Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-31 / 307. szám

Romániai jegyzetek Tytfbanyő a csíbéiycl Az idén májusban megnyílt bukaresti román történelmi mú­zeum kincstárának néhány gyö­nyörű darabját hívják így: tyúkanyó a csibéivel. Egyesek szerint azért, mivel a múlt szá­zadban talált lelet legszebb — azóta elkallódott — remeke tyú­kot ábrázolt, mások véleménye viszont, hogy a most is látható óriási aranytál a „tyúk”, s a kö­rülötte bemutatott kisebb tányé­rok, serlegek a „csibék”. A másfélezer éves ötvösmun­kák felfedezésének története szinte kalandregénybe illő, ha­marosan meg is jelenik tudó. tnányos igényű, de irodalmi hangulatú feldolgozása. A szer­ző — a buzaui megyei újság kulturális rovatának vezetője — úgy meséli, hogy a Kárpátok külső Ivén. az Istrita-hegy lábá­nál munka közben találta a bronznak vélt edényeket egy kőbányász. Otthon feltette azo­kat a padlásra, ahonnan gyere­kei hoztak le néhány belőlük kipattintott gyöngyöt, gömbölyű­re csiszolt drágakövet — hogy játszanak a „golyókkal”. Ész­revette ezt egy olasz építész, ol­csón megvette a kincseket a bányászta’ s a közeli patak híd­jának lábában keresett zsákmá­nyának rejtekhelyei A neki se­gítő kocsis elárulta a kincset egy nyugalmazott miniszternek, aki felét megvásárolta az olasz­tól. A másik fele szétszóródott, s hogy előkerüljön, a Bukarest- •bői érkezett rendőrtiszt álló esztendeig nyomozott utána. Vallatás val’atást követett, ti­zenkilencen haltak bele a kín­zásokba, ennyi ember életét kí­vánta a kincg ragyogása. Nyomdában van már a szerző másik könyve is: lakóhelye jel­legzetes népművészeti ágáról, a kőfaragásról szól. a kezdetektől máig, az ösztönös tehetségű mesterektől a főiskolát végzett művészekig. A régi emlékeket nemsokára a megnyíló múzeum őrzi majd. az új a’kotásnak a Buzau melletti hegyoldal kínál otthoni Három éve minden nyá­ron 18 fiatal szobrász kap itt teljes ellátást, zsebpénzt s egy- egy tíztonnás magura-követ Azt farag belőle, amihez leginkább kedve van, aztán otthagyja szobrát a vége-hossza-sincs sza­badtéri kiállítóteremben — ez a bére az egyhónapos vendégség­nek, ezért is támogatják a nyári tábort a város és a megye veze­tői. Negyvennyolc alkotás nézi már magát a közeli tóban — ívelő, szép formák, végsőkig sti- lizái’t ember alakok, meg öncélú kőjátékok, arra várva, hogy halhatatlanná legyenek. A szó szoros értelmében, hiszen a ma­gúra puha, szinte kézben is omló kő néhány év kell hozzá, hogy a hegy belsejéből a szabad levegőre kerülve, megkemé­nyedjen, a zord időjárást dacol­hassa külső rétege. Balladák szőttesben — Hogyan lehetne legrövi­debben összefoglalni a Kriterien tevékenységét? — szól a kérdés Szász Bó’ához, a bukaresti könyvkiadó magyar szekciójá­nak főszerkesztőjéhez. — Magyar, német, szerb, uk­rán, jiddis nyelvű könyveket je­lentettük meg s e nyelvekből készült román fordításokat. Évente több, mint kétszáz mű­vet összesen mintegy 1 200 000 példányban. Ezen belül száznál nagyobb a magyar nyelvű köte­tek száma s ezek öeszpéldány- száma megközelíti a 900 000-et­Vannak-e más forrásai is • magyar nyelvű könyvnek? — Egyebek mellett a kolozs­vári Dácia, a bukaresti Emines- cu, a temesvári Fáklya kiadó, egyes megyei kiadók, szak­könyvkiadók, az ifjúsági, illeu tő’eg gyermekirodalommal fog­lalkozó Albatrosz és Creanga kiadók. Ezenkívül sok könyv kerül a romániai boltokba Ma­gyarországról. A két ország kö­zötti egyezmény alapján ennek viszonzásául a mi könyveink is megvásárolhatók a magyar könyvüzletekben. — Milyen a magyar nyelvű könyvek kelendősége? — 1970-től mostanáig meg­duplázódott a Kriterion-kiadvá- nyok száma. író—olvasó-talál­kozóinkon még így is gyakori panasz, hogy mire a televízió képernyőjén megjelenik egy.egv kötetünk címlapja, a boltokból már rég elfogyott a mű. Pedig nem ritkán második, harmadik kiadást is megjelentetünk. Van olyan gyermekkönyvünk, Be­nedek Eleknek a világ legszebb meséiből gyűjtött válogatása, amelyből csak a magyarországi könyvterjesztés közel negyven­ezer példányt rendelt. — Legújabb sorozatuk? — „Korunk”, egy futurológiái sorozat Négyezer példányban ja’ént meg benne Marx György kötete, a Gyorsuló idő, a ma­gyarországihoz képest néhány új tanulmányt is tartalmaz. Ha­mar elfogyott, a következő da­rabok példányszámát emelnünk kellett. így reméljük, a jövőben is. amikor Jánosi János: Művé­szet és értékrendjét. Robert Es_ carpit: A könyv forradalmát adjuk olvasóink kezébe, s tanul­mányokat az öregedésről, a kvantumelméletről, összeállítást Szentgyörgyi Albert puh’iciszti- kájából. — Mivel készülnek a Petőfi- évfordulóra? — Megjelent Dávid Gyula és Mikó Imre kötete, a nagyon szép kivitelű és olcsó Petőfi Er­délyben. Kiadjuk Arany és Pe­tőfi levelezését, 1848 legfontou sabb iratait, egy Gábor Áronról szóló regényt. Kozma Dezső ta­nulmányát: Petőfi utóélete Er­délyben s IVyés Gyula drámá­ját, a Fáklyalángot. — Mit terveznek 1973-ra? — Csak néhány címkötet, a választékból: Kis zenei lexikon az ifjúságnak. Szilágysági nép­művészet, Magyar—román—né­met technikai szótár, Gaál Gá­bor levelei, egy román nyelvű Ady_kötet. Veress Dániel három történelmi drámája s a csángó balladák gyűjteménye, melyet kotta és lemezek tesznek tel­jessé s me'yet csángó szőttesbe kötve kapnak kézbe az olvasók. Ezeknek — s más kiadványaink­nak — többségét a magyaror­szági könyvesboltok is árusítják majd. A múlttól a jövőig Az ország múltjának tiszte­lete, erőteljes propagandája és a dinamikus fejlődés igénye a legjellemzőbb vonások, amelye­ket a keleti szomszédunkban néhány napot eltöltő leghama­rabb tapasztalhat. A történelmi emlékek a legkülönbözőbb mó­don vá’nak elevenné Romániá­ban- Mindennapi beszélgetések­ben és szállodák elnevezésében, könyvesboltok választékában és zenés helyek együtteseinek leg­gyakrabban játszott számaiban. Hasonlóképpen a színházi mű­sortervekben, melyekben igen nagy a klasszikus — s mellettük a mai — román művek aránya. Figyelnek erre a színházak ve­zetői, az adott színház művészeti tanácsa s a megyei és országos művelődési és nevelésügyi bi­zottságok, amely utóbbiak né­hány hónapja egyesítik maguk­ban az illetékes pórt- és tanácsi szerveket A műsortervek „fe’_ ső” összehangolása kiegyensú­lyozottabbá teszi a román szín­házkultúra egészét, ugyanakkor segíti a hazai drámairodalom értékes alkotásainak folyamatos színpadra kerülését s lehetősé­get ad az új, esetleg helyi szerzők jelentkezésére. Nemcsak a fővá­rosban, hanem vidéki színhá­zakban is. A múlt értékeinek hangsúlyo­zása mellett, azzal szoros össze­függésben a másik szembetűnő jellegzetesség a jövőért munkál­kodás intenzív igénye. Megnyil­vánul ez például a nagyváro­sok korszerű építkezéseiben. A szemnek is szép látvány a me­rev kockaalaktól rugalmasan el_ táva'odó, ferde és hajlított be­tonelemeket is gazdagon fel­használó suceavai kultúr kom­binát, a pár hete avatott hat­szintes iasi magazin s a be­fejezés előtt álló Bukaresti Nemzeti Színház — mindegyi­ken érződik a tervezők szerete­tő, nagyvonulú szellemi erőfe­szítése. A jövő általános gazdasági- társadalmi fejlődését hivatott segíteni az az intézkedés, amely az időközben bevezetett tarto­mányi rendszer helyére vissza- á’li tóttá a régi megye-szerveze­tet. A látszólag csupán formai változtatás tartalma, hogy nem­csak tizen valahány, hanem kö­zel negyven területi központnak juttat fokozott előrehaladási le­hetőségeket. Valamint, hogy a centrumok jótékony hatása a legkisebb falvakban is érezhe­tő lehet, hiszen az ország min­den vidékén közelebb lesznek ezek a helységek a megyeszék­helyekhez, mint volak a tarto­mányi centrumokhoz. Segíti majd az új rendszer a vidék kulturális életének továb­bi erősödését. Iasiban huszon­négyezer egyetemista tanul, a bacaui bábosok, néptáncosok az ország határain túl is ismertek, igen sok a Bukaresten kívül — gyakran a nemzetiségek nyelvén — megjelenő kulturális heti­lap, folyóirat, amelyek egyálta­lában nem számítanak „vidéki­eknek”, hiszen sajátc* profiljuk van. rendszeresen részt vesznek általános érvényű kulturális kérdések megvitatásában, s leg­többjüket országszerte o’vassák. Az egyenlőbb fejlődési fel­tételekért, az egész nép élet- színvonalának emeléséért szüle­tett az említett átszervezési ha­tározat s az említetteken kívül benne rejlik, hogy se­gíti az anyagi—szellemi be­ruházások—ráfordítások—erőfe­szítések hatékonyságát. Ez utóbbi — a Hatékonyság — az egyik legnagyobb hangsúllyal említett szó vo’t a Román Kom­munista Párt júliusi konferen­ciáján- S vonatkozott az ország­részek, s az egész ország mun­kájára, tevékenységére. S amelynek néhány máris megva­lósult példáját igazolhatja, aki mostanában jár Romániában. (Danisa Győző) Kitüntetések A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa dr. Markovits Jó­zsef körösladányi körzeti orvos­nak nyugalomba vonulása al­kalmából a Munkaérdemrend ezüst fokozatát adományozta. Regös András szarvasi apát esperesnek 70. születésnapja aj­kaiméból ugyancsak a Munkaér­demrend ezüst fokozatát adomá­nyozta. Kendra Györgynének, a Békés megyei Tanács Kötői pari Vállaflia­ta igazgatójának, valamint Kendra Györgynek, a Békés me­gyei Tanács Nyomdaipari Válla­lata igazgatójának a Munkaér- demrend broinz fokozatát adomá­nyozta. A kitüntetéseket tegnap déle­lőtt Nagy János, a Békés me­gyei Tanács elnökhelyettese ad­ta át ünnepélyes keretek között. Köszönjük az óvodánknak nyújtott segítséget A Békéscsabai Faipari Sző- | vetkezet évek óta patronálja a Lenkei utcai óvodát. A szövet- i kezet vezetői és dolgozói már korábban is sok segítséget nyúj­tottak számunkra gyermekfek­tetők javításávaCkocka és egyéb játékok készítésével, textilhul- ladékak juttatásával. Ez év ő- szén azzal a kéréssel fordultunk a szövetkezet vezetőihez és dol­gozóihoz, hogy a lehetőségekhez mérten nyújtsanak az eddgieknél nagyobb segítséget óvodánknak. Kérésünk első szóra jóindula­tú megértésre talált. A szövet­kezet vezetői és dolgozói meg­értették, hogy az óvodák segí­tése közügy, amit elvár az üze­mektől, a vállalatoktól a társa­dalom. Megjegyzem, hogy óvo­dánkban jelenleg is 12 olyan gyermek jár, akiknek szülei a Békéscsabai Faipari Szövetke­zetben dolgoznak. Kérésünkre írásban történt megállapodás arra vonatkozóan, hogy mik lennének gyermeke­ink számára a legszükségeseb­bek, milyen felszerelések és játékok. Örömmel mondhatom, | hogy a szövetkezet vezetői és dolgozói Ígéretüket késedelem nélkül teljesítették. A megígért játékokat, felszerelési tárgya­kat, a nagyméretű bababútort, a báb-karavánt, a kockajátékot, az öltöző szekrényeket és egyéb felszereléseket mintegy 14 ezer forint értékben a karácsonyi ün­nepek előtt megkaptuk. Az óvoda nevelőinek, de még inkább kicsinyeinknek köszöne­tét szeretném itt, a nagy nyil­vánosság előtt is tolmácsolni a szövetkezet vezetőjének és va­lamennyi dolgozójának a nagy­arányú és gyors segítségért. Dr. Kertész Mártonné vezetőóvónő Tízezer lé emelkedett Szeghalom laki nak száma A Szeghalmi Nagyközségi Ta­nács vezetői figyelemmel kísé­rik .hogy a település lakóinak száma évről évre hogyan alakul, változik. Az 1970. december 31-i népszámlálás adatai szerint 9 732 en laktak Szeghalmon: 1972 utolsó napján a lakosság száma 10 204. A gyarapodáshoz hozzájárult, hogy a nagyközség az utóbbi években több ipari üzemet kapott. Ötszázötvenöt fiút és lányt vár a következő tanévre megyénk élelmiszergazdasága Megyénk mezőgazdasági és élelmiszer pari üzemeinek IgéJ nyeit felmérve a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya megkezdte a beiskolá­zások segítését az 1973/74-es tanévre. Az üzemi igények és szak-' munkáfképző intézeteink be­fogadó képsségriek egybevető, sével megáílaptható, hogy Bé­kés megye élelmiszergazdasága össze'en 555 olyan fiú és lány jelentkvésére s’m't a követ' e_ ző tanévre, aki 1973-ban fejezi be általános iskolai tanulmánya. I it I Az 555 gyerek közül mezőgaz­dasági, illetve élelmiszeripari szakmát 525-en szerezhetnek * megye valamelyik szakmunkás­képző intézetében. Szabadkígyó, son 1973 szeptemberétől 45-en tanulhatják a kertész, 30-an konzervipari, 35-en pedig sütő­ipari szakmát. Kétegyházán 120_ an válhatnak növénytermesztő gépészekké, míg Gyomén 45 állattenyésztőt 25 kisállatte­nyésztőt, és 00 húsipari szak­munkást képeznek az új tanév­től. A békési iskola pedig 60 olyan pályaválasztót vesz fel, aki növénytermesztő gépész sze­retne lenni. Számadás a közgazdasági társaságban A Magyar Közgazdasági Tár- ( saság Békés megyei Szervezeté­nek elnöksége az év utolsó he­tében valamennyi tagját levél­lel kereste fel, hogy írásban ad. jón számot a megyei szervezet elmúlt évi tevékenységiéről és további terveiről. Az elnökség levelében beszá­mol arról, hogy az októberben indított két közgazdász-tovább­képző tanfolyam eddigi ered­ményei alap’án 1973-ban is si­keresen folytathatja munkáját. A társaságon belül nemrégen megalakult Fiatal Közgazdászok Megyei Bizottsága pedig máris jelentős feladatok megoldásé- j hoz kezdett hozzá. Az ifjú köz­gazdászok többek között Békés megye lakásellátottságát elem­zik, pályázati felhívás alapján, amelynek eredményét január 4- én az első 1973 as klubfoglal­kozáson értékelik majd. Az ugyancsak 1972-ben ala­kult Gyulai Közgazdák Helyi Csoportjának fő célkitűzése a város sajátos közgazdasági problémáinak megoldása. EmeL lett természetesen részt vesznek a megyei szervezet rendezvénye^ in is, amelynek tervezete az új év első hónapjára elkészült már. E szerint a január 8-i el­nökségi ülés után a hónap má­sodik felében dr. Romvári László tart előadást „Az iparfej­lesztés és a területfejlesztés ösz_ szefüggései Békés megyében” címmel. A hónap végén pedig a békéscsabai Tanácsköztársaság úti új székházukban megyénk közgazdászai dr. Kovács Attilá­nak, a Fiatal Közgazdászok Or­szágé« Bizottsága elnökének a gazdasári rendszerek irányitá. sának kérdéseivel foglalkozó előadását hallgatták meg

Next

/
Thumbnails
Contents