Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-31 / 307. szám
Wtöég prvSetérJmf, yesűSjtQeh! NíPUJSAC A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI .TAN ÁC-S*LA P JA ŰR. DECEMBER SL, 7áSAKNAP Ar»; 1,8® ftsrfaű xxvu. Évfolyam, 3®j. szám óraim ínyeké m gazdag, botdóg síi tiztmdőt kiad svunk műiden kedaej &la agánknak! Hz ötéves reform Köszöntjük a világ első szocialista államszövetségét Jubileum§ emlékunnepaég Orosházám Meghitt hangulatot árasztott pénteken este az orosházi Petőfi Művelődési Központ impozáns színházterme. Ünneplőbe öltözött emberek gyülekeztek a folyosókon, kisebb-nagyobb csoportok alakultak egy spontán tcirlatlátogatásra: a Szovjetunió 50 éves fejlődését demonstráló kiállítás megtekintésére. A falakon nagyméretű színes és fekete-fehér képek a világvárosi Moszkváról, az új autógyárról, a világ legnagyobb vízierőmüvéről, is virágzá grúz, ukrán, azerbajdzsán kolhozokról, szovhozokról. a kijevi úttörőpalotáról. A sok kép megannyi bizonyítéka a világ első szocialista föderációjának félévszázados diadalútjáról. Sokáig el lehetett volna időzni e beszédes dokumentumok előtt, « harmadik figyelmeztető csengő azonban a színházterembe invitálta a több száz főnyi érdeklődőt. Az MSZMP Békés megyei és orosházi városi bizottsága, a megyei és a városi tanács, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága szervezésében itt került sor a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére rendezett jubileumi emlékünnepségre. Az elnökségben helyet foglalt dr. Perjési László, az MSZMP Központi Bizottsága Külügyi Osztályának helyettes vezetője, L G. Makijuk, az ünnepség szovjet vendége. Supala Pál. az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára. Gonda József, az orosházi városi pártbizottsíg első titkára, dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára, Mihály András, az orosházi városi tanács elnöke, valamint a társadalmi és tömegszervezetek, az üzemek, intézmények több képviselője. A magyar és a szovjet Himnusz után Gonda József köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Perjési TSszló mondott ünnepi beszédet. (Az ünnepségről szóló beszámoló, lapunk 3. oldalán.) Telfe§ hosszában elkészüli a kiskoréi víztároló halparti töltése 1973‘hcm megkezdődik ct duzzasztás Az esztendöváltás hagyomáryosan meghitt és prózaian számszaki, családiasán bensőséges és országos tényeket-ada- tokat mérlegelő pillanata éle_ tünknek. Elzát tál valamelyest több ennél — az ilyenkor szokásos eseménvsor: az évzáró és nyitó költségvetés, az újesztendő törvényerőre emelkedő terve mellé még egy összegezésre, áttekintésre késztető évforduló sorakozik, öt esztendeje m derült a tervezés-gazdaságirányítás rendszere. Emlékszünk rá, soká „áj” mechanizmusként emlegettük, majd a jelző észrevétlenül elmaradt a7 újból folyamat, a változásból hétköznapi gyakor_ lat lett. Fél évtized múltán az újdonság hatása-varázsa termé_ ezotesen még inkább tűnőben, jóllehet, öt esztendő — bár a személyes élet pályaszakaszán nagy Időtáv —, országok fejlődésvonalán éppen csak pillanat S ha most, öt év múltán, mégis olyannyira foglalkoztatja társadalmunkat, közéletünket mindaz, amit a gazdaság- irányítás továb'- fejlesztőének nevezünk; ha tehát az irányítási rendszer mindmáig a változás, alakulás megú'ulás gazdasági halmazállapotában van, az nem is annyira az elmúlt fél évtized történelmileg értelmezett rövidségéből, mint az irányt'ási mechanizmus je'legéből, lénye, gébéi következik. Ezzel pedig már az öt esztendő hatásait, változásait ösz- ezegező gondolatsor középéhez érkeztünk. Ha ugyanis a tervezés-irányítás mai rendszeté- nek legnagyobb előnyét próbálnánk tömören megfogalmazni, »lighnnem ezt az összegezést kellene választanunk: a népgazdaság és benne a vállalatok- ezövetkezetek hozzászoktak a folyamatos, dinamikus válto- ráshoz, a rugalmas átalakuláshoz, a szüntelen megújuláshoz. Ha netán akadna, aki — ezt az előnyt megkérdőjelezve — szívesebben venné a gazdasági „nyugalmat”, a mozgás, alak- változás kiiktatását gazdáikodá. minkből. az legfeljebb korunk valóságával perelhet, amelyben országok, és különösképp az Iparilag gyorsan fejlődő kis országok gazdaságát a körülmények kényszerítik szüntelen Igazodásra, lépéstartásra, átalakulásra. Lássuk most már mindezt az érveknél Is sokatmondóbb tények tükrében, elvégre a gazdaság mozgása mérhető, fedődé, ee a számokkal ábrázolható. Kos. a legnagyobb figyelmet ér. demli mindenekelőtt az a tény, amely elsőként szavazhat az elmúlt esztendők eredményeiről, ez pedig a növekedés üteme, a gazdaság gyarapodó á^ak mértéke A nemzeti jövedelem — a növekedésnek ez a* összefoglak jelzőszáma — a következőt mutatja: a növekedési ütem (évi átlagban. százalékban) 1061—1967 között 5.3 volt. majd gyorsult, és 1968—1971 között 6.2 « emelkedett. Talán nem árt — a felgyorsulás jelentőségét bemutatandó — hozzálennünk: a 15 éves távlati terv él tszfnvonal előrejelzésének ki_ dolgozásakor széles körű vita bontakozott ki a szakértők között, s végülis abban állapodtak meg, hogy az évenkénti 6 száza. Utas nemzett jövedelem syar®podás as as alsó határ, ameSyiyel az életszínvonal emelésének előirányzatai megvalósíthatók! Ismeretes, hogy a változás első időszakában, 1961-ban, majd 1969-ben mérséklődött, némely ágazatban stagnált, sőt csökkent a munka termelékenysége. Akadt annak idején aggodalmas álláspont, amelv e tények tükrében minősítette az e ész irányítási rendszert, jóllehet — amint azóta kiviláglott — átme. neti jelenségről volt szó. Mvst már a növekedést teljes egészében a teimelékenység javulása fedezi, s bár ebben kétségkívül szerepet játrzk a munkaerőhiány (amely nem kevés iparág- ban. vállalatnál csak művileg előálló hiány, mert szervezetlenséget takar) mégis, a tény et_ tői tény marad: a termelékenység növekedése erőteljesen felgyorsult A gazdálkodást — bármilyen is a tervezés-irányítás rendje —, mindenrkelrtt természetesen az minősítheti a társadalom, a közvélemény értékrendjében: hogyan változnak az é'e körülmények. tehát 5obban élünk-e, és mennyivel jobban? Két irányzat bukkan elő a számok'-ól- egyrészt az általános gyorsn'ás. másré-zt az ho^v a parasztság jövedelemnöve' edése évi átlagban 1,3 százalékkal meghaladta a munkátokat al_ ka-ma Ottókét. Ez utóbbihoz csak annyit a többtet e^yütt- járt a mez'ga-dnsági termelés rendkívül gvors emr’kedésével, mé°ls indokolt az ütem azonossága, kiegyenlítettsége; ezt célozzák a Központi Bizottság novemberi á'lá rog’alá'ának ismert jövedelempolitikai döntései. A módosított gazdasáyirányf- tás öt esztendeje — jólismert, ez —, korántsem vo’t mentes az immár divatossá vált kifejezéssel „feszültségnek” nevezett gondoktól. Három ponton tön- í tek elő elsősorban ezek a fe- ! szül tvégek: a költ-égvetéa, aj nemzetközi fizetési mérleg és a I beruházások terepén, A tárgyi-1 lagos helyzetkép követeli hogy két megjegyzéssel egészítsük ki ezt a feszültség-térképet Egyrészt: mindhárom gond erőteljesen jelen volt gazdaságunkban korábban is, nincs szó tehát arról mintha a feszül'.‘égek és a gazdaságirányítás között okozati kapcsolat lenne. A másik megjegyzés- amint a közelmúltban az országgyűlésen elhangzott 1 öl ségve'é'-i miniszteri expozéból kitűnt, az idén — egész sor intézk"dés hatására — mérséki'd‘ek ezek a gondok. Bár a kö t égvetés még deliol- les, a hány csökkenő irányzatai. fize ési mérlegünk nagymértékben javult: a beruházási szabá'yozás nyomon pedig mér_ séklődött az építés5 n-omás, koncentráltabb a kivite'ezés, hatékonyabb az új építmények üzembe helyezése. ös'Z'fi gj-lóan és a lénvevet kifejezően aligha jellemezhetnénk jobban az e’m 'lt öt évet, min» a Központi B'zottság novemberi áliásfogl'dá'ának e sorai: „Az 1968. január 1-én életbe léptetett gazdnsá"irá"yítasi rendszer alkalmas és hatékony eszközként szolgálja a szocialista tervgazdá’kodást, a szóda lista építés céljait.” ftábosi Aadrás A ftwvezeWnél is kedvezőbb ütemben halad a Kiskörei Vízlépcső és a hozzátartozó öntözőrendszer építése — erről tájékoztatták az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat helyi kirendeltségének vezetői az MTI munkatársát. Elmondották, hogy a hatalmas beruházási összegből 1972-ben mintegy 700 millió forintot használtak fel. Az idén minden korábbinál nagyobb feladatokat kellett megoldani Kiskörén, s a rendkívüli munkában példásan helytálltak az építők. Az előírt programnak megfelelően a nagyberuházás első szakaszának fő céljait már az idén teljesítették, így minden feltétel adott ahhoz, hogy 1973. derekán megkezdődjék s duzzasztás. Az erőmű telep, a duzzasztómű valamint a hajózsilip építészeti és szerelési munkálatai lényegében befejeződtek, s a turbi- ] naszerelők is elvégezték a rá-' juk háruló feladatok döntő részét. A teljes hosszában elkészült az a 4,5 méter szélességű üzemi híd amely a hatalmas vízlépcső felett vezeti majd át a közúti forgalmat. Felépült a hídhoz vezető jobb parti fe'járat valamint a külső darupálya is. Bravúros feladatot oldottak meg az idén az építők azzal, hogy mintegy 3 kilométeres | szakaszon új mederbe tere'ték a Tiszát; a folyó vize már át- ( hömpölyög a főművek tartópil- i lérei között. Az öntözőrendszer kialakítása' is előrehaladt. A nagykunsági, valamint a jászsági főcsatorna 18—18 kilométeres szakasza, az első ütem előírásainak megfa- felelően, elkészült. A 40 méter szélességű csatornádat már több mint 10 közúti és vasúti hid íveli Meggyorsult a vízlépcsővel együtt kialakítandó, mintegy 22 ezer hold kiterjedésű, víztároló partrendszerének építése is. A Tisza bal partján már teljes hosszában elkészült a 25 kilométeres partszakasz és befejezéshez közeledik a 18 kilométer hosszú jobb parti erősítés is. Az új gátrendszer minden oldalról teljes biztonsággal tartja maid a partok között a jövő évtől fokozatosan felgyülemlő mintegy 300 millió köbméter vizet. A beruházás irányítói elmondották. hogy Kiskörén elkészültek a beruházást kiszolgáló úgynevezett parti létesítmények: föléoült 120 lakás, az étterem, az áruház, a presszó. A Tisza partján beköltözésre készen ált az az új háromemeletes irodaház, amelyben az irányító szervek dolgoznak majd. (MTI)
