Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-22 / 301. szám
Követeljük a terrorbombázások azonnali beszüntetését! Ä „különleges*4 VI. program fiika Űf technológia a szójabab feldolgozására A Magyar Népkoxtároaaág kormányának nyilatkoznia Ä Magyar N épköztársaság kormánya és né- iS»e n»élységes felháborodással értesült az Egyesült Államok újabb agresszív lépéséről, arról a megdöbbentő tényről, hogy ismét felújította a Vietnami Demokratikus Köztársaság egész területének bombázását. Nixon elnök utasítására feloldották az október végén — az amerikai elnökválasztásokat megelőzően — elrendelt korlátozásokat, & aa amerikai harci repülőgépek ismét folyamatosan támadják a lakott településeket, mérhetetlen károkat és szenvedést zúdítanak Vietnam oly sokat szenvedett népé« : n. A Vietnam! nép szenvedéseinek fokozásával m amerikai agresszorok megpróbálnak myo mást gyakorolni a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányára, hogy kikényszeríísék » már korábban elfogadott októberi kilenc pontos megállapodás alapvető módosítását. Néhány héttel ezelőtt a VDK kormányányak nyilatkozata alapján feltámadt annak reménye, hogy végre elhallgatnak a fegyverek Vietnam földjén és elhárul a békés rendezés akadálya, ái Egyesült Államok elnökének a VDK miniszterein ökéher intézett üzenetében egyszer már teljesnek és véglegesnek ismerte el a vietnami és a, amerikai fél között létrejött megállapodás szövegéi a háború befejezéséről és a béke helyreállításáról. & bizakodással töltötte el » világ népeit. A Vietnami Demokratikus Köztársaság és % Dél-Vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi. kormányának képviselői a párizsi tárgyalások során türelmes és következetes magatartásukkal tanúbizonyságát adták, hogy mindent megtesznek a vietnami kérdés tárgyalások útján történő megoldása érdekében. Javaslataik lehetővé tették a kiutat az Amerikai Egyesült Államok kormánya számára a kilátástalan helyzetből. A magyar kormány ez év október 28-án közzétett nyilatkozatában felhívta az Amerikai Egyesült Államok kormányát, hogy időveszteség nélkül írja alá és hajtsa végre a tárgyalások nyomára létrejött megállapodást. Kifejezésre ’ mamm ao©< juttatta azt a reményét, hogy az amerikai kormány az aláírás halogatásával nem okoz majd csalódást a világ békeszerető népeinek. At elmúlt napok eseményei azonban azt bi-. zonyítják .hogy az Egyesült Államok kormánya megtagadta a vállalt kötelezettségeket, a megállapodás aláírását és ezzel ismételten leleplezte az imperialista agresszorok békeszólamok mögé rejtett valódi szándékait. A legrettenetesebb eszközökkel akarják rákényszeríteni Vietnam hősi népére a maguk akaratát. A magyar nép meggyőződéssel vallja, hogy ez a törekvésük sem jár sikerrel, a vietnami nép küzdelme győzelemmel fejeződik be. A Magyar Népköztársaság kormánya ismételten kifejezésre juttatja, hogy mint eddig, a jövőben is minden lehető módon segíti a Vietnami Demokratikus Köztársaság. a Dél- Vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi kormánya és a vietnami nép erőfeszítéseit függetlenségének, nemzeti jogainak biztosításáért. Továbbra is következetesen támogatja a VDK- nak és a DIFK-nek a párizsi tárgyalásokon képviselt konstruktív álláspontját. A Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen felújított kalóztámadások fokozását, a háború rendkívül súlyos eszkalációját a világ béke- és igazságszerető népei mélységesen elítélik. Ebben az őszinte felháborodásban maradéktalanul osztozik a magyar nép is. A Magyar Népköz- társaság kormánya a békéért felelősséget érző minden néppel és kormánnyal együtt követeli az amerikai terrorbombázások azonnali beszüntetését, az agresszió haladéktalan befejezését. A Magyar Népköztársaság kormánya felhívja a világ békeszerető erőit ég a, amerikai haladó közvéleményt is, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az amerikai kormány haladéktalanul szüntesse be a VDK elleni kalóztámadásait, további késedelem nélkül írja alá a létrejött megállapodásokat és tartsa be vállalt kötelezettségeit, mert csak ez jelentheti, a vietnami háború beszüntetésének és a délkeletázsiai béke helyreállításának egyedüli útját. (MTI) aseaEEaaaec'isaesQi sctiaa sas »es egyebek: között 200 megawattos turbinát is előállít, amelynek ■gyártási ideje mintegy két év. 13 ezer alkatrészt tartalmaz és ára 120 millió forint. Természetes, hogy gok kooperációs partnerrel kell dolgozniok. akik — mivél hiányt megszüntető tevékenységet folytatnak —, olykor áraikban, máskor szállítási határidőikben is érvényesítik ezt, a következményeket pedig, beleértve esetleg a pénzügyi hatásokat, magyarán a veszteséget, a nagy- vállalat viseli. Ezélt a következmények, végső hatásukban természetesen a vállalati jövedelmeket, a részesedést is érinthetik, ami viszont — más oldalról — mérsékli a vonzást, a munkaerőutánpótlást, ez növeli a kooperációs termeléssel szembeni igényt, és ezzel bezárni a bűvös kör. A, ipari nagyvállalatoknál tehát — felelve immár bevezető kérdésünkre —, kétségkívül vannak sajátosságok, amelyek ehhez igazodó intézkedéseket feltételeznek. Az intézkedések lényege pedig nyilvánvalóan az lehet, hogy a nyereségérdekeltség általánosan érvényes szabályain belül bizonyos — a hátrányos feltételeket ellensúlyozó — közbelépésre van szükség. Ám éppen itt célszerű átváltanunk az imént másodikként említett kérdésre; arra. hogy vajon a gazdaságirányítás összefüggő rendszerétől eltérő külön szabályozást kell-e ezeknél a vállalatoknál bevezetni? A megoldás módozatairól még természetesen korai lenne szólni, hiszen a Központi Bizottság állásfoglalása is csupán arra szólít fel. hogy az irányító szervek vizsgálják meg ezzel kapcsolatos teendőiket, s ezek a vizsgálódások éppen csak megkezdődtek, néhány összefüggés azonban már előzetesen is nyilvánvaló. Ilyen mindenekelőtt az, hogy szó sincs a gazdaságirányítás általános rendszerétől eltérő szabályozásról. hiszen ez —az egészében bevált, alapjában eredményes — irányítási rendszer működését keresztezné. Nines szó, különben azért sem erről, mert hiszen a gazdaságirányítás eszközrendszerébe teljességgel beilleszthetők ilyen sajátos, kivételes intézkedések; akadt ehhez hasonló pre- ferenciális vonás jócskán eddig is a szabályozók között. Sőt, éppenséggel abból származik nem kevés gond, feszültség, hogy jelenleg — egész sor szükségszerű okból —, a kelleténél több még a különleges intézkedés, amit mindenekelőtt az állami támogatások viszonylag magas szintje jelez. Elég itt, szemléltetésként, csupán arra utalni, hogy a pénzügyi támogatások, — dotációk, termelési és fogyasztói árkiegészítések, mentességek, fejlesztési támogatások atb. — évről évre erőteljesen emelkednek. 1971- ben, az előző évhez képest, 10 százalék volt a növekedés üteme, és összegszerűen a támogatások elértek a nemzeti jövedelemnek csaknem 30 százalékát, a költségvetési kiadásoknak pedig kereken a harmadát. Ezek a számok, arányok a 40—50 ipari nagyvállalattal kapcsolatos intézkedésekhez is kétségkívül elindíthatnak bizonya előzetes gondol atsorokat. Amíg ugyani? természetes. sőt rendkívül indokolt é vállalatok sajátosságainak vizsgálata, az ezekhez igazított tervezési-irányítási módszerek kialakítása, nemkevésbé fontos, hogy ezek csupán a hátrányokat mérsékeljék, de ne teremtsenek pénzügyi eszközökkel „védett”, „iűibizto- s sított” helyzetet. Arra gondo- ■ lünk, hogy éppen az üzem-mé- ■ retekből, az ipari termelésben ; képviselt kimagasló részarány- • bói következően, rendkívüli nép- • gazdasági igény fűződik ahhoz, ' hogy ezek a vállalatok — a gaz- 1 dálkodási kényszerhatások nyo- ; mására is —. erőteljesen korsze- * rűsitsélí termékszerkezetüket, " javítsák a belső munka- és üzemszervezést, csökkentsék az ; előállítási költségeket. Másszó- ■ val, aligha szőrű; bizonyításra, ; hogy a sajátosságok szükségszerű jj érvényesítése természetesen nem j csökkentheti ellenkezőleg; az a ] fontos, hogy növelje a rendelke- j zésre álló termelési tényezők jő : hasznosításának követelményét. ; Közelebbről nézve, olyan köve- • telményékre gondolunk, mint ! például „ gépipari nagyvállala- ■ tok kapacitás-kihasználása, a ; viszonylag alacsony műszakszám • növelése, a szervezettség javítá- ! sa — mindez ugyanis még jócs- > kán kíné; lehetőségeket. Terme- ; szelesen fontos nélkülözhetetlen ■ tényező az is. hogy — éppen a * nemzetközi irányzatokból-folya- ’ mátokból okulva —. javítsuk a ; kis- és középvállalati kooperáci- ! ók feltételeit — beleértve e vállalatok teljesítőképességének növelését is —, ami éppen a nagy- vállalatok gazdaságosságát javíthatná, tehermentesítve őket a kisebb, kevésbé kifizetődő tartozékok gyártásától. Annyi bizonyos: a 40—50 vállalat gazdálkodásának javítása, gyorsabb fejlődésük feltételeinek megteremtése elsőrendű társadalmi érdek. Ezt fogalmazta meg és fejezte ki világos egyértelműséggel a Központi Bizottság állásfoglalása. Tábori Antrás Ez év tavaszán ellátogattam a székkutasi Űj Élet Tsz-be, ahol valósággal megcsodáltam Közép-Európa legmodernebb forgódobos, ipari tv-vel irányított, forrólevegős takarmány- üzemét. A vezérlőteremben lenyűgöző látvány az elektromos kapcsolók, vezetékek labirintusa. A vezérlőpulton hat monitor ,egy magnó, mikrofon és egyéb technikai berendezés könnyíti a termelést irányító egyén munkáját. Érdeklődésemre elmondották, hogy a takarmányfeldolgozó üzem többek között lueernalisZt- gyártására, szálastakarmány szecskázására és szárítására, a szecska pogácsává való formálására, a liszt préselésére és szemestakarmány szárítására alkalmas. Amikor a hatodik program után érdeklődtem. Jánosi Gyula, a Vizesfási Állami Gazdaság üzemvezetője, az ipari tv-vel felszerelt vezérlőszoba berendezésének feltalálója — rejtélyesen mosolygott: — Nevezzük X programnak. A VI. program különleges rendeltetésű. Önálló program, külön kompjuterrel tápláljuk majd be a feladatát. Engedje meg .hogy erről egyelőre ne nyilatkozzam. Fantáziámat azóta sem hagyta nyugton a „különleges” VI. program. így tudtam meg később, hogy Jánosi Gyula ,az Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági mérnöktovábbképző karán egyik előadásában a szójabab feldolgozásának technológiájáról beszélt. Felkerestem a többszörös újítót, s megkérdeztem: nincs-e összefüggés a különleges VI. program és a szójabab-feldolgozás között? — De igen, — válaszolt határozottan Jánosi. — Ezzel a programmal sikerült úgy érzem régi vágyamat, célkitűzésemet valóra váltani. A magas- tápértékű szójababból granulátumot készítünk. s ezt tetszés szerint lehet adagolni egyéb takarmánytápokhoz. A szójabab köztudomású, hogy biológiailag teljes értékű takarmány, a legfontosabb, tíz aminosav megtalálható benne, fehérje és zsírtartalma igen magas A növények között a szója áll legközelebb az állati eredetű fehérjében gazdag takarmányokhoz. Hazánkban eddig a szójabab nagyüzemi feldolgozása nem volt megoldva. E növényben ugyanis növekedést gátló, sőt mérgező anyag is található, s ha lekötése nem biztosított, az etetése problémákat okoz. Kíváncsi voltam, hogy a műKóstolfa meg fim is új termékünketi Bm. Szikvízés Szeszipari Vállalat. I 229966 I szaki képzettségű újítónak mikor és miért jutott eszébe a szójafeldolgozás problémája? — Évtizedek óta az állattenyésztés gépesítésének vagyok a megszállottja. Ezért jöttem Vizesfásra is — mondhatni az „istenháta mögötti gazdaságba”. Dr. Szűcs Mihály igazgatóban ugyanis olyan partnerre találtam, aki híve az újnak, akinek, szívügye a takarmánygazdálkodás forradalmasítása. Itt a gyakorlatban is több segítséget kapok, mint másutt. Nos, igen. gyakran forgolódom állattenyésztési és növénytermesztési szakemberek között. Hallottam a szója rendkívüli értékéről, a feldolgozás — legalábbis takarmányozási célra — nehézségeiről. Évek óta fáradozom, hogy megtaláljam a helyes technológiát, amivel úgy érzem sokat segíthetek a mezőgazdaságnak. — Bonyolult kérdés, mert a szója más hőfokot igényel mint a többi szálas, vagy szemes termény. Ráadásul igen tűzveszélyes a magas zsírtartalma miatt. Olyan automatikát kellett szerkesztenem, amely a keletkezés pillanatában elfojtja a tüzet. Mert ha késlekedne, óriási károkat okozna a szójafeldolgozó üzemben a tűz. Természetesen a hétlakat alatt őrzött titokról többet nem mondhatok, a 32- ik kártyalapot nem akarom idő előtt kijátszani. Annyit mégis elmondott, hogy a tervek szerint 1973 januárjában Székkutason már megkezdődik a szójababfeldolgozás. Nagy segítséget nyújt ehhez hazánk híres szójanemesí- tője, Kurnik Ernő, az Iregszem- csei Kutató Intézet igazgatója. Az országban száznál több olyan forrólevegős üzem található, amelyben kevés költséggel kialakítható a szőj a-technológia. Vizesfáson például ikresíták az üzemet és berendezkednek szintén szójafeldolgozásra. Megtudtuk azt is többek között, hogy a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság laboratóriumának takarmányvizsgálattal foglalkozó csoportja rendkívül sokat segített Jánosi Gyulának abban, hogy méréseket, vizsgálatokat folytattak kérésére. így ők is részesei az újabb takarmányfeldolgozó technológia kidolgozásának. A szója technológia iránt nemcsak hazánkban, hanem a szomszédos Romániában is megnőtt az érdeklődés, ahol évente több millió tonna szójabab terem. Ary Róza Hátrálnak a sivatagok Űj állattenyésztési kutató- részleget szerveznek Üzbegisztánban, a Karakalpak Autonom Köztársaságban. A fiatal kutatóközpont egyik fő munkaté- máia a Kizil-Kum sivatag állattenyésztésének fejlesztése. Nagy víztárolókat és öntözőcsatornákat ép’tenek, öntöző- talajjavító létesítmények hálózatát hozzák létre. Az öntözött terület ma már 2,6 millió hektár. A Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat felvételre keres vasbetonszerelőt, portást, éjjeliőröket (nyugdíjasokat is) Jelentkezni lehet a vállalat központjában. Békéscsaba, Kétegyházi út 1921/2. 4682
