Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-31 / 307. szám
F Uj fejezet Európában 1972. „nagy esztendő volt” Európa életében. 1973. pedig a „nagy várakozások éve”. A Központi Sajtószolgálat megbízásából Varga József, a Szolnok megyei Néplap főszerkesztője földrészünk sorsának alakulásával kapcsolatos kérdéseket intézett —- részben személyesen, részben levélben — az európai szocialista országok politikai és társadalmi életének néhány jelentős képviselőjéhez. Ez a kezdeményezés azokban a napokban *«dult útjára, amikor a szocialista országok testvéri közössége, a nemzetközi munkásmozgalom és az egész haladó világ a Szovjetunió megalakulásának félévszázados jubileumát ünnepelte. Brezsnyev, az SZKP főtitkára a Kreml kongresszusi palotájában hatalmas ívű, összefoglaló képet adott egyebek között a világhelyzetről és a nemzetközi politika állapotáról is. Ebben természetszerűen helyet kapott az esztendő „európai mérlegének” megvonása. Ez a rendkívüli alkalom olyan szinten adott szovjet értékelést az 1972-es év európai eredményeiről és távlatairól, hogy az a fel nem adott kérdésekre nyújtott válaszon túl egyben mércéül is szolgál. Mércéül ahhoz, hogy értékelni tudjuk az egyes testvéri szocialista országok sajátos alkotó hozzájárulását az égető európai kérdések megoldásához. Szovjetunió Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára az európai helyzet távlatairól Az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram meghirdette, hogy a Szovjetunió kész elmélyíteni a kölcsönösen előnyös együttműködési kapcsolatokat minden területen mindazokkal az államokkal, amelyek a maguk részéről erre törekszenek — Európával kapcsolatban még határozottabban fogalmazódott meg a feladat: gyökeres fordulatot kell megvalósítani ezen a földrészen az enyhülési és a béke feléi A XXIV. kongresszus óta nem sokkal több mint másfél év telt el. Már most bizonyossággal mondhatjuk azonban, hogy pártunk és a szovjet álMam nem keveset tett a békeprogram legfontosabb megállapításainak megvalósításáért. Amilyen mértékben növekszik a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok ereje és befolyása, amilyen mértékben aktivizálódik békeszerető politikánk és fejlődnek más fontos, a mai világban végbemenő haladó folyamatok, annál inkább jelentkeznek a realizmus elemei több kapitalista állam politikájában is. Ez mindenekelőtt Franciaországra vonatkozik, amelynek vezetői, De Gaulle tábornok, majd Pompidou elnök, már néhány évvel ezelőtt határozattan hozzákezdtek a kölcsönösen előnyös együttműködéshez a Szovjetunióval és más szocialista államokkal Vonatkozik ez a Német Szövetségi Köztársaságra is. Az a reális külpolitika, amelyet Brandt kancellár kormánya folytat, jelentős hatást gyakorolt az európai légkörre. Ez vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra is annyiban, ameny- nyiben készség mutatkozik, hogy lemondjon a hidegháború időszakának sok dogmájáról, amely hosszú időn át meghatározta az egész amerikai külpolitika irányát Más szóval a ml következetes békeszerető politikánk és az események egész menete fokozatosan annak a szükségszerűségnek a felismerésére késztetik a tőkés világot, hogy a békés egymás mellett élés talaján intézzék az ügyeket a szocialista államokkal. A szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződés, amely rögzíti a fennálló európai határok sérthetetlenségét, a Nyugat-Ber ürme vonatkozó megállapodások összessége, valamint az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok alapjairól szóló szerződés. az NDK diplomáciai blokádjának végérvényes áttörése — ezek Európa fejlődésének hatalmas lépése, a békéhez és a biztonsághoz vezető úton- És mindez nem valamiféle egyoldalú győzelem, hanem 9 BÉKÉS “ 1972. DEtEMBüK 3L az értelem és a realizmus nagy diadala a nemzetközi kapcsolatokban. Természetesen Európában vannak még megoldásra váró nemzetközi problémák. Elegendő például megnevezni olyanokat, mint a müncheni diktátum felszámolásának szükségessége, valamint az NDK és az NSZK felvétele az ENSZ-be. Ezeknek a kérdéseknek a megoldása lehetővé tenné, hogy Európában sikeresen megtisztítsuk a nemzetközi kapcsolatokat a háború után keletkezett terheiktől. Az európai történelemben új fejezet nyitására hivatott az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, amelynek összehívásáért sok éven át küzdöttek a szocialista országok. Minden arra vall. hogy az értekezlet nem később, mint 1973 derekán megnyílik. A népek komoly reményeket fűznek az európai értekezlethez. Elvárják, hogy az értekezlet az európai béke megerősítésének alapvető problémáival foglalkozzék majd, véget vessen a hidegháború keltette gyanakvásnak, félelemnek, és a jövőbe vetett hitet adion az európaiaknak. Ügy véljük, hogy az európai államok és az értekezlet nem európai résztvevői — az Egyesült Államok és Kanada — közötti kapcsolatokat hasznos és egészséges elemekkel gazdagítaná az értekezlet munkájának sikere. A jövőben is arra törekszünk, hogy az értekezlet meggyőző eredményeket hozzon valamennyi részvevőjének. Mindenki előtt ismeretesek azok a politikai elvek, amelyeken a Szovjetuniónak és szövetségeseinek véleménye szerint az európai népek biztonságának nyugodnia kell. Ezek: az államhatárok sérthetetlensége. a belügyekbe való be nem avatkozás, a függetlenség, az egyenjogúság, va'amint a lemondás az erő a'ikalmazá- sáról és a vele való fenyegetésről. Ügy véljük, eljött az ideje annak, hogy napirendre tűzzük az európai gazdasági és kulturális együttműködési program kidolgozását is. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés: fellelhetők-« az alapok a kereskedelmi kapcsolatok valamilyen formájához az Európában létrejött államközi kereskedelmi-gazdasági szervezetek — a KGST és a Közös Piac között? Bizonyára igen, ha a közös piaci tagországok tartózkodnak bármilyen diszkriminációs próbálkozástól a másik féllel szemben, és előmozdítják a természetes kétoldalú kapcsolatok fejlődését és az európai együttműködést. Nemritkán hallhatjuk, hogy Nyugaton jelentőséget tulajdonítanak a kulturális együttműködésnek és különösen az eszmék cseréjének, az információk kibővítésének, a népek közötti kapcsolatoknak. Engedjék meg, hogy itt félreérthetetlenül kijelentsem: mi is emellett vágjunk. Magától értetődően akkor, ha az ilyen együttműködés valamennyi állam szuverenitásának törvényeinek és szokásainak tiszteletben tartásával valósul meg a népek kölcsönös szellemi gazdagodását, a . kölcsönös bizalom növekedését, a béke és a jószomszédság eszmélnék megszilárdítását szolgálja. Síkraszállunk az idegenforgalom bővítéséért Sfkraszállunk a különböző országok közvéleménye közti széles kapcsolatokért, a* ifjúság, a rokonszakmák képviselőinek találkozóiért, az állampolgárok kollektív vagy egyéni utazásaiért. Egyszóval ezen a területen nem kis lehetőségek nyílnak, ha a kölcsönös tisztelet és az egymás ügyeibe való be nem avatkozás szellemében és nem a hidegháború álláspontjáról kiindulva cselekszünk. Mint ismeretes, előttünk állnak a tárgyalások a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről Európában, elsősorban Közép-Európa térségében. A Szovjetunió állást foglal ezeknek a tárgyalásoknak a komoly előkészítése és hatékony lefolytatása mellett. Az erőviszonyok a kontinensen a béke és a békés együttműködés javára alakulnak. És mi hisszük, hogy a háborúkat ki lehet iktatni az európai népek életéből. Kuba ünnepe Ma tizennégy esztendeje annak, hogy a kubai forradalmárok Fidel Castro vezette bátor és önfeláldozó osztaga megdöntötte Batista rendszerét, az amerikai kontinens egyik legsötétebb, legagresszívabb diktárorá. nak uralmát. 1959. január 1-én a kubai tömegek nemcsak egyszerűen az új esztendőt köszöntötték, hanem az új — s a Karib-tengierd ország történelmének első valóságos — lehetőségét egy emberibb élet, egy igazságosabb társadalmi rend, a szocializmus kialakításának lehetőségét is. 1959. január 1-e ünneppé vált Latin-Amerika progresszív erőinek, s a szocialista társadalmd rend világméretű győzelméért küzdő valamennyi népnek és or. szágnak. A Castro vezette forradalmi csoport történelmet csinált: áttörte az imperializmus frontját a nyugati féltekén, s létrehozta az amerikai kontinens első szocialista államát, amely élő szimbólum az imperialista elnyomás felszámolásár ért küzdő népek számára. A kubai forradalomnak épp ez a hatalmas kisugárzó ereje, mozgósító hatása késztette az első pillanattól az amerikai vezető köröket a legagresszívabb Kuba-ellenes politikára, kezdve a gazdasági zsarolástól egészen a nyílt fegyveres intervencióig. Washington az 19C0-as évek. re szinte hermetikusan elzárta Kubá t, Latin - Ameri ka többi országától: a orradalmi Kubát kizáratta az Amerikai Államok Szerveaetnéből, blokádot vont a iatal szocialista állam köré. Kuba népe ilyen rendkívül nehéz feltételek között vitte véghez forradalmát az egészig ügy, a kultúra, az oktatás és a gazdasági építőmunka terén. A szocialista Kuba hatalmas eredményei olyan vonzerőt gyakorolnak Latm-Amerika népiéire, hogy a tűzzel-vassal kikovácsolt blokád a szigetország körül, Washington minden igyekezete ellenére repedezőben, sót nem túlzunk ,ha azt állítjuk, sz.te^ő. ben van, Fidel Castro 1971-es látogatása Chilében, Peruban és Ecuadorban valóságos diadalát volt. Dél-Amerika milliói üdvözölték forró szeretettel a kubai forradalom markáns vezetőjét Kuba ünnepe a mi ünnepünk is, valamennyi szocialista országé, a földkerekség valamennyi haladó emberéé. Kuba forradalma győzelmének első pillanatától kezdve számíthatott é* számíthat a jövőben is a szocialista országok testvéri segítségére, szolidan tá. ára. Né. púnk rokonszenwel követi Kuba népiének hősi harcát ,azt a hatalmas fegyvertényt, hogy az Egyesült Államok tőszomszédságában sikerrel megvívta és folytatja szocialista forradalmát. Nagy ünnepién teljes szívből kívánunk a szigetország népének eredményes munkát a szocializmus építésében, nemzetközi pozícióinak megszilárdításában, és újabb sikerekért folytatott harcában. Nicaragua Százötven politikai foglyot lemészároltak Ellentmondásos jelentések érkeznek Managuából, a karácsony előestéjén történt földrengés sújtotta nicaraguai fő-1 városból. Míg a Vöröskereszt szóvivői azt állítják, hogy nem fenyeget járványveszély az el nem takarított holttestek miatt, addig a helyi hivatalos körök szerint növekszik a tífusz és egyéb megbetegedések száma- A sebesültek nem kielégítő ellátása miatt az elmúlt hét során sokan pusztultak el vérmérgezésben. Pénteken egyébként Venezuelából egyelőre ellenőrizhetetlen megdöbbentő hír érkezett: a DPA jelentése szerint a földrengést követően, a rombadőlt managuai börtön 150 pxi'ittkai elítéltjét lemészárolták, mivel állítólag „szökést kíséreltek meg”. Jósé Vicente Rangel, venezuelai képviselő, a következő választások elnökjelöltje, a venezuelai nép nevében tiltakozó levelet intézett Marcel Naville- hez. a Nemzetközi Vöröskereszt elnökéhez, és kérte: járjanak közben a Nicaraguai Nemzeti Gárda parancsnokánál és Somoza tábornoknál annak érdekében, hogy a világ közvéleménye magyarázatot kapjon a fogolygyilkosság ügyében”. Szombatra virradóan manaLégi katasztrófa Miami Pénteken — helyi idő szerint valamivel éjfél előtt — a floridai Everglades-mocsarakha zuhant az Eastern Airlines a.r.j - kai légitársaság New Yorkból Miamiba tartó járata. A viszonylag új — nem egészen két és fél éve forgalomban levő — Lockheed—1011 mintájú, Tristar néven ismert óriás utasszállító fedélzetén — ez már véglegesnek tekinthető adat — 154 utas és 13 főnyi személyzet tartózkodott. A helyszínre érkező mentő-helikopterek a legfrissebb híreik szerint körülbelül 20 embert szállítottak kórházba, s ennyire teszik a hatóságok a katasztrófa túlélőinek számát is. Nem világos, mi okozta a szerencsétlenséget . Eleinte olyan hírek jöttek ,hogy a gép, mielőtt lezuhant volna, futóműhibával küszködött, s a Miami nemzetközi repülőtér felett körözött Később a légitársaság cáfolta ezt. Annyi ismeretes csak, hogy a Tristar hirtelen eltűnt a kísérő radarok képernyőjéről, ám pilótája semmi rendellenességről nem tájékoztatta a földi irányítókat. guai lakosok ezrei rohantak rémülten az utcára, amikor öt percen belül egymás után két alkalommal is megmozdult a föld. A földrengések — a karácsonyinál kisebb erővel ugyan — ki- sebb-nagyobb megszakításokkal tartanak, s ezek tanulmányozás sára az ENSZ két tudóst irányított Managuáha. A világszervezet egy lengyel és egy jugoszláv építészeti szak- embert is küldött Nicaraguába, az újjáépítéssel kapcsolatos legégetőbb teendőkben való közreműködésre. A kormány már hozzá'átott az újonnan építendő főváros előzetes terveinek kidolgozásához. A példa a déL) amerikai kontinens szupier-met- ropiolisza Brasilia. Az új fővárost egyes hírek szerint a jelen-; légi várostól húsz kilométerre kíváníák felépíteni Somoza tábornok-elnök családjának földbirtokán. Folytatódnak-e a párizsi tárgyalások? Washí-’g'on Az amerikai külügyminisztó. rium piénteki bejelentése szerint az Egyesült Államok azt javasolta, hogy jövő csütörtökön tartson újabb ülést a vietnami helyzet rendezésével foglalkozó párizsi négyes értekezlet Charles Btay, a külügyminisztérium szóvivője nem volt hajlandó válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek Észak-Viet- nam fokozott amerikai bombázására és a légitámadásokkal kapcsolatos nemzetközi tiltakozásokra vonatkoztak. Mint ismeretes, a VDK képviselői csak akkor hajlandók a tárgyalások folytatására, ha az Egyesült Államok felhagy Észak-Vietnam fokozott bombázásával és visszaállítja a december 18-i helyzetet.
