Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-14 / 294. szám
(Folytatás 1. oldalról) ezért külön is nagy figyelemmel kíván foglalkozni. Azt akarja, hogy e vállalatok helyzete, eredményei és gondjai ne tűnjenek el az összevont statisztikai sorokon belül, hanem egyedileg is tudjunk mindegyikről bizonyos fő jellemzőket. Mindez nem jelenti azt, hogy a nagy vállalatokat akár előnyben, akár hátrányban kívánnánk részesíteni a többiekkel szemben, hogy más pénzügyi szabályokat érvényesítenénk náluk, mint egyebütt. A nagy vállalatok részére — különösen ott, ahol nagy értékű termelőberendezések vannak —, feltétlenül biztosítani kell észszerű átcsoportosítással is a szükséges munkaerőt. Ennek egyik módja az, hogy megszűnő tevékenységek esetén tervszerűen átirányítjuk a dolgozókat és az új helyen megfelelő kereseti viszonyokat és munkafeltételeket teremtünk. Meg kell vizsgálni a kis vidéki telephelyeket is, amelyeket annak idején ott létesítettünk, ahol még volt felesleges munkáskéz. Azért célszerű foglalkozni velük, mert most már ezeknek a viszonylag kis telephelyeknek a számát nem cé'szerű nagyon szaporítani, hanem arra kell törekedni, hogy távlatilag is stabil, gazdaságos termelési és szolgáltatási feladatot lássanak eL Tisztelt Országgyűlési A párt és a kormány nagy gondot fordít a lakosság életkörülményeinek folyamatos javítására. E törekvés eredményeit — ha nem is lehetünk mindennel e’égedettek — a lakosság az életben tapasztalja és többnyire el is ismeri. A fejlődést tükrözik a statisztikai adatok. Az utolsó öt évben az életszínvonal javulása gyorsult a megelőző ötéves időszakhoz képest. A lakosság ellátása jelentősen javult. Javult a húsellátás, bővült a ruházati és más iparcikkek választéka, tovább szűkü-’ta hiánycikkek köre. A mai választék annyival gazdagabb, hogy égyszerűen nem hasonlítható össze az 5—6 évvel ezelőttivel. A kereskedelemben is sok teendő vár ránk. A legfőbb feladat az, hogy az ipar és a kereskedelem között még jobb együttműködés alakuljon ki. Ez biztosíthatja az ellátás további állandó javítását és az ésszerű készletgazdálkodást. A Minisztertanács elnökhelyettese ezután a belkereskedelem egyes területeiről beszélt. — A mezőgazdaság hústermelő tevékenysége a baromíiprog. ram befejezése után, a sertésprogram kibontakozásával jelentősen fokozódott — mondotta, majd így folytatta: Elsősorban a húsfeldo'gozásban jelentkeznek most a problémák. Ezt a számok is világosan tükrözik. A sertésfelvásárlás 1969_ben és 1970-ben évente mintegy 3—3 millió darab volt. 1972_ben viszont már körülbelül öt és fél millió. A tervidőszak végéig a hízott sertés termelés ciklusmentesen előreláthatólag 6 millió darab felett fog stabilizálódni. E nagy és rohamosan felfutó mennyiség fogadására a feldolgozó kapacitás nem állhatott azonnal készen és megnyugtató módon még ma sem áll rendelkezésre. A feladatot csak a munkaintenzitás növelésével és a dolgozók túlterhelésével lehetett biztosítani. Jövőre ezért éengedhetetlenül szükség lesz a húsipar rekonstrukciójára, a meglevő üzemek említett szűk keresztmetszeteinek megszüntetésére. Az igaz, hogy külföldön megveszik a félsertést, az élőmarhát is, bizonyos mennyiségben ésszerű számukra a szállítás. Csakhogy ilyen exporttal, ha túl nagyarányú, időnként kényszerhelyzetbe kerülünk. Ha viszont feldolgozzuk, akár konzervek formájában. akár más tartósítási «'járással, azért nagyobb értéket kapunk, kevesebb a gond a tárolásával, több a lehetőségünk a legkedvezőbb piaci helyzet felkutatására és kiaknázására. Ugyanez a helyzet a tej feldolgozásával. A tejtermékek választékának növelésével is. A szarvasmarha-program minden bizonynyal beváltia a hozzáfűzött reményeket. A szarvasmarha-állot. mány növekedésével egyidejűleg Folytatja tanácskozását az országgyűlés számolnunk kell a tejhozam nöu vekedésével is. Ezért már most hozzá kell látnunk azoknak az üzemeknek a kifejlesztéséhez és újak létesítéséhez, amelyek biztosítani fogják a tej jobb, feldolgozását, tartósítását. 1972-ben az iparcikkekből is javult az ellátás, ennek fenntartását tervezzük 1973-ban, némely árucsoportban további javulásra is számíthatunk. Kü'önös jelentőségű számunkra az a sokirányú tevékenység — folytatta —, amely a KGST- országainak együttműködésében mindinkább kibontakozik a szocialista gazdasági integráció komplex programjában foglalt célkitűzések megvalósításáért. , Tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy a múlt év nyarán a KGST XXV. ülésszakán elfogadott komplex-programban foglaltak valóra váltása már az eltelt rövid idő alatt is eredményeket hozott. Mindez méltán keltette és kelti fel a nemzetközi közvélemény figyelmét. Egyre több ország érdeklődik a KGST-vel való együttműködés lehetőségei iránt. Nagyon örü’ünk, hogy a KGST legutóbbi ülésszakán új szocialista tagot üdvözölhetett a tagállamok közössége: a Kubai Köztársaságot. A KGST-vel való kapcsolatok igénye még fennáll, elsősorban egyes fejlődő országok részéről. A gazdasági integrációs folyamatban különösen fontosnak tartjuk a KGST-tagállamok nép- gazdaságfej/esztési terveinek egyeztetését és a fejlesztés fő területeinek fokozódó összehangolását. Azon dolgozunk, hogy kooperációs egyezményeinket a Szov. jdunlóval és >a többi KGST országgal meghosszabbítsuk és újabbakkal egészítsük ki. A szovjet viszonylat részaránya össz-forgalmun’ • ban az elmúlt években 35 százalék körül volt és azt szeretnénk, ha a köve'kezű években tovább nőne. A többi szocialista országgal forgalmunk arányosan fejlődik, Jugoszláviával 1973. elejétől konvertibilis elszámolásra térünk át. Azt reméljük, hogy ez az áttérés a két fél szoros együttműködése eredményeképp zökkenőmén esen sikerül. Külkereskedelmünk eredményes évet zár a fejlett tőkés országokkal lebonyolított forgalom ban is. 1972 ben az ezekbe az országokba irányuló kivitelünk több mint 30 százalékkal nőtt, behozatalunk az előző évi szánt körül alakul. Ebben a javuló piád munka mellett szerepet játszik a nyugat-európai országok részéről a mennyiségi kor Iá. totósok fokozatos csökkentébe. Ez évben jelentős nőve' edíst ér el forgalmunk a fejlődő országokkal. Vállalataink piaci kilátásai a jövő évre kedvezőek. A kivitel növekedése 14 százalék, a behozatalé 24 százalék körül alakulhat. Továbbra i$ kiemelkedő helyet foglal el fejlődő gazdaságú partnereink sorában India, az Egyesült Arab Köztársaság; Irán, Irak, Szíria, Brazília és Algéria. 1972-ben kedvező változás vette kezdetét trakt kapcsolatainkban: megindultak kőolaj vásárlásaink. Kapcsolatcink erőteljes élénkülése várható a latin amerikai országokkal. összességéiben tehát gazdasági ép'tőmunkénk eredményeivel elégedettek leh'tünk. A pártunk X. kongresszusán Jóváha"yoU gazdatógpoTtikai Irányelvek érvényesülnek, sikerrel oldjuk meg a gazdasági feladatokat. Amint a Központi Bizottság novemberi ülésén elfogadott állás, foglalás megállapítja, gazdaság- irányítási rendszerünk Jó eszközként szolgálja a szocialista tervgazdálkodást, a szocialista építés cél’alt A fejrdés során f elmei ülő, általunk Jól Ismert gondok megoldása mindanynylunk számára felelősségteljes, körültekintő munkát jelent. Ezt a munkát minden szinten vállalni kell és vállalni is fogjuk. Az országgyűlés elé terjesztett költségvetési javaslatot és a benne érvényesülő gazdasági programot elfogadásra ajánlom. Ezután Kovács Istvánná Pest m. 1. vk.), Lendvai József (Veszp rém megye, 12. vk.), Takács im- réné (Csongrád megye, 4. vk.), Gácsi Miklós (Borsod megye, 3. vk.) szólalt fel, majd szünet köEbédszünet után Apró Antal elnökletével folytatódott az ülés. Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra. A mostani Időben új, nagy változások vannak folyamatban az egész nemzetközi életben. Ezekkel a változásokkal összefügg népgazdaságunk alakulása, jövő évi gazdasági életünk, s politikai életünk fejlődése is. Éppen ezért külpolitikai beszámolómat a nemzetközi élet új, nagy változásaival kezdem. A ma folyamatban lévő nemzetközi változások széleskörűek és mélyrehatóak, meglepő eseményekben gazdagok. Érintik a nemzetközi kapcsolatok minden lényeges területét és a szó szoros értelmében kiterjednek a földkerekség minden kontinensére. Ezeknek az új és nagy változásoknak a lényege a következőkben foglalható össze: Megkezdődött a legégetőbb nemzetközi kérdések tartósnak ígérkező rendezése tárgyalások útján, s az eddig elért tárgyalási eredmények azzal bíztatnak, hogy megoldáshoz vezetnek azokon a területeken is, amelyeken ma még nyilt, fegyveres harcok folynak, és átterjednek a tárgyalások azokra a területekre is, amelyeken egyébként bármely pillanatban újabb háború kitörése lenne várható. A mai nemzetközi élet ilyen új és nagy változásainak minősítését illetően helytelenül járnánk el, ha jelentőségüket túlértékelnénk, vagy lebecsülnénk. Mi abban a meggyőződésben veszünk részt a mai nemzetközi viszonyok új, nagy változásaiban, azokban a tárgyalásokban is, amelyekben közvetlenül részesek vagyunk, azokban is, amelyeket csak szemlélünk, de amelyekhez diplomáciai csatornákon keresztül hozzá tudunk jutni, hogy valóban tartós békéhez, a nemzetközi biztonság megerősítéséhez, a termonukleáris háború veszélyének az elhárításához vezetnek. Tisztelt Országgyűlés! Központi Bizottságunk novemberi ülése a párt X. kongresszusa határozatainak végrehajtását vizsgálva, a nemzetközi viszonyokkal foglalkozva megállapította, hogy a szocialista országok külpolitikai tevékenysége a haladó erők támogatásával nagy eredményeket ért el a nemzetközi viszonyok javítása terén. Az új, nagy változások előkészítésének és irányításának legalapvetőbb magyarázata abban van, hogy a szocialista világ- rendszer, s minden egyes szocialista ország együtt is és külön- külöin is megnőtt Jelentőségében. Fokozódott nemzetközi hatékonyságuk. A szocialista országok a nemzetközi eseményekre gyakorolt és egyre növekvő hatékonyságukkal a békés egymás mellett élé« követelményeit a nemzetközi élet mindinkább érvényesülő szabályaivá teszik. Ebben a folyamatban a legdöntőbb szerepe természetesen a Szovjetuniónak van. A mai világhelyzetet nem lehet sem megérteni, sem magyarázni a Nagy vetkezett. Szünet után dr. Be- resztóczy Miklós elnökletével folytatódott a tanácskozás. Ezután Szépvölgyi Zoltán (Bp., 56. vk.), Kosztolánczi Jánosné (Somogy megye, 2. vk.), dr. Szabó József (Baranya megye, 10. vk.), Vilmányi Mária (Hajdú- Blhar megye., 7. vk.), Spisák András (Szabolcs-Szatmár megye, 18. vk.), majd Gyöngyösi István (Heves megye, 9. vk.) képviselő szólalt fel. Ezután ebédszünet következett. Októberi Szocialista Forradalom, és annak legközvetlenebb eredménye, a Szovjetunió nemzettcö- j zi hatásainak megértése nélkül. Ebben a hónapban emlékeznek meg az egész világon a haladó erők a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulójáról. A Magyar Népköztársaság is — egyrészt az itthon már folyó ünnepségeken, másrészt képviselői révén Moszkvában — a Szovjetunió történelmi szerepéhez Illő módon vesz részt az ünnepi megemlékezésben és az egész világot átalakító fél évszázad történelmi tanulságainak a felmérésében. Ebben a fél évszázadban valóban az egész világ átalakult. A Magyar Népköztársaság mind belpolitikájában, mind külpolitikájában legelső és legfontosabb elvnek tekinti szövetségi és testvéri kapcsolatát a Szovjetunióval, annak pártjával’., kormányával és népeivel. Csak néhány napja annak, hogy befejeződött a Szovjetunió párt- és ko"máT'vküldöttsé'-ériek magyarországi látogatása. Brezs- nyev elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára és a küldöttség minden tagja kifejezően közvetítette a Szovjetunió népeinek testvéri érzéseit a Magyar Népköztársaság népe, alkotó munkája eredményei iránt. A látogatást rendkívül nagy nemzetközi érdeklődés kisérte. A Szovjetunió és Magyar- ország iránt érzett barátság volt a forrása ennek az érdeklődésnek a szocialista országok vezetőiben és népeiben és a nemzetközi munkásmozgalom soraiban is. Péter János ezután az európai biztonsági konferencia előkészítésévé’ foglalkozott. Rámutatott: Sok munkába és erőfeszítésbe került, hogy eljutottunk a most Helsinkiben folyó előkészítő tárgyalásokhoz. További nagyon sok munkára és erőfeszítésre lesz szükség ahhoz, hogy az előkészítő tárgyalások valóban elvezessenek a biztonsági és együttműködési konferencia tényleges megtartásához. Az előkészítő értekezlet azonban csak akkor kezdődhetett meg, amikor az összes érdekelt országok kormányai eljutottak annak felismeréséig, hogy a szocialista országok kezdeményezése összeurópai érdekeket szo'gál. További sok diplomáciai mun,, kára lesz még szükség a biztonsági konferenciát előkészítő értekezlet sikere és a konferencia egybehívá&a érdekében. Ennek a munkának a Jellegét az előkészítés eddigi tapasztalatai alapján lehet meghatározni. A kétes sokoldalú tárgyalások valóban sok tapasztalatot, tanulságot nyújtanak a további feladatok szé^norttjáből, Mi az, ami segített eddig az előkészítésben ? A konferencia ügyében érdekelt országok magatartásának hármas tulajdon* sága. A* első: a partnerek fi* gyelmes meghallgatása, a második: az előterjesztett javaslatok rugalmas kezelése, a harmadik: a fő célkitűzés következetes érvényesítése Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Az európai nemzetközi légkör javulása együtt haladt a tárgyalásos rendezés esélyeinek növekedésével az emberiség mai legsúlyosabb problémájával kapcsolatban, a délkelet-ázsiai háború, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni agresszió és a dél-vietnami intervenció vonatkozásaiban. Ez év októberében nagy reménység született. A világ népei azt remélték a vietnami— amerikai megállapodás alapelveinek nyilvánosságra kerülése idején, hogy hamarosan véget ér a világtörténelem legértelmetlenebb háborúja. Ismeretes, hogy e helyett mi történt. A megegyezés alapelveinek összegezése után az agresszió folytatása következett és a saigonl rezsim háborús akcióinak támogatása minden korábbi agresszív akciónál és eszkalációnál súlyosabbnak minősülő módon. Már minden érdekelt előtt világos, hogy mi lesz ennek a vietnami háborúnak a vége. Az Egyesült Államok és a saigonl rezsim mostani fegyveres akciói ezen semmit sem változtatnak. Könyörtelenül és embertelenül pusztítanak még újabb százakat és ezreket, valamiféle homályos diplomáciai manőverezés véres támogatásaként. Abban ke’l bíznunk, hogy hogy amint a háború eszkalációját nem lehetett a végtelenségig fokozni és az úton vissza kellett fordulni, ahogyan a vi- etnamizálási kísérlet nem járhatott és a jövőben sem járhat sikerrel, úgy a mostani, a tárgyalásokkal párhuzamosan folyó öldöklés sem tarthat sokáig, s a kialakított alapelveken a fegyverszüneti megegyezés hamarosan létrejön. Kedves Képviselőtársak! A köze’-keleti problémákban is érezteti hatását — legalábbis bizonyos fokig — az európai légkör enyhülése, ennek keretében a szovjet—amerikai viszony javulása. A probléma rendezése nem kezdődött ugyan még meg 1967 novemberi biztonsági tanácsi ENSZ-határozat által kijelölt úton, de az Egyesült Nemzetek közgyűlésében folyt vita és a határozat mutatja —- néhány nappal ezelőtt volt a vita és most hozták a határozatot —, hogy erősödött a nemzetközi életben a világháborús kockázattal járó új köze1-keleti konfliktus veszélye ellen a világ népeinek és kormányainak állásfoglalása. Különleges hangsúllyal szeretném megemlíteni, hogy folyamatban van ma egy olyan tárgyalás is két ország között, amelyre a világ népei különösen nagy reménységgé’, bizakodással és jókívánattal tekintenek. Ez a Szovjetunió és az Egyesült Államok tárgyalása a stratégiai atomfegyverek korlátozásáról, az úgynevezett SALT-tárgyaláa. Nem kizárt dolog, sőt valószínű, hogy az emberiség egészének Jövője szempontjából ennek a tárgyalásnak különösen nagy a jelentősége. A termonukleáris háború lehetőségének korszakában a két termonukleáris hatalom egyezkedése az emberiség jövendő sorsát döntheti el. A kü’ügyminiszter ezután a külföldön élő magyarokhoz fűződő kapcsolatainkról szólt. Ezután kérte az országgyűlést, hogy a költségvetési törvényjavaslatot fogadja el, majd befejezésül hangsúlyozta: (Folytatás a 3. oldalon) 2 im mmsh? 1672. DECEMBER 14. Péíer János felszólalása
