Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-24 / 303. szám
Hivatások a haza védelme As Orosházáról atórmaxá Horváth Mihály harmadéves előadást hallgat, Szentendrén, ha a modem épületkomplexum kapujában nem állna őrség, úgyszólván észre sem lehetne venni, hogy a parkokkal övezett épületekben a Kossuth Lajos Katonai Főiskola működik. S hogy miként, arra kaptunk választ az elmúlt napokban, amikor ellátogattunk az intézetbe. Bissi Tibor ezredes, a főiskola parancsnokának általános helyettese, Megyeri Rezső ezredes, politikai helyettes, az iskola tanszékének vezetői, a pártbizottság és a KISZ-bizottság titkárai a oOO ezer kötetes könyvtár olvasótermében fogadták az újságírókat. A tájékoztató, ame. lyet Bissi ezredes mondott el, betekintést nyújtott a főiskola múltjáról. Jelenéről pedig — a teljesség igénye nélkül — saját a harmadik évfolyam befejezté. vei előlép zászlóssá vagy törzs- zászlóssá. Ez a rövid bevezetés szükséges ahhoz, hogy ne csodálkozzunk a továbbiakon. Amit ugyanis a tanszékeken, tantermekben láthattunk, az nem mindennapi, de mindenképpen érthető. A TANTEREM. Nehezen nevezhető annak, inkább technikai laboratórium lenne a megfelelő jelzője. A látogató ugyanis hiába keres tanári katedrát, fekete táblát Az asztal helyén elektromos vezérlőpultot talál, amelyik összeköttetésben áll a terem valamennyi munkaasztalé val, ahol a főiskolások ülnek, é& összeköttetésben van a házi televízió stúdióval, a diavetítő te. nemmel, ahonnan a táblát helyettesítő tv-készülékekre, illetve az üvegfalra vetítik az oktatott anyagot A dia-képekhez ugyanakkor magnóról adják a hangot Egyszóval a tantermek audovizuális oktató-laboratóriu. mok. A felel tetés is elektromos vezérléssel történik és automata jelzi az adott válasz helyességét. A TV-STŰDTÖ. Érthető, ha ezek után kíváncsian léptünk a főiskola házi televízió-stúdiójába. Némi túlzással azt mondhatnék, kicsiben a Magyar Televízió mása. Igaz, nincsenek csinos bemondónők, de a célja sem ugyanaz, mint idősebb és nagyobb testvérének. Az azonban bizonyos, hogy tíz csatornán 16 tanterembe képes ez a stúdió egyidőben bejátszani az oktató filmeket. S amint a stúdióvezető alezredestől megtudtuk, az egész berendezést önerőből építették mintegy 800 ezer forintos értékben, A HÄLÖTERMEK. Azzal kéz. denénk a bemutatásukat, hogy kollégiumi szállodáknak neveznénk ezeket a helyiségeket Az idősebb emberek a laktanya belső körletéhez óhatatlanul odagomdclják az olajos padlójú, hideg termeket, amelyekben E0 —60 és nemegyszer 100 vaságy sorakozott szalmazsákokkal, katonaládákkal. Itt erről szó sincs. Az ágyak valóban fából készültek és bennük rugós beié. tapasztalataink alapján számo- lünk be olvasóinknak. A főiskolán gépesített lövész, felderítő, páncélos, BM karhatalmi és határőr alparancsnoko- kat képeznek. A képzési idő négy év. Ez alatt a főiskolások 66 százalék katonai, 25 százalék álta’ános, 9 százalék ;de: l >giai oktatást kapnak. A tanári kar 84 százaléka katonai akadémiákon. főiskolákon, 16 százaléka különböző egyetemeken szerzett diplomát. Az a fiatalember ,aki érettségi után jelentkezik a főiskolára és a szigorú orvosi vizsgálaton, a szakmai felvételi bizottság előtt megfelel, négy évi kemény tanulás után a Magyar Néphadsereg hadnagya, főhad. Bagya lehet S még az iskolán tű heverők, lepedők, párnák, s mi több kispárnák. A katonaládák helyett kétrzárnyas ajtajú beépített szekrények, polcok, kai, vállfákkal. S ahány fekvőhely — a legtöbb egy szobáiban maximum 6, — annyi kis íróasz. tál és szék. A KHJBSZOBÄK. Bemutatásuk könnyű, mert ezek a helyiségek teljesen m°gfe’e’nek az elnevezésüknek. M űanyag bevonatú fctelek, dohányzó-asztalok, könyvespolcok — természetesen könyvekkel és folyóiratokkal —, társasjátékok, televízió, rádió. maenó és zongora is van iónéhányban. ^ Az egyik ilyen századklubban ta’á!ko-t"nk a főiskolán tanuló Békés megyei fiatalokkal. Ebéd utáni szabad idejükben szórakoztak. Néhány perc múlva azonban már kerek kis vitába merültünk a hazafias nevelésről, a középiskolai testnevelésről és katonai dolgokról, nyelvtanulásról A főiskolán ugyanis a négy év alatt legalább 2 idegen nyelvet kell jól elsajátítani, az orosz, angol, német vagy más nyelvbőL Bartyik Mihály másodéves és Salamon József zászlós, vagyir negyedik éves főiskolás Békésről került a Kossuthra. — Ahhoz, hogy a katonai főiskola kötöttebb, sokszor komoly fizikai igénybevétellel járó első évében nem veit meg az erőnlétünk, jelentősen hozzájárult, hogy a középiskolákban kevés a testnevelési óraszám, hiányos a tornafelszerelés. A Sarkadról származó Juhász Imre másodéves főiskolásnak is ez a véleménye. Vita alakult ki, nemcsak erről, hanem általában a középiskolákban folyó akta. tásról, és igazuk lehet a katonai főiskolásoknak abban, hogy ide. je lenne ésszerűbben oktatni a diákokat — Itt az idegen nyelvek tanulása kötelező — szólt közbe Janis Pál tótkomlósi születésű zászlós. — Komoly erőfeszítést jelentett éppen a középiskoláA nagyszénást Nádal Gábor iá z'ós leien! • gv&korló «*- sadparansnoknak. ’ _ _ ■ •rv: Salamon zászlós segít a misedé vés BarUikn.k. C ban folyó alacsony követelmény miatt két idegen nyelvet megtanulnom. Ludvig Jó -sef harmadéves főiskolás, aki Gyuláról szá. mazik, helyeslőén bólint, bizonyítván Janis zászlós igazát. A vélemények többé-kevésbé azono:ak a közé. i kolai honvédelmi neve'és alacsony színvonaláról is. Salamon zászlós a következőképpen fogalmazott: — A középiskolák honvédelmi felelősei és a többi tanár nagyon keveset mondanak a hazáról. Hogyan szeretheti meg a fiatal hazánkat, ha nincs kellő tudása róla? Többet kellene szólná, és már az általános iskolákban is, a hazaszeretetről. A fiatalemberek, akik a haza védelmét, szolgálatát választották élethivatás knak, nagyon magabiztosan, megfontoltan beszéltek. Nem vitatkoztunk velük, mert úgy éreztük igazuk van. Olyan katonai tanintézetnek a hallgatói, amelyben parancsnokokat képeznek ki. S nem véletlen, hogy ez alatt a rövid beszélgetés alatt szó esett a parancsnoki példamutatásról is. Erről Salamon zászlós mondott egy példát. — Csapatszolgálati gyakorlatom alatt az egyik kiképzési táborban nehéz terepen vezettem a katonákat Egyikük — erősen bátortalan — nem mert átvágni a dzsungel-hídon. Hiába ment át előtte az egész század, ő nem mert nekivágni. Próbáltam meggyőzni szép szóval. Eredménytelenül. Amikor aztán előtte mentem^ jött utánam. Háromszor ismételtük meg közösen az átkelést a 25 méteres mélység fölött és harmadszorra már neki is tetszett. Negyedszerre egyedül küzdötte le az akadályt • « • Négy évi kemény, megfeszített tanulás után a Magyar Nép. hadsereg parancsnokai lesznek azok a fiatalemberek, akikkel találkoztunk. Az iskolára jelentkezéskor még nem, de az avatáskor már birtokosai annak a határozottságnak, amely a katonák irányításához, vezetéséhez kell. Négy év alatt olyan tisztekké lesznek, akik a haza védelmében mindent vállalnak. Botyánszki János A főiskola televíziós stúdiója 7«té: Beimén# Gyűl» Janis zsá'zlós (balszélen) sakkcsatát vív.
