Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-31 / 307. szám

A szálak Serénybe futnak Mezőberény. A* egy­kori Petrics-ház helyén ma tanácsháza emelke­dik. Előtte, a debreceni főútvonalon gépkocsik futnak él Jobbról még vakolatlan, modem, emeletes ház. Daru, építkezés nyomai. Az épülő ház mögött régi tem plomtor ony. A községi tanács épü­lethomlokzatának jobb sarkán márványtábla: „Petőfi. Innen ragadott a végzet, harczok terén keresni dicsőséget, in­nen távozva ért utói halálod, s leltél halál­ban hallhatatlanságot... 1899. július hó 30-ikán. Békésvármegye Közmű­velődési Egyesülete." E ház helyén laktak rokonai; barátja és unokatestvére, Orfay Petric* Soma. • * • Megszámlálhatatlanul sok írás jelent meg a költőről. Legtöbbjük nem hiteles, emlé­kezés alapján íródott Dr. Irányi István mezőberé- nyi tanár Petőfi-kutató. Több mint másfél évtizede gyűjti az adatokat Arra törekszik, hogy egykori okiratokkal bizonyítsa Petőfi életútjának eseményeit Dolgozószobájában iratgyűjtők halmaza. „Szendrey Júlia”, „Petőfi István”, „Petőfi Zol­tán”. Külön a család min­den tagjáról. Keresztlevelek, végrendeletek, családi levelezé­sek sorainak fotókópiái. Rajzok, festmények, a már nem létező, de sok-sok emlékezés alapján rekonstruált egykori színhe­lyekről, épületekről A „Petőfi Könyvtár” régi kötetei, regé­nyek, újságcikkek, lexikonok tömege és egyedi ritkaságnak számító korabeli kiadványok. Ezek a segédeszközök: — A Petőfi-család kutatásá­val foglalkozom — mondja. — Éjszakai mellékfoglalkozás. Éj­félnél előbb nem hallgatnak él írógépeim. (Kettő is van, az egyik tartalék.) A munkát ki­zárólag eredeti dokumentumok­ra építem. Áttanulmányozom az eddig és újonnan megjelent anyagokat, újságcikkeket Ezek­ből kiderül mi az, ami még nyitott kérdés, hol vannak „fe­hér foltok”, majd helyszíni ku­tatás következik.. Szarvas, Gyó­nna, Csákó, Aszód és az ország legkülönbözőbb helyei. A felku­tatott keresztlevelekből lassan összeáll a Petőfi-család fája. — Jelenleg annak bebizonyí­tásán dolgozom, hogy Petőfi becsének volt egy fia, tehát él­hetnek még a költőnek vérro- konai. A Petrovics és a Petries, család rokoni kapcsolatában legtöbb helyen Orlay-Petrics Soma édesanyjának leánykori nevét, Salkovics Krisztinának írják, pedig Karolin volt. A történelmi kutatásokat ezeket a látszólag kis tévedéseket sem engedhetik meg. Dienes, a nagy Petőfi-kutató is tévedett, ami­kor a herényi „Vésztői úton ve­zette végig” a költőt. 1855-ből származó térképpel bizonyítom, hogy a vésztői út akkor nem létezett Petőfi egy másik, a nagyváradi úton hagyta el Me- zőberényt — A családkutatás eredmé­nyei azt bizonyítják, hogy a ro­koni- és baráti-patrónusi szá­lak Mezőberénybe futnak. Ügy is lehetne mondani, hogy ez volt a Petőfi-família „főhadi­szállása” Természetesen sok­sok bizonyítására van még szük­ség. • • • Dr. Irányi István irányításá­val készül Mezőberényben a Petőfi emlékszoba Az 1842-es év vakációjának az 1843-as lá­togatásnak és 1849. júliusának emlékeit őrzi majd. Petőfi Or­lay-Petrics Soma szüleinél nya­ralt 42-ben. A következő évben ismét megjelenik Berényben. 1849. július 5-én családjával együtt érkezik Ide. Innen ír le­velet ekkor Aranynak: „...e békési magányba bújdokol­tam..És innen indul Bem hívására utolsó útjára, az er­délyi csatatérre. őrzi e történetek emlékeit az Ökerti pince, a volt présház és a diófa képe, a licitáción meg­vásárolt dívány, amelyet Petőfi is használt, a Kinkért Mihály emlékkönyvébe írott Petőfi-so- rok. Látható lesz az emlékszo­bában Egressy Gábor 1850-ben megjelent törökországi naplója, Petricsék Laposi-kerti kunyhó­jának képe. a kis asztal, az 1842-ben Mezőberényben be­mutatott énekes vígjáték pla­kátja, melynek Baczur Gazsiját Petőfi Sándor alakította... Irá­nyi István jelenleg gyűjtemé­nyes munkáján dolgozik. A Kö­rös-menti Petőfi monográfiát írja. • •• A nagyközség és Békés me­gye 1961-ben emlékoszlopot ál­lított az egykori rév helyén, a Körös mezőberényi partján, ahol 1849. július 18-án Petőfi Sándor és kísérete átkelt a Kö­rösön, hogy Bem tábornok er­délyi seregéhez csatlakozzon. Taxival érkezem a gátra. Kompnak már nyoma sincs. Háromívű vashíd köti össze a partokat A gát aljában bok­ros, giz-gazos árterület Fent balról gátőrház és szántás amer­re ellátni, mindenütt Zavar­tan állok. Elképzelem, hogy a ponyvás, katonai szekérrel megindul a komp... A taxis nem fogad el pénzt a fuvarért Azt mondja, legalább ennyit tehetett Petőfi emlékéért • • * Gyermekkoromban sokáig úgy éreztem, hogy Petőfi talán nem is létezett: Ügy hittem, hogy csak kitalálták, csak az emberek képzeletében született. A versek nem képviseltek bi­zonyítékot valódiságára. Talán úgy tűnt hogy azok is a nép­mesékhez hasonlóan születtek. Most, a másfél centenárium tájékán vált bennem igazán hús-vér emberré Petőfi Sándor. Most került egészen közel az emberekhez. A másfél évszá­zad alatt összegyűjtött levelek, fényképek, kéziratok és történe­tek leghitelesebbjei egyszerre tárulnak elénk. Talán szükséges is a 150 év ahhoz, hogy egy nagy költőről, egy hallhatatlan egyéniségről lemorzsolódjanak a rárakott vá­gyak. ábrándok. Eltűnjenek az egyéni és csoportérdeket kiszol­gáló retusálás vonalai és meg­maradjon az igazság. A kőbefaragott, mindig sike­res kép helyett a kudarcokkal küzdő; családja, barátai és né­pe napi gondjaival élő — örök értéket alkotó Petőfi Sándor. Egy ember, aki 26 évet élt és ezalatt mindent megtett, amit egy ember megtehet. Réthy István I » ■ ■ m m * * Január 1-én megkezdi munkáját a munkaügyi bíróság Békéscsabán, az SZMT szék-1 házában csütörtökön délelőtt a I Területi Munkaügyi Döntőbi­zottság tagjai értekezletet tar­tottak. Az értekezletnek külö­nös jelentőségét az a rendelke­zés adta meg, mely szerint a Te­rületi Munkaügyi Döntőbizott­ságok 1973. január 1-től mun­kaügyi bíróságokként fognak dolgozni. A Területi Munkaügyi Bizottságok tagjai 1973. június 30-ig mint a tanács tagjai vesz­nek részt a munkaügyi viták in­tézésében. Ezt követően választ­ja meg a megyei tanács a mun­kaügyi bíróság népi ülnökeit Az értekezleten dr. Bállá József, a Békés megyei Munkaügyi Bí­róság elnöke méltatta a munka­ügyi egyeztető, illetve munkaü­gyi döntőbizottságok csaknem 22 éves tevékenységét. Elmond­ta a január 1-én életbelépő ren­delkezésnek az a célja, hogy biz­tosítsa az igazságszolgáltatás és a törvényesség egységét. A Te­rületi Munkaügyi Döntőbizott­ságok a Munkaügyi Miniszté­rium és a SZOT irányítása mel­lett működtek. Január 1-től & Az élővizek szennyezése ha-j zánkban csaknem egymilliárd forint pénzben kifejezhető kárt. okoz évente, összegszerűen a-1 zonban aligha mérhető fel a kör­nyezetkárosodás. Ma már nem csupán a vegyi és egyéb ipari üzemek szennyezik a vizeket, az ilyen természetű veszélyt fokoz­za a mezőgazdaság kemizálása. Az állattenyésztés nagyarányú fejlesztése is. Egy tízezres állo­mányú sertéstelepen annyi szennyvíz keletkezik, mint egy Baja vagy Csongrád nagyságú városban. Hazánkban megfelelő határozatok szolgálják a vizek tisztaságának védelmét Egye­bek között az ipari és mezőgaz­dasági üzemek létesítését csak abban az esetben engedélyezik, ha megfelelő tisztítótelep épül Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vízminőségi felü­gyeletétől kapott tájékoztatás szerint 1972-ben több mint 8 munkaügyi bíróságok a Legfel­sőbb Bíróság irányításával fej­tik ki tevékenységüket. A munka­ügyi bíróság elbírálja a vállalati munkaügyi döntőbizottság illetve a szolgálati felettes határozata továbbá a szövetkezeti döntő­bizottságnak és a közgyűlésnek a szövetkezeti alkalmazottak munkaügyi vitájában hozott ha­tározata ellen benyújtott kere­seteket Döntő a vállalati illet­ve szövetkezeti döntőbizottság­nak munkaügyi vitában hozott jogerős határozata ellen benyúj­tott ügyészi óvás tárgyában. Takács Lőrinc az SZMT titkára felszólalásában hang­súlyozta, hogy a Munka­ügyi Bíróságnak minden e- setben a dolgozó ember ér­dekében kell eljárnia. Dr. Nyí­ri Béla, a Békés megyei Fő­ügyészség csoportvezető ügyésze elmondta, hogy a főügyészségi vizsgálatok azt Igazolják, hogy megyénkben a munkaügyi tör­vényesség helyzete jó. Lipcsei Imre, az SZMT közgazdasági munka bizottságának vezetője a munkaügyi jogszabályok ismer­tetésének jelentőségére hívta fel a figyelmet millió forint bírságot róttak ki a dél-alföldi vizek szennyezé­séért A legtöbb bírság a Me­zőhegyes! Cukorgyárat a Nagy­laki Kendergyárat általában a nagyobb vágóhidakat valamint a Hódmezővásárhelyi Állatife­hérje Takarmányokat Előállító Vállalatot terheli. Az utóbbi években alkalma­zott progresszív bírság célja az ösztönzés tisztítótelepek létesí­tésére. A befolyt összegből ala­pot képeznek és visszatérítést kapnak azok az üzemek, válla­latok, amelyek az egyre inkább égető probléma megoldását na­pirendre tűzték. Ezen a téren kezdeti eredményekről is szá­mot lehet adni. A pamutnyomó­ipari vállalat kiskundorozsmai üzeme és a Szentesi Kontakta Gyár az előírásoknak megfelelő biológiai tisztító berendezést lé­tesített telephelyén. (MTI) Tv-lorony épül Zalaegerszegen Zalaegerszeg mellett, a Bazi- ta-tetőn új televíziótorony é~ pül a televíziós műsorvétel meg­javítására. A 88 méteres beton- törzsre 28 méter magas acél- szerkezetet helyeztek el a sze­relők. Az új torony idegenfor­galmi látványosság is lesz, mert újszerű megoldással kívül veze* tik a lépcsőt, amely a műszer­szobához, illetve a két kilátó­hoz vezet. Itt lesz a 90 m2 al- területfi körpresszó is. A