kollégiuma az első évben írásos tájékoztatót küld a szülőknek a kollégiumi munkarendről. Ezenkívül levélben rendszeresen ismertetik a családdal a gyerekeket érintő fontos kérdéseket A jó kapcsolatok kialakítása érdekében viszont azt kérik, hogy a szülők is juttassák el észrevételeiket a nevelőtanárokhoz, a kollégiumi igazgatóhoz. A gyerekek második otthona a kollégium, rendkívül fontos tehát, hogy ott jól érezzék magukat Ennek érdekében össze kell fogniok- a tanároknak és a szülőknek, A taapsztalatok azt mutatják, hogy nem mindig konfliktusnélküliek a hazalátogatások. A gyerek a kollégiumban előbb- utóbb hozzászokik egy egészséges életrendhez, amit otthon is tiszteletben kellene tartani. A kollégiumban nincs reggeli lustálkodás, szokássá válik a rendszeres tisztálkodás, — az étkezés előtti kézmosás, a fürdés, a fogápolás — kialakul a tanulás, a pihenés és a szórakozás egyfajta időbeli ritmusa, kulturáltabb lesz az emberekkel való érintkezés, s ezeket bizony mint formálódóban levő tulajdonságokat magukkal viszik a családba. Az esetek egy részében azonban nem értik, nem fogadják el otthon ezeket a változásokat, s a kulturáltabbá válás megnyilvánulásai fölött gúnyolódnak, tréfálkoznak. Ügy fogják fel a rendszeres kézmosást, a gyerek étkezés utáni fogmosását, mint urhat- námságot, mint a családból va- lé kiszakadás jelét. Nagy baj ez! Az okos szülő nem ezt az utat járja, hanem maga is tanul gyerekétől. Áz évszázados megszokásokat' ,a konzervatívabb életvitelt jobbal, korszerűbbel kicserélni nem szégyen, hanem erény. Az is gyakoriszi^Qi ^ nasz, hogy a gyerek nagyszájú ha hazamegy. De miről van szó tulajdonképpen? Arról, hogy a gyerek időközben érettebb lett. Tanul, növekszik tudása, szélesedik látóköre, hiszen a kollégiumban kifejezetten azt kérik tőle, hogy vegyen részt saját ügyeinek intézésében, esetenként az önkormányzatban is. Azután hazamegy, s amit a kollégiumban jónak látott. mindazt szeretné meghonosítani otthon. A család azonban védi a megszokottat, s kész az összeütközés. Türelemmel kell lenni a véleménye mellett erősebben kitartó gyerek iránt, hiszen végsősoron nem akar rosszat. Sőt, éppen a család szeretete diktálja’, hogy egyben s másban változtatni akar a régin. Kollégistának ienm nagy dolog. Talán azért, mert az otthonból való kiröppenés egy kicsit mindig a felnőtté- válás jele, vagy talán azért — s ez mindig igazság volt — a kollégium többletet ad tudásban, emberségben. Nem véletlen, hogy a régi világban a leggazdagabb emberek is igyekeztek gyerekeiket kollégiumba adni. Most lehetővé vált, hogy a kétkezi dolgozók gyerekei is élhetnek a kollégiumok előnyeivel. Jó lenne, ha e közösségekbe való beilleszkedést, érdeklődéssel és buzdítással jobban segítenék a szülők. Tóth László Receptek Rakott tészta. Manapság egyre ritkábban készítik a háziasz- szonyok, mert egy kicsit több munka van vele, mint más tésztával. Gulyáslevessel kitűnő vasárnapi ebéd. A tésztát kifőzzük, egy tűzálló tálat kivajazunk, morzsával beszórjuk és a következő sorrendben lerakjuk a tésztát és a tölteléket: egy sor tészta egy sor reszelt citromhő- héjával ízesített cukrosmák, egy sor tészta, egy sor rummal meglocsolt cukros dió, egy sor tészta, egy sor barack-lekvár, egy sor tészta. A tészta tetejét sütőbe tesszük és jól átforrósít- juk. Marhahús vadasam, zsemiye- bombőccal. A marhahúst megmossuk, megtisztítjuk a zsírtól, hártyáktól és karikákra vágott sárgarépával, fehérrépával, vöröshagymával, két szelet citromkarikával, 10 szem fekete- borssal, sóval, 2—3 babérlevéllel, csövespaprikával, 1 kanál paradicsompürével, vízzel pároljuk. Ha a hús megpuhult, kivesszük a léből, hűlni hagyjuk, majd felszeleteljük A zöldséget szitán áttörjük. Világos rántást készítünk, felöntjük a zöldséges húslevessel, ízesítjük kevés ége_ tett cukorral, néhány szem cap- ri bogyóval, izlés szerint egy-két kávéskanál mustárral, kevés ecettel, vagy citromlével. Felforraljuk, majd hozzáadunk két. deci tejfelt és óvatosan belerak, juk a hússzeleteket. Zsemle- gombóccal tálaljuk. Készítése: szokásos módon galuskatósztát készítünk, belekeverünk pirított zsemlekockákat (egy személyre egy zsemlét számítunk) és evőkanállal forrásban lévő vízbe szaggatjuk. Ha feljön a víz tetejére, megfőtt. 1. Barna, fehér halszálka® tweedből barna bőrőves kabát, csont csattal, vörösróka sálgalér- raL 2. A kabát eleje-háta barna panofix, vagy műszőrme, a kabát ujja, gombolópántja, nadrágja barna posztó. 3. Fehér-fekete tweedből kapucnis kabát, a kabát alján és a kapucnin fekete szőrme díszítés. 4. Trencskő jellegű, halszálkás anyagból kabát és nadrág, meleg béléssel. 5. Csíkos anyagból kétsorosam, gombolt, őves, szürke-fehér csikós. felgombolható galléré kabát. 6. Fekete posztóból fekete szőrme és zsinór díszítésű alkalmi kabát. Bakó Ilona Több halat az asztalunkra BEJÁRTA a világsajtót a hír, az amerikai egészségügyi minisztérium szenzéziós közleménye: miszerint az Amerikai Egyesült Államok arra biztatja polgárait, ha egészségesek akarnak lenni, csak egy módon érhetik el, egyenek hetente négyszer halat. A közleményben legfőbb érvként szerepelt, hogy az olyan országokban, mint Japán és Olaszország — ahol magas a halfogyasztás — ismeretlen a szívinfarktus, s ugyanakkor jóformán csak kitűnő tanulókat találni a kizárólag halfogyasztó halászfaluk- ban. AMERIKA TEHAT a halevés bűvöletében él, de nálunk minden mozdulatlan, úgy tűnik, megváltoztathatatlan a szám: hazánkban az egy főre eső évi halfogyasztás most már hosszú évek óta mindössze 2,3 kilogramm. És ezzel sikerült ismét December 11-én, hétfői 11 érakor nyitjuk meg ruházati, műszaki és lakberendezési áruházunkat Szarvason, a Kossuth L u. 21. sz. alatt Férfi-, női és gyermekruházati cikkek, méteráru, fehérnemű, ágynemű, kötöttáru, cipő, továbbá rádió, televízió, fényképezőgép, elektromos háztartási cikkek, bútorok nagy választékban, olcsó áron kaphatók. Ugyanitt használati tárgyait bizományba, értékesítésre átvessziih, illetve készpénzért megvásároljuk Bizományi Áruház Vállalat egy feltűnő eredményt produkálnunk: halfogyasztásban a világ- ranglista legalján foglalunk helyet. Sok oka van ennek. Elsősorban táplálkozási szokásainkkal magyarázható, hogy a hal nálunk nem népeledel, ünnepi ételnek számít konyháinkon, vagy legalábbis többnyire karácsony estének kell lennie ahhoz, hogy a halat, ha törik, ha szakad, megvásároljuk. Különben nem teszünk érte egy lépést siem, nem követeljük, nem sürgetjük, pedig a halétel jó is, hagyomá-, nyosan szerepel a régi magyar ételeink között is, s amellett legfőbb erénye, hogy rendkívüli biológiai értékekkel bír. A halban található komplett fehérje minden átalakítás nélkül beépül szervezetünkbe; magas A_ és B- vitamin, valamint kalcium tartalma van. Mégis hányán vetik ellene: ugyan, a hal nem étel, nem lehet vele jólakni, s röviddel a fogyasztás után az ember újra éhesnek érzi magát. Ennek oka nyilván a könnyű emészthetőségében keresendő, dehát miért rójuk fel a halnak, hogy nem terheli órákig a gyomrunkat? HALÉTELEK dolgában, sajnos, kissé nehézkesek vagyunk. Eltelnek hónapok, hogy egy rántott halat, vagy halászlét az étrendünkbe iktassunk, és közbe» hiányérzetünk sincs. Igaz, a mesterséges halastavak zsíros ponty- fajtái sokat rontottak étvágyunkon, elment a kedvünk a halvásárlástól. De nemcsak ponty van a világon. Olyan zsírtalan növényevő halak, mint az amur és a busa is kaphatók üzleteinkben. Van tehát remény, hogy változik az az arány, amit manapság halevésben nyújtunk. Nemrég Halászati Tanács is alakult, hogy megfelelő segítséget kapjanak a halgazdaságok, hogy az üzlethálózat állandóan és folyamatosan kapjon halat. Hogy változatosabb halételekhez juthassunk, jelentős a halimportunk is; évi ötszáz vagon halkonzerv érkezik hazánkba, valamint 150 tonna tonhal és hal-fiié kerül az üzletekbe. ANONYMUS ÍRTA egykor: abban, hogy honfoglaló őseink a Kárpát-medencét letelepedésre alkalmasnak találták, és hallatlanul meg is szerették, közrejátszott a terület vizeinek bősége a legkülönbözőbb halakban. Halászaink, képzett haltenyésztő szakembereink, vizeink és halastavaink ma is szép számmal akadnak. Csak a halszeretetünk, a halételekhez való ragaszkodásunk változott. Reméljük, nem helyrehozhatatlanul. K, E, \
