Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-16 / 296. szám
lOBacBaBaaBBaaaaBaBaaaBaaaaBBaaaeeiSBaaaBaeatBeaateaBaaaBaaBsiBBusaaaaaaaaaaaaaaaat'aaBaaaaaaaasBaaaaaaaaBaaaaaBaai aaaaaaaaai TOLl^ I OIiA\. ¥OLÁi\ Ä Volán 8-as számú Vállalat „törzsvendége” ezeknek az újsághasáboknak. Most két írásunkra küldött válaszukat adjuk közzé, Hol a végállomás? November 25-én Hol a végállomás cím alatt kérdeztük, hogy Gyulán,. a Várfürdőhöz közlekedő helyi járatnak a végállomását a menetrend vagy a gépkocsivezető határozza meg. A válasz: A menetrend a meghatározó. A vizsgálat során megállapították, hogy egy alkalommal valóban a végállomás előtti megállónál szállították ki az utasokat, ez azonban műszaki hiba miatt történt. A vizsgálat után az a Volán véleménye, hogy a cikkben foglaltak eltúlzottak, mert „több esetben” nem fordult elő a végállomás előtti kiszállítás. Kétszer 60 pere várakozás E címmel jogosan tettük szóvá, hogy december 4-én a Békéscsabáról 14.30-kor Karcagra induló autóbusz 120 perc késéssel közlekedett. A Volán válaszlevele értelmében az az információ nem valós, amely szerint már másodikén jelezve volt a motorcsere. Az igazság az, hogy még 4-én reggel szó sem volt arról: az autóbusz délután nem tud visszamenni, hiszen vezényelve is a szóban forgó „GC— 3855” rendszámú jármű volt. Idézzük a Volán levelét: „Ez a helyzet déli 12 óra után alakult ki a műhelyben így, és ezt követően a forgalmi szak- j szolgálat a menetrendi időre csak ilyen nagy késéssel tudott másik autóbuszról gondoskodni.; Nagy felelőtlenség lett volna ré- szünkről, ha valóban az volna; igaz, hogy már másodikén tu-! dunk e gondról és ennek ellenére másik buszról nem gondoskodunk időben. Az utazóközönséget mindez kevésbé érdekli, számára az a fontos, hogy a járat a menetrendi időnek megfelelően, késés nélkül közlekedjen és ebben igaza is van. Mégis csak mi tartozunk felelősséggel, ezért szíves elnézésüket kérjük.” Korszakalkotó javaslataink a tolongás elkerülésére Holnap Aranyvasárnap lesz, s alig alszunk néhányat, már Itt <* a karácsony. Az ajándékozási láz idején a boltok, üzletek eladói szinte ostromot állnak ki. Megkérdeztük munkatársainkat: mit tennének a nagy tolongás elkerülése érdekében? iféUiüiwuÜtJl Miért nem adnak fél kiló kenyeret? A címben foglalt kérdést egy bucsad olvasónk tette fel. E kérdésre természetesen egyelőre mi sem tudunk választ adni. A magát megnevezni nem kívánó olvasónk azt tapasztalta, hogy a 2. számú Sütőipari Vállalat bucsai kenyérboltjában nem szeretnek a vevőnek fél kilogramm kenyeret adni, hanem csak egy kilósat. Az ÁFÉSZ egyik üzletében is hasonló a helyzet. Mit tegyen hát az, akinek csupán fél kilóra van szüksége? Erre a másik „költői kérdésre” sem adunk! .most választ, hanem ezúton kérdezzük meg a bucsai eladókat, illetve más illetékeseket. — December második felében minden üzletben leltároznék. cl " — Lakásomra hozatnám az árut — ingyen! va—ti— — Van öt olyan „jóbarátom” akiket lebeszélnék a vásárlásról, s így... harminccal csökkenne a toilongók száma. K—N — Semmit, mert minek? A feleségemre bízom az ünnepi vásárlásokat, V.Z. — Igyekeznék elfelejteni, hogy tapossák a cipőmet, szaggatják a gombjaimat. És közben állandóan azt mormolnám: „Ajándékot nemcsak kapná, adni is öröm...” 11* — Máskor legyein 52 aranyvasárnap is, ne csak 52 Centrumhétfő. —or. — Nem veszek — nem tolongok (P—P) —1 Záróra után vásárolok! —ser— — Mindenkit köteleznék, hogy vásárolnia kell. Biztosan sokan megszegnék az előírást. id—ő) — Rendeletben tiltanám meg a kölcsönös udvariasságot ét az érkezési sorrend betartását, s ha ez nem válna be, mindenkinek nyitnék egy saját üzletet. Hadd tolongjon egyedül. —KEP-2 Tokajizmus?!” Először egyik képes hetilapunkban, majd később napilapunkban találkoztam azzal a reklámmal, amely arra buzdít, hogy igyam a takajit, mert „egészséges”! Mindig tanul az ember — gondoltam. Eddig csak azt tudtam a tokajiról, hogy Tokajban készül, több puttonyos változata is létezik, és drága. Ez utóbbi tulajdonsága miatt főleg exportáljuk, illetve a hazánkba látogató Bírálat - kontra bírálat li. S. gyulai olvasónk december 11-én Békéscsabán gépjárművet akart átíratni. Hozzánk intézett levelében elpanaszolja, hogy a Békés megyei Rendőrfőkapitányság illetékes osztálya előtti folyósón a szűk helyen legalább 80 ember szorongott. Azt is javasolja, hogy nem lehetne-e a hajtási engedély ügyét postán elintézni. Levélírónk sorainak kézhezvétele után felkerestük Molnár Imre rendőr alezrede:t. a tö.<a-| pitányság közlekedési osztálya- ; nak vezetőjét, aki a következő- 1 két válaszolta: — A gépjárműnyilvántartő- nál a tolongás sajnos valóban nagy. különösen most, mivel december 31-én lejár a vezetői engedély kicserélésének határideje. A cserére egyébként het évet adtak, s az a baj, hogy egyes gépjárművezetők az utolsó órákra hagyták vezetői engedélyük kicserélését, s most a hatóságot hibáztatják a tolongásért, illetve saját hanyagságukért. 1971. február 1-től kezdve ! nyugodt körülmények között tudtuk volna a cseréket elintézni, ha hallgattak volna kérésünkre és a sajtófelhívásokra. A gépjárműnyilvántartónak jelenleg a társosztályok is kénytelenek segítséget adni munkájukhoz. Azt a javaslatot, hogy január 1-től postán küldjük ki a cse- rés vezetői engedélyeket, nem tudjuk elfogadni, mert a december 31-ig nem cserélt vezetői igazolványok hatályukat vesztik, és január 1 után csak újabb sikeres gépjárművezetői vizsga letétele után adható ki az érvényes vezetői engedély. i Válaszol a KÖJÁL a ^Zavaros víz!?”-re Rovatunk november 18-i szá- | mában Zavaros víz!? címmel közöltünk sorokat ,egy, Csanád- apácáról 22 aláírással küldött Ie_ vél alapján. Cikkünkre az alábbi választ kaptuk a Békés megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomástól. „A KÖJÁL-hoz érkezett pa- nasabeadványt az I. fokon illetékes közegészségügyi hatósághoz, Orosháza járás állami közegészségügyi járványügyi felügyelőjéhez továbbítottuk intézkedésre. Az ÁKJF a szükséges intézkedéseket megtette.” 1972. augusztus 15-én Kiss Ferenc, a Csanádapácai Községi Tanács V.B.-elnöke, a Terv utcai kút meghibásodásának kijavítását, 1972. október 1-vel jelölte meg A „Nem ivóvíz” táblát a kútra kihelyezték. 1972. október 1 után többit hírnév kötelez Molnár József nevű olvasónk kifogásolta, hogy a békéscsabai Halászcsárda felszolgálóinál nincs elég váltópénz, a várakozási idő 30-40 perc, és hogy piszkos a törölköző. A rovatunkban megjelent kifogásoló cikk nyomán a Halász- csárda vezetőitől a következőket tudtuk meg: A váltópénz tartása minden felszolgálóra kötelező, ez nálunk minden esetben így is van, de mit tehetnek, ha az első vendég már 500-assal fizet? A Halászcsárda vezetői szerint 30-40 perces várakozás nem jellemző az üzletükre és így ezt a panaszt nem fogadják el. Annak érdekében, hogy a mosdónál ne legyen piszkos törölköző, azonnal intézkedtek, mert szerintük is igaz: „A hírnév kötelez.” szőri sürgetésre a Községi Tanács VB Szakigazgatási Szerve az alábbiakat jelentette: „A Csanádapácai Községi Tanács VB Szakigazgatási Szerve jelenti, hogy a Terv utcai kút felújításia jelenleg folyik, (Pacsika Ferenc kútfúró-mester által), és így a kivitelezés határidejét 1972. december 1-vel jelölöm meg. Megjegyezni kívánom, hogy a korábbiakban megadott határidőtől azért tértünk el, mivel a kútfúró-mester megbetegedése miatt, csak a fentiekben meghatározott időpontban vállalta a munka kivitelezését. A KCJÁL első intézkedésétől számítottan a községi tanács a kifogásolt kútra a „Nem ivóvíz” figyelmeztető táblát kihelyezte és a kivitelezéséig érvényesnek tekinti.” Balesetveszély Dévaványán — Szeretném, ha közölnék a következő felháborító esetet, illetve eseménysorozatot — kezdi hozzánk címzett levelét a déva- ’ ványai Nagy Jánosné. Mint leírja, több alkalommal járt a községbeli 1-es számú iskola és a cukrászda közötti útszakaszon, ahol a napközis gyerekek felügyelet nélkül vannak, rohan- gásznak, kergetik egymást az újonnan épülő műútig. A figyelmes gépkocsivezetőknek köszönhető, hogy baleset eddig még nem történt itt. Kérdezi: ha történne, akkor kik lennének felelősek? Talán a dolgozó szülők, akik abban a tudatban engedik el gyermeküket otthonról, hogy az jó helyen, megfelelő felügyelet mellett van?! Nagy Jánosnéval együtt mi- is miéivbbi megszüntetését várjuk ennek a balesetveszélynek. turistákkal „itatjuk meg”. Arra azonban gondolni sem mertem volna, hogy 1972-ig kell arra várni, hogy végre országos méretekben kiderüljön: a tokaji egészséges! Azt sem értem ezek után, hogy ha olyan egészséges, akkor miért nem lehet SZTK- vényre is felíratni, mondjuk Fa- gifor helyett, az ugyanis olyan keserű. Továbbá egyáltalán nem volt szép az illetékesektől, hogy azt a sok-sok liter „egészséget” eddig kijuttatták az országból, ahelyett, hogy nemzeti egészségünket tartottuk volna karban vele, s a sok serkentő és nyugtató tabletta helyett egészségesen tokajit fogyasztottunk volna. De most már túl vagyunk e behozhatatlan tévedésből fakadó hátrányok felismerésén, most már tudjuk, hogy a tokaji egészséges — a többi nem az, mert az alkohol, az méreg — tehát föl magyarok, igyuk a tokajit, elvégre az egészségünkre csak adunk valamit. És ha majd a mámor percei elosztanak, azt is örömmel konstatálhatjuk, hogy nálunk többé nincs alkoholizmus, csak „tokajizmus”. Egészségünkre! Ügy kell nekünk! Sz. A. Köszönet Békéscsabáról, melye* Sít köziünk: „Ezúton szeretném megköszönni a gyulai kórház Urológiai osztály főorvosának, minden dolgozójának), hogy leányom, Molnár Éva (Bartyik Lászlómé) életéért annyit fáradoztak éa megmentették, hogy végre 3 hónap után ismét itthon van. A második műtét előtt szinte reménytelennek láttam mindent. Az ők önfeflál- dozó munkája mentette meg az életét. Fogadják őszinte, hálás köszönetéin: Édesanyja.” Elzárkózhatnánk-e ilyen kérés leközlésétől?! •ssBaaa8aBaaaaaaBsaaaaaaaaaaBaaaaaaaaaaav A Szerkesszen velünk | rovatot összeállította: Vitaszek Zoltán 7 1912. DECEMBER 16.