műszer- szobát 1973. nyarára, a többi lé­tesítményt 2 év múlva adják át Nyolcmillió forint bírság a dél-alföldi vizek szennyezéséért Véres január Szinte egybefolytak a nappa. lók és az éjszakák. Igaz, későn kelt és korám ment le a nap. A legtöbbször még az arcát sem mutatta meg. Mintha a legszí­vesebben a felhő mögé bújt volna félelmében vagy talán szégyenében. Amikor mégis elő­bukkant, pusztulást, iszonyatot látott. Egy világváros, Budapest vergődött a háború véres kar­maiban. A szovjet csapatok csak lé­pésről lépésre tudtak előrejut­ni. A katonáknak minden ház­ért, minden emeletért külön harcot kellett folytatniuk. Sok­féléi fenyegette őket a veszély. Néha még onnan isi, ahonnan érkeztek. A pincék labirintusá­ban és más rejtekhelyeken el­szánt fasiszta németek és nyila­sok húzódtak meg, akik kedve­zőnek látszó pillanatban tüzet nyitottak. Szovjet katonákat megöltek és rövid ideig tartó zavart okoztak. Ezeknek a lemaradozó orvlö­vészeknek, civilbe öltözött fa­siszta katonáknak, nyilasoknak, a felkutatása, elfogása és le­fegyverez ése volt a feladatom. Fetyával és néhány NKVD-s katonával együtt, ók egyenru­hában, zöld sapkával a fejükön, tüzelésre kész géppisztollyal a kezükben. Én civilben, kabátom ■zsebében töltött pisztollyal. óvóhelyről óvóhelyre men­tünk. Akna- vagy géppuskát őz­ben szökellve, kúszva. Mindig én, a civilre hás, léptem be elő­ször. Engem Fetya követett. Közvetlenül a* ajtó mellett maradt és összeköttetést tar­tott a többiekkel. Csak később jött beljebb. Az óvóhelyek kiéhezett és elcsigázott lakóit a nyilasok ál­landó zaklatása passzív ellen­állásra késztette. Meglehetősen közömbösen viselkedtek akkor is, amikor látták, hogy már túljutott rajtuk a front Attól tartottak, hogy azok a brigan- tik még visszajöhetnék. Először tehát meg kellett nyugtatni az embereket és bizto­sítani őket arról, hogv többé egyetlen fa-isz'a sem teszi be oda a lábát Rendszerint nem volt nehéz a dolgom. Különösen amikor megtudták, hogy a szovjet hadsereg oldalán harco­ló magyar katona vagyak, — Hát van hadseregünk is? találgatták, amire én csak azt tudtam felelni, hogy sok magyar harcol a németek el­len. Ezután már könnyebb volt szót érteni. Hamar előkerültek a nyilast*. Valaki rámutatott az egyikre és sorra következtek a többiek. Néhol szidták, átkoz­ták, sőt neki bátorodva meg is verték őket, mint szenvedéseik legfőbb okozóit Nem lehetett megakadályozni, olyan iszonya­tos volt az emberek haragja. A nyilasokat aztán a szovjet katonák a parancsnokságra kí­sérték. Csak az egyik óvóhelyen lőtt ránk valaki. Egy 35 év körüli férfi. Hátul a fal mellett állt, s amikor közeledtünk hozzá, ak­kor rántotta elő a pisztolyát Még lövést sem tudott leadni. Fetya meghúzta a billentyűt, ő pedig elvágódért. Vértócsa ke­letkezett körülötte. Civil ka­bátja alatt SS katonazubbor.yt viselt Állították, hogy senki nem ismert Egy nappal előbb került oda valahonnan. Az óvóhelyen lévők rémülten várták a következményeket. A fasiszták ilyen esetben minden­kit lemészároltak. Ml megnyug­tattuk őket. hogy senkinek bán. tódása nem lesz. Csak a nyila­sok lépjenek elő. Nekik viszont

Next

/
Thumbnails
Contents