Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-05 / 286. szám

50 éren a Szovjetunió:

Pátosz nélkül

Nem egyszer kaptam már

vállveregetően ,,jóindulatú” tanácsokat: amit most mondok, azt ne írja meg, noiha ez a valóság. Az emberek félreértik. Tűzdelje meg cikkét lelkesítő szavakkal. Pátosz kell az olvasónak — érvelnek gyakran a bölcsek bölcsei.

A közvélemény lebecsülése mindig sajgó sebeket hagy bennem. Mert az ilyen kinyilatkoztatásszerű tanácsok nemcsak a megfogjiaitatlannak tűnő és sokszor igen képlékeny közvéleményre vonatkoznak, hanem az alkotó, a hibákkal megküzdeni képes embert veszik semmibe. Pontosabban azokat, akik munkájukkal, s a közösség erejével a hibákat megszüntethetik.

A minap a békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat néhány munkásával beszélgettem. A beszélgetés hamarosan az MSZMP Központi Bizottságának novemberi üléséről kiadott közleményre terelődött. Gross Árpád segédmunkás így összegezte véleményét:

— Ami legjobban megragadott, az az őszinteség volt őszintén szólnak eredményeinkről, gondjainkról, de a hibákról is. Ez helyes, hiszen felnőttek vagyunk.

— És az árintézkedések ?

— A tej árának emelésén először megütköztem. De amikor végigolvastam a közleményt, rájöttem, hogy az áremelkedést ellensúlyozó intézkedések végeredményben kedvezően érintik a dolgozókat.

— És a hibák, a torzulások?

— Azokról sem szabad hallgatni. S a közlemény erről ta- kargatás nélkül beszél Úgy hiszem, hogy ez a nyíltság a hibák orvoslásának egyik alapvető feltétele.

Igen, felnőtték vagyunk, lói és pontosan csak akkor tudunk dolgozná,) ha ismerjük a tényeket. Az őszintétlenségnek, a tények elhallgatásának mindig káros következményei voltak.

Az MSZMP KB döntéséljen konzekvensen a, osztálypolitáka jut kifejezésre, mégpedig a jelen realitásait tükrözve az egész nép érdekében. Az árintézkedéseknek részben közgazdasági indokai vannak. Az áremelkedést ellensúlyozó intézkedéseknek pedig az a céljuk, hogy a mainál erőteljesebben érvényesüljön a munka szerinti elosztás elve. s nagyobb összegeket lehessen fordítani a szociálpolitikai feladatok megvalósítására. 1973. január 1-től a tej és tejNaponta országszerte, de megyénkben is az utóbbi években jelentősen megnőtt az arszáguta. ikotn történő balesetek száma, amelyek során tekintélyes ösz- szegű károk keletkeznek a gépjárművekben. Az Állami Biztosító megyei fiókjainál tevékenykedő kárszakértőknek sok gondot okoz, hogy időben és a károknak megfelelően reális képet adjanak a kifizetésekhez.

Ennek jegyében tegnap, december 4-én ötnapos gépjármű kárrendezési tanfolyam kezdődött Békéscsabán a Megyei Művelődési Központban. A tanfolyamat — amelyen az ország valamennyi megyei igazgatóságának gépjármű kárrendezésekkel foglalkozó szakemberei vesznek részt — Tóth József, az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságának osztályvezetője nyitotta meg.

termékek ára 30 százalékkal emelkedik. Ugyanakkor ennek ellensúlyozáséi a a szociális

szempontból rászorulók havi ellátásának összegét személyenként 50 forinttal emelik. Éz az intézkedés hárommillió 300 ezer embert érint. A nyugdíjkiadások a jövő esztendőben 3,6 milliárd forinttal lesznek magasabbak, s meghaladják a 20,4 milliárd forintot. A járadékosok és nyugdíjasok havi ellátási összegét 2 százalékkal emelik. Ez az intézkedés országos szinten évente 340 millió forintot jelent. A családi pótlékot gyermekenként 50 forinttal emelik. Ugyancsak 50 forinttal emelik fel az ösztöndíjakat. Ez az intézkedés 35 ezer diákot érint. A tej és tejtermékek árának emelését ellensúlyozó intézkedések a jövő esztendőben 2300 millió forint többletkiadást jelentenek az államnak. A cigaretta és szeszesitalok ára is emelkedik. De- ugyanakkor az ipari és építőipari munkások, a bérből és fizetésből élők fizetését is felemelik. A KB határozata egyértelműen kimondja, hogy a következő években árstabilitásra kell törekedni. Ennek feltételét a termelésben kell megteremteni. Szigorítani kell a gyermekruházati cikkek árképzését is. A gyermekruhák árstabilitására államunk ártámogatás címén évi 300 millió forintot költ.

A társadalmi életünk valóságának feltárásán és a szükséges intézkedéseken kívül a közlemény több káros jelenségre is felhívja a figyelmet. A pazarló gazdálkodással, a hatalommal való visszaéléssel, a túlzott anyagiassággal, a bürokratikus ügyintézéssel, a korrupcióval szemlben az egész társadalomnak fel kéll lépnie. Ezt senki sem vitatja, még azok sem, akik maguk is úgy cselekszenek. A torzulásokat viszont csak akkor lehet kiküszöbölni, ha azok tényszerűen napvilágra kerülnek. Csak ennek lehet és lesz mozgósító ereje, nem fjedig az elvtelen „taikargatásóknak”.

A mi pártunk nem tart attól, hogy állásfoglalását félreértik. Hiszen a KB a világot kritikusan szemlélő, azt tevékenységében formáló, történelmi küldetéséhe,. felnőtt munkásosztályhoz, s az azzal szövetséget tartó parasztsághoz és értelmiségihez szól. A közlemény őszinte nyíltsággal, patetikus szavak nélkül, a józanság erejével tettekre serkent.

(Scrédi)

A csaknem száz résztvevőnek a KPM, a Békés megyei Rendőrfőkapitányság Közlekedésrendészeti Osz iilyának képviselői, valamint az Állami Biztosító Főigazgatóságának igazgatói, főosztályvezetőd és osztály- vezetői tartanak előadásokat a gépjármű kárrendezésekről, a Cascó-ról és az ügyintézésekről.

A résztvevők a szakmai előadásokon kívül csütörtökön kirándulásra indulnak Gyulára, ahol felkeresik a város nevezetességeit, a várat, valamint a Várfürdőt, majd este közös vacsorán vesznek részt.

Pénteken, az utolsó napon értékelik majd az elhangzottakat, szakmai vitát rendeznek. A tanfolyamot Szabó András, az Állami Biztositó Békés megyei igazgatója zárja.

—tó—

A kazahsztáni búzaföldön.

Dzsambul Dzsabajev (1846— 1945) kazah népi költő volt Improvizált költeményeit domb- ráján kísérte. Dzsambult mé’tán nevezik az „akinok atyjának”. Dalait nagy gonddal gyűjtötték és többször is megjelentették oroszul és a Szovjetunió más népeinek nyelvén. Dzsambul Dzsabajev neve eljutott a világ minden tájára.

1937 decemberében távirat érkezett Alma-Atába a Szovjetunió Írószövetségétől, melyben a kazah írók delegációját meghívták az Írószövetség plénumára és egy ünnepség-sorozatra, melyre Tbilisziben került sor. Mind a plénum, mind az ünnepségsorozat Sota Rusztaveli „Tig- risbőrős .lovag” című poémája 700 esztendős jubileuma tiszteletére került megrendezésre. A táviratból kiderült, hogy az író- szövetség kívánsága: vezesse a kazah delegációt Dzsambul. Hosszú út állt a küldöttek előtt. Vajon el tudja-e viselni a kilencven esztendős öregember?

Dzsamulért gépkocsit küldtek az aulba. Az öreg még aznap este megérkezett Alma-Atába. A deFöldgáz

Lettországnak

Megkezdte működését a Val- daj-Pszkov-Riga közötti, 600 kilóméteres földgázvezeték. Ezzel Lettország összeköttetésbe került az Uhta melletti nagy földgáz- lélőhellyél, amely a Komi Autonóm Köztársaságban feleszik. A vezeték második szakaszának üzembe helyezésével további 39 lettországi várost és városszerű települést, valamint 246 kolhozt és szovhozt látnak el földgázzal.

••

Uzemkarbantartó

lakatosokat

felvesz

a

SÖRIPARI VÄIXALAT,

békéscsabai

kirendeltsége.

_____ 229764

5 mjssis

1972. ULctAllíKK 5.

legáció Moszkván keresztü,1 utazott Tbiliszibe. Az út első napján Dzsambul gyengélkedett, fájt a feje. Aggódni kezdtünk. A Dzsambul nevét viselő állomáson kolhozparasztok küldöttsége várt bennünket. Voltak köztük olyan öregemberek, akik jól ismerték az akint, az énekest. Mézzel illatosított kumisszal és bárányfejjel vendége’ ték meg hírneves földijüket. Az akint nagyon megörvendeztette ez a fogadtatás.

Moszkvában a NacionaLszál- lodáhan szálltunk meg.

A következő napon tovább utaztunk Tbiliszibe. A vonaton Kaukázusról, Grúziára', Sota Rosztavelliről beszélgettünk. Meg Puskinról és Lermontovról, akiket valamikor a Kaukázusba száműztek, Tarasz Sevcsenkóról, aki második hazát talái't Kazahsztánban. Nem véletlenül irányítottuk így a beszélgetést: szerettük volna új témára irányítani az akin figyelmét.

Tbiliszibe késéssel érkeztünk. Esett az eső. A peronon rengetegen várakoztak Dzsambul érkezésére. 'Úttörők ácsorogtak virágcsokorral kezükben, fotóriporterek, újságírók, filmesek futkostak. Ott állt egy sereg író is a Szovjetunió több köztársaságából.

...Amikor Dzsambul fellépett a plénum a’nökségébe, az egész terem felállt, és viharosan tapsolni kezdett. Az ülés elnöke átadta a szót Dzsambulnak. Remegő kézzel nyújtottam az akin- nak a dombrát, féltem, hátha nem sikerül az öreg fellépése.

Amikor az akin kezébe vette a dombrát, a terem elnémult... Dzsambul köhintett egyet, aztán mint a sas felszárnyalás előtt, felvonta vállát. És egyszerre, mint mindig: váratlanul megindult a szavak hömpölygő áradata. Az akin arca kipirosodott, a homlokán izzadságcseppek jelentek meg. Egész teste mozgásba lendült, keze minden mozdulatától harsányabb lett a dalárja. Először láttam az akinok ak_ szakálját, nagy öregét ilyen költői extázisbán. Nem győztünk ámulni a ragyogó jelzőkön, a kifejező hason'atokon, a pontos metaforákon, melyek csak úgy áradtak ajkáról az ihlet perceiben. Láttam az első sorokban ülők szemében a könnyet. Lelki szemeink előtt megelevenedett a grúz Sota Rusztavelli, az ukrán Tarasz Sevcsenko, a nagy orosz költő, Puskin, akik a népek bölcsességének, olthatatlan szabadságvágyának megtestesítői.

Az improvizáció végeztével percedig néma csend ülte meg a termet. Mindenkit lenyűgözött

(APN—KS)

az ének dallama, ritmikája, a

népi költészet fennkölt pátosza.

A grúziai utazás termékenyítő hatással volt Dzsambul költészetére. 1938-ban Moszkvában megjelent verséskötetének címe: „Utazás a Kaukázusba”.

1938 májusában Alma-Atában

'megünnepelték Dzsambul költői munkásságának 75 esztendős jubileumát. Ilyen jubileumra az irodalom történetében először kerülhetett sor. Az ünnepségre rengeteg vendég érkezett a szövetséges köztársaságokból. Százával érkeztek a táviratok.

„Hatalmas tehetségétől ’enyű- gözötten, tiszta szívből köszönöm önnek az örömet, melyet dalai nyújtottak. Fiúi' szeretettel üdvözlöm, egészséget, frissességet és erőt kívánok önnek” — írta táviratában Mihail Solohov.

„Szívből köszöntik és forrón üdvözlik önt a német írók” — táviratozta Johannes Becher Berlinből.

Párizsból Romain Rolland táviratozott:

„A Nyugati Alpok szívéből küldöm a Kazah sztyeppék szívébe testvéri üdvözletemet Dzsambul szeretett fia, Algadaj új emberiség dalnokának”.

A költő, akit az egész szovjet .lép szívébe zárt. a béke éveiben szocialista hazájáról, a népek barátságáról énekelt. Amikor pedig fellángolt a Nagy Honvédő Háború tüze, az akin dala harcba szólította a szovjet embereket a fasiszta hódítók ellen. Dzsambul szeretett fia, Algadaj hősi halált halt a fronton. De az akin, aki mélyen átérezte a nagv harc értelmét, fiát sirató énekeiben is harcra szólított az ellenség végső legyőzetéséig.

Amikor megalapították az irodalmi és művészeti állami díjat, Dzsambult tüntették ki elsőnek vele. A kormányhatározatban az állt, hogy a díjat „a mindenki számára jól ismert költeményeiért” adományozzák az öreg akinnak.

A háború sú’yos esztendeiben az akin mindig azt mondta: nem hal meg addig, amíg saját szemével nem látja meg a győzelmet. És csakugyan, sikerült kivárnia a győzelmet. Dzsambul 1945. június 22-én hunyt el.

Dzsambul alakját megörökítették festmények vásznán, faragásokon, bronz- és márvány- szobrokon. Dzsambulról könyvek légiója jelent meg. Rím is készült róla. Szinte minden kazah családban elhangzott már a jókívánság a gyerekeknek: légy olyan, mint Dzsambul, élj any- nvu mint Dzsambul.

Muhamedzsan Karatajev író

Kárszakértői ötnapos tanfolyam kezdődött Békéscsabán

Dicsőség a kazah dalnoknak