Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-14 / 294. szám

Világ proletárjai egyesüljetek i NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRT ól Z 0 T T S ÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1972 DECEMBER 14. CSÜTÖRTÖK Ara: 8« fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM MA A MEGYEI TANÁCSÜLÉS ALLÄSFOGLALÄSA (4. oldal) PÄRTOSOPORT-ÉRTE­KEZLET A BÉKÉSCSABAI kötöttáru gyárban (5. oldal) PÁLY A V ÁL AS ZTÄSI HÉT (5. oldal) Elfogadták a költségvetést Folytatja tanácskozását az országgyűlés Magyar—-szovjet barátsági est Békéscsabán Szerdán délelőtt az 1973. évi állami költségvetésről szóló tör­vényjavaslat vitájával folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit kára; Fock Jenő, a kormány j elnöke, Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula, Németh Ká- j roly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. \ Részt vettek az ülésen a Központi Bizottság titkára, a kormány tagjai, a páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője. Apró Antal, az országgyűlés elnöke megnyitotta az ülést, ■majd Vályi Péternek, a Minisztertanács elnökhelyettesének adott szót. Vályi Péter beszéde Ä költségvetés parlamenti vi_ tája olyan kiemelkedő alkalom, amely módot ad az ország gaz­dasági helyzetének áttekintésé­re, az eredmények és problémák értékelésére, mind a képviselők, nek, mind az érdeklődő közéleti embereknek. Az állami költség- vetés ezúttal is a párt. és a kor­mány gazdaságpolitikáját kife­jező népgazdasági terv pénz­ügyi összefoglalása. Előirányza­tai tartalmazzák azokat a kere­teket, feltételeket is melyek az előttünk álló évben az ország lakosságának életkörülményeit formálják. Az országgyűlés mostani na­pirendjének jelentőségét fokozza az a tény, hogy az 1973. évi költségvetési törvény megalko­tására nem sokkal a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon. ti Bizottságának állásfoglalását követően kerül sor. A beterjesztett 1973. évi költ­ségvetésnek ezért az a felada­ta, hogy az államháztartás be­vételeit és kiadásait oly módon szabja meg, úgy ossza el, hogy a Központi Bizottság határoza­tában megjelölt politikai, gaz­daságpolitikai elvek a pénz­ügyi intézkedések révén érvé­nyesüljenek. Az 1973. évi előirányzatok megfelelnek a Központi Bizott­ság állásfoglalásában megfo­galmazott követelményeknek. A költségvetés arra az intézkedési tervre támaszkodik, amelyet a kormány a Központi Bizottság határozatainak érvényesítésére a közelmúltban kidolgozott és jó­váhagyott A kormány intézkedési terve gondosan és részletekbe menően sorolja fel a teendőket. Ez lesz a következő hónapok miniszter, tanácsi munkaprogramjának ge­rince, fő tartalma. A munka túl­nyomó részét a jövő év első hat hónapjában kell elvégezni, ezen belül is igen sokat a2 első ne­gyedévben. A Központi Bizottság határo­zatainak helyes értelmezésétől és az elveknek a gyakorlatban ; való érvényesítésétől, egyéb; fontos politikai momentumok i mellett, a gazdasági helyzet további erősödését várjuk. A gazdasági helyzet értékelésé, nél az egyik legfontosabb mérce az, hogy milyen mértékben tel- jesülnek a negyedik ötéves’ népgazdasági terv előirányzatai. Az eddigi tapasztalatok igazol­ják, hogy a IV. ötéves terv- teljesítése jó úton halad, leg­fontosabb területek fejlődése éléri, vagy meghaladja a terv­ről szóló törvényben előírt szín. vonalat. ^ A népgazdasági arányok, egy részével vannak problémáink, de ezeket megoldjuk. A fejlődés a korábbi ötéves tervek során soha nem egyezett az előirány­zatokkal ennyire, mint most. Eddigi eredményeink alapján joggal feltételezhetjük, hogy a hátralevő három évbén megvar- lósítjuk mindazt, amit a IV. ötéves tervben célul tűztünk magunk elé. A gazdasági fejlődés tervsze­rűségének növelése továbbra Is fontos feladatunk. A tudomá­nyos előrelátás és a különböző gazdasági szervek tevékenységé, nek összehangolása azt igényli, hogy a tervek készítésében, vég. rehajtásában és a gazdasági fo­lyamatok ellenőrzésében az ál­lami szervek között a mainál jobb munkamegosztás legyen. Ebben fontos szerepet szánunk a néhány hónap múlva létesülő állami tervbizottságnak. Az ál­lami tervbizottság feladata lesz a tervben biztosítani az ágaza­ti szempontok és a népgazdasági érdekek egységét, továbbá a népgazdaság fejlődési üteméből, az életkörülmények javításából, a műszaki fejlődésből és a gazdasági egyensúlyból szárma­zó követelmények összehango­lását. Operatív hatásköre is szé­les lesz a tervben foglalt gazda, sági célok ellenőrzésében és a végrehajtást szolgáló intézkedé. sek hozatalában. Vályi Péter ezután a haté­konyság követelményével fog­lalkozott: A Központi Bizottság egy éve nagy hangsúllyal szólt a válla­lati és üzemszervezési munka megjavításáról. Születtek jó határozatok, voltak széles körű tanácskozások és a gyakorlat­ban is megkezdődött valami. Persze senki sem várhatta, hogy egyik évről a másikra gyökeresen megváltozik a hely_ zet Amá azonban történt, az még bizony széles területeken a szerény várakozásnak sem fe­lel meg. A helyzet nagyon egyenlőtlen a vállalatainknál, de azt általánosságban megálla­píthatjuk, hogy sokhelyütt még mindig csak a nekigyűrkőzés ál­lapotában vannak. Pedig mindenki beláthatja, hogy elavult szervezéssel páro­sulva a legmodernebb technika sem hozhatja meg a várt ered­ményt. Ez így csak állásidőkhöz, az állóalapok kihasználatlansá­gához, ütemtelen termeléshez vezethet A korszerű szervezés is elengedhetetlen befektetés, amelyért talán kevesebb beru­házási eszközt, de annál több ötletet, tudást, munkát, vezetői energiát kell bevetni. Legyen ez tehát 1973-ban vállalati, és hoz­záteszem minisztériumi vezetők egyik fő gondja. Rossz vezetők­nek tartjuk azokat, akik a tech­nikát konzerválják, azonban azt se nézzük el, hogy egyes válla­latoknál nem ismerik vagy nem tudják végrehajtani a korszerű irányítási, szervezési módszere­ket Nem arról van szó, hogy a minisztériumok vállalják át a vállalatok felelősségét és mun. kaját, de segítsenek többet és semmiképpen se üljenek karba., tett kézzel ott, ahol hibát látnak. A vállalati irányítási és szer­vezési munka korszerűsítésével szorosan összefügg a költség- gazdálkodás' javítása. A válla­latok és szövetkezetek költség- gazdákodásával a kormány nincs megelégedve és az or­szággyűlés sem lehet megelé­gedve. Nemcsak az ipari termelés ér­tékének nagy része, műszaki színvonala — folytatta —, ha­nem az ipari munka hatékony­sága is nagymértékben múlik a legnagyobb vállalatainkon. A legnagyobb 40—50 ipari vál­lalat tevékenységével a kormány (Folytatás a 2. oldalon) Hat megye és a főváros fiataljainak politikai szemináriuma Tegnap délelőtt a békéscsabai Ifjúsági Ház színháztermében Nádaslaki István, a KISZ Köz­ponti Bizottságának munkatársa nyitotta meg az ötven éves év- i fordulóját ünneplő Szovjetunió tiszteletére rendezett kétnapos politikai szemináriumot. A szeminárium első napi prog­ramján megjelent Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizottság titkára. A tanácskozás 140 részt­vevője, a Bács, Szabolcs, Csong- rád, Szolnok, Hajdú és Békés megyei, valamint budapesti KISZ-vezetők és aktívák a meg­nyitó után meghallgatták Kiss Lászlónak, a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-bizottsága titká­rának előadását. Délután E. Fe­hér Pál, a Népszabadság kultu­rális rovatának vezetője a Szov­jetunió művelődéspolitikájáról tartott személyes élményei alap­ján figyelemfelkeltő tájékozta- j tói Az előadás szünetében a , jelenlévők érdeklődéssel nézték Végig a Szovjetunió államainak I életét reprezentáló kiállítást. A KISZ Központi Bizottsága és a j megyei KISZ Bizottság által szervezett politikai szeminárium résztvevői vacsora után szovjet- magyar barátsági esten találkoz­tak a megyénkben tartózkodó Penza megyei pártküldöttség tagjaival és az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet ka­tonai egységek képviselőivel. A barátsági esten Huber Imre, a KISZ KB osztályvezető-helyet­tese köszöntötte a vendégeket. Beszélt a Lenini Komszomol el­ismert hagyományairól, köszön­tötte a jelenlevők között azokat a fiatalokat, akik a nemrégen Moszkvában megrendezett tudo­mányos és technikai kiállításon eredményesen mutatkoztak be. Ezután Borisz Dzuszev, a ma­gyarországi szovjet nagykövetség harmadtitkára emelkedett szó­lásra. Tolmácsolta a szovjet nép forró üdvözletét, majd kitünte­téseket és díszokleveleket adott át a Moszkvában rendezett ki­állításon sikerrel bemutatkozott magyar fiataloknak. Ezt követő­en a békéscsabai Lékai János Kollégium irodalmi színpada, a MÁV kollégium kórusa és a szovjet katonák együttese mu­tatta be műsorát. A programot záró táncesten a békéscsabai Sygma zenekar játszott és szórakoztatta a fiata­lokat. Békéscsabán, az élelmiszer és zöldségüzletek előtt már több napja elkezdték a fenyőfa-árusítást. Képünk a Tanácsköztár­saság úti zöldség- és gyümölcsbolt előtt készült. Fotó: Demény Gyula Előadás a pályaválasztásról Tegnap délelőtt Békéscsa­bán az SZMT székház nagy­termében „A pályaválasztás időszerű iskolai és vállalati kérdései” címmel tartott elő­adást Nagy László, az Orszá­gos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatója. Az előadó bevezetőjében el­mondta, hogy jelenleg legfon­tosabb feladat a fiatalok reá­lisabb életút-választásának segítése. Ehhez szükséges, hogy a pedagógus, a szülő és a gyermek együttesen döntsön arról, milyen élethivatást vá­laszt. Szólt arról, hogy már ebben az évben megkezdődött a fel­sőfokú intézetekben tanuló leendő pedagógusok felkészíté­se a pályaválasztással kapcso­latos munkára. Módszertani útmutató jelenik meg a gya­korló pedagógusok részére arról, hogyan használhatják fel a különböző tantárgyak isme­reteinek oktatását a pálya- választás segítésére. Az elő­adás részvevői ezután hozzá­szólásaikban hangsúlyozták, hogy e munka társadalmi feladat, melyben a szülőknek, a pedagógusoknak és az üzemvezetőknek egyaránt van tennivalójuk. Ünnepi készülődés

Next

/
Thumbnails
Contents