Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-12 / 292. szám
Több nyelven, egy akarattal Nemzetiségi tanácskozás Békéscsabán Tegnap, a címben foglalt jelmondat jegyében tanácskoztak megyénk négy nemzetiségének vezető képviselői, munkásai Békéscsabán a Ku- lich Gyula Ifjúsági és Űttörőház nagytermében. A tanácskozáson jelen volt Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, Nagy József, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának elnöke, valamint a Magyar- országi Szlovák, Román, Délszláv Szövetségek főtitkárai, illetve a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének munkatársa Szilágyi Istvánná, A tanácskozást Nagy János, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg, üdvözölte annak valamennyi résztvevőjét, s elmondta, hogy az értekezlet célja az 1973. végén megrendezésre kerülő magyarországi nemzetiségiek szövetsége kongresszusainak előkészítése. Ezután felkérte Nyári Sándort, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága titkárát vitaindító tájékoztatójának a megtartására. A megyei titkár bevezetőjében az MSZMP Politikai Bizottsága 1968-as határozatának végrehajtásáról, valamint a nemzetiségi szövetségek alapszabályaiból adódó feladatokrór szólt, Nvári Sándor, a HNF Békés megyei Bizottság titkára vitaindítóját mondja. (Fotó: Dcmény Gyula) majd így folytatta: — A közös akciók sikerének egyik feltétele az előttünk álló feladatok egyeztetése, a másik,, hogy a nemzetiségi szövetségek és a nemzetiségiek megfelelő képviseletet kapjanak a népfront minden szintű testületében. Tekintettel arra, hogy Békés me- . gyében mind a négy szövetség; által képviselt nemzetiség együtt, él, nem közömbös — éppen a Politikai Bizottság határozatának jó végrehajtása érdekében — az előbb említett két feltétel alakulása. Ezután részletesen foglalkozott azokkal a gondokkal, amelyek az ■ elmúlt időben a nemzetiségi sző- I vétségek és a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának munkáját meghatározta. Szólt arról is, hogy a szövetségekkel kialakult kapcsolatok elsősorban személyi jellegűek, amelyeket tovább kell bővíteni munkakap- j csőlátókká. Megállapította: az általános politikai, gazdasági, kulturális I haladás és a szocialista demok- ' rácia fejlődésében a nemzetisé-| gi politika külön helyet foglal el. Ezért a Hazafias Népfront fontosnak tartja, hogy a párt és a kormány nemzetiségi politikája zavartalanul érvényesüljön, hogy a megye állami és társadalmi szervei helyes módszerekkel ösztönözzenek a nemzetiségi jogok gyakorlására, megteremtve az objektív és szubjektív fel- . tételeket. Majd így folytatta: j — Politikai munkánk célja' ma is az, hogy a magyar anyanyelvűekkel egyenlő jogok és kötelességek alapján a nemzetiségek vegyenek részt a szocializmus teljes felépítésében. Éljenek azokkal a jogaikkal, amelyek lehetőséget biztosítanak saját anyanyelvűk használatához, az anyanyelv oktatásához, nemzetiségi kultúrájuk megőrzéséhez és ápolásához. Ezt követően tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit a megyében élő nemzetiségi lakosság számáról és elhelyezkedéséről, az oktatási és kulturális helyzeSikeres esztendő után Eredményes esztendőt zárt 1972-vel a gyulai Körös Néptáncegyüttes. Az évet befejező esten mcgj talmazfák az együttes legkiválóbb tagjait. Képünkön balról Varga András, az Erkel Művelődési Központ igazgatója Bora Miklós koreográfusnak fejezi ki elismerését. téről. Beszámolóját a Politikai Bizottság határozata végrehajtásának ismertetésével fejezte be. A vitaindító után a nemzetiségi szövetségek főtitkárai szólaltak fel. Ognyenovics Milán, a Magyar- országi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára pártunk internacionalista politikájából adódó feladatainkról szólt. Méltatta a battonyai párt- és tömegszervezeti vezetők nemzetiségi politikánkat segítő munkáját, majd arról beszélt, hogy a szövetségnek többet kellene tenni a jó együttműködésért Békés megye nemzetiségi politikájában. Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára kiemelte annak jelentőségét, hogy az országban elsőként a megyei nemzetiségi tanácskozást Békésben rendezték meg. — Kifejezője ez annak a valóságos helyzetnek, hogy a megye vezetői magukénak vallják a Politikai Bizottság határozatát. A felszabadulás óta eltelt idő bizonyítja, hogy csak közösen érhetünk el jó eredményeket. A mi nemzetiségünk becsületes, szorgalmas munkával járul hozzá a szocializmus építéséhez és szövetségünk továbbra is ezt a magasztos célt támogatja. Ezután a főtitkár méltatta annak jelentőségét, hogy saját anyanyelvükön beszélhetik meg falugyűléseken, klubesteken a nemzetiségek azokat a gondokat, amelyek foglalkoztatják őket. Such János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára felszólalásában megállapította, hogy a Politikai Bizottság 1968-ban hozott határozata óta rend van nemzetiségi politikánkban és előre haladunk. — Fontos, hogy a jövőben hagyományainkhoz híven ezen az úton járjunk, A vitában felszólalt még Rúzsa György, a méhkeréki Bal- cescu Tsz elnöke, Mázán Mátyás, a HNF békéscsabai bizottságának titkára, Budai János, a gyulai Román Gimnázium igazgatója, Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője és Ivános Illés tanár. Nagy Jánosnak, a megyei tanács elnökhelyettesének összefoglalója után a nemzetiségi tanácskozás résztvevői munkabizottsági üléseken vitatták meg a kongresszusok előkészítéseinek feladatait. Botyánszki János Milyen változások lesznek 1973. január 1-ével a nyugdíjszabályokban ie. A MUNKAVISZONYBAN ALU) dolgozókra ÉS AZ IPARI SZÖVETKEZETEK TAGJAIRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Ki kaphat korkedvezményt? A dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjrendszerében az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár a férfiaknál a 60. nőiknél az 55. életév. Ehhez a korha-! tárhoz képest korkedvezményt | kapnak azok a dolgozók, akik hosszabb időt töltöttek el olyan I — úgynevezett korkedvezménye® — munkakörben, amely az emíbern szervezetet fokozottabban igénybe veszi. A régi szabály Ez év december 31-ig hatályos rendelkezések szerint a korkedvezmény egységesen 5 év, és a férfiak csák akkor jogosultak erre, ha legalább 25, a nők pedig, ha legalább 20 évet dolgoztak korkedvezményre jogosító munkakörben. Kivételt képeznek az egy légköri nyomásnál magasabb nyomású légtérben dolgozók, mert ezek 15 évi ilyen munka után kap-i hatják meg az 5 évi korkedvez-j ményt. Ha a dolgozó rövidebb időt (pl. férfi 24 évet) töltött el korkedvezményes munkakörben, a jelenlegi szabályok szerint korkedvezményt nem kap-i hat. Az új szabályok szerint már tíz év után is jár korkedvezmény. i Az 1973. január 1. napjától érvényes rendelkezések szerint 2 évi korkedvezményt kap az a férfi, aki legalább 10 évig, illetőleg az a nő, aki legalább 8 évig korkedvezményes munkakörben dolgozott A korkedvezményes munkakörben eltöltött minden további 5 évi, nőknél 4 évi munkavégzés 1—1 évi kor- kedvezményre ad jogot Így példáiul az a férfi dolgozó, aki melegüzemi hengerész munka-! körben 20 évet töltött el, 4 évi ‘ korkedvezményt kap. Ez a dől- j gozó tehát 56 éves korában kér,! heti az öregségi nyugdíj meg-j állapítását; 30 évi ilyen mun-: kavég&ós után a korkedvezmény j 6 év, az öregségi nyugdíj te-! hát ebben az esetben 54 éves kortól jár. Nézzünk egy másik példát is: a nődolgozó 51 éves, és 20 éve dolgozik a textiliparban. E 20 év alatt 12 évig szövőnő volt. Ennek alapján 3 évi korkedvezmény illeti meg, vagyis 52 éves (korában, tehát 1973-ban, nyugdíjba mehet, függetlenül attól, hogy mikor dolgozott szövő munkakörben. Megfelelően módosultak az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben foglalkoztatott dolgozók korkedvezményének a szabályai is, Itt 6 évi munkavégzés 2 évi, minden további 3 év pedig 1—1 évi korkedvezményt biztosít a dolgozónak. A KORKEDVEZMÉNYRE JOGOSÍTÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKÉRŐL. A jelenlegi korkedvezményre jogosító munkaköröket több mint 20 éve készített jegyzék tartalmazza. A 20 év alatt a népgazdaság szerkezetében számos változás történt. Az egyes munkakörökben a technológiai eljárások is lényegesen megváltoztak és új iparágak keletkeztek. A jelenlegi jegyzék alapján ezen kívül, mivel az egyes munkaköröknek csak az általános elnevezését jelöli meg és nem tartalmazza a munkakörök leírását sem, a korkedvezményre jogosító munkakörök megállapítása a gyakorlatban sok problémát okozott. Ezért a jegyzék nagy résziben korszerűtlenné vált, elavult. Az új jegyzék, amely a Magyar Közlöny 1972. november 2-i számában a 35/1972. (XI. 2.) MT számú rendelet. | mellékleteként került közzétételre, pótolja az említett hiányosságokat. Ez a jegyzék a munkaköröknek nem csak az általános, hanem a különböző üzemekben használatos elnevezéseit is feltünteti, így például a hengerész általános megjelölés mellett, mintegy 70 különböző — a gyakorlatban használt — elnevezést sorol feL Tartalmazza továbbá a munkakörök műszaki leírását is és megjelöli, hogy a munkakör a népgazdaság egész területén vagy melyik ágazatában ad jogot korkedvezményre. Néhány új munkakörre! is bővült a jegyzék. így például 1973. január l-étől [kiterjeszti a kor- kedvezményre való jogot a fúrótorony, olajbányászat, a csatorna (zárt) karbantartás, a textilipar, a közlekedés, a sütőipar, a hűtőház egyes munkaköreiben foglalkoztatott dolgozókra is. (Ezeket eddig a kor- kedvezmény nem illette meg.) (Folytatjuk) Szerzők: Dr. Nagy József, Dr.- Molnár József, Kovács Kálmán a Mezőhegyes! Cukorgyár továbbra 50 százalékos áron biztosít az érdeklődőknek nedves szeletet háztáji gazdaságok, terme1 őszövetkezetek és állami gazdaságok részére is. 15 százalékos szárazanyagtartalmú szelet ára: 5,70/q. x
