Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-23 / 302. szám
fl lakosság közérdekű javaslatainak intézése a tanácsi szerveknél Irta: dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb titkára A z 1973. év tavaszán sorrá kerülő újabb tanácsválasztásokat megelőzően számot adunk arról a munkáról, és azokról a törekvésekről, ered. menyekről .amelyeket a válasz, tók közérdekű javaslatai alapján intéztek a tanácsok. Az ismertetés — az 1071. évi áprilisi országgyűlési képviselői és tanácstagi választásokat megelőző jelölögyülések elsődlegessége mellett — kiterjed a választásokat követően bármely más fórumon elhangzott és a he'yt tanácsi szerveknél nyilvántartott közérdekű javaslatok intézésének értékelésére is. Általánosságban jellemző, hogy a fentiekben említett fórumokon a választók igen élénk aktivitást mutattak, g közérdekű javaslataikkal valóban a legégetőbb, a legindokoltabb helyi igényekre irányították rá a tanácsok és a Vezetők figyelmét. A Választók javaslatai a helyi és központi szervek véleményével a legtöbb esetben azonosak voltak. A helyi tanácsoknál összesen 11 ezer 203 javaslatot rögzítettek. Ebből 6S1 egyéni jellegű volt, a többi 10 ezer 642 közérdekűnek minősült. A helyben nyilvántartott közérdekű javaslatok 85 százaléka (0 ezer 65) az orsvággyűlési képviselők és a tanácstagi Választásokat megelőző jelölőgyflléseken, míg a fennmaradó 15 százalék (1577) tanácstagi beszámolókon, fogadóórákon. a szakigazgatási szerveknél tett bejelentésként és egyéb fórumokon hangzott el. A helyi tanácsok a közérdekűnek minősült javaslatokból 8143 igényt (a közérdekű javaslatok 77 százalékát) minősítettek a IV. ötéves terv végéig megvalósíthatónak. A helyi tanácsi önállóság és erőforrások előtérbe kerülését fejezi ki az a tény, hogy a meg. valósulásra tervezett 8 ezer 143 javaslatból 7 ezer 138-at (68 százalékot) a városok, nagyközségek és községek eleve saját erőből terveztek megoldásra. A közérdekű javaslatok 7 százalékát (594) a helyi tanácsok me. gyei (országos) és 5 százalékát (411) vegyes forrósból terveztek megoldani. A fenti tervekkel szemben 1971. április hónaptól ezideig 4 ezer 622, azaz a rövid és középtávú tervek szerint reálisnak ítélt javaslatok 58.8 százaléka valósult meg A reális, de a tárgyidőszakban meg nem valósult 3 ezer 521 javaslat (43,2 százalék) az ötéves terv következő éveinek elhatározásai között szerepel. Ezzel beteljesül az az elv, hogy egyetlen reálisnak ítélt javaslat sem merülhet feledésbe. M inden erőfeszítés ellenére nem realizálódhat a IV. ötéves terv időszakában 2 ezer 499 javaslat. Ez az összes igény 23 százaléka. Ezek a javaslatok részben irreálisak, másrészt jog. szabályi vagy egyéb akadálya van a megvalósulásoknak, egy- részük pedig a későbbi távlati tervek szerint kerti1 hét ismét napirendre. A • megvalósíthatat- lanság okaként említhető, hogy a tanácsok (főleg a nagyközségek) reális pénzigénye nagyobb a jelenlegi lehetőségeknél. A koordinációs — a nem tanácsi szervek bevonásával tett — erőfeszítések sem hozták meg az elérhető eredményt. Ezenkívül a megvalósítás több esetben eleve szükségtelen volt (például: Gyulán öregek napközi otthonának megva'ósítását kérték Olyan körzetben. ahol az igényt kielégítő, egy ilyen intézmény már működik). Nem lehetett tervezni az olyan javaslatok realizálását sem. amelyek például vízvezeték , külterületre történő megépítését. vagy villanyvezeték tanyavilágban való felállítását célozták. Település-fejlesztéssel ellentétes igény volt például, amely elnéptelenedő tanyai iskolánál tanterem építését célozta. Több száz közérdekű javaslat olyan reálig Igényt tartalmazott, amelynek a megvalósítása nem járt költségkihatással. Ezeket a helvl tanácsok saját hatáskörükben rendezték. A tárgyidőszakban realizálódott 4 ezer 822 javaslat megvalósítására fordított teljes pénz. összeg megyei szinten 261 millió 725 ezer 740 forint volt. A megvalósult 4 ezer 822 javaslatba' 4 ezer 185 a teljes összeg 48.3 százalékával helyi forrásból, 207 a teljes összeg 38,7 százalékával megyei (országos) forrásból, 230 a teljes összeg 15 százalékával Vegyes (koordinációs) forrásból realizálódott. A számokból az a következtetés vonható le, hogy a helyi megvalósulás a tö'jes összeg felét sem éri el, azaz a helyi tanácsok erőiket elsősorban a kisebb költségkihatásé javaslatok realizálására koncentrálták, míg a nagyobb beruházásokat magasabb szintű támogatással minősítették megoldhatónak. Ezeknek a Száma csak 4,5 százalék ugyan, de a bekerülési költségük az ösz_ sues ráfordításnak 38,7 százaléka. V egye» ((koordinációs) forrásból megvalósult javaslatok arányszáma 5 száza,'ék és az így felhasznált összeg aránya 15 százalék, A tanácsok partnerei (mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ktsz-ek, Intézmények, üzemek, ÁEÉSE-ek stb.) részt vettek közös kutak fúrásában, szennyvíz elvezetésében, útépítés és javításban, kereskedelmi hálózat fejlesztésben, gyermekintézmények létrehozásában, orvosi rendelő kialakításában, lakásépítésben, autóbuszváróik, klubok, sporttelepek építésében stb. A nem tanácsi szervek is megértéssel fogadták a lakossági igények kielégítését célzó tanácsi kezdeményezést. Ennek a módját egyébként a helyi tanácsok szervezeti és működési szabá'yzatai rögzítik, konkrétan pedig a legtöbb esetben külön megállapodás formájában ismeretesek a közös teendők. Helyesen ismerték fel a tanács vezetői a koordinációs lehetőségeket és ennek érdekében eredményesen munkálkodtak. E téren azonban a megyében még az elért eredmények ellenére több kezdeményezés szükséges. A teljes bekerülési összeg ágazatok szerinti felhasználásának kimutatása a javaslatok közül is a legfontosabb Igényekre a gazdasági (a község- és város- fejlesztési, kommuna'is) ágazat kiemelt helyzetére irányítja a figyelmet. Ebben az ágazatban került felhasználásra a teljes összeg 87,9 százaléka, azaz 177 millió 708 ezer 612 forint, Békéscsabán például a teljes ősz- szeget ebben az ágazatban használták fel, de az átlagnál nagyobb ebben az ágazatban a felhasználás Orosházán, Szarvason, a békési, a gyulai, a szarvasi és a szeghalmi járás községeiben. Az itt felhasznált összegből — többek között — megvalósult 80 kilométer út és járda, 50 kiütné tér vízvezeték, 6 autóbusz- váró. 1 víztorony, 8 artézi kút, ezen túlmenően több út-, villanyhálózat. park és sporttelep felújítása, illetve korszerűsítése is megtörtént. Volumenében a második helyen az összes megvalósulási érték 13,6 százalékával (35 millió 718 ezer 244 forinttal) az egészségű gyl-szocié-. lis ágazat áll. Különösen jelentős ebben az ágazatban a fel- használás Gyulán (15 millió) és a mezőkovácshézl járásban (8,6 millió), a megjelölt összegből megvalósult 3 fürdőmedence, 7 orvosi rendo'ő, 3 ravatalozó, és több orvosi szolgálati lakás vásárlás is történt. A művelődésügyi ágazat a teljes ráfordításból 28 millió 808 ezer 636 forinttal (11 százalék) képviselte magát. A nagyobb egyedi megvalósulások; 1 óvoda, 3 napközis konyha, 1 klub. ezen túlmenően több óvoda, művelődési ház felújítása, korszerűsítése. bővítése történt meg. Volumenében a legnagyobb ráfordítások az ágazaton belül az orosházi járásban (9,9 millió), Gyulán (5.9 millió), a mezőkovácsházi járásban (4,3 milliói és a gyulai járásban (3,1 «millió) voltak. Az összes ráfordításból 17 millió 93 ezer forint (0,5 százalék) esik a kéreskede'mí ágazatra. Ebből megvalósult többek között 5 szolgáltatóház, 10 áruház, illetve üzlet, 2 gázcsereté- lep. Az ágazatot illetően kiemelkedik a mezőkovácsházi járás (5.9 millió) és az orosházi járás (4 millió) forinttal. Az ,,egyéb” megvalósulások az ősz. szes ráfordítások 1 százalékét, 2 millió 399 ezer forintot jelentének. Ebből az összegből segítették a tanácsok a helyi közlekedést, ipartelepítési támogatást Adtak (elsősorban a nők foglalkoztatását célozva). Az ismertetett kiemelkedő eredmények a lakosság társadalmi munka vállalását is tartalmazzák. A választók a reális helyi igényeknek nemcsak kezdeményezői, hanem aktív kivitelezői is voltak. Helyes, hogy keresik a helyi vezetők a társadalmi munka végzés fokozottabb erkölcsi elismerésének módozatait is. Törekvésünk a társadalmi munka szerepének és jelentőségének általános növelése, népszerűsítése, tekintélyének he'y_ reéllítása, mert Békés megye a társadalmi munka szervezésében és a teljesítésben országosan kedvezőtlen helyen áU. Ez az elmaradás érezteti hatását a közérdekű javaslatok realizálódásánál felhasznált társadalmi munka mennyiségénél is. A köz. érdekű javaslatok teljes megyei megvalósulási értékénél a társadalmi munka felhasználás értéke 13 millió 800 ezer 907 (110 ezer 27 óra), amely mindössze 5,3 százaléka a teljes bekerülési értéknek. B ékés megyében Jónak kell értékelni a társadalmi munka szervezést és teljesítést a Szeghalmi Nagyközségi Tanácsnál'. ahol eddig összesen 993 ezer forint értékű társadalmi munka segítette a közérdekű javaslatok megvalósulását. Ez az érték 1 főre vonatkoztatva, 1Ö2 forintot jelent, amely nagyobb az országos átlagnál. Tótkomlós nagyközségnél is elfogadható eredményeket tapasztaltunk. (548 ezer 370 forint értékű tár- ( sadalmi munkavégzés történt). Ugyanakkor a nagyközségek és községek általában nem fektettek kellő hangsúlyt a társadalmi munka szervezésre, sőt a községek je'entős részében egy. általában nem Is volt Ilyen jellegű munkavégzés. A járások közül, volumenét tekintve, a társadalmi munka teljesítésben 50 forint körüli 1 főre eső értékkel a békési járás vezet A többi járásban az arány mindenhol kevesebb. Különösén kedvezőtlen a teljesítés Szarvas váróinál és a gyu'ai járásban. Több helyütt probléma merült fel a társadalmi munkáknál felhasználandó anyagok biztosításában is, ^ társadalmi munkavégzés jelentős mértékben kibontakozhat • egészen csekély anyagi Ráfordítással is, sőt jelentős munkák nem is igényelnek költségkihatást. Eőleg a kisközségeknél a társadalmi munkát akadfVyozó körülményként merült fel a szervezési készség hiánya is. A tapasztalat az, hogy az állampolgárok különösen az általuk felvetett, a közvetlen környezetüket kedvezően befolyásoló javaslatok megvalósulásét munkavégzéssel is szívesen segítették, ehhez azonban határozottabb szervezői készségre és a tárgyi feltételek jobb megteremtésére egyaránt szükség van. A vá'aszték aktív közreműködését bizonyítják a már elért részletes eredmények Is, Különösen a parkosítás, útkarbantartás, járdásítés, vízvezeték kiépítés aZ a terület, amelynél jelentős eredmények vannak. Helye« kezdeményezés a békési járásban á „Tegyük szebbé községünket” elnevezésű társadalmi mozgalom. Hasonló helyt elhatározások a megye mái területén is vannak. A jelölógyölésekeft és az egyéb fórumokon os*- szesen hatszázötvenegy o'yon bejelentés hangzott el, amely egyéni érdekűnek minősült Az állampolgárok egyéni jellegű bejelentéseiknek Új formája az, amikor a bejelentők nem a »a'át ügyükben, hanem hivatásukból vagy a szocialista humanitásból folyóan más személy érdekében emeltek szót (Például: szociá'is gondoskodás, lakásügy stb.). Nem egy ilyen egyéni jellegű bejelentésből ily módon közügy lett. Az egyéni jellegű bejelentések főbb tárgykörei gyakran kisajátítási, szanálási, házkezelési témával, óvodai felvéta’ek- kel, nyugdíj-ügyekkel, birtokháborítással, adóval, lakásügy- gyei, vízdíjjal és földhasználattal voltak kapcsolatosak. A* közéleti érdeklődés erősödését bizo- nyitjä^hogy a korábbi ciklusban fetinerü't 2 ezer 748 egyéni bejelentéssel szemben a jelenlegi Ciklusban 851 egyéni bejelentést kellett nyilvántartásba venni. Ennek oka az is, hogy csökkentek a panaszok alapjául szolgáló körülmények, másrészt a ható- sági munka színvonala Is általában emelkedett a megyében. Az egyénieknek minősített beje'en- tésefcet a tanácsi szervek az államigazgatási eljárás keretein belül megfelelő időben és módon elintézték. A nyilvántartások alapján ezeknek a bejelentéseknek a sorsa Is nyomon követhető. A legtöbb égvéni bejelentés a szeghalmi lárásban (228) és Békéscsabán (100) merült fel A jelölőgyűléseken és más fórumokon elhangzott javaslatokról áttekinthető nyilvántartások vannak, amelyekből kitűnik a realizálás érdekében tett minden intézkedés. A helyi tanácsok kiemelt feladatként és a jól foglalkoztak a nyilvántartott, nagyszámú javaslatok intézésével. Felmérték a munka megfelelő po'ítikai jellegét Is. Valamennyi helyi tanács és vb az eltelt viszonylag röVid idő alatt is két alkalommal foglalkozott a témával. Az első testületi megvitatásokra, értékelésekre az alaku'ó tanácsüléseket követően rövid időn belül sor került, értékelték A Javaslatok számszerűségét, az adminisztrációé munkák színvonalát, megtörtént a javaslatok időarányos ütemezése, Illetve a település rövid és középtávú terveivel való egyeztetése. Ezeken a testületi üléseken jáyan határozatok szü.'ettek, amelyek egész ciklusra, kőt a IV. ötéves terv további éveire is jelölteit meg feladatokat. A későbbi ismételt napirendre tűzések során az időarányos számadásra, több helyen a tervek szükség szerinti, reális átdolgozására és az újabb feladatok meghatározására sérült sor. A munkálatok szervezésére, érdemi előkészítésére valamennyi tanácsnál munkabizottság alakult, A .bizottságok tevékenysége az első feldolgozással nem fejeződött be, a javaslatok sorsát ezután ís folyamatos figyelemmel kísérték és Szükség szerint „kezdeményezték a tervek átdolgozását, módosítását. A tanácsi bizottságok is me- gveszet-te Igen aktívan kapcsolódtak be a szervezésbe, A javasatoknak a he'vi tanácsok rövid- és középtávú terveibé való beépítése Is mindenhol megtörtént. A jelölőgyűléseken és egyéb fórumokon elhangzott közérdekű javaslatok intézését 1972. szeptemberi ülésén Bé'-é» megye Tanácsa is napirendre tűzte és megvitatta. A megyei testület felhívta a helvi tanácsokat annak fe'mérésére hogy á települések • peremkerületei a megvalósulásokban kellő súl'val szerepeltek-e, és a bejelentők javaslataik sorsáról minden esetben megfelelő választ kaptak-e (beleértve a nem realizálható javaslatokra vonatkozó határozott Válaszokat is). Végül á megvei tanács javasolta a helyi tanácsoknak, hogy a javaslatok későbbi megvalósítása sorén fokozottabban támaszkod"anak ’s Választópolgárok közvetlen segítségére. Társadalmi munka szervezéssel biztosítani kell. hogy a Választók tevékeny részvételének értéke a következő időszakban — a teljes megvá'ós’iiási összegből — a jelen'egtnél nagyobb részt képviseljem A tanácsok vezetői megfelelő munkát fejtettek ki az elért eredmények választókkal való ismertetése érdekében is. A helyi adottságokra figyelemmel a tájékoztatásnak különböző formái alakultak ki. A tájékoztatás tartalmazta a javaslattal kapcsolatos terveket, annak indokait. A tanácstagok a kerületükben tanácstagi beszámolókon, fogadóórákon részletesen elbeszélgettek a választókkal, különös .tekintettel a nem realizál*, ható, illetve tervbe vett, de meg nem valósult javaslatok vonatkozásában. A javaslatok megvalósulásának helyzetét, megtárgyalta a Békés megyei képviselő- csoport is. A választókkal való ismertetés Új módjai is kiála- kultak. Ezek: a különböző rétegtalálkozók, üzemi gyűlések és á helyi tanácsok szervezeti és működési szabályzataiban is rögzített falugyűlés intézménye, mint a lakossággal való közvetlen találkozás. A népfrontblzottságok és az egyéb társadajml szervek a helyi tanácsok 'egfőbb segítői, melyek részt vettek a lakosság tájékoztatásában és mozgósításában egyaránt * K övetkeztetésként vonhatjuk le a részletes ismertetés alapján, hogy az említett nehezítő körülmények ellenére a tanácsok a közérdekű javaslatok megvalósítása érdekeben komoly erőfeszítéseket tettek. A kiemelkedő eredmények ismeretében a tanácstagok és tanácsi vezetők méltán élvezhetik a választópolgárok bizalmát. Biztosítottak a fettételek ahhoz, hogy az öl ta- nácsválasztásokat megelőző 1e- lölŐgvűléseken és effvéb fórumokon később felmerülő közérdekű javaslátok is a válasz+ónölgárok érdekelnek merfeleióen nagyrészt megvalósulhatnak.
