Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-14 / 294. szám
IFolytatás a 2. oldalról) ' — Külpolitikai tevékenységünkkel arra törekszünk, hogy a nemzetközi viszonyok kedvező változásait minél teljesebben érvényesítsük és használjuk fel a szocializmus és a béke ügye, a Magyar Népköztársaság javára. Konkrétan és pontosan: a Magyar Népköztársaság vonatkozásában ez azt jelenti, arra törekszünk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán megfogalmazott irányelvnek Folytatja tanácskozását az országgyűlés megfelelően minél kedvezőbbek legyenek a nemzetközi feltételek a szocializmust építő Magyar Népköztársaság számára. Péter János után Skaliczki Káról yné (Békés megye, 2. vk.) szólalt fel. mint az anyavállalatoknál. De még olyan országosan ismert nagyüzemünknél, mint a Kner Nyomda, jelentős bérszintlema- radás van a fővárosi nyomdákhoz viszonyítva. Erre — úgy érzem — a Központi Bizottság női- vemben. határozata orvoslást adott. — A gyáregységi szerkezetből adódóan a fejlesztési alapok koncentráltan az anyavállalatoknál jelentkeznek. Ebből következik, hogy a gyáregységeknél a műszaki fejParlamenti tudósítónk Jelenti: Javítsanak az elosztás területi arányán ‘Skaliexki Károlyné felszólalás» as országgyűlésen A vita során felszólalt Sfoa- liczki Károlyné. Békéscsaba város országgyűlési, képviselője. Hozzászólását az alábbiakban közöljük: „Tisztelt Országgyűlés, Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mint fizikai dolgozó, aki a Békés megyei ,Tégla- és Cserépipari Vállalatnál dolgozom és akit a Békés megye 2-es számú ország- gyűlési választókerületben képviselőnek választottak, hozzászóljak a költségvetés tárgyához. A Békés megyei képviselőcsoport megtárgyalta a költségvetés anyagát és megállapította, hogy az reális. A költségvetést a X. pártkongresszus, valamint a Központi Bizottság határozatai szellemében állították össze. Éppen ezért az 1973. évi népgazdasági terv törvényjavaslatot a magam nevében elfogadom. Nagyon helyesnek tartam az eredmények további eléréséhez az előírt normák szigorú betartását. Ez vonatkozik mindenkire, aki az élet bármely területén dolgozik. Ha ezt valamennyien a szó- szoros értelemben vesszük, ha mentesíteni tudjuk magunkat az antiszociális életmódtól, ha betartjuk a tnurikaerkölcsöt, magyarul: ha valamennyien a munkahelyünkre nemcsak bejárunk, hanem becsületesen dolgozunk, akkor az eredmények nem fognak elmaradni. Munkásaink, többsége így is jól dolgozik: véleményem, hogy akik még nem, azokat nevelnünk kell, így szocialista brigádjaink feladatóvá kell tenni a nevelést is. A nagyon sok jő országos intézkedés mellett engedjék meg, hogy egy-két észrevételt tegyek azokról, amelyek szőkébb hazámat, Békés megyét, azon belül az én választókerületemet, Békéscsabát kedvezőtlenül érintik. Ezek utón úgy az én, mint a megye, valamint a város vezetőinek közös gondjai. Ezeket is csak érinteni fogom és arra kérem az illetékes országos vezetőket, az illetékes miniszter elvtársakat, ha úgy érzik, hogy ezekben segíteni tudnak, úgy kérem segítségüket ezen közös gondjaink enyhítéséi ben. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a Párt iparosítási politikája, melynek alapján — különösen az utóbbi években — jelentős léptekben fejlődött a vidék ipara. Ennek gazdasági, gazdaságos- sági, társadalom-politikai előnyeiről úgy gondolom nem szükséges szólni. De feltétlenül szólni kell azokról a problémákról, amelyek az egyes vidéki városokat hátrányos helyzetbe hozzák. A megye iparának szerkezetileg két fontosabb sajátosságát emelem ki: gyáregységi szerkezet, idényjellegű üzemek. A gyáregységi szerkezetből következik. hogy alkalmat ad ugyan a városi, illetve a város vonzáskörzetében levő lakosságnak a munka vállalására, csökkenti az ipari központokba való vándorlást, de ez igen sok problémával is jár: — A gyáregységekben dolgozó munkások átlag bérszintje 15— If ’ százalékkal alacsonyabb. Iesztés üteme lelassult, a dolgozók élet- és munkakörülményei nem fejlődnek kellő színvonalon. Nincs hatáskörünkben elegendő döntési jog. Ez elsősorban a közművesítés és a gyermekintézmények létesítésének és fenntartásának anyagi támogatása hiányában mutatkozik meg. Ennek következménye az is, hogy több gyáregység közművesítése nem megoldott, veszélyezteti a köz- egészségügyet, a gyáregység működési lehetőségeit, illetve szeny- nyezi a közterületeket, élővizeket. Az iparosítás során létrehozott új munkahelyek jelentős számban olyan könnyűipari munkahelyek, melyek a nők foglalkoztatására is alkalmasak. Ez segíti a_ nők elhelyezkedését, a termelő munkába való bekapcsolódásukat. A problémát az okozza, hogy — különösen a nőket nagy számban foglalkoztató űzetnek közül még néhány idényjellegű, amely nem, biztosít folyamatos munkát, illetve kereseti lehetőséget. Békéscsaba lakossága nagy megelégedéssel fogadta az 1007/ 1971_es kormányhatározatot. Á város történelmi funkciója, földrajzi fekvése és gazdasági adottsága hosszú idő óta igényli e szerepkör betöltését. Békéscsaba »ipara, kereskedelmi hálózata nemcsak a város lakosságát, hanem a város körzetét is kiszolgálja. Jelenleg is mintegy kilencezer bejáró dolgozót foglalkoztatnak Békéscsabán. A felsőfokú ellátási szint elérése igen következetes és gyors városfejlesztést igényel. A jelenlegi helyzetünk felmérése érdekében 32 mutató alapján összehasonlítva városunkat hat azonos kategóriájú várossal, helyzetét beszédesen mutatja, hogy a mutatók többségében hatodik helyen vagyunk, Csak egy-két olyan terület van, ahol Békéscsaba a felsőfokú ellátási szintű városok sorában harmadik-negyedik helyen van. A fejlődés ütemében levő különbségek még tovább növelik a szintbeli különbséget, Az elosztás területi arányában látjuk a problémát. Békés megye hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez ezer főre számítva, a hetedik helyen áll, ugyanakkor a részesedésben a legutolsók egyike. Még egy kérdéssel szeretnék foglalkozni, s ez a lakásépítés. Békéscsabát az országos átlagnál nagyobb mértékben érinti a lakossági építés aránya. Országosan 53,7 százalékban épül a magán-, 46,3 százalékban pedig az állami célcsoportos lakás. Békéscsabán ez az arány 80. illetve 20 százalék a magánépítők javára. A problémát alapvetően nem abban látom, hogy sck az OTP- hitelből épített és magánerőből tető alá hozott lakás. A problémát az okozza, hogy kevés a célcsoportos lakásszám, s így az alacsonyabb jövedelmű családok jogos lakásigényét közel sem tudjuk kielégíteni azon a szinten, mint országosan. Felszólalásom első részében említést tettem arról, hogy mindnyájunknak a saját területén munkája legjavát kell adnia ahhoz, hogy az 1973. évi népgazdasági tervben foglaltakat teljesítsük, s ha lehet, tűi is teljesítsük. Szeretném megismételni, hogy az 1973. évi költségvetésről a törvényjavaslatot elfogadom és megvalósításán erőmhöz képest dolgozom — mondta befejezésül az országgyűlési képviselőnő. Darvasi István (Bp., 18. vk.) képviselő szólalt fel, majd szünet