Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-17 / 297. szám
Á kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Az 1973. évi népgazdasági tervről 'A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagy- ta az 1973. évi népgazdasági tervet, amelyet a TV. ötéves tervben meghatározott gazdaságpolitikai célok és az 1972. évi gazdasági fejlődés tapasztalatainak figyelembevételével dolgoztak ki. A Minisztertanács megállapította, hogy 1972- ben a népgazdaság a tervben kijelölt irányban fejlődött. A gazdálkodásban az 1971. évi szinthez mérten kedvező változások következtek be. .A nemzeti jövedelem a tervezett ütemben, 5—6 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása azonos volt a tavalyival, a termelés és az elosztás feszültsége feloldódott. Ez döntően annak köszönhető, hogy a felhalmozás, a beruházások és a készletek növekedése nem éri el az 1971-es szintet. A fogyasztás a tervezettnek csaknem megfelelő ütemben, 4—4,5 százalékkal növekszik. A felhalmozás és a fogyasztás aránya az utóbbi javára változott. Összességében kiegyensúlyozott a külkereskedelmi forgalom. A termelő ágazatok 1972. évi fejlődése megfelel a TV. ötéves terv időarányos és az éves terv előirányzatainak, néhány tekintetben a várinál magasabb. Az ipari termelés 6—6,5 százalékkal, s a tervezettnél némileg gyorsabban emelkedik. A IV. ötéves terv céljaival összhangban, az átlagosnál gyorsabban fejlődik a vegyipar, a villamosenergiaipar és a gépipar. Előrehaladt az ipar szerkezetének átalakítása, valamint a jövő fejlődését szolgáló nagyjelentőségű központi fejlesztési programok végrehajtása. Az építési-szerelési munka mintegy 3 százalékkal, az építőipari vállalatok és szövetkezetek teljesítménye pedig 7 százalékkal emelkedik. Csökkentek az építési kereslet és kínálat feszültségei, javult az építőipar hatékonysága és munkaszervezése, nőtt a építőipari munka termelékenysége. Eredményes esztendőt zár a mezőgazdaság. Termelése a tavalyi magas szintet 4—5 százalékkal haladja túl. A gabonafélékből először sikerült 10 millió tonnát meghaladó termést betakarítani, amelv a belföldi ellátás biztosítása mellett a tartalékok kellő mértékre való feltöVtését is lehetővé teszi, valamint a megnövekedett állatállomány takarmány-bázisát is biztosítja. Tovább emelkedett az állattenyésztés termelése. A sertéstenyésztés elérte az 1975-re tervezett szintet. A szállítás-hírközlés teljesítményei a növekvő igényeknek megfelelően alakultak, nem volt fennakadás az áru- és személyszállításban. Nem csökkent kielégítően a városi közlekedés zsúfoltsága. A termelési eredmények lehetővé tették, hogy a lakosság a múlt évinél magasabb színvonalon elégítse ki anyagi és szellemi szükségleteit. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 2,4 százalékkal, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme pedig 4—4,5 százalékkal nő. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 7 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakosság vásárlásai nagyobb mértékben, a közületeké viszont csak kismértékben emelkedtek. Az áruellátás általában kiegyensúlyozott volt. az árukínálat — eltekintve néhány termék időszaki hiányától — tovább javult. 1972-ben a tervezett 75 ezerrel szemben több mint 80 ezer lakás készül el, ezen belül az állami kivitelezésű építés terve teljesül, míg a lakosság építkezése nagyobb a tervezettnél. Jelentősen javult az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás. A beruházások növekedése mérséklődött. Szintjük csupán 1—2 százalékkal magasabb a tavalyinál és — több év óta először — a terv szerint álakul. Az export növekedése az idén meggyorsuld, több mint 20 százalékkal haladja meg a múlt évit. Ugyanakkor az import lényegében megegyezik az előző évivel. A külkereskedelmi forgalom egyenlege jelentősen javult, a szocialista és a tőkés viszonylatban egyaránt jobb a tervezettnél. , A kormány megállapította., hogy az 1973. évi népgazdasági tervnek a fejlődés ütemére és a népgazdaság fő arányaira vonatkozó előirányzatai megfelelnek a gazdaságpolitikai követelményeknek, a IV. ötéves terv céljaihoz igazodnak. Ä népgazdaság fejlődési üteme és fő irányai A terv 1973-ban a termelési lehetőségekkel, valamint a felhasználási előirányzatokkal összhangban a nemzeti jövedelemnek az 1972. évinél mérsékeltebb. 4—5 százalékos emelkedését tartja szükségesnek. A tervezett növekedést a társadalmi termék körülbelül 5 százalékos emelkedése alapozza meg. A nemzeti jövedelem emelkedésével csaknem azonos ütemben nő annak belföldi felhasználása. Az életszínvonalpolitikai célkitűzéseknek megfelelően a fel- használáson belül növekszik a fogyasztás aránya. Az összes fogyasztás mintegy 5 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 5—5,5 százalékkal haladja meg • az 1972. évit. A felhalmozás ; 1973-ban is ennél mérsékelteb- ] ben, körülbelül 2 százalékkal emelkedik, a készletek emelkedését ugyancsak viszonylag mérsékelt ütemben irányozza elő a terv. A termelő ágazatok 1973. évi fejlődését, valamint a nemzeti jövedelem felhasználását a terv a következőkben irányozta elő. Ipar, építőipar Az ipari termelés 1973-ban 5,5—6 százalékkal — az ötéves tervben kitűzött átlagos növekedési ütemben — emelkedik. Folytatódik az ipar szerkezeti! átalakítása. Az ipar átlagánál továbbra is gyorsabban nő a vegyipar, a villamosenergiaipar és a gépipar termelése. A terv számol a gyártmányszerkezet változtatásának némi gyorsításával, a minőség további javításával, a kereslethez való alkalmazkodás elvének érvényesülésével. Ennek eredményeként az ipar az 1972. évinél magasabb színvonalon elégítheti ki a belföldi igényeket, és tovább növelhető az export. Az iparban foglalkoztatottak száma 1973-ban nem emelkedik, a termelés növekedését tehát továbbra is teljes egészében a termelékenység emelkedése bizto- i sitja. A termelékenység növeke-í désének megvannak a műszaki1 feltételei. Az építési-szerelési teljesítmé- | nyék mintegy 4 százalékkal j emelkednek, ezen belül az épí- tőipari vállalatok és szövetkeze- ; tek termelése 5—6 százalékkal nő. A mérsékelt növekedési ütem lehetővé teszi, hogy meggyorsuljon az építkezések befejezése, javuljon az építőipari munka minősége, növekedjék a kapacitások kihasználása, tovább csökkenjenek az építőipari kereslet j és kínálat feszültségei. A feladatok megvalósítását az - állóeszközállomány gyors nőve- kedése, a tovább javuló építő- . anyagellátás és a foglalkoztatót- , tak számának növekedése biztosítja. A foglalkoztatottak száma az 1972. érdnél lassabban emelkedik, a termeléikienység pedig gyorsabban nő. Mezőgazdaság A terv az 1972. évi jő eredmények után a mezőgazdasági termelés 1—2 százalékos további növekedését irányozza elő. Ezt a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek fejlődése és az egyenletesen javuló anyagi-műszaki ellátás biztonságosan megalapozza. A növénytermelés az 1972. évi színvonalon alakul. A terv gabonafélékből az ideihez hasonló mennyiséget irányoz elő. Növekszik a zöldségfélék, a gyümölcs és az ipari növények termesztése. Az állattenyésztésben alapvető feladat a szarvasmarhatenyésztés fellendítése és a sertéstenyésztésben elért eredmények fenntartása. Az állattenyésztés fejlesztésére hozott intézkedéseknek megfelelően mindkét ágazatban a húshasznosítású | fajták növelése a feladat. A mezőgazdasági és élelmi- i szeripari termelés 1973-ban is kiegyensúlyozott élelmiszerellá- | tást biztosít. Javul a vidéki húsellátás, főként a városokban és a nagyobb helységekben, míg a kisebb községek jelentős részében a központi készletekből való ellátás megszervezésére a jelen feltételek mellett nincs mód, hanem helyi eszközökkel és módszerekkel lehet bővíteni az áruforgalmat. Biztosított lesz a városi lakosság zöldség- és gyümölcsellátása. Szállítás, hírközlés A közlekedés áruszállítási teljesítményei — nagyrészt két, 13 ezer tonnás tengeri hajó üzembe állításának eredményeként — több mint 11 százalékkal nőve- j kednek. A rendelkezésre álló I kapacitások és a műszaki szín- | vonal emelkedése lehetővé te- [ szik, hogy mind a vasút, mind a közúti közlekedés kielégítse a személy- és áruszállítási igényeket. A lakosság személygépkocsiállománya mintegy 62 ezerrel nő. Az év folyamán forgalomba helyezik az M—7-es autópálya Budapest—Székesfehérvár közötti szakaszának második pályáját. A budapesti közlekedés zsúfoltságát enyhíti a Metro kelet— nyugati vonalának 1972. decemberi üzembe helyezése. A hírközlés fejlesztése során a főközponti távbeszélő állomások száma 21 ezerrel, az alközponti állomásoké 12 ezerrel növekszik. Üzembe helyeznek Jászberényben egy 250 kw-os rövidhullámú rádióadót, Pécsett pedig egy 20 kw-os színes televízióadót. Kiépül a mikrohullámú összeköttetés Győr—Pozsony, Budapest—Pécs, valamint a főváros és a Szovjetunió államhatára között. Az 1973. évi népgazdasági terv az anyagi javak felhasználásának főbb területei a következő fejlődéssel számol. Á lakosság életkörülményei Az 1973. évi terv a lakosság ! életszínvonalának folyamatos növelését, életkörülményeinek j javítását irányozza 1 elő. Különös I tekintettel van a terv az állami iparban és az építőiparban dolgozó munkások jövedelmi színvonalának az átlagosnál gyorsabb emelkedésére. Az állami iparban és az építőiparban 1973. március 1-től külön központi béremelés történik, amely — a szokásos vállalati béremeléssel együtt — az állami ipar munkásainak normálbérét 10—12 százalékkal, az állami kivitelező építőipar munkásaiét 8—10 százalékkal növeli, A terv 1973-ban árpolitikai és azok részbeni egyensúlyozására szociálpolitikai központi intézkedésekkel is számol. Sor kerül a tej és tejtermékek, az égetett szeszes italok, a dohányáruk hatósági árának emelésére. Ezzel együtt emelkednek a nyugdíjakba családi pótlékok, a gyermekgondozási segélyek és az ösztöndíjak, egyes ruházati termékek ára pedig csökken. A központi árintézkedéseik növelik a lakosság kiadásait, ugyanakkor a béke- és szociálpolitikai intézkedések növelik a lakosság jövedelmeit, a két irányú változás egyenlege körülbelül 1,3 milliárd forintos lakossági jövedelemtöbblet. Gondoskodás történik a kórházak, a szociális otthonok és hasonló jellegű intézmények étkezési normálnak emeléséről, amelynek többletköltségeit az állami költség- vetés fedezi. A központi intézkedéseik hatására a lakosság pénzbevételei az 1972. évinél gyorsabban emelkednek. Figyelembe véve a fogyasztói árszínvonal tervezett. 3,6 százalékos növekedését, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,5—5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2—2,5 százalékkal nő. Az árszínvonal tervezett keretek között tartása érdekében szélesebb körű és mélyrehatóbb lesz az árellenőrzés. A növekvő jövedelmekkel összefüggésben a kislkereskedel- mi forgalom az 1972. évinél gyorsabban, folyó áron körülbelül 10 százalékkal emelkedik. Az áruellátás az ideihez hasonlóan kiegyensúlyozott lesz, az árualapok mennyisége és kielégítő összetétele biztosított, némefly árucsoport tekintetében javulása várható. 1973-ban megkezdődik a munkaidő-csökkentés fokozatos ki- terjesztése az iparon kívüli területekre, sor kerül az állami és tanácsi igazgatásban dolgozók törvényes munkaidejének 44 órára való csökkentésére. A IV. ötéves terv lakásépítési célkitűzéseivel összhangban 1973-ban összesen 81—82 ezer, állami erőből 32—33 ezer, magánerőből pedig 48—49 ezer lakás épül fel. A lakásépítés elősegítésére kedvezőbbek lesznek a pénzügyi feltételek. A közműfejlesztésen belül — a IV. ötéves tervnek megfelelő ütemben — 1400 kilométer vízvezeték- és 200 kilométer csatornahálózat épül. Az alapközmű jellegű víztermelő és szennyvízbefogadó létesítmények napi 140 ezer közméteres, illetve napi 30 ezer köbméteres kapacitással bővülnek. Az egészségügyi ellátás fejlesztése keretében a gyógyintézeti ágyak száma 1973-ban mintegy 850-nel emelkedik és nagyobb ütemben folytatódnak a megkezdett kórházépítkezések. A járóbeteg-ellátás 50 általános orvosi körzet és mintegy napi 1200 szakorvosi óra szervezésével tovább fejlődik. A bölcsődei ellátás közel 2400 új bölcsődei férőhely létesítésével bővül. Az új bölcsődéket túlnyomó többségében a lakótelepen építik fel. A szociális otthonok hálózata mintegy 730 új férőhellyel bővül. Jelentősen fejlődik a kulturális éllátás. 1973-ban az óvodáskorúak száma várhatóan 10 ezerrel, az óvodai férőhelyek száma pedig mintegy 13 ezerrel növekszik. így az óvodákban elhelyezettek aránya 60 százalék fölé emelkedik. Az általános iskolai tanulók létszáma 1973-ban is csökken, ennek következtében tovább enyhül az osztálytermi zsúfoltság. A középiskolák első osztályába várhatóan 55 ezer, a szakmunkásképző-iskolákba mintegy 65 ezer elsőéves tanuló beira tusára kerül sor. A felsőfokú- oktatási intézményekben, az előző évihez hasonlóan, 15 ezer elsőéves hallgató felvételére nyílik lehetőség. A terv az 1973. évi beruházások értékét 113 milliárd forintban határozza meg. Ez az előző évihez képest mérsékelt, körülbelül 3 százalékos növekedést jelent, a IV. ötéves tervben számított szintet azonban így is meghaladja. Folytatódik a beruházási tevékenység terv- szerűségét biztosító költségvetési és hitelpolitika, érvényben maradnak az 1971—72. évi intézkedések. A terv a beruházási eszközök koncentrált és hatékony fel- használását irányozza elő. Állami beruházásokra 52—53 milliárd forint fordítható, amelynek nagyobb része a folyamatban levő beruházások kivitelezésének meggyorsítását szolgálja. Összesen öt egyedi nagyberuházást kezdenek el. A folyamatban levő nagyberuházások száma 76-ról 58-ra csökken. A vállalatok és szövetkezeteik saját pénzügyi eszközei 59—60 milliárd forint értékű beruházást tesznek lehetővé, ami 1972- höz képest körülbelül 4 milliárd forintos növekedést jelent. A terv beruházási céljainak megvalósítása megköveteli a pénzügyi és anyagi eszközökkel való messzemenő takarékosságot, a jó előkészítésit és a szervezett kivitelezést. A készletek az 1972. évinél va. lamelyest gyorsabban nőnek. Elsősorban — a termelők és a lakosság jobb ellátása érdekében — a kereskedelem készletei emelkednek. Külkereskedelem Az 1973. évi terv a külkereskedelmi forgalom további dinamikus növekedését irányozza elő. A kivitel és a behozatal rubel- és dollár-viszonylatban egyaránt az ideihez hasonló ütemben, 7—8 százalékkal nő. Leggyorsabban az anyagok és alkatrészek, valamint a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek forgalma emelkedik. A tervezett forgalom kiegyensúlyozott külkereskedelmi helyzetet biztosit. Az 1973. évi terv előirányzatai reálisak és megalapozottak. A sikeres teljesítés alapvető feltétele, hogy a gazdálkodás hatásfoka a termelés és a fel- használás minden területén javuljon. növekedjék a néngaz- dasági értelemben vett hatékonyság. A terv e téren az eddiginél gvorsabb előrehaladással számol. A Minisztertanács felhívja az irányító szervek, a váltói átok. az intézménvek és a szövetkezetek vezetőit, valamennyi dolgozóiát, hazánk minden polgárát, hogy . munkájukat ennek megfő1 élőén végezzék. Kéri a dolgozói kollektívákat, a szakszervezeteiket. hogy segítsék a gazdasági feladatok megoldását. Vezetők és dolgozók tegyenek meg mindent, hogy az 1973. évi népgazdasági terv célkitűzései megvalósuljanak és ezzel újabb lépést tegyünk a IV. ötéves terv sikeres teljesítése, népünk felemelkedése, a szocializmus építése útján. (MTI)
