Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-22 / 301. szám

Jubileumi ünnepség Moszkvában

(Folytatás az 1. oldalról) .

a szabadságért és az emberi I méltóságért, a demokráciáért és a szocializmusért harcolnak, — mondotta Leonyid Brezsnyev.

A világ ma az amerikai imperializmus újabb vietnami bűntetteinek tanújává vált, je- , lentette ki Leonyid Brezsnyev. Nem elég, hogy az Egyesült Államok mesterségesen elhúzza a háború megszüntetéséről szóló egyezmény aláírását és különböző nemtelen manőverekhez is folyamodik, hanem a napokban felújította a Vietnami Demokratikus Köztársaság városainak ; bombázását és kikötőinek elak- násítását.

Az Egyesült Államok kormányára súlyos felelősség hárul ezekért a barbár cselekményekért. azért ,hogy tovább ontja a vietnami nép vérét. A Szovjetunió csak úgy, mint minden , (békeszerető állam, a világ minden népe erélyesen és féL háborodottan ítéli el ezeket az agressziós cselekményeket.

Már mindenki számára vilá- ' gcs. hogy kudarcot szenvedett az Egyesült Államok vietnami j katonai kalandja és semmiféle újabb bűntett sem töri mega • hős vietnami nép akaratát, nem i ingatja meg barátainak azt az| " eltökélt szándékát, hogy megad. [ janak neki minden támogatást l és segítséget igazságos, felszabadító harcában.

Peking mai (külpolitikai irányvonala magában foglalja a szovjet területre támasztott ostoba igényeket, a Szovjetunió társadalmi és állami rendjének, békeszerető külpolitikájának dühödt rágalmazását — mondotta Leonyid Brezsnyev. Magában foglalja azoknak az erőfeszítéseknek nyűt szabotálását, amelyek a fegyverkezési hajsza korlátozására, a leszerelé- sért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott harcra irányulnak. Ez az irányvonal állandó kísérleteiket jelent arra, hogy megbontsák a szocialista j.tábort és a kommunista mozgalmat, viszályt ültessenek ed a nemzeti felszabadításért küzdő harcosok soraiban, szembeállítsák a fejlődő országokat a Szovjetunióval és más szocialista államokkal. Végül pedig ez az irányvonal magában foglalja a szovjetéi lenes alapon való elvtelen tömörülést bárkivet, még a legreakcjósabb erőkkel j is, legyenek azok a legádázabb szovjetellenes elemek az angol konzervatívok köréből, vagy revansista elemek az NSZK- ban, portugál gyarmattartók vagy dél-afrikai fajüldözők.

Lényegében az egyetlen Ismérv, amely napjainkban meghatározza a kínai vezetés álláspontját. bármely nagy nemzetközi Droblémákan. az a törekvés hoív lehetőleg mine'1 nagyobb kárt okozzanak a Szovjet, uniónak, minél Inkább megkárosítsák a szocialista közösség érdekeit.

Ügy vétjük, hogv ez a noliti- ka, természetellenes a szocialista országok közötti kapcsolatokban. nemcsan. a szovjet, hanem a kínai nén érdekei ellen is irányul, szemtien áll a világ- szóöia'i’unus. a felszabadító és antH’Tmariah'sta narc. a béike és a rének biztonsága érő-v-o;vei. — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának főtitkára.

Érthető, hogy mi kategorikusan elutasítjuk az ilyen politikát.

A kínai vezetők azt hangoztatják hogy állítólag va’ami- lyen fenyegetéstől tartanak a Szovjetunió részéről — jelentette ki Leonvid Brezsnyev. Ha ezek a nyilatkozatok nem kép- mutatóak, akkor lehetetlen megérteni, hogy ebben az esetben Kína miért hagyta válasz nélkül az 1939. óta általunk többször előterjesztett javaslatot: vállaljunk világos, szilárd és állandó vft*el°’e?fsí-?-'? ame'y kizárja egyik ország támadását a másik ellen. Nos, a kínai

I!

vezetőknek a misztikus ,,szov- | jet fenyegetéssel” kapcsolatos panaszai nyilvánvalóan nem

állják meg a helyüket.

A Kínával kapcsolatos politikánk jól ismert. Ej a politika világos kifejezést nyert a párt XXIV. kongresszusának határozataiban. Ezt a politikát mi következetesen megvalósítjuk és meg fogjuk valósítani.

A Szovjetuniónak nincsenek Kínával szemben sem területi sem pedig gazdasági követelései — mondotta Leonyid Brezsnyev. Hisszük, hogy országaink népeinek objektív érdekei, a történelem törvényei végső soron felülkerekednek a szubjektív politikai torzulásokon és a szovjet—kínai barátság helyreáll. Kínát virágzó szocialista hatalomnak szeretnénk látni, együtt szeretnénk vele küzdeni a békéért, az imperializmus .ellen. Az azonban, hocv mikor kerül erre sor, magától Kínától függ. s természetesen semmi sem téríthet el bennünket elvi marxista—leninista irányvonalunktól a szovjet nép állami érdekeinek és a Szovjetunió területe sérthetetlenségének vé- delmezésétől, a határozott harctól a Kínai Népköztársaság vezetőségének szaka-tár tevékenysége ellen a szőri al irta világban és a felszabadítási mozgalomban.

Lenin útmutatásainak megfelelően pártunk es népünk tevékenyen támoe’tia a néoék nemzeti felszabadítási harcát, és a gyarmati elnyomás alól felszabadult országok h"’adó politikáját — mondotta Brezsnyev.

Az egész nemzetközi helyzetre Igen kedvező hatást gyakorol’ a Szovjetunió es Indjg — Földünk egyik legnagyobb békeszerető állama — közötti barátság.

Megelégedéssel állapítjuk meg. hogy jó l-jm—olgto'- alakult k ki közöttünk éss’ mv bé_ keszerető ázsiai és afr'k-i állam, i elsősorban közvetlen szeánszé-' dalnk, Afganisztán. Irán és Tö- ' rökország között. Űgv véljük, hogy jó távlatai vannak a jó ” kapcsolatok fejlődésének, ha- £ zánk és a Bengali Néni Köz- £ társaság, valamint hazánk és • Pakisztán között.

Széles körű és sokoldalú £ kapcsolatok alakúnak VI közöt- £ tünk és több arab ország kö- ■ ‘zött. Az események alakulása j megmutatta, hogy a Szovjet- £ unióval való barátság a haladó £ arab államok számára biztosít- ; ja a szükséges támogatást és • segítséget a számukra legnehe- : zebb pillanatokban.

Számos áltóm síkra szállt • azért, hogv a közel-keleti prob- £ lémát az ENSZ Biztonsági Ta- ■ nácsa ismert határozatinak • alaoián old Iák meg. Sainos : azonban csak állást fort-1 ni ke- : vés. Ha ezeket az ál'ásfoglalá- : sokat konkrét nolitikal akciók ; támasztanák elá. akikor Izrael- ■ nek bele ke1 lene egyeznie a : békés rendezésbe el kellene is- £ mernie az arab nének törvé- £ nyes sokait. Ami a S-m"«-*'miót ; illeti, köziem ért az n kó zségü k, j hogy hozzájáruljunk ehhez az : ügyhöz. ■

Az utóbbi időben jelentős ] mértékben fejlődött együMmő- • ködésünk számos Irtio-ameri- J kai országai. Ez kétségtelenül ! anuav tudható he, hóm? er^sö- 5 dött önállóságuk, komoly im- • rerial' '■*a-''l’en°s és demokrati- j knis változások mentek végbe ! ezekben pz orseátokham. Ezek- 1 nek a váHozásodnak egyik meri- : gvőző bizonyítéka hogv jelen- : tősen> meee-'södtek Latin-Ame- í rikában a hősi forraöa’mi Kuba I politikai rozíriói, am-Ívnek ve- ■ zetőiét. kedves barátunkat és • elvtársunka-t. Fidel Ostrót ma ■ ebben a teremben üdvözölhet- * jükL

A C.h’lei Köztársaság elnöké- j vei, Salvador Allendével foly- ■ tatott tárgyalásaink eredmé- • nyelt ám-ái-tá-k-ijHik mint úiahb ; jelentős lépést kapcsolataink *

fejlesztésének útián. Mély ro- konszenvet táplálunk Chile népének és a többi latin-amerikai ország népeinek a szabadságért vívott küzdelme iránt.

A szovjet—nyugatnémet és a lengyel —nyugatnémet szerződés, amely rögzíti a fennálló európai határok sérthetetlenségét, h Nyugat-Berlinre vonatkozó meg- állanodások összessége. valamint az NDK és P7. NSZK közötti kancsolatok alaojairó1 szóló szerződés, amelyet ma írnak alá az NDK fővárosában. az NDK diplomáciai blokádjának végérvényes áttörése — ezek EurÓDa feiiőöa«ánek hatalmas léoései a békéhez és a biztonsághoz vezető úton. Es mindez nem valamiféle egyoldalú győzelem hanem az értelem és a realizmus nagy g”5- 7p.im« a nemzetközi kapcsolatokban.

A Szovietuniő

folvt,•’tia, a szil-ps euró-gj bébe biztosítására iránvuló no'P-- ká'át, ame’vet a Mbonl lito->i e^ász s-t-szgVbgn követtünk. Ez a pn':*u-a mórt t---mrt-? erod-rón-e't. arn-Vek örömmel tölfiv el a szoviet nénej ás mindazokat. akidnek dtoog a béke — mondotta Leomdd Brezsnyev. Kvammník fejleSgtarii mln'l-—* g

ame'v o'van ái'amoVboz fVő- dő kancsolatnfnk gv-r-o-'atá- ba.n honosrriot* vám? hm-wv. dlk me-» mint ió szomszédunk, Finnország. Olaszország a SVnridtnáv-államok és számos más ál'am. Készek vagyunk javbani v's-nnvn—Vgt olv-m eurónai orsz^-tokka1 is, an»- lvekkel érvelőre n°m létesült kaneso’-tury^ — f op-rt ág-otasen csak pv’-or, ba rős’tV-TŐl erre valóban készség nyilvánul meg.

Az eurónai történtemben új fejezet megnyitásér,, Mvatoti az eurónai biztonsági és együttjYI’VröHási

te ki Leonyid Brezsnyev. —

Minden arra vall, hogy az értekezlet nem később, mint 1973 derekán megnyílik.

A szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődésében hatalmas lépást jelentettek azok a tárgyalások, amelyekre idén tavasszal került sor Nixon elnökkel, mondotta Leonyid Brezsnyev.

Különösen fontos, hogy mindkét fél közösen meghatározta a Szovjetunió és az Egyesült .Államok kapcsolatainak alaojait, méghozzá abból a meggyőződésből kiindulva, hogy az atomkorszakban ezeknek a kapcsolatoknak nem lehet más alapja, mint a békés egymás mellett élés. Éppen ez az idén má'usban aláírt szovjet—amerikai dokumentum lényege.

Az SZKP abból indul i és indult ki, hogy a két rendszer — a kapitalista és a szocialista rendszer — osz- tálvharca folytatódik gazdasági, politikai és természetesen ideológiai téren — jelentette ki az SZKP KB főt'tkára. — Ez misként nem is lehet, minthogy a szocializmus világnézete és osz- tálvcéliai ellentétesek és kibé- kíthetetlenek a kapitalizmuséval. Arra törekszünk azonban, hogv ez a történelmileg kikerülhetetlen harc olyan mederbe te- relödiék. amely nem fenyeget háborúkkal, veszélyes kontaktusokkal. ellenőrizhetetlen fegyverkezési hajszával."Ez hatalmas nyereságe lesz a világbéke ügyének, valamennyi nép. valamennyi állam érdekeinek.

Ezután a Szovietimió gazdasági helyzetéről beszélt az SZKP főtitkára.

A Szovjetunió gazdaságának 190fl !g terjedő fejlesztésére irányuló terv megvalósításaként olyan magas színvonalra kell emelnünk a szoviet nép jólétét, ! hogy az mtode-kto-k — még a legmegrögzöttebb kételkedőknek is — kézzelfoghafágn bizonyítsa 1 renőozerünk lehetőségen és fölényét a társa',q'mi é'rt m'^den ágazatában, — mondotta LeoAz MSZMP Központi Bizottságának novemberi állásfoglalása, a gazdasági építőmunka feladatairól szólva, rámutat: „A gazdasági irányító szervek külön vizsgálják meg és kísérjék figyelemmel az ország ipari termalésének jelentős részét előállító legnagyobb 40—50 állami vállalat tevékenységét, és amelyiknél ez szükséges, külön intézkedésekké! biztosítsák a megfelelő munkához szükséges feltételeket”

*

Két nyilvánValó kérdés kötődik ehhez a rendkívül jelentős döntéshez. Az egyik ez: fellelhe- tők-e olyan sajátos vonások ezeknek a nagyvállalatoknak a munkájában, gazdálkodásában, amelyek sajátos intézkedéseket, az általánostól eltérő módszereket feltételeznek? Kézenfekvő a másik kérdés is: vajon a külön intézkedések azt jelentik-e, hogy a nagyvállalatok számára a többitől eltérő szabályozórendszer, gazdaságirányítás lép életbe, azaz a tervezési-irányítási mechanizmus az üzemek méretedtől függő eszközrendszerekkel dolgozik majd?

A válaszhoz, a pontos értelmezéshez, bármily különösnek tűnhet, mindenekelőtt határainkon túlra keli tekintenünk. Szinte mentegetőzve tesszük ezt, hiszen manapság már-már divatszerű vizsgálódási szabály minden gondolatsort a „világjelenség” címszóval kezdeni. Mégis, tagadhatatlan, hogy bizonyos világjelenség sajáto6 tükröződéséről van szó. A 40—50 ipari nagyvállalat megkülönböztetett gazdálkodási módszerét, fejlesztési irányzatait ugyanis akkor értelmezhetjük megfelelően, ha utalunk iparunk koncentrációs folyamataira, atya a mozgástérre t°hát. amelyben ez a néhány- tucat vállalat működik.

A tényék-adatok arra utaknak, hogy világszerte két jellegzetes irányzat bontakozik ki: egyrészt — amint ez köztudomású —, mind határozottabb a nagyvállalati koncentráció, másrészt azonban, ami viszont már kevésbé ismeretes, az iparilag legfejlettebb országokban is teret hódítanak, gyarapodnak a kis- és középüzemek E„ utóbbiak elsősorban a nagyvállalatokhoz fűződő kapcsolataikból, alvállalkozói, bedolgozó: tevékenységükből élnek, és egész sor olyan tartozékot .alkatrészt ál’ítanak elő, amelynek tömeges termelése a mammutcég számára aligha lenne kifizetődő. (Egyetlen szemléltető tény. a General Motors nevű amerikai óriásvállalat, a legutóbbi adatok szerint 18 ezer kis céggel kooperál.)

Folytassuk a nemzetközi gondolatsort, ismét esek a tények tanúbizonyságát idézve, a már említett centralizációs, illetve koncentrációs fo’yamatot bemutatva. Nos. a mi iparunk üzemméret szerkezete kétségkívül a nemzetközi statisztikák élén helyezkedik el: a 60-as évek közepén végrehajtott üzemösszevonyid Brezsnyev. Á szóbanforgő

időszakban ä Szovjetunióban kétségtelenül újabb nagy lépések történnek a tudomány és a kultúra területén, a személyiség mindenoldalú fejlődésének és a nénegészségügy fejlesztése területén.

Beszédét így fejezte be:

— Most, fél évszázaddal a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulása után, teljes joggal beszélhetünk a szovjet ember szovjet nemzeti büszkeségéről.

A szovjet ember szovjet nemzeti büszkesége rendkívül nagy, tág, és tartalmilag gazdag érzés. Mélyebb és tágabb az országunkhoz tartozó valamennyi nép természetes nemzeti érzéseinél. Ez az érzés magába olvasztotta mindazt, ami millió és millió szovjet ember munkája, helytállása és alkotó géniusza révén jött létre.

A Szovjetunió a kommunizmus felé tart. Tudjuk, hogy ez az út nem lesz könnyű, mondotta Leonvid Brezsnyev. Országunk valamennyi népének külön és együttes erőfeszítésére és energiájára lesz szükség. Tudjuk, hogy nagy és lelkes munkát kell végeznünk, szervezettségre, magas politikai öntudatra van szükségünk. De azt is tudjuk, hogy a szoviet emberekben megvannak ezek a tulaidonságok, ki tudlák nyilvánítani ezeket, el tudják érni a maguk elé tűzött nagyszerű rétokat. A biztosíték er'-e az a közös és szflárd eltökéltség, hogv befejezzük art az ügvet, ame'”et Lenin vezetésével kezdtünk el, a legendás októberi nanokhan. Biztosíték orré a szov'et nép egvsA"es akarata. amely a mi lenini kommunista Pártunk politikájában jut kifejezésre.

Az SZKP főt’t^ára viharos tans és él’en-rt kcWonette f“'ez- te be beszédét. Az ülésen elnöklő Nyjko'aj Podgnmi! ezután megnv;i - hozzászólások sorozatát. (MTI)

nások eredményéként iparunk erőte'iesen centralizált. Jól érzékelteti ezt az az adatsor, amzly az 1039 főnél többet fog’alkoz- tató feldolgozóipari üzemek arányát veti egybe a nemzetközi tényekkel. Eszerint ilyen ipartelepeken dolgozik ná’unk a feldolgozóipari létszám 48 3 százaléka, míg Belgiumban ez az arány 24,8. Franciaországban 17,3, Hol’andiában 28,1, Japánban 15,5, az NSZK-ban 28,2, Olaszországban 13 7. az USA-ban

30,5 százalék. Ezek a számok önmagukban is bizonyítják, hogy nálunk a nagyvállalatok részesedése az ipari termelésből ld- ma parié a?ánvú, következésképp, gazdálkodásuk, eredményeik, vagy hibáik az egész iparfejlődést egyértelműen meghatározzák. Phis kérdés persze — és nem illeszkedik témánk gondolatsorába —, hogy mennyi az előny és mennyi a hátrány ebben az erőteljes centralizáltságban: kó‘ségtelen. hogy erre nem is lehetne általánosságban felein,!. hiszen ágazati salát.osságok tói függ. hol kerül túlsúlyba ez vagy amaz. Annyi azonban bizonyos, hogy ezek a vállalatok — a nyereségérdekeltség hatékonyságát, a termékszerkezet rugalmas mozgékonysági lehetőségeinek tekintve — természetesen más he'yzetben vannak, mint a kisebbek.

Ez a „más helyzet” — ami a bevezetőben idézett külön elbírálást indokolja —, elsősorban éppen a nemzetközileg is bemutatott kooperációs, alvállalkozói kapcsolatrendszer b zonvos gyengeségeiben figyelhető meg Említsünk egyet’en pe|dát A Láng Gépgyár, amely ebbe a 40—50 cégnevet tartalmazó jegyzékbe mindenképpen beletartozik,

A legnagyobbak és gazdasági környezetük