következett. Ezután Beresztőczy Miklós elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Nics János (Fejér megye, 9, vk.) képviselő utón Kalmár János (Pest megye, 26. vk.), majd Somogyi József (Bp., 16. vk.) képviselő szólalt fel. Mivel több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, az elnöklő dr. Beresztőczy Miklós | bezárta a vitát és megadta a szót a pénzügyminiszternek, aki válaszolt a vitában elhangzottakra. A pénzügyminiszter válasza Faluvégi hajós bevezetőben el- . ismeréssel állapította meg, hogy 1 gondolatokban gazdag volt a véleménycsere: az országgyűlési J bizottságokban 90-en, a parlament plénumán pedig 37-en szóltak hozzá a költségvetési tör- > vénytervezethez. Számos felszólalásból kicsengett, hogy gazdasági és pénzügyi politikánk határozott, de nem merev. Ezen az úton fogunk továbbhaladni — jelentette ki a pénzügyminiszter. — Két fő törekvés lesz a jövő esztendőben a termelő ágazatokban: a gazdasági szerkezeti megfelelő átalakítása (különös tekintettel az autóbusz-program- j ra, a számítástechnikára, a könnyűipar rekonstrukciójára és 1 más, hasonlóan nagy feladatok- ' ra), illetőleg a termelékenység és a hatékonyság javítása. Ezeket a törekvéseket alátámasztották, megerősítették a felszólalások — hangoztatta. — A kormányzati szervek foglalkoznak a távlati energiamérMeg és energiakoncepció kidolgozásával. Ezt a koncepciót majd bele kell illeszteni a távlati tervbe. Az energiakoncepció témája várhatóan a jövő esztendő első negyedévében kerül a kormány elé. Az energiahálózattal kapcsolatban megemlítette Faluvégi Lajos, hogy a fejlesztésre ebben az évben a korábbinál 100 millió forinttal nagyobb összeget fordítottunk, s a fejlesztést tovább kell segíteni. A talajjavítással, a belvízrendezéssel összefüggő képviselői észrevételekre reagálva elmondta, hogy ilyen célokra a költség- vetés a jövő évben sem biztosít kevesebbet, mint korábban, igaz, az anyagiakon változó mértékben osztoznak a megyék. Szólt arról is, hogy foglalkoznak a kormányzati szervek a gyenge ter- rpeiöszö vetkezetek gazdasági eddiginél nagyobb hitelkeret áll rendelkezésre. A tanácsi gazdálkodásban az új tanácstörvény megszületése, a negyedik ötéves terv megindulása utón kiegyenlített a helyzet. Nincsenek ugyan kiugróan nagy többletforrások, de nincsenek nagy lemaradások sem a pénzügyi forrásokat illetően. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tanácsoknál meg kell teremteni az összhangot a várható anyagi források, a tartalékok és a tervfeladatok között. Kitért az óvodák és az általános iskolák helyzetével foglalko- kozó felszólalásokra is, mint mondta, nagy a felelősségünk abban, hogy az ezredforduló generációjának derékhada milyen képzettséggel, milyen meggyőződéssel lép majd elődei nyomába. Nagy erőfeszítések segítik az általános iskolák helyzetének javítását, s itt nem kevés pénzről van szó. Felidézte a pénzügy- miniszter, hogy bérrendezés történt a pedagógusoknál, s az általános iskolák dologi kiadásaira 1973_ban, 1972-höz képest 25 százalékkal többet fordítanak. Megemlítette. hogy a tanácsok és a Művelődésügyi Minisztérium rendelkezésére álló 125 millió forint céltámogatást gondosan fog-, ják „teríteni”, különös tekintet-* tel a tanyai iskolák, a munkáskerületek, a peremkerületek, a körzetesítés segítésére. A kormányzati szervek egyetértenek azzal, hogy a vállalatokkal ösz- szefogva, lehetőleg minél hamarabb teljesíteni kell az ötéves terv óvodai programját, gondolva az esetleges túlteljesítésre is. Ugyanakkor a tanácsok nem mentesíthetők azon kötelezettségük alól, hogy összehangolják a fejlesztési forrásokat és a költségvetési fenntartási eszközöket. Elmarasztalólag szólt az olyan gyakorlatról, hogy előbb megépítenek óvodai létesítményeket, s aztán kezdik keresgélni, hogy miből biztosítsák a fenntartás költségeit. Bejelentette Faluvégi Lajos, hogy új pedagógusotthon épül a jövő esztendőben, ehhez az anyagiak rendelkezésre állnak, s rövidesen kijelölik a kivitelezőt. Megemlítette még a tanácsi, gazdálkodás kapcsán a közmű-; vesítés témáját: fontos e tekintetben — mondta —, hogy az állami támogatóssal elsősorban a korszerű, városias építési módokat segítsék elő. A soron levő intézkedések közül először a bérintézkedések végrehajtásáról szólt. Utalt arra, hogy a vitában is nagy hangsúlyt kapott: a vállalatoknál differenciáltan — a szakmai képzettségre, a teljesítményekre, a nőkre és a nehéz fizikai munkát végzőkre tekintettel — kell végrehajtani a bérfejlesztést. A bértömeg-szabályozással kapcsolatban rámutatott: változatlan a vélemény, hogy a bértömeg-szabályozást kísérletnek tekintik, előnye, hogy rövid távon felszínre hozza a tartalékokat. Árnyoldala viszont, hogy hosz- szabb távon, a gyakorlatban béraránytalanságok kialakulásához vezethet. A kereskedelem terén rendkívül fontos, hogy a jövő esztendőben a KGST-országokhoz fűződő kötelezettségeinket maradéktalanul teljesítsük, kihasználjuk a jő exportlehetőségeket a világpiacon. A belkereskedelemnek a küszöbönálló szociális intézkedések nyomán várható növekvő keresletet megfelelő árualapokkal kell kielégítenie. A kormány — mondta Falu- végi Lajos — már kétszer foglalkozott az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalásával kapcsolatos feladatokkal, e feladatok megoldásáról szóló munkatervvel. Ehhez kapcsolódik majd az a szokásos kormányjelentést elemző áttekintés, amely a parlamenti ülésszakról készül, értékelésként és a teendők foglalataként. ígéretet tett arra, hogy a vitában felmerült valamennyi kérdésre az illetékes miniszterektől választ kapnak a felszólalók. Végezetül azzal summázta a vita tanulságait, hogy a felszólalásokból a kormányzati munka iránti bizalom csendült ki, s erre számítanak, építenek is az 1973. évi terv és költség- vetés végrehajtása során. Az elnöklő Beresztőczy Miklós ezután szavazásra bocsátotta a törvényjavaslatot, az országgyűlés az 1973. évi állami költség- vetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés ma, csütörtökön 10 órakor a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját. (MTI) szerkezetének átalakításával. E tekintetben hosszabb távú és a helyzetet lényegesen javító programra van szükség. A szarvasmarha-program keretében ezeknek a szövetkezeteknek külön beruházási keretet biztosítanak. Az általános hitelfeltételeknél kedvezőbb módon juthatnak e szövetkezetek fejlesztési forrásokhoz. A zárt termelési rendszerek támogatására 1973-ban az te Apollo—17 űrhajósainak második holdsétája Közép-európai idő szerint szerdán hajnalban 0 óra 28 perckor vette kezdetét az Apollo—17 űrhajósainak második holdsé- tója. Hét óra harminchét perces volt a második holdséta, s szerdán reggel pontosan nyolc órakor Schmitt és Cérnán visszatért a holdkompha. Autójukon ez alkalommal közel 19 kilométernyi utót tettek meg. Ami egyedülálló leletüket, a narancsszínű foltot illeti, egy újabb houstoni koncepció szerint ez nem szükségképpen bizonyítja a víz valamikori jelenlétét a holdon.
