Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-21 / 300. szám

Gyorsjelentés a továbbtanulási lehetőségekről Szőke Sándor, az MTI munka­társa írja: A téli szünetben országszerte hozzáfognak az idei iskoláztatá­si munka előkészítéséhez. Az ál­talános iskola nappali tagozata­inak nyolcadik osztályait ebben az esztendőben várhatóan 130— 132 ezer diák fejezi be. A közép­iskolák nappali tagozatain csak­nem 55 ezren érettségiznek, kö­zöttük 29 ezren a gimnáziumok­ban, 26 ezren pedig a szakkö­zépiskolákban. Országosan tehát mintegy 185—187 ezer diák to­vábbtanulásáról, munkábaáliá- sáról kell gondoskodni A demográfiai helyzetnek megfelelően mintegy hét-nyolc­ezerrel kevesebben fejezik be a nyolcadik osztályt, mint egy esztendővel korábban. Az isko­láztatási propaganda szerencsére évről évre korszerűbb, és hatá­sára várhatóan tovább emelke­dik az általános iskolát befeje­zők középiskolai továbbtanulá­sának igénye. Lehetőség lesz ar­ra, hogy a nyolcadikat befejező diákok 42—43 százaléka közép­iskolában tanulhasson tovább, ami azt jelenti, hogy 55 000 első osztályos gimnazista és szakkö­zépiskolás számára nyílik meg a felvétel esélye. A korábbi elkép­zeléseknek megfelelően a közép­iskolákon belül tovább gyarap­szik a szakközépiskolás osztályok arányit, és az első évfolyamon minden 100 osztály közül 52—53 szakközépiskolai, 47—48 pedig gimnáziumi lesz, A szakközépiskolai oktatási fbrma a jövőben megfelel annak a kettős céljának, hogy egyrészt szakmunkás-képesítést adjon, másrészt szakirányú továbbtanu­lásra készítsen feL Szeptember­ben 28 900 diák kezdheti meg kö­zépiskolai tanulmányait a szak­középiskolákban, 26 100-an pedig » gimnáziumokban. Az idén végző mintegy 130— 132 ezer nyolcadikos pályavá­lasztásának körültekintő előké­szítésére az általános iskolákban januárban országszerte rendkí­vüli szülői értekezleteket tarta­nak. A továbbtanulni szándékozó fiatalok ezután kitöltik jelentke­zési lapjukat Ezen két iskolát tüntethetnek fel, függetlenül azok típusától. Akik gimnáziumi szakosított tantervű osztályba kérik felvételüket, a választott szaktárgyak megjelölésén kívül azt is írják be, hogy kedvezőtlen döntés esetén kérik-e felvételü­ket általános tantervű osztályba. Fontos, hogy a szakmai képzést nyújtó iskolákba jelentkezők a tanintézet címén kívül a válasz­tott szakmát, illetve szakot is tüntessék feL A gimnáziumok elsősorban a körzetükhöz tartozó fiatalokat veszik föl, a szakosított tanter­vű osztályokba azonban körzet­határra való tekintet nélkül le­het jelentkezne A tanulók felvételéről az igaz­gatók döntenek. Elsősorban az általános iskolák véleményét, to­vábbá a felvételi beszélgetések, illetve felvételi vizsgák, vala­mint a szakmai alkalmassági vizsgálatok tapasztalatait veszik figyelembe. A tanulmányi ered­mény és a magatartás mérlege­lésén kívül figyelemmel kisérik azokat a körülményeket is, ame­lyek a jobb tanulmányi átlag el­érését esetleg gátolták. Ez első­sorban a fizikai dolgozók, a sok- gyermekes szülők, az egyedül­álló anyák továbbtanulásra ér­demes, tehetséges gyermekeire vonatkozik. A januári szülői értekezlete­ket követően — február 20-ig — továbbítják az általános isko­lákból a jelentkezési lapokat a középiskolákba, a szakmunkás- képzőkbe, valamint a gép- és gyorsíró iskolákba. A felvételi beszélgetéseket április 15-ig bo­nyolítják le. A szakközépisko­lákba pályázó fiatalok felvételé­nek elbírálását egészségi, szak­mai alkalmassági vizsga előzi meg. A gimnáziumok szakosított tantervű osztályaiba, illetőleg szakközépiskolába első helyen jelentkezett, de oda fel nem vett diákok lapját április 25-ig kül­dik el a második helyen megje­lölt iskolához. A gimnáziumok­ba, valamint a gyors- és gépíró iskolákba fel nem vett tanulók jelentkezési lapját május 8-ig (a fővárosban május 15-ig) jut­tatják el a második helyen meg­jelölt tanintézetbe. Ha a kérelmezőt a második he­lyen is elutasítják, a jelentkezési lapot május 15-ig továbbítják az illetékes megyei, megyei városi tanács művelődés- ügyi, Budapesten május 31-ig a kerületi tanács művelődésügyi osztályához. Az említettek júni­us 15-ig válaszolnak a felvételi kérelemre. A középiskolák nappali tago­zatain érettségiző 55 000 fiatal közül a következő esztendőben a felsőoktatási intézmények nap­pali tagozatain mintegy 15 ezren kezdhetik meg tanulmányaikat. Az ideihez képest tehát az 1973 —74. tanév felvételi létszámát nem növelik, Kiváló tufajdonságúak, jő reményekkel biztatnak az új szarvasi rizsfajták és fajtajelöltek Hazánkban a rizs vetésterüle­te az össz-terület egy százalékát sem éri éL A táplálikozáskultú- ra fejlődésével azonban nálunk is egyre nő az igény a jó minő­ségű rizs iránt. A népgazdaság számára nem mindegy, hogy megtermeljük-e idehaza e nép­élelmi cikket, vagy drága valu­táért importáljuk. Jelenleg imr portból biztosítják a rizsellá­tás egy részét, pedig főként a Tisza és a Körösök térségében sok olyan terület van, ahol egyéb növény kevésbé, ám a rizs jól meghálálja a ráfordított munkát. A fenti tényezők arra ösztönözték az illetéikes szer­veket, hogy a középtávú, illetve a távlati tervekbe beépítsék a rizsprogramot is. A komplex rizskutatás programjának ki­dolgozásával és végrehajtásával a Szarvasi Öntözési Kutató Inté_ zetet bízta meg a kormány. Fel.l kerestük az intézet illetékes tudományos kutatóit, dr. Kissi Ibolyát, és dr. Laitos Jánost, akiktől a következőket hallot­tuk: — Már az ötvenes években rendkívül ingadozott a rizs ter­méshozama hazánkban. Az idő­járás viszontagságai alaposan megviselték a régi rizsfajtákat, nem volt betegségnek ellenálló képességűik. A helyzet továibb romlott, amikor a terméshozam fokozására nitrogén műtrágyát használtak az üzemek. Az első feladat az volt, hogy a hazai vi_ szörnyökhöz jól alkalmazkodó, géppel aratható fajtákat állít­sunk elő. Az új komplex rtzs- kutatási programot 1970-ten dolgoztuk ki, s 1977-ig szabtuk: meg a legfőbb tennivalókat. Azért kapta az intézet ezt a] 80 éves a Csepel Vas- és Fémművek A mai Csepel Vas- és Fém­művek őse 1892. decemberé­ben alakult. Az eltelt 80 esz­tendő alatt hazánk egyik leg­hatalmasabb ipari okjektumá- vá nőtt. A Csepel Vas- és Fémművek számára a legna­gyobb fejlődést a felszabadu­lást követő negyedszázad hoz­ta meg, s ma már 34 ezer dol­gozója van. Közülük 19 ezer törzsgárdatag, 24 565 pedig szocialista brigád, vagy ezen megtisztelő címért küzdő bri­gád tagja. 1945 és 1971 között 6 mil­lió tonna nyersacélt, 3 millió tonna melegen hengerelt csö­vet, 40 ezer forgácsológépet, 5 és félmillió kerékpárt, 600 ezer motorkerékpárt és 700 ezer textilipari gépet gyártot­tak. Az elmúlt években 84 or­szág kétezer cégével álltak üz­leti kapcsolatban és a III. öt­éves terv időszakában az összes termelési értékük 20,5 százalékát exportálják. Kerékpárgyár a lém in ü vekbe is. A MTI szerszámgyár nagypontosságú üzeme. fotóik: Bara István és Király Krisztina felvételei — KS) megbízatást, mert Szarvason már az 1950-es évek második felétől tervszerűen foglalkoz­tunk rizsnemesítéssel. — Az eddig országos fajtael­ismerésben részesült szarvasi rizsek: a Kákái 203-as, a Kákái 165 ös és a Szarvasi Korai — sok jó tulajdonsággal rendelkez­nek. A betegséggel szemben el- lenállcak, bőtsrmők. az ország bármely táján legalább 20 szá­zalékkal biztonsággal növelik a terméshozamot. Jelenleg ha­zánkban mintegy 25 ezer nol- don terem szarvasi rizs. az ossz-területnek csaknem a felén, A kutatók kinn a gazdaságok­ban szívesen adnak szaktaná­csokat, ' hiszen közös az érdek: megfigyelni, hogyan alkalmaz- kodnak a helyi adottságokhoz az új fajták, mire kell töreked­ni a közeljövőben. — A fejlődéig újabb követel­ményeket állít a rizs kutatás elé szárszilárdság, a jó hántolható- ság, a kombájnnal való jól arat- hatóság, küllemre a szem kan- csosáya, üveges áttetszősége ke­rül előtérte. — Fajtanemesítésben jelen­tősét léptünk előre. A legújabb fajtajelöltek már több jó tulaj­donsággal rendelkeznek. A G—70. fajtajelcltünk például kísérleti telepien egy hektáron 66 mázsát termett, nagyüzemi ve­tőma gelőállító területen pedig 55 mázsát, Korai, a betegségnek ellenáll, kombá inaratásra kivá­ló, jól hántolható. A másik faj­tajelöltünk a Szarvasi Üveges, amelynek karcsú, üvegesen át­tetsző szeme kereskedelmi szem_ pontból vilá gviszonvlalban érté_ kés cikk lesz. Főzés közben a szemek nem tapadnak egymás­hoz. A betegséggel szemben ez, is ellenáll, az ország minden tá„ ján termeszthető. Piackutatási jeHezgel a karcagi rizshántclő feldolgozott egv hizonvos meny- nyiségfi Szarvasi Üveges rizst — eev kilós csórna sokban — s kivátó tulajdonságai miatt ma­gasabb minőségi kategóriába so­rolták. A tapasztalat igen ked­vező. — Termespetosen a nemesíté­sen kívül az intézet gondosko­dik elit vetőmagvak etőállításá- ról, erre 20 mezőgazdasági üzemmel szerződött. A rizs tér- mesttés technológiájának mesisu mertetésére bemutatókat szer­vez az intézet, de mi magunk is eljárunk gazdaságokba, s ahol lehet, segítünk. Az agrotechnika ugyanis legalább annyira fontos, mint a faitakérdés. Igyekeztünk megkeresni a megfelelő előve- teményt, a vetési, trágyázás! idő és mód megválasztásét A növé­nyi és állati kártevők elleni vé­dekezésben a Budapesti Vegyi­művekkel közösen sikerült igen hatásos és a külföldinél jóval olcsóbb szerek alkalmazását biztosítani. A kakaslábfű-félék és egyéb mocsári gyomnövények irtására jól bevált a Synpran N és a Synpran 111. A Synpran 111 herbicidkombináció például már a fiatal rizsállományból el­pusztítja a veszedelmes gyom­növényeket. A rovarkártevők — aknázó rizslégy és rizsszúnyog — irtására eddig Wofatox-ot és Hungária L. porozószereket használtunk. Ezek alkalmazása nehézkes, sokkal kedvezőbb a Geigy-cég és a Budapesti Ve­gyiművek készítményeiből a Basudin 5 és a Basudin 10 gra­nulált inszekticid. Befejezésül elmondották a tu­dományos kutatók azt is, hogy újabb fajták nemesítésével fog­lalkoznak. s a kormány rizsi- programját sokoldalúan kíván­ják elősegíteni Szarvason. Eb­ben igen jó az együttműködés a 22 ezer holdas Szarvasi Állami Gazdasággal ,ahol évente több ezer holdon terem rizs, s gya­korlatban jól látni a nemesítők munkájának eredményeit és esetleges hiányosságait. Ary Róza i

Next

/
Thumbnails
Contents