Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-10 / 291. szám
Kössenek szocialista szerződést egymással is a termelő üzemek “ Mozgalom egymás segítésére Szocialista brigádvezetők tanácskozása a Békéscsabai Kötöttárugyárban (Tudósítónktól) Csütörtökön tartották idei utolsó tanácskozásukat a Békéscsabai Kötöttárugyár szocialista brigádjainak vezetői, amelynek rendező „gazdája” a vállalat szakszervezeti tanácsa volt. Részt vett a megbeszélésen Bíró Béla, a gyár pártbizottságának titkára, Pataki József termelés főosztályvezető, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa képviseletében megjelent és felszólalt Lipcsei Imre, a közgazdasági munkabizottság j vezetője is. Dr. Aradszki Andrásné vszt- titkár üdvözölte a mintegy ötven résztvevőt. Ismertette az értekezlet célját s néhány gondolattal már az 1973-as esztendőre is útmutatást adott azokról a feladatokról, amelyeket Gáspár Sándor elvtárs, a SZOT főtitkára vázolt, a Békéscsabán nagy figyelemmel kísért előadásában. Kovács Ferenc, a vállalati • szakszervezet termelési felelőse tájékoztató beszámolóját azzal az előadással hozta párhuzamba, amelyet Nemeslaki Tivadar,, az MSZMP KB tagja, a SZOT titkára tartott november 22-én. Ennek téziseit átültette a kötöttárugyári adottságokra és sajátosságokra, különös tekintettel a szocialista munkaverseny- és brigádmozgalomban követendő új motívumokra. Hangsúlyozta — egyebek között — az üzemi demokrácia és a munkaverseny közötti intenzív kapcsolat további fejlesztésének fontosságát. Az 1973. évi feladatok egyike annak elérése, hogy a nők az eddiginél jóval nagyobb mértékben vegyenek részt az újítómozgalomban. Fel kell karolni a Dolgozz hibátlanul mozgalmat, amelynek ennél a vállalatnál különösen nagy jelentősége van és amelyben — az önminősítés részleges bevezetése révén — már eddig is számottevő eredményeket értek el. Megtudtuk a beszámolóból azt is, hogy két, a munkában egymásra utalt brigád szocialista szerződést kötött. Igen nagy jelentősége volna hasonló, minőségi-garancia-szerződés- nek, például a szabászat! és varrodai kollektívák között. Figyelemmel kell lenni a kilátásba helyezett újabb vállalati rekonstrukció által támasztott követelményekre, azokra az igényekre, amelyek ezzel kapcsolatban a brigádmozgalomra hárulnak. Pataki József főosztályvezető — akit a gazdasági vezetés résziről újabban a brigádmoz- galom közvetlen irányításával, felkarolásával bíztak meg — részletes tájékoztatást adott az év tíz hónapjának munkaversenyeredményeiről. A számszerű, en is érzékelhető termelési eredmények mellett, hangsúlyozta, a kötöttárugyári munkakollLektí- vák igen eredményesek voltak társadalmi vállalásaik végrehajtásában is. Ezek között említette a kommunista vasárnapokat, a fóti gyermekváros, a nyugdíjasok, a nagycsaládosok, a vidéki telepek patronálását, a munkahelyek, termelőberendezések tisztántartását és még nagyon sok más dicséretes vállalkozást. Fefladatként jelölte meg azt az igényt, hogy a jövő évi vállalások a vállalat konkrét gazdasági terveivel legyenek szoros összhangban, kapjon a vállalatnál az eddiginél nagyobb teret a munkaverseny-propa- ganda, az élenjárók, az újítók népszerűsítése. Indítványozta a vállalati munkaverseny-szabály- zat néhány alapvető pontjának módosítását, így — többek között — javallatot tett a varrodai verseny pontozásának igazságosabbá tételére, ami lényegesen nagyobb összhangot teremthetne a brigádmozgalmi és a vállalati komplex célkitűzések között. Ugyanezen okból magas szintre kell fejleszteni azt a kezdeményezést, hogy ne csak egyes brigádok, hanem — a vertikális egymásrautaltság jegyében — egyes főüzemek is. kössenek egymással szocialista együttműködési munkaszerződéseket A beszámolókat élénk vita követte, amelynek során tucatnyian szólaltak fel. A brigádvezetők többnyire a munkaverseny- és brigádmozgalom eddigi tapasztalatait taglalták, <je elhangzott néhány olyan javaslat is, amely a jövő év munkájában lesz hasznosítható. Lipcsei Imre körvonalazta azt a várható hatást, amelyet az ismert párthatározat, az ennek nyomán kialakítandó bérezési rendszer a munkaversenyre gyakorol majd. Utalt Gáspár elvtárs idevágó és jól hasznosítható megállapításaira. Bíró Béla arról szólt, hogy a X. kongresszus határozatai nyomán hogyan alakult a gazdasági vezetés szerepe a vállalat életében, milyen gazdasági- szervezési inté2ikedéseket kellett és kell végrehajtania a gyárban, milyen fontos szerepe van ilyen vállalatnál a patro- nálási mozgalomnak. Molnár József — aki egyben a gyár nyugdíjasait képviselte a tanácskozáson, — arról tájékoztatott, milyen szerepet tölthet be a gyár életében az a brigádvezetők klubja, amelynek életrehívását eltervezték. Élénk érdeklődés előzte meg és nagy figyelem kísérte Szaj- bély Mihály igazgató felszólalását. A még kétségtelenül fennálló hibák feltárásával őszintén mutatott rá, hogy a vállalat nehéz gazdálkodási év lezárása előtt áll. Túlzott derűlátás nélkül mégis azon reményének és meggyőződésének adott kifejezést, hogy megítélése szerint a vállalat eredményesebb munkáján tett komoly erőfeszítések és az ezek megvalósításához szükséges alapfeltételek most- már kezdenek egyensúlyba kerülni, s ez a döntő körülmény valóban bizakodást adhat a következő évi munkához. Elismeréssel nyilatkozott az igazgató a szocialista brigádok eddigi szerepéről és munkájáról, mégis úgy véli, a kollektívákon belül az eddiginél nagyobb súlyt kell adni annak a törekvésnek, amelynek alapmottója: az erősebb segítse a gyengébbet! Másrészt, a brigádvezetők és a gazdasági középvezetők kölcsönösen törekedjenek elmélyült, meghitt munkatársi kapcsolatok megteremtésére, mert ez a jó munka fontos pszichikai alapfeltétele. Tapasztalatai alapján javasolta, hogy a brigádok — a példás társadalmi vállalások csorbítása nélkül — fokozott gondot fordítsanak ta munkavállalásokra és azok teljesítésére, túlteljesítésére, mert végülis a gyári kollektíva — s az egész szocialista társadalom — jólétének, e jólét növelésének döntő alapfeltétele, a munka. Az, hogy mindenki legjobb tudásával és igyekezetével segítse elő a közös feladatok minél jobb és eredményesebb teljesítését. Általános a vélemény, hogy a jól időzített tanácskozás hasznosnak bizonyult. A részvevőkben szinte érzékelhetően eluralkodott az a nemes érzület, hogy most ismét a dolgos hétköznapokon, a munkán a sor, mert ez mindannyiónk közös érdeke. Kazár Mátyás Hiányzó , hiányzó emberek Ki így, ki ügy, de mindenki dolgoz k. Leg.öLbeu jól. Ennek legkézzelfoghatóbb bizony-téka, hogy országunk nemzeti jove- de me évről é .re cme.keJIk. Emögltt a dclgozá emberek mindennapi tevékenységét, erőfeszítéseit látják, s nem kevés azeknak a száma, akik munkájukkal a több'.eken is túLeaz- nck, többet adnak az országnak. Kétségtelen, hegy a kiscso- po tokon, üzemeken belül ezeknek az embereknek az clismeré. se anyagiakban és erkölcsi k- ben részben megvan. Kiemc'kc- dő munkát ik után több pénz kerül a craládi kasszába és egy- egy kitüntetés a munkás mellére. Ml ac amiért mégis szót emelünk? Bizonyosan sokan emlékeznek rr.éj arra, hogy jónfhá >y évvel ezelőtt nálunk a munkának a munkában élenjáróknak hogyan tisztelegtünk. Emlékezhetünk arra, Is, hogy azokban az éveiben a szín.'szék, táncdalénekesek mel. lelt nem egy és nem két kiváló drlg zónák a nevét vette szárnyára a hír, hiszen a munka b c ü'.ete első helyen állt. Az akkori fiatalok példaképei pedig azok az emberek voltak, akik keményebben fogták a s erszámot, teljes cdoalá:ukkal a munkára figyeltek és ezzel megérdemelt országos hírnevet vívtak ki maguknak. Ncmr'gen arról olvashattunk lapunkban, hogy egyik üzemünkben a vezető felállította a szégyen áblát, amelyen a rosz- szui c’o'g zj m: n' ást pe longé- rezie ki. Az ilyen módszer egyike a nevelés eszközeinek, de nem blz'os, hogy a legmegfelelőbb. Az embernek önkény' e'enül az Iskolák szamár- padja jut eszébe. Ugyanakkor jo ,o an vetbdlk fel a gondolat — mint ahogyan ebben az esetben is — ha fekete táblát láth-t-nk, m’ért nem lá'h tjuk mel’ette a munkát dicsérőt, és elismerót. Néhány hete Kárpát Ukrajnában járva eljutottunk az egyik kolh zba. Az elnök, amikor arra ké.tük engedje meg, hogy fényi.épet készítsünk róla, a* előtérben rámutatott az ett elhelyezett dicső .ég-táblára, mo d. án, hogy írjunk és készítsünk fényképet a kolhoz élenjáró dolgozóiról. Az.król, akik nem tánc-dalfesztiválokon, La- nem a munkában érnek el kimagasló sikereket. M tagad s, elg-'n-’olk-z atók az elnök szavai, amikor pedig Uzslorod főterén sek sok munkásnak a dicsőség-tablóra helyezett fényképét láthattuk, nem az julott az ember eszébe, hogy kultuszt csinálnak egye- sekn k, hanem az, hogy nem lenne baj, ha nálunk is nagyobb népszerűsége lenne a kiemelkedő, jó "munkának. Nem lenne baj, ha a munkában elért sikerekről és azokról, akik ezeknek a sikereknek ko- váccolól, többet, de legalább annyit írnának, újsigjiirk, beszélne ró'uk propagandánk, mint mondjak a kiemelkedő, vagy kevésbé tehetséges müvé- sz-inkről. Nem azt mondjuk, hegy ezeknek az embereknek sikereit ne ismerjék, megérdemelt elismerésük elmaradjon. Életük összetettségéhez ez is hozzátartozik. De nem lenne baj, ha gyermekeink, fiataljaink Little Richard, Jimmy Hendrix és a többiek neve mellett olyan nevekkel, arcokkal is ismerkednének, am-iyek a min- denmpi termelőmunkában tűnnek fel. Az pedig egyenesen kí- vána'os, hegy a táncdal-fe-zti- vál-k, ve élkedők melleit a szakmai vetélkedők nagyobb fórumot kapjanak. Va*on nyug-d an ülhetünk szó.ako óhelyeirk n, ha a mun. kában nem tettünk eleget becsülettel? Ha azcn»-an a munkát még j-bban elismerjük a jelenlétin *1 az lg clőf'rdulh't, hogy j -né'iánv év m- lva elfelejt ;ük néhány beat énekes, együttes nevét és mrganüjuk egyes kiváló munkásét, vagy munkás-kollektí iáét. Botyánszkl János Állami vállalat békéscsabai munkahelyre legalább 5 éves szakmai gyakorlattal — melyből 3 év tervezői gyakor’at — rendelkező okleveles mérnököt keres tervezői munkakörbe, építészmérnök, szerkezetépítő mérnök, épületgépész mérnök, gépészmérnök, vízépítő mérnök, valamint 5 éves gyakorlattal rendelkező agrármérnököt, agrár közgazdászt. „ÁLLANDÓ” jeligére a békéscsabai hirdetőbe 229816 Tsz tagok! Egyéni termelők! Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat-2 db sertést biztosít saját rágás céljára azon állattartók részére, akiknek sertése* karanténba, vagy leöletésre kerültek A hízottsertéseket az Állategészségügyi Állomás által kiáUl- tott „Kártalanítási határozat” alapján Igényelhetik a termelők 1973. január 31-ig. Az igényeket szerződéses felvásárlásból származó hízottsertésekkel, ®erződéses felvásárlási áron. darabonként 50,— Ft árrés felszámításával elégítjük ki, készpénzfizetés mellett Részletes felvilágosítás* a vállalat községi felvásárlói és járási kirendeltségei adnak. Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat
