Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-22 / 301. szám
Megsúgom Magának Az elmúlt szombaton kiderült: a népi megfigyelők nem tévedtek, amikor megállapították, hogy sok kicsiből lesz a sok. Ezt persze úgy kell érteni, hogy a sok kicsi bosszúságból lesz az idegsokk. Az történt ugyanis, hogy a kérdéses nap délelőttjén 'vettem a békéscsabai „Pesti" csemegében egy húskonzervet, miközben a szűk helyiségben tolongva, préselődve magam is konzerv- húsnak éreztem magam. Ez utóbbi kis bosszúság volt. Ugyanilyen kicsi volt az is, hogy közvetlenül ezután a gyógyszer- tárak egyikében nem tudták az 500 forintosomat felváltani, s emiatt rohangálhattam egyik boltból a másikba, pedig a váltásért nem is engem, hanem a pénztárost fizetik. Azután kis bosszúságnak számított az is, hogy az 1800 forintos babakocsi, amin csecsemő fiamat ebédidőben sétálni vittem, úgy csikorgóit, hogy többen meg akartak kenni, mondván, miért kínzóm azt a szerencsétlen gyereket, ahelyett, hogy megkenném a kerekeket. Kicsit bosszantott, hogy nem hitték el: a használati utasítás szigorúan tiltja a kerekek olajozását. Szóval mindez még mindig nem volt így együtt sem egy nagy bosszúság. Ám a sor folytatódott azzal, hogy ebéd helyett a húskonzervnek ültünk neki, s kis bosszúságunkra, amikor felbontottuk, azt láttuk, hogy csak a doboznak az egyik felében van hús, a másik felét zsírral töltötték meg. Sebaj, mondtuk erre a kis csalódásra, iszunk egy jó pörcögös szódát. Azután erről is lemondtunk, mert csak a negyedik patronból szivárgott ki valami kis szénsav. Akár hiszi, akár nem, ez még mindig nem tartozott a nagy bosszúságok közé. Sőt, a bomba mqg akkor sem robbant, amikor, hogy a sok kis bosszúságtól már nagyon fájó fejemet kiszellőztessem, sétálni indultam, s öltözködés közben elszakadt a cipőfűzőm. Nem mondom, hogy ezt már szónélkül tűrtem, de ne ezekről a szavakról beszéljünk, mert a kis bosz- szúságok köre még ezzel sem zárult be. Sétaképpen — gondolva egy nagyot — felkerestem e heti ^ egyik cikkem, egyik hírforrását. ; Beszélgetünk, beszélgetünk, j partnerem egyszeresük a fülem- • hez hajol, s rejtelmesen és sej- ! telmesen azt suttogja: amiről ! eddig szó volt azt meg lehet ir- ! ni, a többit csak így magunk ; közt mondom... I Nohát, ez nagyon csúnya do- • log volt! Mert milyen alapon j tesz különbséget az így viselke- ! dő maga, s azok — az újságol- j vasók népes tábora — között, j akik megítélése szerint nem tar- j toznak a „csak így magunk kö- i zött” körébe. Megsúgom Magának, nem igen ! értem: az ilyenek milyen elv • szerint osztják országépítő kö- | Zösségünket beavatottakra és ki- ■ rekesztettekre? Hát ez volt az : az utolsó kis bosszúság, amely aznap engem az idegsokk határára sodort. Ezért pattantam fel és rohantam el köszönés nélkül, mert féltem, hogy nem bi- ; rom tovább cérnával, s a cipő- ; pertli után ez is elszakad... • (kóváry) : Békés megyei küldött felszólalása az ÁFÉSZ országos tanácskozáson Nemrég tartották Budapes-, ten, a KPVDSZ színháztermében az ÁFESZ-fiatalok Országos1 Tanácskozását. Az országos tanácskozás második napjának első felszólalója megyénk küldötte, Szokai János, a Sarkadi ÁFÉSZ főosztályvezetője volt. A Békés i megyei ifjúsági bizottság névé-! ben köszöntötte a tanácskozást, majd elmondotta, hogy megyénk AFÉSZ-eiben 14 ezer harminc éven aluli fiatal tevékenykedik. Ismertette, hogy az ÁFÉSZ-ek 72 százalékánál működik K1SZ- .-zervezet. Beszélt a szövetkezetekben folyó szakember-utánpótlásról, és arról, hogy a korszerűbb szakmai oktatás megteremtésére a megye fogyasztási szövetkezetei hárommillió fo-; rinttal járultak hozzá a kereske. j delmi tanulóiskola létrehozása- j hoz. Egyre nagyobb összeget! fordítanak a felsőoktatási intézményekben tanuló fiatalok anyagi támogatására is. Szólt arról, hogy nem csupán a főváros és nagyobb városok gondja az óvodai férőhelyek kis száma, hanem a községeké is. Ezért. Sarkadon a részesedési alapból 150 ezer forinttal járulnak hozzá a községi óvoda bővítéséhez. Több ÁFÉSZ-nél az anyagi lehetőségekhez képest segítséget nyújtanak a fiatalok lakásgondjának megoldásához. Ezután arról beszélt Szokai János, hogy az ÁFÉSZ-ek takarék- és lakásszövetkezetek tevékenységén kívül a fiatalokat aktívan bevonják a megye első iskolai szövetkezetének létrehozásában. Az ÁFÉSZ-váLaszt- mány december eleji ülésén jóváhagyta az iskola-szövetkezet megalapításához szükséges pénzügyi fedezetet. G. L. Rendezik az intézmények patronálását Gyulán Hétfőn délután tartotta a Hazafias Népfront gyulai városi bizottságának elnöksége idei utolsó ülését, amelyen a megyei bizottság képviseletében részt vett Engedi G. Sándor né is. Az ülésen Banadics Márton elnök tájékoztatást adott a legutóbbi idők eseményeiről, majd dr. Bereczky Sándor értékelte a tanácstagi beszámolók előkészítő munkálatait és ismertette a tanácstagi választások mozgalmi feladatait. Elmondotta, hogy a körzethatárok lényegében változatlanok maradnak, mindössze ott kerül sor némi kiigazításra, ahol a lakosság arányában változás jelentkezik abba a bérházi, illetve a tömblakásokba való beköltözések következtében. Változatlan marad a tanácstagok száma és a választási elnökség összetétele is. Az összeírást január 2-án kezdik, főként pedagógusok végzik majd. A napirend második pontjaként Szabadfalvy László alel- nök, a várospolitikai munka időszerű kérdéseiről tájékoztat- ] ta az elnökséget. A fő súlyt a 1 társadalmi munka ügye kapta, amellyel kapcsolatosan alapos vita kerekedett, különösen az oktatási intézmények és a szociális létesítmények patronálá- sa ügyében. Erre vonatkozóan a tanács végrehajtó bizottsága is hozott már határozatot, miután megállapította, hogy az rendezésre szorul. Egyes intézményeknek több patronálója is van, másoknak meg egy sem. Erre vonatkozóan tervezet is készült. Ugyancsak alaposan megvitatta az elnökség a társadalmi munka helyzetét is a városban. A szocialista brigádvezetők értekezletén elhangzott a felhívás, hogv vállaljanak munkát a „Városért”-mozgalomban, hoay megvalósulhasson a célkitűzés: 1973. május 1-re teljes legyen a rend a városban. A vitában részt vett dr. Bereczky Sándor, Nádházi András. Kovács Lajos és dr. Horváth Éva. Banadics Márton összefoglalójában hangoztatta, hogy a patronáló mozgalmat mielőbb el kel] indítani a tervezetnek megfelelően. AZ ÉV MINDEN NAPJÁN vasárnap és ünnepnapokon, karácsonykor és újévkor is nyitva tart A CVULAI VÁRFÜRDŐ 8 — 20 óráig HÍVJUK ÉS VÁRJUK gyógyvizei melegmedencével, uszodával, pedikűrSs részleggel, hajszárítóval, női és férii masszázzsal Kellemes karácsonyt és boldog új évet kívánva; pihenési, gyógyulási, szórakozási lehetőségekkel várjuk... KEDVES VENDÉGEINKET A panaszlevél két oldala Az éremnek három oldala van, ez tudatosodik lassan bennünk Komlós János révén. A panaszos levélnek is több oldala van, de legalább kettő, attól függően, hogy a panaszos, vagy a panasszal érzékenyen érintett oldaláról nézzük. A Volán vállalatoknak bőven kijut a panaszokból, ennek a műfajnak minden árnyalata megtalálható az ügyintézők íróasztalában. Ez a tény szinte természetes, mivel a Volán — szolgáltató vállalat lévén — szorosan kapcsolódik az emberek hétköznapjaihoz. A panaszosok által írt levelek „két oldala” azonban sokszor teljesen ellentétes képet mutat. Az igazság megkeresése ilyenkor szinte lehetetlen feladat. Nemrégiben egy gyalogos első ránézésre megdöbbentő panasszal fordult a vállalathoz. Idézet a levélből: „A Tanácsköztársaság útján a zebrától 2—3 méterre át akartam menni a túloldalra, ekkor bekanyarodott egy busz, a vezető hirtelen fékezett, kiszállt a kocsiból és pofonvágott. A szemüvegem lerepült és az általam vásárolt dolgok széjjelszóródtak.” Az esetet betetőzte — mint a levélből kitűnik —, hogy amikor jelentést tett a buszvezető ellen a forgalmi irodán, az illetékesek azt mondták, hogy hasonló esetben még hátsófelen is billentették volna. (Némiképp finomított kifejezés.) A példátlan eset nagy felháborodást váltott ki. A vizsgálat megindult, melynek során az autóbuszvezető vallomása egészen más színezetet adott a dolognak. Szerinte ugyanis a panaszt tevő több társával az úttesttől néhány méterrel arrébb beszélgetett. Mikor meglátta a i buszt, kiugrott az út közepére és teljes lelkinyugalommal elkezdett tejet inni. Mikor a vezető kiszólt, hogy ez rossz vicc, mert el is üthette volna, a társaság nevetésbe tört ki és sértő megjegyzéseket tettek rá. Ezt a momentumot követte a kérdéses pofon, aminek a jogtalanságához a fentiek ellenére nem fér kétség, de az összképet szemlélve egy kis túlzással így is felvetődhet a kérdés: a panaszt tevő mártír, vagy huligán? Egy másik kissé érzelgős stílusú levélből megtudhatjuk, hogy a „kegyetlen személyzet” miatt az autóbusz nem állt kellő ideig a megállóban, így az utas nem tudta csomagját az ott várakozó édesanyjának leadni. Visszaútban pedig álig tudta szétfeszíteni az ajtót, hogy fel tudjon szállni. Az elvetemült személyzet állítása szerint csomag leadásról szó sem volt, mivel a kérdéses megállóban a panaszos aludt. A többi utas tanúvallomása szerint az autóbusz kellő ideig várakozott. Továbbá kiderült az is, hogy az erőszakos behatolást az tette szükségessé, hogy az utas a felszálláshoz nem a megfelelő ajtót kívánta igénybe venni. A panaszos stílusában a fenti esetből mindenesetre megállapítható, hogy ha a személyzet kegyetlen volt, az utas legalábbis agresszív. Számtalan panaszlevél érkezik amiatt, hogy az ellenőrző» során az utasnak nincs menetjegye és emiatt az ellenőr bírság fizetésére szólítja fel. Itt már hármas felelősség is felmerülhet. Ki a hibás, a kalauz, az utas. vagy netalán éppen az ellenőr? Konkrét esetben az utas azzal tagadta meg a bírság fizetését, hogy tőle nem kérték a pénzt és ő más figyelmetlensége miatt nem fog fizetni. Ez az önmagában is furcsa védekezés még a következő képpel egészült ki: A gépkocsivezető nyilatkozata szerint az utas felszálláskor erősen iiluminált állapotban volt olyannyira, hogy nem volt ereje előkotomi a pénzt a zsebéből. A többi utas pedig sürgette az indulást. A vezető úgy gondolta, hogy az utas nem tartozik a súlycsoportjába, így nem szállította le erőszakkal a buszról. Az autóbusz elindult. Az utas pedig nemes egyszerűséggel leült a lépcsőre. Később, mikor az ellenőr felszállt a buszra az utasnak már jártá- nyi ereje sem volt, összeesett. A panaszos egyébként levelében egy igen udvarias kalauzról ír. Ez a tény mindenesetre bizonyítja, hogy a „buszvezető azon állítása, miszerint az utas egy egészen más utazásra, illetőleg autóbuszra emlékezik, igaz. Az autóbusz ugyanis egy- személyzetes kalauz nélküli kocsi volt. • A fenti példák is bizonyítják, hogy a panaszlevél két oldalának éles kontrasztja miatt az ilyen esetekben nagyon nehéz dönteni. Nem szólva a ráfordított. sokszor felesleges munkaórákról. Pedig itt még nem is szóltunk arról a néhány notórius panasz- kodóról, aki alig várja, hogy a nyári melegben egy kicsit ragadjon az ülés, poros legyen a levegő, vagy a Qcalauz ne vegye főnyereménynek, ha a kétforintos menetjegyért egy elegáns gesztussal húsz forintot nyújt át, és máris „minden utas nevében” aláírással folytatólagos panaszáradatot zúdít a Volán nyakába, amely természetesen nem mindig ártatlan. Tanulságul szerényen csak annyit, hogy ha a Volán praktikus megelőző intézkedésekkel igyekezne a panaszokat megszüntetni, a gyalogosok és járókelők pedig megpróbálnak minden esetben felnőtt emberként közlekedni, hétköznapjaink egyik szembetűnő és nem is jelentéktelen problémáján lehetne könnyíteni. , Dr. Adorján Lívia A DÉMÁSZ Békéscsabai Üzemigazgatóság szerelési osztálya értesíti a lakosságot, hogy a^ alábbi helyeken épült létesítményeket 1972. december 22-én feszültség alá helyezi Békéscsabán: a mezöberényi úton épített kisfeszültségű hálózatot. Mezőberényben: a hosszúfoki II. szivattyútelep részére épített 20 kV-os vonalat és transzformátorállomást. A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes ég tilos! 215014
