Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-31 / 307. szám

Wtöég prvSetérJmf, yesűSjtQeh! NíPUJSAC A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI .TAN ÁC-S*LA P JA ŰR. DECEMBER SL, 7áSAKNAP Ar»; 1,8® ftsrfaű xxvu. Évfolyam, 3®j. szám óraim ínyeké m gazdag, botdóg síi tiztmdőt kiad svunk műiden kedaej &la agánknak! Hz ötéves reform Köszöntjük a világ első szocialista államszövetségét Jubileum§ emlékunnepaég Orosházám Meghitt hangulatot árasztott pénteken este az orosházi Petőfi Művelődési Központ impo­záns színházterme. Ünneplőbe öltözött emberek gyülekeztek a folyosókon, kisebb-nagyobb cso­portok alakultak egy spontán tcirlatlátogatásra: a Szovjetunió 50 éves fejlődését demonstráló ki­állítás megtekintésére. A falakon nagyméretű színes és fekete-fehér képek a világvárosi Moszkváról, az új autógyárról, a világ legna­gyobb vízierőmüvéről, is virágzá grúz, ukrán, azerbajdzsán kolhozokról, szovhozokról. a kijevi úttörőpalotáról. A sok kép megannyi bizonyíté­ka a világ első szocialista föderációjának fél­évszázados diadalútjáról. Sokáig el lehetett volna időzni e beszédes dokumentumok előtt, « harmadik figyelmeztető csengő azonban a szín­házterembe invitálta a több száz főnyi érdeklő­dőt. Az MSZMP Békés megyei és orosházi vá­rosi bizottsága, a megyei és a városi tanács, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága szervezésében itt került sor a Szovjetunió meg­alakulásának 50. évfordulója tiszteletére rende­zett jubileumi emlékünnepségre. Az elnökségben helyet foglalt dr. Perjési László, az MSZMP Központi Bizottsága Külügyi Osztályának he­lyettes vezetője, L G. Makijuk, az ünnepség szovjet vendége. Supala Pál. az MSZMP Bé­kés megyei Bizottságának titkára. Gonda József, az orosházi városi pártbizottsíg első titkára, dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára, Mihály András, az orosházi városi tanács elnö­ke, valamint a társadalmi és tömegszervezetek, az üzemek, intézmények több képviselője. A magyar és a szovjet Himnusz után Gonda Jó­zsef köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Per­jési TSszló mondott ünnepi beszédet. (Az ünnepségről szóló beszámoló, lapunk 3. oldalán.) Telfe§ hosszában elkészüli a kiskoréi víztároló halparti töltése 1973‘hcm megkezdődik ct duzzasztás Az esztendöváltás hagyomá­ryosan meghitt és prózaian számszaki, családiasán benső­séges és országos tényeket-ada- tokat mérlegelő pillanata éle_ tünknek. Elzát tál valamelyest több ennél — az ilyenkor szoká­sos eseménvsor: az évzáró és nyitó költségvetés, az újeszten­dő törvényerőre emelkedő terve mellé még egy összegezésre, át­tekintésre késztető évforduló sorakozik, öt esztendeje m de­rült a tervezés-gazdaságirányí­tás rendszere. Emlékszünk rá, soká „áj” mechanizmusként emlegettük, majd a jelző észrevétlenül el­maradt a7 újból folyamat, a változásból hétköznapi gyakor_ lat lett. Fél évtized múltán az újdonság hatása-varázsa termé_ ezotesen még inkább tűnőben, jóllehet, öt esztendő — bár a személyes élet pályaszakaszán nagy Időtáv —, országok fejlő­désvonalán éppen csak pilla­nat S ha most, öt év múltán, mégis olyannyira foglalkoztat­ja társadalmunkat, közéletün­ket mindaz, amit a gazdaság- irányítás továb'- fejlesztőének nevezünk; ha tehát az irányítási rendszer mindmáig a változás, alakulás megú'ulás gazdasági halmazállapotában van, az nem is annyira az elmúlt fél évti­zed történelmileg értelmezett rövidségéből, mint az irányt'ási mechanizmus je'legéből, lénye, gébéi következik. Ezzel pedig már az öt esz­tendő hatásait, változásait ösz- ezegező gondolatsor középéhez érkeztünk. Ha ugyanis a ter­vezés-irányítás mai rendszeté- nek legnagyobb előnyét próbál­nánk tömören megfogalmazni, »lighnnem ezt az összegezést kellene választanunk: a nép­gazdaság és benne a vállalatok- ezövetkezetek hozzászoktak a folyamatos, dinamikus válto- ráshoz, a rugalmas átalakulás­hoz, a szüntelen megújuláshoz. Ha netán akadna, aki — ezt az előnyt megkérdőjelezve — szí­vesebben venné a gazdasági „nyugalmat”, a mozgás, alak- változás kiiktatását gazdáikodá. minkből. az legfeljebb korunk valóságával perelhet, amelyben országok, és különösképp az Iparilag gyorsan fejlődő kis országok gazdaságát a körülmé­nyek kényszerítik szüntelen Igazodásra, lépéstartásra, át­alakulásra. Lássuk most már mindezt az érveknél Is sokatmondóbb té­nyek tükrében, elvégre a gaz­daság mozgása mérhető, fedődé, ee a számokkal ábrázolható. Kos. a legnagyobb figyelmet ér. demli mindenekelőtt az a tény, amely elsőként szavazhat az elmúlt esztendők eredményeiről, ez pedig a növekedés üteme, a gazdaság gyarapodó á^ak mér­téke A nemzeti jövedelem — a növekedésnek ez a* összefog­lak jelzőszáma — a következőt mutatja: a növekedési ütem (évi átlagban. százalékban) 1061—1967 között 5.3 volt. majd gyorsult, és 1968—1971 között 6.2 « emelkedett. Talán nem árt — a felgyorsulás jelentősé­gét bemutatandó — hozzálen­nünk: a 15 éves távlati terv él tszfnvonal előrejelzésének ki_ dolgozásakor széles körű vita bontakozott ki a szakértők kö­zött, s végülis abban állapodtak meg, hogy az évenkénti 6 száza. Utas nemzett jövedelem syar®­podás as as alsó határ, ameSy­iyel az életszínvonal emelésének előirányzatai megvalósíthatók! Ismeretes, hogy a változás el­ső időszakában, 1961-ban, majd 1969-ben mérséklődött, némely ágazatban stagnált, sőt csökkent a munka termelékenysége. Akadt annak idején aggodalmas álláspont, amelv e tények tükré­ben minősítette az e ész irá­nyítási rendszert, jóllehet — amint azóta kiviláglott — átme. neti jelenségről volt szó. Mvst már a növekedést teljes egészé­ben a teimelékenység javulása fedezi, s bár ebben kétségkívül szerepet játrzk a munkaerőhi­ány (amely nem kevés iparág- ban. vállalatnál csak művileg előálló hiány, mert szervezet­lenséget takar) mégis, a tény et_ tői tény marad: a termelékeny­ség növekedése erőteljesen fel­gyorsult A gazdálkodást — bármilyen is a tervezés-irányítás rendje —, mindenrkelrtt természetesen az minősítheti a társadalom, a közvélemény értékrendjében: hogyan változnak az é'e körül­mények. tehát 5obban élünk-e, és mennyivel jobban? Két irányzat bukkan elő a számok'-ól- egyrészt az általános gyorsn'ás. másré-zt az ho^v a parasztság jövedelemnöve' edése évi átlagban 1,3 százalékkal meghaladta a munkátokat al_ ka-ma Ottókét. Ez utóbbihoz csak annyit a többtet e^yütt- járt a mez'ga-dnsági termelés rendkívül gvors emr’kedésével, mé°ls indokolt az ütem azo­nossága, kiegyenlítettsége; ezt célozzák a Központi Bizottság novemberi á'lá rog’alá'ának is­mert jövedelempolitikai dönté­sei. A módosított gazdasáyirányf- tás öt esztendeje — jólismert, ez —, korántsem vo’t mentes az immár divatossá vált kifejezés­sel „feszültségnek” nevezett gondoktól. Három ponton tön- í tek elő elsősorban ezek a fe- ! szül tvégek: a költ-égvetéa, aj nemzetközi fizetési mérleg és a I beruházások terepén, A tárgyi-1 lagos helyzetkép követeli hogy két megjegyzéssel egészítsük ki ezt a feszültség-térképet Egy­részt: mindhárom gond erőtel­jesen jelen volt gazdaságunk­ban korábban is, nincs szó te­hát arról mintha a feszül'.‘égek és a gazdaságirányítás között okozati kapcsolat lenne. A má­sik megjegyzés- amint a közel­múltban az országgyűlésen el­hangzott 1 öl ségve'é'-i miniszte­ri expozéból kitűnt, az idén — egész sor intézk"dés hatására — mérséki'd‘ek ezek a gondok. Bár a kö t égvetés még deliol- les, a hány csökkenő irányza­tai. fize ési mérlegünk nagy­mértékben javult: a beruházási szabá'yozás nyomon pedig mér_ séklődött az építés5 n-omás, koncentráltabb a kivite'ezés, hatékonyabb az új építmények üzembe helyezése. ös'Z'fi gj-lóan és a lénvevet kifejezően aligha jellemezhet­nénk jobban az e’m 'lt öt évet, min» a Központi B'zottság no­vemberi áliásfogl'dá'ának e so­rai: „Az 1968. január 1-én élet­be léptetett gazdnsá"irá"yítasi rendszer alkalmas és hatékony eszközként szolgálja a szocialis­ta tervgazdá’kodást, a szóda lis­ta építés céljait.” ftábosi Aadrás A ftwvezeWnél is kedvezőbb ütemben halad a Kiskörei Víz­lépcső és a hozzátartozó öntö­zőrendszer építése — erről tá­jékoztatták az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat helyi kiren­deltségének vezetői az MTI munkatársát. Elmondották, hogy a hatalmas beruházási összeg­ből 1972-ben mintegy 700 mil­lió forintot használtak fel. Az idén minden korábbinál na­gyobb feladatokat kellett meg­oldani Kiskörén, s a rendkívüli munkában példásan helytálltak az építők. Az előírt program­nak megfelelően a nagyberuhá­zás első szakaszának fő céljait már az idén teljesítették, így minden feltétel adott ahhoz, hogy 1973. derekán megkezdőd­jék s duzzasztás. Az erőmű telep, a duzzasztómű valamint a hajózsilip építésze­ti és szerelési munkálatai lénye­gében befejeződtek, s a turbi- ] naszerelők is elvégezték a rá-' juk háruló feladatok döntő ré­szét. A teljes hosszában elké­szült az a 4,5 méter szélességű üzemi híd amely a hatalmas vízlépcső felett vezeti majd át a közúti forgalmat. Felépült a hídhoz vezető jobb parti fe'já­rat valamint a külső darupálya is. Bravúros feladatot oldottak meg az idén az építők azzal, hogy mintegy 3 kilométeres | szakaszon új mederbe tere'ték a Tiszát; a folyó vize már át- ( hömpölyög a főművek tartópil- i lérei között. Az öntözőrendszer kialakítása' is előrehaladt. A nagykunsági, valamint a jászsági főcsatorna 18—18 kilométeres szakasza, az első ütem előírásainak megfa- felelően, elkészült. A 40 méter szélességű csatornádat már több mint 10 közúti és vasúti hid íveli Meggyorsult a vízlépcsővel együtt kialakítandó, mintegy 22 ezer hold kiterjedésű, víztároló partrendszerének építése is. A Tisza bal partján már teljes hosszában elkészült a 25 kilo­méteres partszakasz és befeje­zéshez közeledik a 18 kilomé­ter hosszú jobb parti erősítés is. Az új gátrendszer minden oldalról teljes biztonsággal tart­ja maid a partok között a jö­vő évtől fokozatosan felgyü­lemlő mintegy 300 millió köb­méter vizet. A beruházás irányítói elmon­dották. hogy Kiskörén elkészül­tek a beruházást kiszolgáló úgynevezett parti létesítmé­nyek: föléoült 120 lakás, az ét­terem, az áruház, a presszó. A Tisza partján beköltözésre ké­szen ált az az új háromemele­tes irodaház, amelyben az irá­nyító szervek dolgoznak majd. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents