Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

(Folytatás az 1. oldalról) A felek- a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés szellemében, a szocialista- és a kommunista-építés jelen­legi szakaszának követelmé­nyeivel összhangban, megálla­podtak a magyar—szovjet kap- csolatoik további fejlesztését és elmélyítését szolgáló konkrét intézikedésekben. Elhatározták, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Szovjet­unió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió kormánya, a két ország törvényhozó testületé továbbra is rendszeres kapcsolatot tart egymással és erősíti érdemi együttműködését. Egyeztetett tervek alapján fejlesztik a*Ma- gyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja helyi szerveinek sokrétű kapcsolatait, mé­lyítik a minisztériumok, az or­szágos hatáskörű szervek és a társadalmi szervezetek kétolda­lú együttműködését. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy töretlenül fejlődik a magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködés, növekszik az áruforgalom a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió kö­zött. Kiemelték a tervszerű, tartós, hosszú időszakra szóló gazdasági kapcsolatok, az együttműködés új, korszerű formáinak nagy jelentőségét, amelyek; a közös erőfeszítések alapján biztosítják a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió népgazdasága fontos szük­ségleteinek mind teljesebb ki­elégítését. Megállapodtak abban, hogy különleges figyelmet fordítanak a közös tervezésre és a terme­lés kulcsfontosságú ágazatainak kpzös fejlesztésére, a szakosítás és a kooperáció szélesítésére a gépgyártás, a vegyipar, a mű­szeripar, a közúti járműgyár­tás, a számítás- és híradás- technika és más ágazatok te­rületén.. A felek kifejezték meg­győződésüket, hogy további konkrét intézkedések szüksége­sek a tudományos kutatás és a tervező munka kooperációja te­rén, ami lehetővé teszi a tudo­mányos-technikai forradalom hatékonyabb egybekapcsolását a szocialista gazdaság előnyei­vel. ' A véleménycsere folyamán a felek hangsúlyozták, hogy meg­tesznek minden szükséges lé­pést a szocialista gazdasági in­tegráció komplex programjá­nak következetes valóraváltásá- ra, amely elősegíti a népgazda­ság hatékonyságának növelését és gyorsabb fejlődését a KGST valamennyi tagállamában. A felek megállapították, hogy erősödnek a magyar—szovjet kapcsolatok az oktatás, a tudo­mány, a kultúra terén és ki­fejezték érdekeltségüket az együttműködés további szélesí­tésében. Megegyeztek abban, hogy fejlesztik és szorosabbá teszik a két ország társadalom- tudományokkal foglalkozó szer­vezeteinek és kutatóintézetei­nek, alkotó szövetségeinek és más, ideológiai munkát végző intézményeinek munkakapcso­latait. A tárgyalásokon megvitatták a nemzetközi helyzet, a kofn- munista és munkásmozgalom időszerű problémáit. A két fél megállapította, hogy változat­lanul éles a nemzetközi színté­ren folyó osztályharc. A szocia­lista közösség a kommunista- és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadítás erői, leküzdve az imperialista reakció próbálko­zásait, újabb győzelmeket, ér­nek el a békéért és a társadal­mi haladásért' vívott harcban. BMSJMÍ1iímisiP, 1972. DECEMBER 3. Közlemény a Szovjetunió párt­ós kormányküldöttségének látogatásáról a Magyar Népköztársaságban Ezt a folyamatot, a nemzetközi imperializmusnak és szövetsé­geseinek már nem sikerül meg­állítaniuk. A magyar fél aláhúzta, hogy a Szovjetunió kimagasló szere­pet tölt be a nemzetközi impe­rializmus elleni harcban, a ha­ladás és a béke erőinek támo­gatásában. A Magyar Népköz-, társaság internacionalista köte­lességének tekinti, hogy nem­zetközi tevékenységét a Szov­jetunióval egyeztetve, azzal szo­ros összhangban folytassa. Az egység, az együttműködés erő­sítése a Szovjetunióval, a Szov­jetunió lenini külpolitikájának támogatása az összes szocialista országok népeinek alapvető ér­deke. A magyar tárgyaló fél nagy­ra értékelte a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfogadott béke- programot Ez a program a proletár internacionalizmus el­vén, korunk nemzetközi hely­zetének és a társadalmi fejlő­dés jelenlegi szakaszának marxista—leninista elemzésén alapszik. A gyakorlatban alkal­mazza a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élésének lenini eszméjét, s fontos tényezője a béke megőrzéséért, az új világ­háború élhárításáért folyó nem zetközi küzdelemnek. Mély megelégedéssel állapítja meg, hogy ez a program mindinkább valóra válik a gyakorlatban. A szovjet fél nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság kö­vetkezetes internacionalista po­litikáját, jelentős hozzájárulá­sát a szocializmus nemzetközi pozícióinak erősítéséhez, a2 európai és a világbéke megszi­lárdításéhoz. A felek mély megelégedéssel állapították meg, hogy sikeresen fejlődik a testvéri szocialista országoknak — a világbékéért és a társadalmi ha1 adásért vívott harc fő erejének — sokrétű együttműködése. Kifejezték el­határozottságukat, hogy tovább­ra is minden téren erőteljesen fejlesztik a szocialista közösség országainak kétoldalú és sokol­dalú együttműködését. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a szocialista államok kollektív szervezeteinek, a Varsói Szer­ződésnek és a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsánák a je­lentőségét. Mindkét ország veze­tői üdvözö’ték a Kubai Köztár­saság belépését a KGST-be. A tárgyaló felek tájékoztatták egymást pártjaik és más test­vérpártok képviselőinek az utób­bi időben történt találkozóiról és tárgyalásairól. Megállapítot­ták, hogy a kommunista és mun­káspártok 1969. évi nemzetközi tanácskozásán elfogadott antiim- perialista harci program megva­lósítása során mind jobban meg­szilárdul a világ kommunista és munkásmozgalmának politi- , kai és eszmei egysége, szakadat- • lanul nő a világ fejlődésére gya­korolt hatása. A Magyar Szocialista Munkás­párt és a Szovjetunió Kommu­nista pártja a jövőben is minden lehető módon elősegíti a nem­zetközi kommunista és munkás­mozgalom tömörítését a marxiz­mus—leninizmus a proletár in­ternacionalizmus elvei alapján, engesztelhetetlen harcot folytat az antimarxista nézetek, a na­cionalizmus, a jobb- és baloldali opportunizmus ellen. Ennek kap­csán a felek hangsúlyozták a maoizmus és mindenekelőtt a je­lenlegi kínai vezetés politikai irányvonalnak veszélyességét, s azt. hogy azok szemben állnak a kommunista és munkáspártok, a szocialista közösség együttes érdekeivel, s az összes antiimpe­rialista erő egységének aláásásá- ra irányulnak. A nemzetközi kérdések meg­vitatása során a felek megálla­pították, hogy a nemzeti felsza­badító mozgalom fellendülése tovább tart. A Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió meg­erősítette, hogy változatlanul tá­mogatja Ázsia, Afrika és Latin- A meri Ica népeinek a szabadsá­gért, a függetlenségért és a tár­sadalmi haladásért, a gyarma­tosítás és az új-gyarmatosítás teljes felszámolásáért vívott har­cát. A testvéri szocialista országok összehangolt fellépése, a kom­munista és munkásmozgalom erősödése, a nemzeti felszabadító mozgalom fejlődése kedvező fel­tételeket hozott létre a béke megvédésére és a nemzetközi biztonság megteremtésére irá­nyuló aktív politika újabb sike- , rei számára. A nemzetközi eny­hülés tendenciája napjainkban mindinkább utat tör magának. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió szilárd elhatáro­zása, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé prágai nyilatkozatában rögzített közös álláspontnak megfelelően, a többi szövetséges állammal együtt folytatja azokat az erő­feszítéseket, amelyek a feszültség csökkentésére, a kollektív biz­tonság megszilárdítására és a kölcsönösen előnyös együttmű­ködés fejlesztésére irányulnak az európai kontinensen. A felek isméte’ten megerősí­tették a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió készségét arra, hogy Európa szocialista államai­val, valamint más érdekelt or­szágokkal együtt minden lehető módon elősegítsék az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet összehívását. Ez hiva­tott arra, hogy valamennyi euró­pai állam kollektív erőfeszítése útján kezdetét vegye a népek ál­tal hőn óhajtott tartós béke és jószomszédi viszony rendszeré­nek létrehozása kontinensünkön. Ezzel kapcsolatosan nagy je­lentőséget tulajdonítanak a Hel­sinkiben megkezdődött sokoldalú tanácskozásnak. A felek megállapították, hogy a szocialista országok és több nyugat-európai állam együttmű­ködésének sikeres fejlődése, a Szovjetunió és a Lengyel Nép- köztársaság szerződése a Német Szövetségi Köztársasággal. • az utóbbi időszak több más nemzet­közi megállapodása és dokumen­tuma kedvező feltételeket te­remt az európai béke és »bizton­ság további megerősítésére irá­nyuló aktív lépések számára. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió úgy véli, hogy a Német Demokratikus Köztársa­ság és a Német Szövetségi Köz­társaság viszonyának alapjairól szóló szerződés aláírása és élet­be léptetése új jelentős lépés lesz az európai helyzet javulásában. A felek síkra szállnak a Napiét Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság mielőbbi felvételéért az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Hang­súlyozzák a Szovjetunió Nagy- Britannia, az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország kor­mányai megállapodásának pozi­tív jelentőségét, hogy támogat­ják mindkét német állam tagfel­vételi kérelmét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A két ország vezetői az euró­pai politika égetően fontos fel­adatának tekintik a Csehszlová­kia és más szocia’ista országok fontos állami érdekeit érintő müncheni diktátum kérdésének rendezését. Mindezen lépések természetes következménye len­ne a szocialista közösség orszá­gai és a Német Szövetségi Köz­társaság közötti viszony további normalizálása a Nyugat-Német- ország múltbeli politikája által kiváltott ellenségeskedés és bi­zalmatlanság hosszan tartó, idő­szakának felszámolása. * A fe'ek hangsúlyozták, hogy a szociálist» közösség más or­szágaival együtt fontos jelentő­séget tulajdonítanak a fegyveres erők és a fegyverzet csökkenté­sének Európáhan, ami az európai légkör egészségesebbé válásának önálló lépésévé, a világbéke megszilárdításának új, jelentős tényezőjévé válhat. A felek kijelentették, hogy to­vábbra is minden lehetséges módon elősegítik az általános ás teljes leszerelés kérdésének meg­oldását. Ismételten állást foglal­tak az Egyesült Nemzetek Szer­vezete által támogatott leszere­lési világkonferencia összehívása, az összes államoknak, minde­nekelőtt a nukleáris hatalmak­nak az előkészítésében való ak­tív részvéte'e mellett. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió vezetői kifejezték változatlan szolidaritásukat a hős vietnami nép, a laoszi és a kambodzsai hazafiak igazságos harca iránt, amelyet az Ameri­kai Egyesült Államok által ki­robbantott imperialista agresz- szió ellen vívnak. Támogatásuk­ról biztosítják a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kormá­nyának és a Dél-vietnami Ideig­lenes Forradalmi Kormánynak a háború befejezésével és a vietna­mi béke helyreállításával kapcso­latos megállapodásra vonatkozó álláspontját, és ff llépnek az Egyesült Államok halogató tak­tikája s az agresszió folytatása ellen. A tárgyaló felek támogatják a Koreai Munkapárt és a Koreai, Népi Demokratikus Köztársaság kormányának konstruktív lépé­seit, amelyek az ország békés, demokratikus újraegyesítését cé­lozzák az imperialista erők be­avatkozása nélkül. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió megerősítette készségét, hogy a jövőben is tá­mogatja az arab népek igazságos ügyét. E népek az amerikai im­perializmus által támogatott iz­raeli agresszió következményei-* hek felszámolásáért, a közel-ke­leti válság rendezéséért harcol-* nak a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozata vala­mennyi pontjának következetes teljesítése és mindenekelőtt az izraeli csapatoknak minden meg­szállt arab területről való kivo­nása alapján. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kiállt és kiáll amellett ,hogy minden állaiTi*is­merje el a Bangla Desh Népi Köztársaság törvényes jogát, hogy elfoglalja helyét az Egye­sült Nemzetek Szervezetében. A felek a világbéke és a né­pek biztonságának megszilárdí­tása szempontjából nagy jelentő­séget tulajdonítana!^ az ENSZ- közgyűlés 27. ülésszakán megvi­tatásra beterjesztett, „Az erő­szakról való lemondás a nem­zetközi kapcsolatokban és a nuk­leáris fegyverek alkalmazásának örök időre való betiltásá!.’-ról szóló szovjet javaslatnak. Mé'y megelégedésüket fejezik ki, hogy az ENSZ-közgyűlése ezt a javas­latot elfogadta. A tárgyalások során hangsú­lyozták azt a fontos szerepet, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete hivatott betölteni az időszerű nemzetközi politikai kérdések rendezésében, a béke, a nemzetközi biztonság és az ál­lamok együttműködésének erő­sítésében. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és L. I. Brezsnyev a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára a láto­gatás Idején megbeszéléseiket folytatott. A beható és gyümöl­csöző eszmecseréken a kérdések széles körét vitatták meg. Ugyancsak találkoztak és véle­ménycserét folytattak Pultai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának titkára és K. F. Katusev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, valamint Péter János, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztere és A. A. Gromi- ko, a Szovjetunió külügyminisz­tere. A szovjet küldöttség magyar- országi tartózkodása során meg­tekintette a szovjet szakembe­rek segítségével épülő budapes­ti metró második szakaszának Kossuth téri «állomását, a ma­gyar főváros egyik új lakóne­gyedét, egy iskolát, találkozott a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság aktívájával. A küldöttség látogatást tett Győr-Sopron megyében, megismerkedett Győr városával, ellátogatott a Rába Magyar Vagon- és Gép­gyárba. A szovjet küldöttség megismerkedett az Agárdi Ál­lami Gazdaság és a hernádi Március 15-e Termelőszövetke­zet munkájával. A szovjet párt- és kormány- küldöttség meglátogatta a Cse­pel Vas- és Fémműveket, majd a csépeli sportcsarnokban ren­dezett magyar—szovjet barátsá­gi gyűlésen találkozott Buda­pest dolgozóival. Ez a találkozó a szovjet és a magyar nép meg­bonthatatlan szövetségének nagy demonstrációja volt. A küldöttség mindenütt szí­vélyes, meleg fogadtatásban ré­szesült. A magyar dolgozókkal, a társadalmi szervezetek képvi­selőivel, a párt- és állami funkcionáriusokkal történt ta­lálkozásain ismételten kifeje­zésre jutottak a magyar nép mély, testvéri érzelmei a szov­jet nép, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja iránt. L. I. Brezsnyev, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió -Legfelsőbb Taná­csa elnökségének megbízásából a látogatás során átnyújtotta Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti,Bizottsága első titkárának — a szovjet és a magyar nép testvéri barátságának erősítésé­ben betöltött kimagasló szere­pe, a béke és a szocializmus ügyének megerősítésében szer­zett nagy érdemei elismeréséül adományozott Lenin-rendet. A magyar és a szovjet tár­gyaló fél teljes megelégedését fejezte ki a testvéri barátság, a szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében folytatott tárgyalások eredményeit illető­en. A megbeszélések ismételten megerősítették a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Szov­jetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztásaság és a Szovjetunió kormányának tel­jes nézetazonosságát az összes megvitatott kérdésekben. Szi­lárd meggyőződésük, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió sokoldalú, testvéri együttműködésének to­vábbfejlesztése megfelel a ma­gyar és a szovjet nép alapvető érdekeinek, a szocialista közös­ség és a kommunista világ­mozgalom érdekeinek. A szovjet küldöttség a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Szov­jetunió kormánya megbízásából magyar párt- és kormánykül­döttséget hívott meg a Szovjet­unióba hivatalos baráti látoga- , tásra, a magyar fél számára megfelelő időpontban. A ma­gyar tárgyaló fél a Magvar Szo­cialista Munkáspárt Központi í Bizottsága és a magvar kor­mány nevében * meghívást kö­szönettel elfogadta. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents