Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-05 / 286. szám
Tudomány — Technika ««MesrsvesseaBggxeseeaMMEeeseaBaESSHKBattsraaBsssjHrEiiaasassasesBBvscE^iMSRBBgcssccacBai»: >aa>9cgsse*2*c3essas9oa!nsea» A Barátság kőolajvezeték szivattyú telepe Az éghajlat és az ember ' . \ Mihail Budiko, ismert Lenin-díjas szovjet tudós, a Vojejko nevét viselő Központi Geofizikai Intézet igazgatója, a földi éghajlat fejlődési törvényszerűségeit vizsgálja. Érdekes prognózisok fűződnek nevéhez, tanulmányozta az embernek az éghajlatra gyakorolt hatását. A Novosztyi szovjet sajtóügynökség tudósítójával folytatott beszélgetése során Mihail Budiko számos, az éghajlat változékonyságával kapcsolatos problémával foglalkozott. Természetvédelmi területek a Bajkál-tónál — Mi okozza % éghajlatváltozásokat? — Egyes földrajzi körzetek éghajlatára a föMtengely hajlásszögének változása, valamint a kontinenseik és az óceánok képződése hat. Valamikor Nyu- gat-Szábória például tengerszoros volt, a sarkvidéket meleg tenger mosta, és az északi vidékeken jóval melegebb volt. ,A Palid meteorológiai viszonyait a levegő hőmérséklete és páratartalma, a domborzati viszonyok és a napsugárzás határozza meg. Nagy vulkánikus kitörések után azonban a földre jutó napsugárzás csökkenhet: a földgolyót övező finom por akadályozza a napenergia továbbterjedését, csökkentve ezzel a földfelszín hőmérsékletét. 1968-ban obszervatóriumunkban Összeállították a Föld termikus állapotának a bolygó visszaverőképessége változásától függő modelljét. Ha a sugár- elnyelés mértéke a Földöm mindössze 1 százalékkal csökken, a bolygó átlagos hőmérséklete emiatt 5 fokkal lesz kevesebb. Ezzel egyidőben a? északi féltekén a jégtakaró terjeszkedni kezd dél felé. 1,6 százalékos napsugárzás-csökkenés esetén a jégtakaró kritikus szélességi fokot ér el, majd az Egyenlítő felé halad, eijegesltve az egész bolygót. A Fold egyszer már közel volt egy ilyen kritikus helyzethez — a maximális jegesedé® korszakához. Ekkor a jég mindössze 6 fokra állít meg a kritikus szélességtől Ugyanilyen Következtetésre jutott 1969-ben William Sellers amerikai klímakutató is. Számításai szerint a napsugárzás 2 százaikkal való csökkenésével a gleccserek elérnék az 50. szélességi fokot, ezután a teljes eljegesedés következik. — Ez a jelenség tehát fenyegeti a földi civilizációt? — Nem. Én nem látom annyira sötétnek a jövőt. Ezen hipotézisek valóraváltáséhoz több negatív tényező egybeesésére van szükség, aminek a valószínűsége nem nagy. Az igaz, hogy az éghajlat változását vizsgálva nem vettük figyelembe az ember tevékenységét, ami ellenkezőleg — emelj bolygónk hőmérsékletét. — Hogyan hat az ember az éghajlatra? — Az ember már az ókorban, amikor pusztítani kezdte az erdőket, hogy vetésterülethez jusson, megváltoztatta az éghajlatot. A növénytakaróval nem védett talajt a napsugarak jobban felmelegítik, ezért nedvességtartalma csökken. Észrevehető hatást gyakorolnak az éghajlatra a talajjavító munkák, a mesterséges öntözés, amely jelentős mértékben csökkenti a földfelszín és az alsó légrétegek hőmérsékletét. A mocsaras területek kiszárítása az öntözéssel ellenkező Íratást gyakorol a környékre. Nem közömbös az éghajlat szempontjából a nagy víztárolók jelenléte sem. A víztárolók kiegyenlítik a domborzati egyenetlenségeket, így fölöttük a szél sebessége még a nyílt mezőkhöz képest is többszörösére nő. A7 erdőtelepítés, köztük a mezővédő erdősávok gyengítik a homokviharokat és helyben tartják a hótakarót. Nem teljesen világos a széndioxid-gáz hatása, a légkör termikus állapotára. Egyedül a kőszén elégetése körülbelül 5 milliárd tonna széndioxid gázt juttat a légkörbe, emelve a levegő hőmérsékletét. Az utóbbi 60—80 évben a széndioxid mennyisége a légkörben 10—15 százalékkal nőtt. Ha a növekedés ilyen ütemben folytatódik, nagymértékben befolyásolhatja az éghajlatot. Ma az ember által létrehozott összes energiaforrás teljesítménye eléri az egymilliárd kilowattot, és az energiatermelés évente továbbá 5—6 százalékkal nő. Ha ez ilyen tempóban megy tovább, körülbelül 200 év múlva a termelt energia összmennyisége eléri a Föld által elnyelt napsugárzását. — Tehát nem a bolygó lehűtése, hanem sokkal inkább fel- melegedése várható? — Igen, ebben az esetben már konkrétabb prognózisok is készíthetők. Az obszervatóriumunkban készített számításokból kiderül, hogy az energiatermelés növekedési ütemének megtartásával és a fölös hőmennyiség bolygónkon hagyásával átléphetjük azt a Föld számára érvényes „hőküszöböit”, amikor a légkör hőmérséklete gyors emelkedésbe kezd. A bolygónkra jutott; illetve a termelt hőmennyiség egyszázalékos növekedése a sarkvidékek jegének erős olvadását okozhatja. A sarkvidék felmelegedése hő- ntórséktetemelkedést okoz a mérsékelt égővban és egy sor vidéken megváltozik a csapadék eloszlása is. Néhol jótékonyan emelkedik a hőmérséklet, máshol túl nagy lesz a hőség. — Mit válasszunk? — Az éghajlat ésszer ű szabályozását. Nem tehet passzív szemlélőként maradnunk, mert komoly következményekhez vezethet. Mégpedig bem valamikor, hanem még a mai nemzedékék életében. Egyeztetett javaslatokat kell kidolgozni az emberi tevékenység minden fontos területére, beleértve az éghajlatot. Az energetika fejlesztésének tervezését nemzetközi alapon kell folytatni. A MEZŐGÉP VÁLLALAT KÖZPONTI GYÁREGYSÉGE Szarvasi út, felvételre keres; TMK-villanyszereaekeit; géplakatosokat, -*ztjergályo6okat, gáz- és olajtüzelésé , kazánokhoz vizsgázott fűtöket. jelentkezés: a személyzeti előadónál. A Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat megvételre kínál 20 000 db 14-es méretű virágé »erepet Cím: Gyula, Sándorhegy 2. 366941 6 mmtsm 1972. DECEMBER 5. Az évmilliókkal ezelőtt kialakult Ba.jkál-tó környéki hegyek méltóak a világ egyik legkülönösebb tavához. Rendkívül bonyolult geológiai folyamatok eredményeként keletkeztek, ezzel magyarázhatók sajátos ásványi kincseik; értékes ércek, féldrágakövek és burkolóanyagok. Az irkutszki terület tudományos kutatásait koordináló bizottság azt javasolta, hogy a Bajkál-tónál létesítsenek néhány természetvédelmi területet, amelyek megőrzik a vidék sajátos ásványi és geológiai rajzát. Az egyik ilyen természetvédelmi terület a tó déli partján, Szlju- gyanki város közelében lesz. A 18. századi kiváló orosz tudós, j Mihail Lomonoszov idején már, több mint százféle ásványi kin-! eset tartottak itt számon, köztük | olyan ritka képződményeket, mint a lazurit, a bajkalit, a különféle csillámok, stb. Ezt a vidéket M. Ogyinyec akadémiai levelezőtag, a koordinációs bizottság elnöke természetes ásványtani múzeumnak nevezi. A másik természetvédelmi terület az úgynevezett Tazserani vonulatnál, a Bajkál-tó nyugati partján, az Olhon-szigettől mintegy 20 km-nyire alakítják ki, ahol kis. területen 130 féle ásvány található. A tó északi partján védettnek nyilvánítják az egyik vulkán maradványait. A hegy a tenger Mint je felett 1800 méterre magasodik és az előzetes adatok szerint mintegy másfél milliárd évvel ezelőtt keletkezett A ma már nyugodt vulkán geológiai sajátosságai miatt élvez majd védelmet. Mindenfajta nyersbőrt — jó minősítéssel — 10 százalékkai felemelt áron vásárol 1972. december 20-ig a DEL-MAGYARORSZ ÁGI MÉH NYERSANYAG- HASZNOSÍTÓ VÁLLALAT 1439 fjJ szolgáltatás a s z ti nyegtisztít ás 11—747-es telefonszámon bejelentett időpont ban HÁZTÓL <HÁ ZIG szállítja tisztítandó szőnyegéi a Patyolat Vállalat 229716 A Budapesti Közlekedési Vállalat 44 órás munkahéttel, állandó 1 műszakos beosztással azonnali belépésre keres; LAKATOS, MAROS. VILLANYHEGESZTŐ SZAKMUNKASOKAT, valamint vasipari és építőipari betanított és segédmunkásokat. Munkaidőbeosztás: hetenkénti szabad szombat Felveszünk továbbá: • Szakma nélküli férfi dolgozókat vasúti pályája, vítási és építési munkára, nődolgozókat pályatisztítási munkára A munkaidőbeosztás: kéthetenkénti szabad szombat és szabad hétfő. Egy enru ha ellátás. Vidéki dolgozók részére munkásszállást biztosítunk! Bérezés: a kollektív szerződés szerint! • Minden dolgozó és családtagja részére autóbuszra, villamosra, HÉV-re és Metróra szóló díjmentes utazási igazolványt biztosítunk. Felvétel: Budapest VII., Kertész u. 16., és a vállalat valamennyi telephelyén. 2228 Szivattyútelep a Barátság-kőolajvezeték-rendszer szovjet főidőn lévő „végállomásánál’'.
