Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-15 / 295. szám

Megsúgom j

Magának

^ I. akár tetszik, akár nem, bizony a tyúk volt előbb, s nem a tojás. A tojást ugyanis már a tyúk tojta.

Ezen elv alapján pedig játszi könnyedséggel dönthet bárki abban a kérdésben is, hogy mi volt előbb, a szarvasmarha, vagy a szarvasmarha-istálló. De még e példa nélkül is megái- \ lapítható: a 4 ezer litert adó te- : henek voltak előbb. Csak utána ■ lett belőlük 2 ezret adó. Lega- ■ lábbis idehaza. Mert nálunk így ■ felezik a tejet. Vajon miért? ! Vannak, akik azt állítják, hogy ! a régi szerfás épületektől nem ; « várhatunk többet.

Megsúgom Magának, én még • egy deci tejet sem vártam a ré- : gi szerfás épületektől, nemhogy j 2 ezer litert.

Megsúgom egyébként azt is — • de csitt! — egy óvatlan pilla- ! natban az jutott eszembe: ezek :

• a régi szerfás épületek is le- j hetnek esetleg még olyan álla- ■ pótban, vagy hozhatók olyan ! állapotba, hogy a korszerű, te- • henenként évi 4 ezer litert ered- j ményező tartás-technológiának • otthont tudnak adni. Hozva any- ; nyit a konyhára, mint egy több • millióba kerülő szarvasmarha- i palota, amelyben esetleg olyan :

' luxuskörülmények között „lébe- ; colnak” ezek a marhák, hogy \ nagy marhák lennének, ha egy >

! percet is vesződnének a tejelés- : sei. Főleg, ha a gazdaság annyit j 1 költött a telepre, hogy megfe- ■ lelő takarmányt már nem is tud ■ biztositani nekik. Igaz, nem-vi- i tathatóan helyes elv az is: ame- ;• lyik marha nem tejel, az ne is ; egyék. De vajon mi volt előbb? j A tejelés vagy a takarmányo- • zás? ;

Végül már csak egy dolgot i kellene megtudni, függetlenül : attól, hogy az istálló régi szer- • fás-e. avagy újonnan épült, kor- * szerű, mert ez mindig attól függ ■ — főleg akkor, ha nemcsak mar- ! hákat tart a gazdaság —, hogy : mire telik? Mert a gazdaságok • vezetői jól tudják, előbb a te- ; lieneknek kell annyit tejelni, ■ hogy abból teljék majd Icorsze- j rü épületeket emelni, nem pe- i dig fordítva. Mivel több évtize- \ des megfigyelés alatt kiderült: ; korszerű épületek a legritkább • esetben „tojnak” jól tejelő tehe- l neket.

Szóval azt kellene megtudni, ; hogy annak idején — amikor ! még ugyan nem emelkedtek ! kastélyok a marhák számára, a \ törökök mégis eljöttek Magyar- : országra, hogy az egész évben a ; pusztán legelésző, mégis jól te- j jelő tehéncsordáinkat importál- j hassák, illetve bámulhassák tej- ! termelésünk eredményeit, mint : borjú az új kaput, — miképpen ; oldották meg a marha-gondozók j anyagi ösztönzését?

Megsúgom hát magának, csak j az nem keresi ezek szerint a : szarvak közt a tőgyet, aki a te- ; henekböl igyekszik kifejni a le- ■ hénistálló árát, nem pedig for- í dítva. Olyan formán, hogy mit • sem érő díszmarhákat tart dí- ! szes istállókban. Méghozzá ál- . lami pénzen, mondván: mit szá- : mit mennyit és mennyiért te- [ jelnek azok a marhák, az igazi • fejőstehén amúgy is az állam. • (kőváry) :

Felélednek a régi népviselet himzésmintái

Békéscsabán, az egyik Lenin úti házban szerényen húzódik meg a Gyulai Népművészeti Háziipari Szövetkezet békéscsabai részlege. Ha azt mondanánk, hogy átvevőhelye, talán pontosabbak lennénk, mert az asszonyok otthon dolgoznak. Itt csak megkapják a mintát és az anyagot, amikor pedig elkészülnek, behozzák és átadják a hímae.tt árut.

Az áru fogalma alatt szebbnél szebb női-, gyermek-ruhákat, gyermekcipőket, fal védőket, ki- sebbjnagyobb térítőkét és más textil- és műbőr-alapanyagú díszes használati tárgyakat kell érteni, amelyeknek az,értéke az asszonyok keze munkája nyomán megsokszorozódik.

Szinte mesébe illő, amit itt lát. hát az ember Pedig nem művészek készítik a hímzést, hanem háziasszonyok. Olyanok, akik valamilyen ok miatt képtelenek üzemben dolgozni. Egészségi állapotuk vagy a családi helyzetük az otthonukhoz köti őket.

Tiniár Emcné, Csengerj Pálné, Lőrincz Lászlóné egészségi, Komjáthy Józsefné családi okokból lett bedolgozó hímzőnő. Valamennyien hosszú évek óta lelkes tagjai a 35 tagú kollektívának.

Azt mondják szeretik ezt a munkát. Egyrészt, mert a keresetük kiegészíti a családi jövedelmet, másrészt azért is, mert megnyugvást jelent számukra, önbizalmat ad. Így senki sem mondhatja nekik, hogy eltartót, tak. És meghatározott Idő után nyugdíjat is kapnak majd.

Van azonban más is: az az örcm, amit ennek a munkának a szépsége nyújt. Különösen másfél éve, amióta Békés megyei népművészeti hímzéssel foglalkoznak.

Az elismerés pedig dr. Tábori Györgynét, a részleg vezetőjét illeti meg, aki évek óta kutatja, gyűjti a régi népviselet hímzés, mintáit. Azok élednek fel most’ és az ő tervei alapján kerülnek a női és gyermekruhákra, valamint a modern lakásokat díszítő térítőkre, szettekre.

Másfél év nem hosszú idő, de a Békés megyei népművészeti hímzés máris hírnévre tett szert. A Népi Iparművészeti Tanács 59 mintadarabot ismert el. Több budapesti és vidéki kézimunka- szaküzletbe, sőt külföldre is eljutottak a részleg hímzett árui.

A részleg hímzőasszenyainak a keresete attól függ, hogy mennyi a megrendelés. Volt

Mesébe illő kézimunkák

Tímár Ernőné hímzőnő.

eset, amikor a havi 250 forintot sem érték el. Arra az időre társadalom-biztosítási szolgáltatás, ban nem részesültek, fizetett szabadság sem járt.

— Másfél éve ilyen nem fordult elő — mondja Komjáthy Józsefné elégedetten.

— Mikor dolgoznak otthon?

— Amikor az időnk engedi

vagy éppen kedvünk van hozzá. Sokszor korán reggel, meg késő este is.

Nagy gondot fordítanak arra, hogy a kezük alól csak kifogástalan munka kerüljön ki. Még nagyobb hírnevet akarnak szerezni a páratlanul szép Békés megyei népművészeti hímzésnek és természetesen minél több vásárlót is. Ha pedig nő a megrendelés, szívesen dolgoznak óik naponta maid 9 órát És jönnének mások is.

Még nem jutott sok helyre a Békés megyei népművészeti hímzés jó híre. A megyében is kevesen ismerik, A békéscsabai közgazdasági szakközépiskola diákjainak a nyakkendőjén láthatunk majd belőle valamicskét a jövő év tavaszán. És most az újságban is bemutatunk egy ilyen békéscsabai 'hímzésmintát, amely egy 100 évvel ezelőtt készült női ködmönt díszített.

Talán a külföldieknek is jobban megnyeri majd a tetszését szűkebb hazánk újjáéledt népművészete és készítőinek remek munkája. A HUNGAROCOOP Külkereskedelmi Vállalat szakemberei már kilátásba helyezték ennek a lehetőségét.

Pásztor Béla

Békéscsabán 100 évvel ezelőtt készült női ködmön hímzésmintája. _Fotó; Demény Gyula

S Milyen változások lesznek 1973. ianoár l-ével a oyogőíjszabályokban is.

HOGYAN KELL A MUNKABÉRÁTLAGOT KISZÁMÍTANI?

A jelenlegi szabályozás szerint az öregségi és a rokkantsági teljes vagy résznyűgdíj összegének alapjául szolgáló munkabérát'a- got a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig, valamint a közvetlenül - megelőző négy naptári év alatt elért munkabér havi átlaga alapján kell kiszámítani.

A most még érvényes szabály szerint az a dolgozó, aki a nyugdíj-korhatár elérésénél (férfi a 60., nő az 55., illetőleg korkedvezmény esetén férfi az 55., nő az 50. életévénél) később megy nyugdíjba, kérheti, hogy nyugdíját ne az előbbi bekezdés szerint, hanem az öregségi korhatár betöltését, vagy ennél 5 évvel alacsonyabb életkor betöltését megelőzően elért átlagkereset alapján állapítsák meg, ha a választott időpontig már szerzett legalább 10 évi szolgálati időt.

Háromféle lehetőség között választhat tehát a nyugdíj előtt áli’ó dolgozó, ha nem megy nyugdíjba akkor, amikor a korhatárt eléri, hanem tovább dolgozik, mert kérheti, hogy nyugdíját

— a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig és az ezt közvetlenül megelőző négy naptári évben elért kereset alapján. vagy ha ránézve kedvezőbb,

— az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltésének évében az életkor eléréséig és az ezt közvetlenül megelőző négy naptári évben'elért kereset alapján, vagy ha kedvezőbb,

— az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkor betöltésének az évében ennek az életkornak az eléréséig és az azt közvetlenü' megelőző 4 naptári évben elért keresete alapján állapítsák meg.

Az új szabály szerint az 1972. december 31-e után nyugdíjba menő dolgozók öregségi és rokkantsági nyugdíjának összegét a nyugdíjazás évét megelőző 5 naptári év közül a munkabér szempontjából legkedvezőbb 3 naptári év és a nyugdíjazás évének tört része alatt elért munkabérátlaga alapján ke.'l megállapítani, ha az az igénylő számára előnyösebb, a 4 év és a tört év átlagánál. Ezt az új szabályt azonban csak annál a dolgozónál lehet alkalmazni, akinek az említett 5 év alatt van olyan 3 éve, amelyben legalább 181— 181 napra és az ilyen 3 év alatt összesen legalább 24 hónapra (730 naptári napra) bért kapott. Ha van ilyen 3 év, de a régi szabály alkalmazása az előnyösebb a dolgozóra, akkor 1972. utáni nyugdíjazásnál is aszerint kell a nyugdíjat, illetve a munkabérátlagot megállapítani. Tehát a dolgozóra nézve kedvezően bővült a „választási” lehetőség.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a legkedvezőbb 3 évet nem a dolgozónak kell kiválasztani, il_ letve kiszámítani, hanem az hivatalból történik. Ez az intézkedés is a dolgozó érdekét szolgálja, mert az átlag kiszámítása nem mindig egyszerű, és a dolgozó nem rendelkezik néha pontos adatokkal.

Az új szabály alkalmazására akkor is sor kerülhet, ha az igénylő nem a nyugdíjazást közvetlenül megelőzően elért, hanem az öregségi korhatár elérését, illetőleg ennél 5 évvel alacsonyabb életkor betöltését megelőzően elért munkabér figyelembevételével kéri nyugdíjának a megállapítását. Az erre irányuló kérelemben csak azt kell megjelölni, hogy a nyugdíjazást megelőzően elért kereset helyett, a nyugdíjra jogosító vagy az ennél 5 évvel alacsonyabb életkor betöltését megelőző keresetet vegyék-e alapul a nyugdíj megállapításánál. A választott életkort megelőző 5 év közül a legkedvezőbb 3 év kiválasztása már ebben az esetben is hivatalból történik. A nyugdíjra jogosító életkort vagy annál 5 évvel alacsonyabb életkort megelőző kereset alapján csak akkor kerülhet sor a nyugdíj megállapítására, ha az ehhez szükséges béradatokat az igénylő, illetőleg a munkáltató a nyugdíjmegállapító szerv rendelkezésére tudja bocsátani és a dolgozó a választott életkorig szerzett legalább 10 évi szolgálati időt.

(Folytatjuk)

Szerzők: Dr. Nagy József.

Dr. Molnár József, Kovács Kálmán

Ülést tartott a Hazafias Népfront Békés megyei Nőbizottsága

Tegnap, december 14-én I Békéscsabán, a HNF megyei' titkárság tanácskozótermében ülést tartott a HNF megyei nőbizottsága. Elsőként Nagy Imréné, a nőbizottság titkára értékelte a bizottság ezévi munkáját. Megelégedéssel állapította meg. hogy az eredményes volt és hatékonyan segítette a párt politikájának megvalósulását. Ezt követően ismertette a HNF Békés megyei elnökségének állásfoglalását, amely meghatározta a népfrontbizottságok feladatait, a háztartásokban dolgozó nők körében végzendő politikai munkát. Ebben több fontos javaslat szerepel. Többek között, hogy minél több háziasszony végezze el az általános iskola hiányzó osztályait, a gyermekgondozási szabadságon lévő kismamák pedig használják fel az időt a továbbtanulásra és szerezzék meg a szakmunkás bizonyítványt. Javasolták, hogy a népfront- és nőbizottságok törekedjenek a háztartásban dolgozó nőknek a társadalmi ügyek való bevonására

és arra, hogy a majd sorrakerülő tanácsválasztásoknál minél több nőt javasoljanak tanácstagnak és a népfront különböző munkabizottságaiba. Szükségesnek tartották azt is, hogy főleg a többgyermekes, nehezebb anyagi körülmények között élő családoknak biztosítsanak olyan munkavállalási alkalmat, amely j számukra megfelelő, és amit odahaza is el tudnak látni.

Ezt követően megvitatták a megyei nőbizottság jövő évi ülés- és rendezvénytervét.

I Békéscsabai Sertéshizlaló felvesz

állatorvosi szaksegedet, hentes szakmunkásokat, kazánfűtőket, sertésgondozókat és éjjeliőrüket.

Jelentkezés: Kétegyházi út 129863