Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

Politikai Könyvnapok ’72 A Kossuth Könyvkiadó új gyűjteményes kötete Komócsin Zoltánnak az elmúlt csaknem egy évtizedben int cikkeit, ta­nulmányait, ebben az időszak­ban elmondott beszédeit, ille­tőleg a vele készített interjú­kat tartalmazza. A könyv első fejezetének címe: Osztályszem­lélet — nemzeti érdek — inter­nacionalizmus, írásai a címben foglalt témák mellett a marxis­ta—leninista pártról és Lenin­nek a mai életben betöltött szerepéről szálnak. A második fejezet élén ez az összefoglaló cím áll: A Magyar Szoacialista Munkáspárt és a Magyar Nép­köztársaság nemzetközi politi­kájáról — a magyar—szovjet barátságról. A fejezet egyes ta­nulmányai a Népszabadságban, a Nemzetközi Szemlében, a Tár­sadalmi Szemlében jelentek meg, illetőleg az MSZMP X. kongresszusán, az országgyűlés ülésén s a rádióban és televí­zióban hangzottak el. A kötet utolsó része — A nemzetközi kommunista erők egységéért, az imperialistaellenes erők ösz- szefogásáért — napjaink egyik legfontosabb kérdését vizsgál­ja. Néhány írás témája: Az európai kommunista és mun­káspártok a kontinens béké­jéért és biztonságáért Az inter­nacionalizmus a gyakorlatban: ez vezet az egységhez, A bu­dapesti konzultatív találkozó és a nemzetközi kommunista mozgalom néhány időszerű kér­dése, A kommunista és mun­káspártok 1969. évi nemzetközi tanácskozása. Gyári keresztmetszet r . „ !,A< a pártcsoport. L/£ d UCI megbeszéléseké volt a Mező-hegy esi Cukorgyár^ ban. A termelés különböző ága­zataiban dolgozó munkacsopor­tokban szép szómmal vannak kommunisták. Ök beszélik meg műszakkezdés előtt vagy után, hogy személy szerint az adott területen ki-ki milyen ered­ménnyel képviselik a párt po­litikáját November 28-án egy olyan pártcsoport tartotta meg­beszélését ,amely a cukorgyár keresztmetszetét a leghívebben tükrözte. Volt abban munkás, középvezető és vezető, valamint ryugdijas nő és férfi egyaránt. Miről is beszéltek? Érdemes odafigyelni. Béres Istvánná kós- köszörűs. Harmadmagával, két asszonytársával együtt ők éle­sítik a répaszeletelő-gép késeit. A munkában jól összeszoktak, s a munkásokat jellemző nyílt­sággal, őszinteséggel mondanak véleményt napi életük alakulá­sáról. Említette, hogy a párt KB november 14—15-1 üléséről kiadott határozat részére várat­lanul látott napvilágot. Még mi. előtt nyilvánosságra jött, sze­rette volna, ha őt és a többi párttagot is erről megfelelően tájékoztatják, mint azt korábban is tapasztalták, mielőtt a lakás- rendelet jelent meg. — Jött hozzám az egyik asz- szony is és a másik is azzal, hogy csakugyan felemelik a tej árát? Csak annyit tudtam mondani, amennyi az újságban volt. Azt még csak nem is sej- díthettem velük, hogy lesz majd nálunk is valamilyen béremelés és ezzel az árnövekedést ellen­Meghesdődöít a próbaüzem a Gyulai Tejporgyárhan Alig két évvel ezelőtt kezdő­dött meg Gyulán a tejporgyár rekonstrukciója. A több ütem­ben készülő korszerűsítés, épí­tés több mint 100 millió forintba kerül. Az első ütemben egy évvel ez­előtt a tejporító-üzem készült el, ame'yet dán szakemberek köz- réműködésével rekord Idő alatt A MEZŐGÉP VALLALAT KÖZPONTI GYÁREGYSÉGE Szarvasi út, felvételre keres: TMK-villanyszerelőkéit, géplakatosokat, esztergályosokat, gáz- és olajtüzelésű kazánokhoz vizsgázott fűtőket. Jelentkezés: a személyzeti előadónál. 