Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-14 / 294. szám

(Folytatás 1. oldalról) ezért külön is nagy figyelemmel kíván foglalkozni. Azt akarja, hogy e vállalatok helyzete, ered­ményei és gondjai ne tűnjenek el az összevont statisztikai so­rokon belül, hanem egyedileg is tudjunk mindegyikről bizonyos fő jellemzőket. Mindez nem je­lenti azt, hogy a nagy vállalato­kat akár előnyben, akár hát­rányban kívánnánk részesíteni a többiekkel szemben, hogy más pénzügyi szabályokat érvényesí­tenénk náluk, mint egyebütt. A nagy vállalatok részére — különösen ott, ahol nagy értékű termelőberendezések vannak —, feltétlenül biztosítani kell ész­szerű átcsoportosítással is a szükséges munkaerőt. Ennek egyik módja az, hogy megszűnő tevékenységek esetén tervsze­rűen átirányítjuk a dolgozókat és az új helyen megfelelő kere­seti viszonyokat és munkafelté­teleket teremtünk. Meg kell vizsgálni a kis vidéki telephelyeket is, amelyeket an­nak idején ott létesítettünk, ahol még volt felesleges munkáskéz. Azért célszerű foglalkozni ve­lük, mert most már ezeknek a viszonylag kis telephelyeknek a számát nem cé'szerű nagyon sza­porítani, hanem arra kell töre­kedni, hogy távlatilag is stabil, gazdaságos termelési és szolgál­tatási feladatot lássanak eL Tisztelt Országgyűlési A párt és a kormány nagy gondot fordít a lakosság életkö­rülményeinek folyamatos javí­tására. E törekvés eredményeit — ha nem is lehetünk minden­nel e’égedettek — a lakosság az életben tapasztalja és többnyire el is ismeri. A fejlődést tükrözik a statisztikai adatok. Az utolsó öt évben az életszínvonal javu­lása gyorsult a megelőző ötéves időszakhoz képest. A lakosság ellátása jelentősen javult. Javult a húsellátás, bő­vült a ruházati és más iparcik­kek választéka, tovább szűkü-’ta hiánycikkek köre. A mai válasz­ték annyival gazdagabb, hogy égyszerűen nem hasonlítható össze az 5—6 évvel ezelőttivel. A kereskedelemben is sok te­endő vár ránk. A legfőbb feladat az, hogy az ipar és a kereskede­lem között még jobb együttmű­ködés alakuljon ki. Ez biztosít­hatja az ellátás további állandó javítását és az ésszerű készlet­gazdálkodást. A Minisztertanács elnökhe­lyettese ezután a belkereskede­lem egyes területeiről beszélt. — A mezőgazdaság hústerme­lő tevékenysége a baromíiprog. ram befejezése után, a sertés­program kibontakozásával jelen­tősen fokozódott — mondotta, majd így folytatta: Elsősorban a húsfeldo'gozás­ban jelentkeznek most a prob­lémák. Ezt a számok is világosan tükrözik. A sertésfelvásárlás 1969_ben és 1970-ben évente mintegy 3—3 millió darab volt. 1972_ben viszont már körülbelül öt és fél millió. A tervidőszak végéig a hízott sertés termelés ciklusmentesen előreláthatólag 6 millió darab felett fog stabili­zálódni. E nagy és rohamosan felfutó mennyiség fogadására a feldol­gozó kapacitás nem állhatott azonnal készen és megnyugta­tó módon még ma sem áll ren­delkezésre. A feladatot csak a munkaintenzitás növelésével és a dolgozók túlterhelésével lehe­tett biztosítani. Jövőre ezért éengedhetetlenül szükség lesz a húsipar rekonst­rukciójára, a meglevő üzemek említett szűk keresztmetszetei­nek megszüntetésére. Az igaz, hogy külföldön meg­veszik a félsertést, az élőmarhát is, bizonyos mennyiségben éssze­rű számukra a szállítás. Csakhogy ilyen exporttal, ha túl nagyará­nyú, időnként kényszerhelyzet­be kerülünk. Ha viszont feldol­gozzuk, akár konzervek formá­jában. akár más tartósítási «'já­rással, azért nagyobb értéket ka­punk, kevesebb a gond a tárolá­sával, több a lehetőségünk a leg­kedvezőbb piaci helyzet felkuta­tására és kiaknázására. Ugyan­ez a helyzet a tej feldolgozásá­val. A tejtermékek választéká­nak növelésével is. A szarvas­marha-program minden bizony­nyal beváltia a hozzáfűzött re­ményeket. A szarvasmarha-állot. mány növekedésével egyidejűleg Folytatja tanácskozását az országgyűlés számolnunk kell a tejhozam nöu vekedésével is. Ezért már most hozzá kell látnunk azoknak az üzemeknek a kifejlesztéséhez és újak létesítéséhez, amelyek biz­tosítani fogják a tej jobb, fel­dolgozását, tartósítását. 1972-ben az iparcikkekből is javult az ellátás, ennek fenn­tartását tervezzük 1973-ban, né­mely árucsoportban további ja­vulásra is számíthatunk. Kü'önös jelentőségű számunk­ra az a sokirányú tevékenység — folytatta —, amely a KGST- országainak együttműködésében mindinkább kibontakozik a szo­cialista gazdasági integráció komplex programjában foglalt célkitűzések megvalósításáért. , Tárgyilagosan megállapíthat­juk, hogy a múlt év nyarán a KGST XXV. ülésszakán elfoga­dott komplex-programban fog­laltak valóra váltása már az el­telt rövid idő alatt is eredmé­nyeket hozott. Mindez méltán keltette és kelti fel a nemzetközi közvélemény figyelmét. Egyre több ország ér­deklődik a KGST-vel való együttműködés lehetőségei iránt. Nagyon örü’ünk, hogy a KGST legutóbbi ülésszakán új szocia­lista tagot üdvözölhetett a tag­államok közössége: a Kubai Köztársaságot. A KGST-vel való kapcsolatok igénye még fennáll, elsősorban egyes fejlődő országok részéről. A gazdasági integrációs folya­matban különösen fontosnak tartjuk a KGST-tagállamok nép- gazdaságfej/esztési terveinek egyeztetését és a fejlesztés fő te­rületeinek fokozódó összehango­lását. Azon dolgozunk, hogy koope­rációs egyezményeinket a Szov. jdunlóval és >a többi KGST országgal meghosszabbítsuk és újabbakkal egészítsük ki. A szovjet viszonylat részaránya össz-forgalmun’ • ban az elmúlt években 35 százalék körül volt és azt szeretnénk, ha a köve'ke­zű években tovább nőne. A töb­bi szocialista országgal forgal­munk arányosan fejlődik, Jugoszláviával 1973. elejétől konvertibilis elszámolásra té­rünk át. Azt reméljük, hogy ez az áttérés a két fél szoros együttműködése eredményeképp zökkenőmén esen sikerül. Külkereskedelmünk eredmé­nyes évet zár a fejlett tőkés or­szágokkal lebonyolított forga­lom ban is. 1972 ben az ezekbe az országokba irányuló kivitelünk több mint 30 százalékkal nőtt, behozatalunk az előző évi szánt körül alakul. Ebben a javuló piád munka mellett szerepet játszik a nyugat-európai orszá­gok részéről a mennyiségi kor Iá. totósok fokozatos csökkentébe. Ez évben jelentős nőve' edíst ér el forgalmunk a fejlődő orszá­gokkal. Vállalataink piaci kilá­tásai a jövő évre kedvezőek. A kivitel növekedése 14 százalék, a behozatalé 24 százalék körül alakulhat. Továbbra i$ kiemel­kedő helyet foglal el fejlődő gazdaságú partnereink sorában India, az Egyesült Arab Köz­társaság; Irán, Irak, Szíria, Brazília és Algéria. 1972-ben kedvező változás vette kezdetét trakt kapcsolata­inkban: megindultak kőolaj vá­sárlásaink. Kapcsolatcink erő­teljes élénkülése várható a la­tin amerikai országokkal. összességéiben tehát gazdasá­gi ép'tőmunkénk eredményeivel elégedettek leh'tünk. A pártunk X. kongresszusán Jóváha"yoU gazdatógpoTtikai Irányelvek ér­vényesülnek, sikerrel oldjuk meg a gazdasági feladatokat. Amint a Központi Bizottság no­vemberi ülésén elfogadott állás, foglalás megállapítja, gazdaság- irányítási rendszerünk Jó esz­közként szolgálja a szocialista tervgazdálkodást, a szocialista építés cél’alt A fejrdés során f elmei ülő, általunk Jól Ismert gondok megoldása mindany­nylunk számára felelősségteljes, körültekintő munkát jelent. Ezt a munkát minden szinten vál­lalni kell és vállalni is fogjuk. Az országgyűlés elé terjesz­tett költségvetési javaslatot és a benne érvényesülő gazdasági programot elfogadásra ajánlom. Ezután Kovács Istvánná Pest m. 1. vk.), Lendvai József (Veszp rém megye, 12. vk.), Takács im- réné (Csongrád megye, 4. vk.), Gácsi Miklós (Borsod megye, 3. vk.) szólalt fel, majd szünet kö­Ebédszünet után Apró Antal elnökletével folytatódott az ülés. Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra. A mostani Időben új, nagy változások vannak folyamatban az egész nemzetközi életben. Ezekkel a változásokkal össze­függ népgazdaságunk alakulása, jövő évi gazdasági életünk, s politikai életünk fejlődése is. Ép­pen ezért külpolitikai beszámo­lómat a nemzetközi élet új, nagy változásaival kezdem. A ma folyamatban lévő nem­zetközi változások széleskörűek és mélyrehatóak, meglepő ese­ményekben gazdagok. Érintik a nemzetközi kapcsolatok minden lényeges területét és a szó szo­ros értelmében kiterjednek a földkerekség minden kontinensé­re. Ezeknek az új és nagy vál­tozásoknak a lényege a követke­zőkben foglalható össze: Megkezdődött a legégetőbb nemzetközi kérdések tartósnak ígérkező rendezése tárgyalások útján, s az eddig elért tárgyalási eredmények azzal bíztatnak, hogy megoldáshoz vezetnek azo­kon a területeken is, amelyeken ma még nyilt, fegyveres harcok folynak, és átterjednek a tár­gyalások azokra a területekre is, amelyeken egyébként bármely pillanatban újabb háború kitö­rése lenne várható. A mai nemzetközi élet ilyen új és nagy változásainak minő­sítését illetően helytelenül jár­nánk el, ha jelentőségüket túl­értékelnénk, vagy lebecsülnénk. Mi abban a meggyőződésben veszünk részt a mai nemzetközi viszonyok új, nagy változásai­ban, azokban a tárgyalásokban is, amelyekben közvetlenül ré­szesek vagyunk, azokban is, amelyeket csak szemlélünk, de amelyekhez diplomáciai csator­nákon keresztül hozzá tudunk jutni, hogy valóban tartós béké­hez, a nemzetközi biztonság megerősítéséhez, a termonukle­áris háború veszélyének az elhá­rításához vezetnek. Tisztelt Országgyűlés! Központi Bizottságunk no­vemberi ülése a párt X. kong­resszusa határozatainak végre­hajtását vizsgálva, a nemzetközi viszonyokkal foglalkozva meg­állapította, hogy a szocialista or­szágok külpolitikai tevékenysége a haladó erők támogatásával nagy eredményeket ért el a nemzetközi viszonyok javítása terén. Az új, nagy változások előké­szítésének és irányításának leg­alapvetőbb magyarázata abban van, hogy a szocialista világ- rendszer, s minden egyes szoci­alista ország együtt is és külön- külöin is megnőtt Jelentőségében. Fokozódott nemzetközi haté­konyságuk. A szocialista orszá­gok a nemzetközi eseményekre gyakorolt és egyre növekvő ha­tékonyságukkal a békés egymás mellett élé« követelményeit a nemzetközi élet mindinkább ér­vényesülő szabályaivá teszik. Ebben a folyamatban a leg­döntőbb szerepe természetesen a Szovjetuniónak van. A mai vi­lághelyzetet nem lehet sem meg­érteni, sem magyarázni a Nagy vetkezett. Szünet után dr. Be- resztóczy Miklós elnökletével folytatódott a tanácskozás. Ezután Szépvölgyi Zoltán (Bp., 56. vk.), Kosztolánczi Jánosné (Somogy megye, 2. vk.), dr. Sza­bó József (Baranya megye, 10. vk.), Vilmányi Mária (Hajdú- Blhar megye., 7. vk.), Spisák András (Szabolcs-Szatmár me­gye, 18. vk.), majd Gyöngyösi István (Heves megye, 9. vk.) képviselő szólalt fel. Ezután ebédszünet követke­zett. Októberi Szocialista Forradalom, és annak legközvetlenebb ered­ménye, a Szovjetunió nemzettcö- j zi hatásainak megértése nélkül. Ebben a hónapban emlékeznek meg az egész világon a haladó erők a Szovjetunió megalakulá­sának 50. évfordulójáról. A Ma­gyar Népköztársaság is — egy­részt az itthon már folyó ün­nepségeken, másrészt képviselői révén Moszkvában — a Szovjet­unió történelmi szerepéhez Illő módon vesz részt az ünnepi meg­emlékezésben és az egész vilá­got átalakító fél évszázad tör­ténelmi tanulságainak a felmé­résében. Ebben a fél évszázad­ban valóban az egész világ át­alakult. A Magyar Népköztársaság mind belpolitikájában, mind külpolitikájában legelső és leg­fontosabb elvnek tekinti szövet­ségi és testvéri kapcsolatát a Szovjetunióval, annak pártjával’., kormányával és népeivel. Csak néhány napja annak, hogy befejeződött a Szovjetunió párt- és ko"máT'vküldöttsé'-ériek magyarországi látogatása. Brezs- nyev elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára és a küldöttség minden tagja ki­fejezően közvetítette a Szovjet­unió népeinek testvéri érzéseit a Magyar Népköztársaság né­pe, alkotó munkája eredményei iránt. A látogatást rendkívül nagy nemzetközi érdeklődés ki­sérte. A Szovjetunió és Magyar- ország iránt érzett barátság volt a forrása ennek az érdeklődés­nek a szocialista országok veze­tőiben és népeiben és a nemzet­közi munkásmozgalom soraiban is. Péter János ezután az európai biztonsági konferencia előkészí­tésévé’ foglalkozott. Rámutatott: Sok munkába és erőfeszítésbe került, hogy eljutottunk a most Helsinkiben folyó előkészítő tár­gyalásokhoz. További nagyon sok munkára és erőfeszítésre lesz szükség ahhoz, hogy az előké­szítő tárgyalások valóban elve­zessenek a biztonsági és együtt­működési konferencia tényleges megtartásához. Az előkészítő értekezlet azon­ban csak akkor kezdődhetett meg, amikor az összes érdekelt orszá­gok kormányai eljutottak annak felismeréséig, hogy a szocialista országok kezdeményezése össz­európai érdekeket szo'gál. További sok diplomáciai mun,, kára lesz még szükség a bizton­sági konferenciát előkészítő ér­tekezlet sikere és a konferencia egybehívá&a érdekében. Ennek a munkának a Jellegét az előké­szítés eddigi tapasztalatai alap­ján lehet meghatározni. A két­es sokoldalú tárgyalások valóban sok tapasztalatot, tanulságot nyújtanak a további feladatok szé^norttjáből, Mi az, ami segített eddig az előkészítésben ? A konferencia ügyében érdekelt országok ma­gatartásának hármas tulajdon* sága. A* első: a partnerek fi* gyelmes meghallgatása, a máso­dik: az előterjesztett javaslatok rugalmas kezelése, a harmadik: a fő célkitűzés következetes ér­vényesítése Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Az európai nemzetközi légkör javulása együtt haladt a tárgya­lásos rendezés esélyeinek növe­kedésével az emberiség mai leg­súlyosabb problémájával kapcso­latban, a délkelet-ázsiai hábo­rú, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni agresszió és a dél-vietnami intervenció vo­natkozásaiban. Ez év októberében nagy re­ménység született. A világ né­pei azt remélték a vietnami— amerikai megállapodás alapel­veinek nyilvánosságra kerülése idején, hogy hamarosan véget ér a világtörténelem legértelmetle­nebb háborúja. Ismeretes, hogy e helyett mi történt. A megegye­zés alapelveinek összegezése után az agresszió folytatása követke­zett és a saigonl rezsim háborús akcióinak támogatása minden korábbi agresszív akciónál és eszkalációnál súlyosabbnak mi­nősülő módon. Már minden érdekelt előtt vi­lágos, hogy mi lesz ennek a vi­etnami háborúnak a vége. Az Egyesült Államok és a saigonl rezsim mostani fegyveres akciói ezen semmit sem változtatnak. Könyörtelenül és embertelenül pusztítanak még újabb százakat és ezreket, valamiféle homályos diplomáciai manőverezés véres támogatásaként. Abban ke’l bíznunk, hogy hogy amint a háború eszkalá­cióját nem lehetett a végtelen­ségig fokozni és az úton vissza kellett fordulni, ahogyan a vi- etnamizálási kísérlet nem járha­tott és a jövőben sem járhat si­kerrel, úgy a mostani, a tárgya­lásokkal párhuzamosan folyó öl­döklés sem tarthat sokáig, s a kialakított alapelveken a fegy­verszüneti megegyezés hamaro­san létrejön. Kedves Képviselőtársak! A köze’-keleti problémákban is érezteti hatását — legalább­is bizonyos fokig — az európai légkör enyhülése, ennek kereté­ben a szovjet—amerikai viszony javulása. A probléma rendezése nem kezdődött ugyan még meg 1967 novemberi biztonsági taná­csi ENSZ-határozat által kijelölt úton, de az Egyesült Nemzetek közgyűlésében folyt vita és a ha­tározat mutatja —- néhány nap­pal ezelőtt volt a vita és most hozták a határozatot —, hogy erősödött a nemzetközi életben a világháborús kockázattal járó új köze1-keleti konfliktus veszé­lye ellen a világ népeinek és kor­mányainak állásfoglalása. Különleges hangsúllyal szeret­ném megemlíteni, hogy folya­matban van ma egy olyan tár­gyalás is két ország között, amelyre a világ népei különösen nagy reménységgé’, bizakodással és jókívánattal tekintenek. Ez a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok tárgyalása a stratégiai atomfegyverek korlátozásáról, az úgynevezett SALT-tárgyaláa. Nem kizárt dolog, sőt valószínű, hogy az emberiség egészének Jö­vője szempontjából ennek a tárgyalásnak különösen nagy a jelentősége. A termonukleáris háború lehetőségének korszaká­ban a két termonukleáris hata­lom egyezkedése az emberiség jövendő sorsát döntheti el. A kü’ügyminiszter ezután a külföldön élő magyarokhoz fű­ződő kapcsolatainkról szólt. Ezután kérte az országgyű­lést, hogy a költségvetési tör­vényjavaslatot fogadja el, majd befejezésül hangsúlyozta: (Folytatás a 3. oldalon) 2 im mmsh? 1672. DECEMBER 14. Péíer János felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents