Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-22 / 301. szám

fit ég proletárjai, egyesüljetek l NÉPÚJSÁG a megyei pártbizottság is a Me&y'eT tanács lapja 1912. DECEMBER 22., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXVn. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM MR A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK NYILATKOZATA (3. oldal) A PANASZLEVÉL KÉT OLDALA (1. oldal) MEGSÜGOM MAGANAK (4. oldal) Jubileumi ünnepség Moszk?ában Illést tartott a Minisztertanács Csütörtökön délelőtt pontosan tíz órakor Nyi- kolaj Podgornij szovjet államfő nyitotta meg Moszkvában a Kreml Kongresszusi Palotájában az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának és az Oroszországi Föderá­ció Legfelsőbb Tanácsának a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 50. évfordulója alkalmából összehívott kétnapos ün­nepi ülését. Ott voltak a díszünnepség elnökségében a szo­cialista országokból érkezett párt és állami dele­gációk vezetői, köztük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke. A Szovjetunió Himnuszának elhangzása után Nyikolaj Podgornij átadta a szót Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitká­rának. Brezsnyev mintegy három és fél órás ün­nepi beszámolót tartott. Leonyid Brezsnyev beszéde A k@rmány Tájékoztatási Hivatala közli: A munkaügyi miniszter, a Szakszervezetek Országos Taná­csa, az egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter közös előterjesztése alapján a kor­mány rendeletet hozott a nyug­díjak és egyéb ellátások rend­kívüli oótlékkal történő kiegé­szítéséről. valamint a családi pótlék és a gyermekgondozási \ segély emeléséről. A rendelet szerint 1973. ja­nuár 1-ével a tej és a teifcer- mékefk fogyasztói áremelkedésé­nek részbeni ellensúlyozására egységesen havi 50 forinttal fel kell emelni a nyugdíjak, a kü­lönböző járadékok, az egvéb, nyugdíjjel'egű rendszeres ellá­tások, valamint a nyugdíjaso­kat megillető házastársi DÓfék, a gyermekenkénti családi pót­lék és gyermekgondozási segély összegét. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi minisz­ter előterjesztését a szénbányá­szatban és a viliamosenergia- iparban történő bérszabályozás­ról. A szénbányászatban és a villamosenergiaiparban a bér- fejlesztést központilag kell sza­bályozni. A kohó. és gépipari minisz­ter előterjesztése alapján a kormány módosította a közúti járműgyártás központi fejlesz­tési programjáról hozott kor­mányhatározatok egyes előírá­sait. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi minisz­ter előterjesztését a Mónika Vö­rös Zászló Érdemrendje válla­latok, intézmények és más szer­vek, valamint szocialista bri­gádok, munkacsoportok részére történő adományozásának fel­tételeiről és részletes szabályai­ról. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete értelmében 1973. január 1-től szocialista brigádok és munkacsonortok részére is adományozható a Munka Vörös Zászló Érdem­rendje kitüntetés. A kormány határozata tartalmazza azokat a feltételeket, amelyeket a vál­lalatoknak, intézményeknek és más szerveknek teljesíteniük kell e magas kitüntetés el­nyeréséért. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala elnöké­nek előterjesztését a tanácsok­ról szóló törvény végrehajtásá­ról. A Minisztertanács megállapí­totta, hogy a törvény rendelke­zéseinek következetes végrehaj­tása, elveinek a gyakorlatba történő átvitele az együttműkö­dő szervektől további, a népgaz­dasági és a helyi érdekeket ösz- szehangoló hatékony tevékeny­séget kíván. Ennek érdekében megfelelő intézkedéseket hozott A kormány megtárgyalta és elfogadta a Minisztertanács ta­nácsi hivatala elnökének az al- lamigazgaitási eljárással kapcso­latos költség- és illetékviselés szabályozására tett előterjesz­tését. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének előterjesz­tése alapján a kormány meg­tárgyalta és elfogadta a taná­csi gazdálkodás körének meg­határozására. valamint a taná­csok és nem tanácsi szervek kapcsolataira vonatkozó irány­elveket. A Minisztertanács ha­tározata tartalmazza a lakosság jobb ellátása, a helyi adottsá­gok és lehetőségek jobb kihasz­nálása .az irányítás és felügye­let, valamint a működés haté­konyságának fejlesztésére szol­gáló e1 veket. A Minisztertanács a kormány titkársága vezetőjének előter­jesztése alapján megvitatta és elfogadta a saját, továbbá a kormány gazdasági bizottsága, nemzetközi gazdasági kapcso­latok bizottsága, honvédelmi bizottsága és tudománypoliti­kai bizottsága, a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság, vala­mint az Országos Ifjűságoo’iti- kai és Oktatási Tanács 1973. el­ső félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Aláírták az NDK—NSZK alapszerződési — Á Szovjetunió megalaku­lása közvetlen folytatása volt a Nagy Októbernek, amely új kor­szakot nyitott meg az emberiség fejlődésében. A Szovjetunió lét­rejöttében gyakorlatilag testet öltött a nagy Lenin eszméje; a szabad nemzetek önkéntes szö­vetsége — mondotta többek között Leonyid Brezsnyev. Az összes szovjet népek alap­vető érdekei, a szocializmusért vívott harc logikája szükséges­sé tette országunkban az egy­séges soknemzetiségű szocialista állam megalakítását — folytat­ta Brezsnyev. — Ahhoz azon­ban, hogy egy ilyen állam létre­jöjjön szükség volt a párt szer­vező szerepére, helyes politiká­jára, céltudatos tevékenységé­re. A Kommunista Pártnak meg volt az ehhez a politikához szükséges elméleti alapja: a nemzeti kérdésre vonatkozó marxista—leninista tanítás. Ez a tanítás a szocialista forrada­lom elméletének fontos alkotó eleme. Sajátos viszonyai következté­ben Oroszországban különösen éles volt a nemzetiségi kérdés ■— mondotta Leonyid Brezs­nyev. — A cári Oroszország kizsákmányoló osztályai szán­dékosan szították a nemzetiségi viszálykodást és ellenségeske­dést, követve az elnyomók ál­tal minden korszakban alkal­mazott „oszd meg és uralkodj” elvet. Jóllehet a cári Oroszor­szág abban az időben az egyik legnagyobb hatalom volt, még­is az imperialisták fosztogatták. Ilyenformán a szovjetek or­szága előtt felmerült egyfelől az országban élő nemzetek és nemzetiségek közötti, a bizalmon, barátságon, testvéri együttmű­ködésen alapuló elvileg új kapcsolatok kialakításának kér­dése, másfelől nemzetközi vo­natkozásban a fiatal szovj.et állam megvédésének és nemze­ti függetlensége biztosításának kérdése. Pártunkra az a feladat várt, hogy elvégezze azt amit nem voltaik képesek és ma sem ké­pesek megtenni a legfejlettebb, demokratizmusukkal dicsekvő kapitalista államok. Hiszen tény az, hogy a nemzeti kér­dés napjainkban is rendkívül éles az Egyesült Államokban, Kanadában. Belgiumban nem is szólva Nagy-Britanniáról, ahol az angol imperializmus évek óta kegyetlen háborút visel Észak-írország népe ellen, mely harcra kelt jogaiért — mutatott rá Leonyid Brezs­nyev. Fél évszázados tapasztalatunk | fényesen igazolja azokat a 1©-I nini eszméket, amelyek a hataLi más központosított népgazdaság előnyeiről szólnak a szétapró­zott gazdasággal szemben. VaJ lamennyi köztársaság gazdasági1 lehetőségeinek és természeti kincseinek egybeolvasztása meg_ gyorsítja mindegyikük fejlődé­sét, a legkisebbét és a legna­gyobbé! egyaránt — hangsú­lyozta Leonyid Brezsnyev. Az eltelt fél évszázad alatt végbement mélyreható és sok­oldalú társadalmd-poiUtikai vál­tozások ailapján társadalmunk minőségileg új szintre emelke­dett. Nálunk megszilárdult és reális valósággá vált az embe- [ rek új történelmi közössége a i szovjet nép. t Ez a közösség az ország életé- | ben végbement mélyreható ob-i jektív változásokra épül, mind anyagi, mind szellemi tekintet­ben, arra, hogy országunkban szocialista nemzetek keletkeztek, és fejlődnek, amelyek között új típusú kapcsolatok alakultak ki. Minél intenzívebb az egyes nemzeti köztársaságok gazdasá­gi és társadalmi fejlődése, an­nál szembetűnőbben nyilvánul meg egész életünk internaciona. lizálódásának folyamata. A Szovjetunió fennállásának fél évszázada alatt hazánkban kialakult és felvirágzott a szel­lemében és elvi tartalmában egységes szovjet szocialista kul­túra. Ez a kultúra magában fog­lalja hazánk minden egyes népe kultúrájának és életének legér­tékesebb vonásait és hagyomá­nyait — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Ugyanakkor a szov­jet nemzeti kultúrák mindegyike nemcsak saját forrásokból táp­lálkozik, hanem a többi testvér­nép szellemi gazdaságából is me­rít, és a maga részéről kedvező­en hat rájuk, gyarapítja őket. A szovjet nép egysége a szo­cialista haza védelmében meg­valósult hőstettekben fejeződött ki a legmeggyőzőbben. Országunk nemzeteinek és nemzetiségeinek szövetsége és barátsága olyan nehéz megpróbáltatásokat állt ki, mint a Nagy Honvédő Háború. Fegyveres erőink ma is a szo­cialista haza megbízható védő­pajzsát, a kommunizmust építő nép békés munkájának biztosi- í tékát jelenti. A szovjet nép nagyra becsüli és szereti hadse- j regét, megérti, hogy amíg a föld­kerekségen agresszív erők lé­teznek, jól felszerelt hadsereg nélkül nem boldogulunk. — Lenin pártja, annak kol­lektív bölcsessége és töretlen j akarata, szervező és irányító sze- j repe — ez az eró, amely élőké- { szítette a szovjet szocialista köz- j társaságok hatalmas szövetségé-1 nek létrehozását, irányította félévszázados fejlődését és vezeti magabiztosan tovább előre. — A párt országunk vala­mennyi nemzetének és nemze­tiségének élenjáró képviselőit egyesíti — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. — A párt a Szovjet­unió dolgozói bajtársiasságának és barátságának, az egész szov­jet nép megbonthatatlan egysé­gének legfényesebb megtestesü­lése. — Mi, teljes egészében megol­dottuk a nemzeti kérdést mind­azokban a vonatkozásokban, amelyekben az a forra­dalom előtti múltból ránk­maradt, — folytatta Brezs­nyev. — A nemzetiségi vi­szonyok azonban az érett szocia­lista társadalomban is olyan re­alitást jelentenek, amely szaka­datlanul fejlődik, újabb problé­mákat és feladatokat vet fel. A párt állandóan szem előtt tartja ezeket a kérdéseket és idejeko­rán megoldja őket az egész or­szág és minden egyes köztársa­ság érdekében, a kommunista építés érdekében — hangoztatta Brezsnyev. — Az elmúlt 50 évben a vi­lág megváltozott. És vitathatat­lan, hogy mindezekben a törté­nelmi változásokban nem kis szerepet töltött be a Szovjetunió, — már önmagában létezésének tényével, szocialista társadal­munk példájának erejével, ál­lamunk aktív nemzetközi poli­tikájával — jelentette ki az SZKP KB főtitkára. — Ma a testvéri szocialista országok, a (kommunista pár­tok, a forradalmi-demokratikus haladó szervezetek, a szakszer­vezetek minden kontinensen a dolgozók legszélesebb rétegei ve'ünk együtt emlékeznek meg a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulójáról. Forrón köszönjük elvtársaink- nak és szövetségeseinknek a testvéri szocialista államokban, a más országokban élő velünk azonos gondolkodásúaknak és barátainknak nemes együttérzé­süket és szolidaritásukat. E nevezetes napokban mi is­mét biztosítjuk harcostársainkat, osztálytestvéreinket, barátain­kat világszerte: a Szovjetunió mindedkor hű szabadságáért, a szocializmus­ért, a világ tartós békéjéért harcolók internacionalista egy­ségének nagy ügyéhez. A nemze*közi szint éren foly­tatott politikánk hivatását és szerepét abban látjuk, hogy mindig azoknak az o’dalán ál­lunk, akik az imperializmus ellen, a kizsákmányolás és az elnyomás minden forrná;a ellen (Folytatás a 2. oldalon) Csütörtökön délelőtt Berlin­ben az NDK Minisztertanácsá­nak épületében Michael Kohl, az NDK államtitkára és Egon Bahr nyugatnémet miniszter ünnepélyes külsőségek között aláírta a két német állam kap­csolatait szabályozó alapszerző­dést. A nagyjelentőségű dokumen­tum aláírása után Kohl és Bahr aláírta és kicserélte a szerző­dés 9. cikkelyéhez kapcsolt le­velet. Kohl államtitkár átadta Bahr-nak a határátkelő-forga­lom megjavítására és néhány más kérdésre vonatkozó iratot. Ezenkívül Kohl és Bahr kö­zött levélváltás zajlott le. E do­kumentumokban a két fél tájé­koztatja egymást arról, hogy a szerződéshez csatolt pótjegyző­könyv értelmében határbizott­ságot alakítanak. A bizottság rövidesen megkezdi munkáját. (ADN)

Next

/
Thumbnails
Contents