220748 m építettek fel és azóta is folyama­tosan termel. A második ütem­ben az úgynevezett városellátó központ épült meg. amelyben december 1-én már megkezdő­dött a próbaüzemelés. Többek között itt történik a beérkezett tej átvétele, laboratóriumi vizs­gálata, itt készül modern poli- pak-csomagolásban a tejszín, joghurt, és itt állítják elő a küt- és belföldre szállítandó vajat. A beszerelt gépek — amelyek nagyrészt Magyarországon ké­szültek —, jól vizsgáztak az első napon. Igaz, most még néhány hétig a teljes kapacitásnak csak egy részét használják ki és elő­reláthatóan csak jövőre kezdik meg a teljes üzemelést. Megkez­dődött a régi üzemépületek bon­tása, és a tervek szerint az épít­kezést télen is tovább folytat­ják. Képünkön Patyi József főmű­vezető és Gera Zoltán pasztőrö­ző, a gépi berendezések automa- tikáját ellenőrzik. Béresné súlyozzák. Bizony párttag tes­temre álltam és nem tudtam mit mondani. Majd ha megtu­dok valamit, nyomban elmon­dom.. Ez volt a válaszom. különben a köz. ségi nőbizott- ságban tevékenykedik. A párt- titkár mondta róla, hogy nagyon odaadóan, lelkesen dolgozik. Tulajdonképpen ezzel a társa­dalmi munkájával nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy a közel­múltban felvették a párt tagjai, nak sorába. Szűcs Sándomé, a tervosztály munkatársa, tervké­szítő, a magánéletben a cukor- gyári nőklub gazdasági vezető­je. A novemberi párthatározat nyilvánosságra hozatalával ő is Béresnével azonosan ítélte meg. — Most már többet, tudunk a határozatról, mint amikor meg­jelent, így a nőklubban asszony­társainknak átfogóbb válaszokat tudunk adni a feltett kérdések miértjére. Bőven van érvünk s remélem, ezek tudatában jól magyarázzuk majd a párt po­litikáját. Bihari László, a gyár gépésze­ti szerkesztő irodájának vezető­je, mérnök, munkásőr, a mun­kavédelmi bizottság vezetője. A nőpolitikái munkában elért eredményeket értékelte, A két évvel ezelőtt hozott párthatáro­zatot a Mezőhegyes! Cukorgyár, ban — szerinte — jól valósítot­ták meg. A korábban foglalkoz­tatott női munkaerő létszámát megtöbbszörözték. Ma már női vagonrakodó-brlgád is dolgozik. Szállító szalagok, gépek segít­ségével húsz kilós zsákokkal pakolják meg a kocsikat, s ugyanannyit keresnek, mint a férfiak. Azt is jól eső érzéssel mondotta, hogy a gyár vezető­sége megkülönböztetett módon gondoskodik a nőkről. A leg­utóbbi bérfejlesztésnél a nők 100. a férfiak pedig átlagosan 50 forint emelést kaptak. A gyár gépészeti szerkesztője részt vett a női munkahelyek, a nők munkáját könnyítő gépek kialakításában. Ezt , hivatali ha­táskörnek is lehetne minősíte­ni, de Bihari László ennél lé­nyegesen többet tett. Rendsze­resen megfordul az üzemben és ahol csak teheti, mindenhol, se­gítő kezet nyújt a többieknek. A nyugdíjasok SSS­kedik Havasi János, a cukor­gyár egykori szb-titkára. Mint máshol is, úgy itt is a nagy po­litizálás színhelye a nyugdíja­sok klubja. Sokszor mellékvá­gányra siklik a vita. Olykor jó, ha Hevesi János kéznél van és érvel, magyaráz miért helyes ez vagy az az intézkedés? így volt ez legutóbb is. Majdhogy nem a szemére vetették a töb­biek, hogy a párt állásfoglalása alapján felemelik a tej árát. A nyugdíjasok úgy érezték, hogy ez a határozat az 6 életnívóju­kat csökkenti. Azután a nyugal. imazcWti szlb-ti tkár megmagya­rázta, hogy azért a nyugdíj is emelkedik és amit tejre költe­nek azt az állam minden nyug­díjasnak megtéríti, de még töb­bet is. — S tudják mi volt a legna­gyobb érvem? A mi pártunk ne­vében benne van, hogy munkás­párt. Hát elképzelik-e, hogy ez a párt munkásellenes határoza­tot hoz? Ez nem képzelhető el. Sok párthatározat született az utóbbi időben. Visszatekinthe­tünk az elmúlt tizenöt eszten­dőre: hogyan éltünk akkor, : hogyan élünk most, a párthatár rozatok által kijelölt úton ha­ladva. Igazat adtak. Mert azért sok új ház épült Mezőhegyesen is és sohasem volt annyi autó. mint most. Amilinrotrok Miha1^ 'limn is munkaügyi osztály vezetője felszólalt, úgy éreztem, hogy a gyár vezetősége és a munkások nem találkoznak gyakran. Azután erről az érzé­semről megbizonyosodhattam. Való igaz, hogy a cukorgyár ve­zetői ritkán jutnak le a munka­helyekre. Annyi sok adminiszt­rációs feladat hárul rájuk, hogy erre alig jut idejük. Pe­dig — Szabó Sándor cukorrak­táros szerint — a gyári vezető­ket nagyobb részt azért tart­ják, hogy szervezzék, irányítsák a munkát ,s abban közvetlen ellenőrzéssel is részt vegyenek. Talán ezt akarja pótolni a cu­korgyár vezetősége, amikor egy kérdőívet bocsátott ki közvéle- ménykutatásra. Ebben olyan kérdések szerepelnek, melyek termelés anyagellátásával, belső tartalékok feltárásával, munka jobb szervezésével, az ellenőrzéssel kapcsolatosak. Száznál több dolgozó mondott véleményt. Az adatok feldolgo­zása még tart. Mindenesetre annyi már bizonyos, hogy gyá­ron belül a középvezetők nem továbbítanak annyi információt a munkahelyekről a vezetésben dolgozóknak, mint amennyi szükséges! lenne a döntések alaposabb mérlegelésénél. lA hogy ez ismét szóba " jött, hiszen korábbi pártvezetőségi üléseken, párt- taggyűléseken, pártcsoport megbeszéléseken már egyszer beszéltek arról, vagy talán több­ször is, hogy a munkahelyi ügyekben és a munkahelyeken szívesen látnák az első számú vezetőket. Lenne velük miről beszélgetni. Dupsi Károly A Szputnyik legújabb száma A Szputnyik című népszerű szovjet folyóirat decemheri száma, tekintettél a szovjet ál­lam megalakulásának 50. évfor­dulójára, Nyikolaj Podgomij szovjet államfő cikkével jele­nik meg. A legfelsőbb tanács elnökségének elnöke ismerteti a szovjet állam megalakulását és fejlődésért. A Szovjetunió állami címerét bizonyára mindenki ismeri, de a címer keletkezeésének törté­netét már nem. A Szputnyik 12. száma erről is ír. A folyóirat bemutatja olva­sóinak a szovjet szövetséges köztársaságokat. Képet kapnak az egyes köztársaságok lakos­ságáról, tudományáról, kultúrá­járól; megtudhatják, hogy melyik köztársaságnak milyen az állami zászlaja, milyenek az érdekesebb népviseletek. Elkalauzolja olvasóit a Szputnyik a krasznojarszki ví­zierőmű építkezéséhez, a sza- motlori olajkutakhoz Beszámol arról, hogy a moszkvaiak kit tartanak ma a legnépszerűbb írónak. A folyóirat szerkesztői gon­doltak azokra is, akik szeretik a verseket. Tizenegy ismert szovjet költő műveiből adnak ízelítőt. A szovjet tájképfestő­iskola műveiből és a Tretya- kov-képtár gyűjteményéből szá­mos reprodukcióval kedvesked­nek azoknak, akik a festé­szetért rajonganak. A sportrovat a Szovjetunió­ban rendkívül népszerűvé vált „szambo”-ról, a japán dzsúdó- hoz hasonló önvédelmi sport­ágról ad ismertetőt. A „Könyves polc” Fjodor Morgun ukrán agronómus „Ke­nyér és emberek” irodalmi jegyezeteit közli arról, hogy a kazahaztáni szűzföldeket ho­gyan hódították meg. Csökkent a balesetek száma Jól sikerült munkavédelmi vetélkedő az Oroshási Üveggyárban Az Orosházi Üveggyárban munkavédelmi hónapokat tar­tottak, melynek keretében az üzemrészek és a szocialista bri­gádok között vetélkedőt szer­veztek. Célkitűzés volt a bal­esetek megelőzése, az üzemi rend és tisztaság megteremté­se és megóvása, a munkavé­delmi őrhálózat tevékenységé­nek fokozása és a dolgozóknak a védőszerelések helyes haszná­latára való nevelése. A gyárban nemrég ankétot tartottak, melyen Bálint Sán­dor főmérnök ismertette a munkavédelmi hónapok ered­ményeit. Elmondta többek kö­zött, hogy az elmúlt év hason­ló időszakához képest a bal­esetek száma 32-ről 23-ra, a kiesett munkanapok száma pe- dík 502-ről 208-ra csökkent. Ez azt is mutatja, hogy az elő­fordult baleseteik kevésbé vol­tak súlyosaik. Az üzemi rend és tisztaság még nem éri el a kívánt szin­tet. Hasonlóan nagyobb gondot kell fordítani a szociális léte­sítmények tisztaságára — álla­pította meg Bálint Sándor és kérte, hogy az egyéni védőfel­szerelések használatát továbbra is követeljék meg a művezetők és csoportvezetők. Az előírások betartásának ellenőrzéséhez pe­dig hasznos segítséget nyújthat­nak a szocialista brigádok tag­jai. valamint a munkavédelmi őrök. A munkavédelmi TOTÓ azt a célt szolgálta, hogy a dolgo­zóik jobban ismerjék meg a balesetek megelőzését szolgáló óvórendszabályokat, előíráso­kat. A jó felkészülést igazolja, hogy 400 szelvényen 61-en ér­tek el 12, 175-en pedig 11 és 10 találatot. Az üzemrészek közötti mun­kavédelmi versenyben a legjobb eredményt Sólyom Imre ve­gyészmérnök vezetésével a ll­es hpta érte el. Második lett az I-es huta, harmadik a MEO- üzem. A szocialista brigádok ver­senyében első lett a Il-es huta Táncsics Mihály brigádja, má­sodik az I-es huta Barátság brigádja, harmadik pedig a li­es huta Szamuely Tibor bri­gádja. A három helyezést élért üzemrész és brigád pénz-, va­lamint tárgyjutalomban része­sült. Ä HÉT KÖNYVEI Európa^ Chlara, Piere: Az osztoz­kodás. Dosztojevszkij, rjodor Mihajlovlos: A félkegyelmű. Gabortau, Emile: A Lerouge.ügy. Bűnügyi regény. Gondolat, Harmat Endre: Brazillal barangolások. Kossuth. Országos közoktatás.po­ll Okai aktíva, 1072. szeptember ®. Az MSZMP KB 1072, június 154 — az állami oktatásról szóló — határú, zatával kapcsolatos feladatokról. Műszaki Polster Alfréd—Lentz Nándor: Száz fotórecept. Szépirodalmi. Fekete Gyula: A fiú meg a katonák. Regény. Karinthy Ferenc: Pesten és Budán. Zrínyi. Welsaner, Janusz: Jan Mar­ten kalóz regényes históriája. A BÉKlSHfCW&n 1972. DECEMBER 3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents