Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-03 / 285. szám
50 éves a Szovjetuniós Pénzből él az ember Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat ma már országszerte ismert békéscsabai gépgyártóüzeme tégla- és építőipari gépeket, berendezéseket készít. A termelése értékben év- ről-évre nő. s az idén várhatóan eléri a 32 millió forintot, ami a tavalyinál 5 millióval több. A fejlesztés ennek megfelelő. Nemrég újabb műhelycsarnokot létesítettek. Korszerűsítették az üzemhez tartozó öntődét is, ahol jövőre — 700 tonna helyett — már 850 tonna öntvényt állítanak majd elő. Nemes László üzemvezető a gépüzem eredményes munkáját főként a munkásgárdának tulajdonítja, amelynek tagjai csaknem valamennyien részt vesznek a szocialista munkaversenyben. Többségük nemcsak jól képzett, hanem tájékozott politikai, gazdasági kérdésekben is. A gépműhely egyik brigádjának a vezetője Klaics János esztergályos. Szinte művésze a mesterségének. Olyan rend és tisztaság van körülötte, mint egy patikában. A gépnél minden szerszámnak, munkadarabnak megvan a pontos helye. Amire szükség van, azt behunyt szemmel is megtalálja. Nézem és egy kicsit csodálkozom is. hogy lehet valaki eny- nyire pedáns. Dehát ez neki természetes, másképp nem megy a dolog. Minden gépnél láthatóan nagy az igyekezet. — Annyi a munka év vége előtt, hogy „nyomni kell az ipart” — mondja Klaics János. — Túlóráznak is? — Nem, csak a munkaidő minden percét kihasználjuk. így kellene máskor is. — Máskor hogy van? — Előfordul, hogy hiányzik valamilyen anyag. Emiatt átál- lunk más munkára, ami idővesz- tességgel jár. Most „szabad az út”, csinálhatjuk. Igyekszünk, talán több is lesz a nyereség, mint tavaly volt — Az mitől függ? — Attól, hogy például 100 forintot mennyiért állítunk elő. Lehet 90-ért vagy mondjuk 70- ért is. — Mit tehetnek ezért az esztergályosok? — Ami kikerül a kezük alól, az legyen jó. Ne adják vissza nekik, hogy ebből vagy abból faragjanak le még. Az Ilyen utólagos munkáért a „nyavalya” sem fizet. — És mivel segíthetik elő a műszakiak? — Ha kifogásta’an rajzot és megfelelő anyagot adnak. Előfordul például, hogy hoznak 100-as anyagot és mi abból csinálunk 80-as tengelyt vagy csapot. Húsz millimétert lefaragunk. KI bírja ezt? Tudom, nem rajtuk múlik. Ha sürgős a munka, nem lehet válogatni. Több kár keletkezik, ha állunk vagy késve készülünk el és a vállalat kötbért kénytelen fizetni. — Mi a véleménye brigádtársairól? — Derekasan dolgoznak. Javarészt fiatalok. Csak azt nem bírom, ha jön ide egy új emA Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat megtételre kínál 20 000 db 14-es méretű virágeaerepet Cím: Gyula, Sándorhegy 2. 366941 5 mrnsssj ** 1972. DECEMBER 3. bér és órabéremelést követel. Ilyenkor azt mondom: Előbb bizonyíts! Majd én gondoskodom rólad. Beszélgessünk arról, ami bizonyára itt az üzemben is foglalkoztatja a dolgozókat: az a'_ következendő árváltozásokról, a tervezett béremelésről és más, ezekhez kapcsolódó kérdésekről. — Akkor kezdjük talán Köveskúti Ferenccel — javasolja Klaics János és egy fiatalemberhez kísér. — ö az a Feri... öreg bútor, csak jól konzerválja magát — mutatja be tréfálkoz’ va. — Hogy dolgozik? — Nincs panasz rá, derék gyerek. Katona is volt. Megnősült. van egy kisfia. — No, akkor a tejár emelésének biztosan nem örül — mondom neki. — Egy gyereknél még családi pótlék sincs, tehát nem kapok 50 forintot. Ráadásul az apósomnak van egy Trabantja, amit én vezetek és annak is emelik majd az adóját. Inkább a szeszesitalt és a cigarettát fizettetnék meg jobban. Klaics János tréfásan közbeszól: — Felőlem lehet. Én már jó- előre készültem rá, ezért bort iszom és pipázok. Sem a bor, sem a pipadohány árát nem emelik. De azt a munkája alapján remélheti Köveskúti Ferenc, hogy jövőre több lesz a, keresete. Már azért is, mert 1973. március i- től külön központi intézkedéssel emelik az állami ipar munkásainak a bérét. Hogy a 8 százalékból kinek mennyi jut, azt senki sem tudja még. De ilyen helyen nehéz differenciálni. — Ha nálunk pénzosztás van mindenki azzal á-'l elő, hogy neki is joga van élni. — Hogy tenne köztük igazságot? — Szerintem nem lehet érzelmi alapon. Az „egyenlősdi” arra biztatja a lustákat, hanyagokat, hogy ne is nagyon törjék magukat a munkáért. Klaics János folytatja: — Kapcsoljon rá a gyengébb is. Ha nem megy, tanuljon. Mi segítjük. Szóba kerül, hogy a technikusok, mérnökök taníttatására is szívesen áldoznak a munkások a keresetükből, ha a „befektetés” kamatozik. Máskülönben nem. A gépüzemben dolgozó technikusok taníttatására nemhiába áldoztak, ők derekasan megállják a helyüket. Van azonban más is. Előfordult egyszer, hogy felvettek valakit az üzembe. Azt sem tudták, ki fia. borja és 2 forinttal magasabb órabért kapott, mint Köveskúti Ferenc, aki csaknem négy év óta bizonyít. Az ilyesmi sérti valamennyiünk önérzetét. Joó Sándor esztergályos szerencsésebb helyzetben van. A tej árának emelése miatt 300 forinttal emelkedik majd a családi pótléka, ami fedezi a különbözeiét. Nem iszik és nem is dohányzik, így semmiféle hátrány nem éri a családot. A munkájában kifogástalan, ő is számíthat tehát béremelésre, amiről így vélekedik: — Minden fillérre szükségem van, de szerintem a bért nem lehet szociális segélynek tekinteni. A béremelést a termelésben kell kiérdemelni. Valakit más helyett dolgoztatni erkölcstelenség. Szorgalmát, szerénységét, családja iránti szeretetét bizonyítja, hogy ilyen viszonylag nehéz helyzetben is házat épített. Részben kölcsönnel. Még 50 ezer forint adóssága van. Ha béremelést kap, könnyebben törleszti majd a részleteket. Pásztor Béla A technika otthonra lelt a földeken Interjú a Grúz írószövetség első titkárával: Grigol Ábasidzével Bizonyára nem véletlen, hogy ez a természeti szépséggel megáldott kig köztársaság, Grúzia, olyan sok nagy költőt adott a világnak. Bár az is valószínű, hogy a múlt kiváló poétái — Rusztaveli, G u ram is,vili \ Bara- tasvili, Psavel legszebb álmában sem tudta volna elképzelni, milyen óriási fejlődést ér el napjainkra hazájuk. Grúziában régen nem léteztek » naranc < és citromfák és tea sem. Ma pedig ezek az ültetvények ékesítik a hegyoldalakat és a völgyeket, s nem vagyunk messze attól sem, hogy teljes egészében ellássa teával a Szovjetuniót. — A köztársaság mezőgazriasá. ga ötven év alatt teljesen megváltozott. Grúzia ma ipari-agrár köztársaság, jól fejlett iparral. Szovjetunió-szerte, sőt tucatnyi külföldi országban ismerik például a Ruszlavi fémipari kombinát, a csiaturi mangánérc bányák, a gépgyárak, a textil, és élelmiszeripari kombinátok termékeit, az Inguri-folyón létesült erőművet. — A modern technika otthonra lelt a földeken és a gyárakban, üzemekben, megszépült a főváros Tbiliszi, nagyhírű tudományos kutatóintézetek dolgoznak az egész köztársaságban. Mégis azt hiszem, hogjj a múlt kiváló költőd, akiket mindig is foglalkoztatott népünk jövője, mindezeknél is jobban megörvendeztetné Grúzia helyzetének biztonsága' Hiszen az Októberi Forradalom után a cári birodalom népei között elvileg is új kapcsolatok alakultak ki, megszületett a testvérnépek nagy családja .amely lehetőségeket teremtett a gazdasági a kulturális és a szellemi fejlődéshez. — Szerintem a Szovjetunió ötven esztendős történetének legfőbb vívmányai között első helyen éppen ezt a barátságot, a népek kapcsolataiban megnyilvánuló testvéri szellemet kell említeni. — Milyen hatással van a népek új kapcsolata a művészet és az irodalom fejlesztésére? — A történelem azt tanúsítja, hogy amikor az egyik ország leigázta a másikat, elnyomták a legyezőitek kultúráját is, sárba. tiperták mindazt, ami nemzeti büszkeséggel töltötte el őket. — A Szovjetunió létrejötte után az ország népeinek kapcsolatait a testvériség, az egyenlőség, a barátság és a kölcsönös együttműködés hatotta át. A r.é-j pék közeledése nem a nemzeti' sajátosságok elvesztésével, vagy elfojtásával ment végbe. Ezt tanúsítja a kulturális fejlődés. Szemünk előtt újulnak meg a múlt haladó hagyományai, megy végbe a nemzeti formák fejlő-1 dése az irodalomban, a festészetben, a zenében, az építőművészetben, a szín művészetben* és a film-művészetben egyaránt. Alig néhány hete, november 7-én alakult Békéscsabán a Szőrme- és Kézműipari Vállalat nyolctagú ifjúsági brigádja, amely Angela Davis nevét vette fel, s máris hallatott magáról. A brigád tagjai álhatározták, hogy patronálják a gyulai állami csecsemőgondozó intézet kicsinyeit. Tóth Anna brigádvezető irányításával hozzá is fogtak ajándékok készítéséhez. A vállalatnál fennmaradó hulladékokból munkaidő után já— Bármilyen erőteljesek le-' gyenek is azonban a kultúra nemzeti gyökerei, nem fejlődhet gyümölcsözően, ha nem gazdagítja magit más népek eredményeivel. Büszkék vagyunk rá, hogy Grúzia földjén tette meg első irodalmi lépéseit Gorkij és Majakovszkij. Tevékenységük kitörölhetetlen nyomot hagyott a szovjet—orosz és a szovjet— grúz művészetben egyaránt. S a szellemi érték kölcsönös hatása még erőteljesebb napjainkban. — A szovjet irodalom fejlődésére nagy hatással van az új problémák, új konfliktusok feldolgozása. — Ez igaz, mint ahogy az is igaz, hogy az internacionalizmus mindig mélységesen nemzeti Is. A közös célok és eszmék minden szovjet nemzet céljai és ideáljai is egyben. Életünk Internacionalista pátosza egyben kifejezi mindazt, ami nemes, élenjáró a nemzeti tartalomban is. A XIX. században és a XX. század elején élt grúz írók sok mindent tanultak orosz kortársadktól, s ez ma sincs másként. De korántsem érezzük magunkat csupán tanítványoknak. Vegyük például a grúz költészetet, amely mindig rendkívül nagy érdeklődést váltott ki az orosz költők soraiban, szívesen lefordították1 azokat, s gondolom, hatása sem volt jelentéktelen. — Maga az orosz nyelv nemcsak azért kedves nekünk, mert Puskin és Tolsztoj nyelve, s | mert a szovjet ország különbö- j ző népeit összeköti, hanem azért j is, mert népeink szellemi közele. I dését szolgálja, s a legfontosabb tékokat készítettek a 2—3 éves gyermekeknek, amelynek értéke összesen 700 forint. Az ajándékokat ünnepélyesen adták át december 1-én az intézetnek. A brigád vállalta, hogy a jövőben három asszonyt betanít az intézet dolgozói közül a gyermekek használatában levő lábzsákok felújításához, készítéséhez. Ez a szakmai és gyakorlati segítség sokat jelent, mivel e felszerelés felújítása az intézetnek komoly anyagi gondot jelentene. utat Jelenti a kultúrák kölcsönös gazdagításához. — A kölcsönös szellemi gazdagodás nagyon fontos. Melyek azok a belső, sajátosan nemzeti, társadalmi, történelmi vonások, amelyek e fejlődést elősegítik? — ismeretes, hogy Grúzia milyen ősi, sajátos kultúrával rendelkezik. Irodaim« a 2£V. századtól világhírű. Amikor október után kezdett kialakulni Grúzia új, szocialista kultúrája, abban nagy szerepe volt egyebek között a klasszikus irodalmi hagyományoknak Is. A mai irodalom fejlődése szempontjából éppen oly fontosak azonban azok az új, belső tartalékok, amelyek az új úton halmozódtak fel. Megváltoztak az embereit, változott kapcsolatuk jellege, új érdekek és igények jelentkeztek, ami természetesen visz- szatüjcr özed ott az irodalomban is. Emelkedett a nép kulturális, műveltségi színvonala, igényesebbek lettek az olvasók — s mindez ösztönzést adott a tartalomban és a művész! formában megvalósult jelentős változásokhoz. S a mai irodalmi fejlődésben feltétlenül jelentkezik a magasabb szintű nemzeti öntudat, s a történelmi érdeklői, dés a szabadon gondolkodó, minden iránt érdeklődő ember kíváncsisága a jövő iránt, amelyet a tudomány és a technika rendkívül gyors fejlődése is tép». Iái. Má» említettem, hogy napjainkat is sajátos problémák, konfliktusok jellemzik, amelyek ábrázolását több-kevesebb sikerrel megkísérli az Irodalom. Ez azonban a dolognak csak az egyik oldala. A másik az, hogy az. utóbbi 10—15 esztendőben a grúz költészet és próza jelentős új erőkkel gazdagodott, amelyek saját témáikkal, színeikkel jelentkeznek. A mai grúz irodalom fő tendenciája — legyenek alkotód bármely nemzedék tagjai — az hogy minél mélyebben megismerjék az életet, feltárják hőseik jellemvonásait, tetteik pszi. citológiai indítékait. Végül említést szeretnék tenni arról, hogy napjainkban határtalan lehetőségek nyílnak minden irodaimi műfaj fejlődése előtt, s ezeket íróink mind teljesebben kiaknázzák, hogy eszmei és művészi szempontból egyre jobb műveket tegyenek le az olvasók asztalára. V. Boborikin----- * K arácsonyi ajándék állami gondozott gyermekeknek Gazdag teaszüret Grúziában. (APN—KS)
