Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-14 / 294. szám

A megyei tanácsülés állásfoglalása Eredményes a tanácstörvény végrehajtása — Jó a törvényesség helyzete — Nem lehet kampányszerű az ifjúsággal való foglalkozás Tegnap, december 13-án tar­totta ezévi utolsó ülését Békés­csabán a megyei tanács, Csatári Béla, megyei általános tanácsel­nökhelyettes elnökletével. Az ülésen részt vettek: dr. Szabó Sándor, az MSZMP Békés me­gyei Bizottságának titkára, a Hazafias Népfront, a társadalmi és tömegszervezetek megyei kép­viselői, a megyei tanács osztály­vezetői, meghívott vendégek. A jelenlévők első napirendi pontként a tanácstörvény végre- j hajtásának tapasztalatairól tár­gyaltak. Az ülés elé terjesztett [ jelentésből és a hozzászólásokból kitűnt: bár e törvény bevezetése j a tanácsi munkában jelentős változásokat jelentett, mégis zökkenőmentes volt. Végrehajtá­sát a megyei tanács vb kiemelt feladatnak tekinti. Megállapítható, hogy jobb a helyi tanácsok népképviseleti, önkormányzati, államigazgatási tevékenysége, növekedett önál­lóságuk, a lakossággal való kap­csolatuk, hatáskörükben az el­látás javításában eredményesen tevékenykednek, erősödik a szo­cialista demokrácia. Az eredmé­nyek eléréséhez nagyban hozzá­járult az, hogy a legutóbbi vá­lasztások óta a tanácstagok j többsége fizikai munkás, és sok közöttük a fiatal és a nő. A tes­tületi tagok mintegy 60 száza­léka régi tanácstag, akik sokéves tapasztalattal rendelkezve kép­viselik választóik érdekeit. Nem egyszerű résztvevői, hanem ak­tív részesei a város-, illetve köz­ségpolitika kialakításának. A tanácsi bizottságok jó szervezeti keretet biztosítanák ahhoz, hogy az állampolgárok részt vegyenek a közéletben, örvendetes: a 31 városi, 156 nagyközségi és 222 községi bi­zottságba számos kitűnő szak­ember került. A tanácsok működésére — ál­lapították meg az ülésen — jel­lemző a tervszerűség és a tör­vényesség. Ezek szellemében ké­szült el az elmúlt évben az a 163 tanácsrendelet, amelyek szá- j ma, jellege, tartalma a korábbi- , akat felülmúljá. Az új tanácstól*- ] vényt, ezen belül a nagyobb ön­állóságot viszont nem szabad úgy értelmezni, mintha az egy­magában kedvezőbb anyagi fel­tételeket teremtene a helyi szük­ségletek kielégítéséhez. A tör- j vény nagyfokú önállóságot, dön­tési jogot ad, azonban az anyagi | eszközöket a népgazdaság mm- j denkori teherbírásától függően más jogszabályok határozzák meg. Feltétlenül említésre méltó, hogy a megyénkbeli tanácsok | gazdálkodását az országos szer­vek 36 millió forinttal segítet­ték, s 1971-ben a gazdasági ko­ordinációk következtében a nem tanácsi szervek pedig 108.9 mil­lió forinttal járultak ehhez hoz­zá. Ebben az együttműködésben legfőbb a gyermekintézmények, az egészségügyi, a szociális el- j látás, a lakásépítés és a kom- ' munális fejlesztés, de — sajnos — megyénkben igen kevés a tár­sadalmi munka értéke. A társa­dalmi és tömegszervezetekkel együttműködve ez a kevés több is lehet, természetesen a helyi sajátosságok figyelembevételé­vel. Szintén fontos feladat, hogy ugyancsak a helyi sajátosságok­nak megfelelően rendszeresek legyenek a falugyűlések, a nagy­községekben az üzemi, a lakó- területi gyűlések, rétegtalálko­zók, amelyek a lakosság véle­ményeinek és a tanácsi célok­nak jobb megismerését szolgál­ják. A Hazafias Népfronttal együttműködve ezek a rendezvé­nyek alkalmat adnak az igé­nyek és a lehetőségek egybehan­golására. Az államigazgatásra vonatko­zó tanácstörvény-rendelkezések­ből ki kell emelni, hogy a köz­ségi lakosság ügyeinek 78 szá­zalékát helyben intézik (a ko­rábbi 40,4 százalék helyett), s ez az arány a nagyközségekben még magasabb. Gyorsabb lett az ügyintézés és nőtt a tanácsok tekintélye. A járási hivatalok ki­alakítása elméletének helyessé­gét bebizonyította a gyakorlat, s a kezdeti bizonytalankodás után e hivatalok munkamódsze- í re helyes és tovább fejlődik. Szintén jelentősnek bizonyult a nagyközségi kategória bevezetése — állapították meg a megyei ta­nácstagok. (Békés megyében 24 nagyközség van és itt él a köz­ségi lakosság 64 százaléka.) Az első napirendi pont tár­gyalásakor a megyei tanács fel­hívta a helyi, nagyközségi és vá­rosi tanácsok figyelmét arra, hogy a jövő évi választások elő­készítésekor növeljék és tegyék folyamatossá az új törvény vég­rehajtásával kapcsolatos tevé­kenységüket, annak színvonalat. A tanácstagok, az ülés részt­vevői ezt követően dr. Oláh László megyei főügyész tájékoz­tatóját hallgatták meg a törvé­nyességről. Tudomásul vették a tájékoztatóban elhangzottakat, miszerint megyénkben a törvé­nyesség helyzete jó. . Nagy János tanácselnök-he­lyettes volt az előadója a megye ifjúságáról szóló beszámolónak. A jelenlévők általános megál­lapításként fogadták el azt, hogy fiataljaink becsületesen dolgoz­nak és tanulnak, fogékonyak a szocializmus eszméi iránt. A munkahelyeken jelenleg már több fiatalt vonnak be a veze­tésbe a szövetkezetek, a válla­latok, az üzemek, de sokszor még mindig baj van a KISZ-ve- zetők „partnerként való elfoga­dásával'’. Pozitívumként hatá­rozta meg a tanácsülés: több vál­lalat konkrét intézkedéseket ho­zott fiatal dolgozói lakásgondja­inak enyhítésére; negatívum­ként: ez még nem elég általá­nos. E napirendi pont beszámolója és a hozzászólások részletesen elemezték az ijóság szabad ide­je helyes kihasználásának kér­déseit. szocialista tulajdonsága­ik alakításával kapcsolatos fel­adatokat, értékelték az ifjúság­ról szóló intézkedések hatását. I Mindezek abból a tényből indul- J tak ki, hogy megyénk fiatalsá- j gának számottevő, politikailag , legösszeforrottabb részét a mun- | kásifjúság, társadalmunk vezető osztályának utánpótlása alkot­Orosháza, Városi Tanács VB Műszaki Osztálya felvételt hirdet 1973. január hó 1-től. KÖZLEKEDÉSI MÉRNÖK — ÜZEMMÉRNÖK — FELSÖFOKÜ VÍZGÉPÉSZ TECHNIKUS munkakör betöltésére. Jelentkezés: Az osztályvezetőnél személyesen, vagy írásban. Szabadság tér 4—6. II. emelet 10. 445850 ja. Munkafegyelmünk, a közös­séghez való viszonyuk megfele­lő, a kezdeményezőképesség és az új iránti fogékonyság jellem­zi őket. Nem kielégítőek viszont az oktatás és nevelés eredmé­nyeinek fokozásához szükséges feltételek. A megyei tanácsi költségvetés különféle diákjóléti kiadásokra az idén mintegy 5,3 millió forintot fordít, 1973-ban pedig egyes KISZ-létesítmények kiadásaira 7 millió forintot ad. A különféle vállalatok, üzemek is adnak anyagi segítséget, ez azonban nemcsak az ifjúság igé­nyeihez mérten kevés, hanem a termelőegységek pénzügyi hely­zetéhez képest is kevesebb az országos átlagnál, összegezve: az ifjúság helyzetével való eredmé­nyes foglalkozás sokrétű és kö­rültekintő intézkedéseket, fo­lyamatos és következetes mun­kát jelent. Ezt nem lehet sem kampányszerűen, sem reszort­feladatként eívégezni. Nagy gon­dot kell fordítani arra, hogy hi­ánytalanul elkészüljenek a IV. ötéves tervre jóváhagyott ifjú­sági létesítmények, s helyes len­ne járásonként, városonként ösz- szehívni a tanács, a népfront és a KISZ szervezésében a fiatal tanácstagok fórumát. Az ifjúsággal kapcsolatos fel­adatok megtárgyalása után a je­lenlévők jóváhagyták a megyei tanács és bizottságai, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság jövő évi munka tervét, a Békés megyei Tanács és a Szakszervezetek Bé­kés megyei Tanácsa közötti együttműködési megállapodás tervezetét, valamint a megyei tanács oktatási és közművelő­dési bizottságának tevékenysé­géről szóló jelentést. A tanácsülés döntött Mezőhe­gyes nagyközség északi területé­nek Mezőkovácsháza nagyköz­séghez, valamint a Bánkúti Ál­lami Gazdaság nagykamarási és kétegyházi illetőségű területének Medgyesegyházához való csato­lása ügyében. Az átcsatolás idő­pontja: 1973. január 1. A napirendi pontok vitájában felszólaltak: Borka Sándor (Bat- tonya), Novák Mátyás (Gyula­vári), Barna Pál (Békéssámson, Nagykopáncs, Kardoskút), Nyári Sándor (Mezőhegyes), Molnár Gábor (Békéscsaba), dr. Sajti Imre (Békéscsaba), Hotz György- né (Kevermes, Dombiratos), Bó­lint Jánosné (Doboz, Gerla), Konczos József né (Orosháza), Takács Lajos (Gyula), Szabó Miklós (Békéscsaba), dr. Krat- tinger Márton (Szeghalom), me­gyei tanácstagok, illetve meghí­vottak. A tanácsülés a napiren­di pontok megvitatása után meg- felelő határozatokat hozott. A tanácsülés végén bejelentések, interpellációk következtek. Interpellációk: Dr. Tóth Pál (Medgyesegyhá­za). Mikor kerül sor a 44-es fő- közlekedési utat átszelő vasút­vonal jánoszugi megállójának át­építésére? Dr. Takács János osz­tályvezető: A szegedi MÁV- igazgatóság tájékoztatása alap­ján 1973-ban. Novák Mátyás (Gyulavári) és Hotz Györgyné (Kevermes, Dom­biratos): Kérték a gázszolgálta­tás megjavítását. Csatári Béla, általános tanácselnök-helyettes: A gázellátással kapcsolatban írásban felkeresték az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztöt, de választ még nem kaptak. Székely Ilona (Almáskama­rás, Nagykamarás): Almáskama- r i -,on nincs körzeti orvos. E gond megszüntetéséhez kérte a megyei tanács egészségügyi osz­tályának segítségét. Erre az in­terpellációra a választ 15 napon belül írásban kapja meg. Az ülés az elnök zárszavával ért véget. Vitaszek Zoltán Milyen változások lesznek 1973. janoár 1-ével a nyogdíjszabályokban 17. A KÜLÖNBÖZŐ KORKEDVEZ­MÉNYES IDŐK EGYBESZÁMÍTÁSA A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben el­töltött időket egybeszámítják. A külföldön eltöltött időnek azon­ban csak azt a tartalmát lehet az új szabályok szerint is számí­tásba venni, amelynek során az igénylő bányában föld alatt dol­gozott a jegyzékben felsorolt munkakörben. Ha az igénylő egy légköri nyo­másnál magasabb nyomású lég­térben és egyéb korkedvezmé­nyes munkakörben is dolgozott, ehhez az időhöz — az új szabá­lyok szerint — az egy légköri nyomásnál magasabb nyomású légtérben eltöltött minden 30 na­pot 50 nappal számítják hozzá. A KATONAI SZOLGALATBAN ELTÖLTÖTT IDŐ FIGYELEMBEVÉTELE A fegyveres erők. illetve fegy­veres testületek hivatásos állo­mányában eltöltött szolgálati időnek korkedvezmény szem­pontjából való elismerésére ed­dig csak a fegyveres testületi szabályok biztosítottak lehetősé­get. Ezeket a rendelkezéseket most a dolgozók társadalombiz­tosítási nyugdíjáról szóló jogsza­bályokba is felvették. így a fegy­veres erőknél, illetőleg fegyveres testületeknél a hivatásos szolgá­latban ténylegesen eltöltött vagy abba beszámított időt, ha a nyugdíjat a dolgozók társada­lombiztosítási nyugdíjáról szóló szabályok szerint állapítják meg, korkedvezményes időként kell figyelembe venni, ha a hivatásos szolgálat nem jogvesztéssel (le­mondással) 1954. szeptember 30-a után szűnt meg. A fegyve­res erők és fegyveres testületek továbbszolgáló állományában, valamint hadkötelezettség alap­ján katonai szolgálatban töltött vagy ezzel azonosnak tekinthető idő beszámítására vonatkozó A Békéscsabai Sertéshizlaló felvesz állatorvosi szaksegédet, hentes szakmunkásokat, kazánfűtőket, sertésgondozókat és éjjeliőröket. Jelentkezés: Kétegyházi út. 129863 [ szabályok változatlanok marad­tak, tehát ezt az időt abban az esetben lehet a korkedvezmény szempontjából számításba venni, ha az igénylő e szolgálatát meg­előzően és követően 30—30 na­pon belül a jegyzékben felsorolt munkakörben dolgozott. A KORKEDVEZMÉNYRE JOGOSULT DOLGOZÓ MIKORTÓL KAPHAT ÖSZTÖNZŐ NYUGDÍJ. PÓTLÉKOT A korkedvezmény új szabályai kihatnak az ösztönző nyugdíjpót­lékra is. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis korkedvezmény alapján igen kevesen igénylik az ösztönző nyugdíjpótlékot, mivel ahhoz férfiaknál 25 évi korked­vezményes munkakörben eltöl­tött idő,-és az 55. életév betöl­tése, nőknél pedig 20 évi ilyen munkakörben eltöltött idő és az 50. életév betöltése utáni tóvább- dolgozás szükséges. Azok a dol­gozók, akik ennyi időt nehéz munkával eltöltöttek, általában ösztönző nyugdíjpótlékra nem tartanak számot, hanem igénybe veszik a korkedvezményes nyug­díjat. AZ ŰJ SZABÁLYOK SZERINT minden olyan dolgozó, aki bár­mikor legalább 10 évet (nő 8 évet) korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött és nem veszi igénybe a korkedvezmé­nyes nyugdíjat, hanem tovább dolgozik, a korkedvezményes korhatára e’érése után munká­ban töltött évei után ösztönző nyugdíjpótlék illeti meg. Az ösz­tönző nyugdíjpótlék az ilyen dol­gozót akkor is megilleti, ha a korkedvezményes nyugdíjra való jogosultságának a megszerzése után — a nyugdíj igénybevétele nélkül — már nem korkedvez­ményes munkakörben dolgozik. így például: nődolgozó, aki jelenleg (tehát 1972-ben) 51 éves és — mondjuk — 20 éve dolgo­zik a textiliparban. E 20 óv alatt 12 évig szövő volt. Az új szabá­lyok szerint 3 évi korkedvez­mény illeti meg tehát 1973-ban (52. életévének az elérésekor) nyugdíjba mehetne. Ha nem megy nyugdíjba, hanem tovább dolgozik, az 52. életévének a be­töltését követően — akár szövő, akár más munkakörben — mun­kában töltött minden teljes év (minden 365 naptári nap) után a nyugdíjkiegészítésen kívül ösz­tönző nyugdíjpótlék is megilleti. (Folytatjuk) Szerzők: Dr. Nagy József, Dr. Molnár József, Kovács Kálmán A Budapesti Közlekedési Vállalat 44 órás munkahéttel, állandó 1 műszakos beosz­tással azonnali belépésre keres: LAKATOS, MAROS, VILLANYHEG ES ZTÖ SZAKMUNKASOKAT, va'amlnt vasipari és építőipari betanított és segédmunkásokat. Munkaidőbeosztás: hetenkénti szabad szombat Felveszünk továbbá: » Szakma nélküli férfi dolgozókat vasúti pályája, vítási és építési munkára, nődolgozókat pálya­tisztítási munkára. A munkaidőbeosztás: kéthetenkénti szabad szom­bat és szabad hétfő. Egyenruhaellátás. Vidéki dolgozók részére munkásszállást biztosítunk 1 Bérezés: a kollektív szerződés szerinti • Minden dolgozó és családtagja részére autóbusz­ra, villamosra. HÉV-re és Metróra szóló díjmen­tes utazási igazo'ványt biztosítunk. Felvétel: Budapest VII., Kertész u. 16., és a vállalat valamennyi telephelyén. • » 2228

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents