Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-12 / 292. szám

A párt ifjúságpolitikai határozata legyen állandó napirend Tanácskozott a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága Szombaton délelőtt Békéscsa­bán tanácskozott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága. Első naoi- rendi pontként Fabulya Balázs, a KISZ MB titkára az agitációs munka tapasztalatairól beszélt. Többek között elmondta, hogy a KISZ-vezetők közül sokan nem ismerik eléggé a KISZ Központi Bizottságának agitációs tevékeny­ségre vonatkozó határozatát; ennek ellenére a tömegkommu­nikációs eszközök hatása me­gyénk ifjúságának körében jó­nak értékelhető. Jelentős minő­ségi fejlődés tapasztalható a Ma­gyar Ifjúság című hetilapnál, de változatlanul kevés cikk jelenik meg a falun élő fiatalokról. A Magyar Ifjúságban megyénkről sajnos az utóbbi két évben csak néhány soros tudósításokat lehet olvasni — mondotta —, maid a Békés megyei Népújság ifjúsági témájú írásairól beszélt. Hang­súlyozta, hogy a lap nagy segít­séget nyújt a párt ifjúságpoliti­kai határozatának megvalósítá­sához, de szükségesnek tartják, bogy a jövőben még több e’em- ző cikk jelenjen meg megyénk ifjúságáról. Szólt a rádió és a televízió ifjúsági műsorairól, a különböző kiadványokról, majd a személyes agitáció feladatairól, az agitációs munka tárgyi felté­teleiről és az alapszervezeti agi­tációs és propaganda felelősök munkájáról. Végezetül a’mond- ta, hogy a jövő egyik fontos fel­adata az, hogy a KlSZ-szerveze- tek tudatosabban használják fel agitációs munkájukban, az ideo­lógiai nevelőmunkában a tömeg­kommunikációs eszközök által biztosított lehetőségeket A KISZ megyei végrehajtó bizottsága ülésének második na­pirendi pontjaként beszámoló hangzott el a szeghalmi járás üzemi, termelőszövetkezeti KISZ vezetőségei munkájának tapasz­talatairól. Boruzs József, a szeg­halmi járási KISZ-bizottság tit­kára elsősorban a gondokról be­szélt. Elmondta, hogy bár a párt ifjúságpolitikai határozatá­nak végrehajtása során eredmé­nyek is születtek, sok helyen még mindig nincsenek tisztában a határozatból adódó feladatok­kal. A járás néhány községében szükséges visszatérni a határozat egyes pontjaira A feladatok megvalósításában akadályt je­lentett az is, hogy a járás több községéből, főleg a szanált, vagy gyengén gazdálkodó tsz-ekből e1 költöztek a fiatalok. Így pél­dául a vésztői Béke Tsz egész KISZ vezetősége budapesti mun­kahelyre került. A szeghalmi Petőfi, a dévaványai Lenin és a biharugrai Felszabadult Föld Termelőszövetkezetekben a párt­vezetőségek nem segítik megfe­lelően a KISZ-szervezetek, a KISZ-vezetők munkáját. A já­rási titkár az eredményekről szólva, elismeréssé1 beszélt arról, hogy az ifjúságpolitikai határo­zat végrehajtása során több köz­ségben megoldódott a KISZ- szervezetek helyiséggondja. Kö- rösnagyharsányban a művelődési házat bocsátották rendelkezésük­re, Buckán és Vésztőn is van már helyiségük a KISZ eseknek, Bi- harugrán a pártszékházat kapták meg a fiatalok. A beszámo’ó után Szabó Miklós, a KISZ MB titkára összegezte a tapasztala­tokat. Egyebek között hangsú­lyozta, hogy állandóan napiren­den kell tartani a párt ifjúság- politikai határozatából adódó feladatokat. Szükséges a KISZ- alapszervezetek munkájának rendszeres elemzése. Többet kell foglalkozni a KISZ tagfelvétel­lel és a KISZ-vezetőségek tevé­kenységének helyszíni segítésé­vel, ellenőrzésével. Következetesi politikai munkává,1, kell elérni, hogy a pártszervezetek hatéko­nyabb és napi segítséget adja­nak a KISZ vezetőinek, A végrehajtó bizottság az el­hangzott napirendi pontokkal kapcsolatosan határozatot foga­dott eL R. I. SO éves a Szovjetunió: Valamikor álomnak tűnt... írta: Berdi Kerbabajev türkmén író Ma már nem csodálkozunk f azon, hogy külföldön Türkmé- niát nem a gyapotról, a karakul bundáról, vagy a szőnyegekről ismerik elsősorban, hanem azok­ról a gépipari termékekről, ame- | lyeket a világ több tucat orszá­gába szállít. Nem csodálatos ez, ' bár még él közöttünk a múlt sok : tanúja, akik emlékeznek, hogy mindössze fél évszázaddal eze­lőtt Türkménia ipar nélküli me­zőgazdaságii ország volt. mely alig tudta biztosítani lakóinak az alapvető szükségletek kielé­gítését. A türkmén valóságra a ter­melési eredmények imponáló számai, a tágas iskolák és egye­temi előadótermek a jellemzők, melyekben ingyen folyik a taní­tás, a gyönyörű klubok és kul­túrpaloták, ahol a fiatalok sza­bad Idejüket töltik. Már nemze­dékem képviselői is kezdik el­felejteni a füstölgő petróleum- lámpa fényénél gyéren megvi­lágított kibitkát, azt az időt, amikor egy üveg petróleum be­szerzése szinte megoldhatatlan problémát jelentett. Ma nehéz , ilyesmit elképzelni, hiszen a türkmén föld mélye bőségesen ontja az olajtonnák millióit, a földgáz köbméterének miffliárd- j-ait. Megszokott számunkra több száz millió kw elektromos ener­giáról beszélni, melyet köztársa­ságunk áramfejlesztői termelnek. I Pedig még egész közel van hoz­zánk az az idő, amikor a türk- món nép szótárából egyszerűen hiányzott a, „elektromosság”. A világszerte ismert híres in­Az utóbbi másfél évtized alatt a fogyasztási cikkek egyik leg­fontosabb beszerzési piacát is a Szovjetunióban találtuk meg. A magyar háztartások gépesítésé­nek alapvető eszközei voltak a szovjet hűtőgépek és porszívók. A rendszeres és a folyamatos szovjet import nagyban hozzájá­rult ahhoz, hogy kereskedel­münk egy-egy cikkbő1 — pél­dául karóra, fényképezőgép, halkonzerv stb. — gondtalan kí­nálatot teremthetett Az évekkel ezelőtt divatba jött zsebrádió iránti igényt a százezer számra behozott sokfajta, s olcsó szovjet készülékekkel országszerte ki tudták elégíteni. Külkereskedelmünk szovjet fogyasztási cikk-importja 1967 és 1971 között több mint ötszörös sére növekedett; 1971-ben mint­egy hárommilliárd, az idén 3,3 milliárd forint értékű szovjet áru került a hazai üzletekbe. A kül­kereskedő'mi forgalom hasznos kiegészítője a két ország belke­reskedelme között kialakult köz­vetlen választékcsere, amély, 1967-ben meghaladta a 43 millió rubelt. Jövőre egyébként tovább fejlő_ dik importunk, több mint négy- milliárd forint értékű szovjet fo­gyasztási cikk behozatalát terve­zik. A belkereskedelmi közvetlen forgalmat azonos áruk cseréjé­nek fokozásával bővítik, s ebben jobban támaszkodnak a szövet­ségi köztársaságokkal kialakult kapcsolatokra. (MTI) Ajándékbolt ajándékot Ketamjps karácsonyi vásár Békésen, az ÁFÉSZ szakiizteieiken I** ! ■ : L. Bútorvásárlásnál ajándékárut adunk, a bútort házhoz szál­lítjuk. A műszaki boltban TELEVIZlO-készülékekhez 400— 500 Ft ajándék vásárlási utalvány. Rádió, magnetofon, varrógép, csillár, hűtőszekrény, kerék­pár, motorkerékpár, vásárláskor ajándékozás. A ruházati boltban 500 Ft vásárlásnál ajándékáru. Előnyös vásárlás, érdemes vásárolni a békési ÁFÉSZ szak üzleteiben. J A teát szeretik. diai filozófus, Rabindranath Ta­gore Oroszországból írt levele­iben Szovjet Türkmenisztán iparának fejlődéséről, a türkmén szakemberek oroszországi kikép­zéséről, a mezőgazdaság soha nem látott ütemű fejlődéséről, a köztársaság kulturális életének fellendüléséről, annak az em­bernek a lelkesedéséről írt, akit szemmelióthatólag szokatlan él­mények értek. „Szégyellik magu­kat, hogy egy olyan pusztai or­szágnak, mint Türkménia. csu­pán 130 kórházat építettek — írta Tagore. — Mi nem szok­tunk szégyenkezni ilyesmi miatt, ezért számunkra ez csodálatos­nak tűnik”. Mi inapság nem a „fekete ho­mok egzotikája” vonzza a tu­ristákat Lengyelországból, Fran­ciaországból, Latin-Amerikából, Jugoszláviából, Kanadából, Cey­lonból. Elsősorban a köztársaság óriási méretű gazdasági és kul­turális fejlődése érdekli őket. Saját szemmel kell látni, hogy érezzük, milyen óriási területet tett termővé a szovjethatalom évei alatt a türkmén nép. A szovjet rendszer és életfor­ma olyan talajnak bizonyult, melyen fejlődésnek indultak Türkménia tehetségei. Ma sen­kinek sem jelent újdonságot a Türkmén Akadémiai Színház, az Opera- és Balettszfnhá, elő­adása, a türkmén képzőművé­szek kiállítása, a moszkvai vagy külföldi türkmén könyvkiállí­tás. Korábban Türkméniának nem volt sem színháza, sem kép­zőművészete. Irodalmát, e szűk nemzeti keretek közé zárt mű­vészetet csak néhány költő Kép­viselte, prózai alkotásai nem vol­tak. A művészet fő művelői az énekesek voltak. Felsőfokú képesítés tekinteté­ben Türkménia nemcsak a kele­ti, de sok európai államot is megelőzött Több mint százezer könyvtárunk, saját Tudományos Akadémiánk, tucatnyi tudomá­nyos kutatóintézetünk van, an­nak ellenére, hogy fél évszázad­dal ezelőtt ezer ember közül mindössze hét tudott írni. Több külföldi országban tar­tózkodtam és megértettem, az ott élő emberek hazánk iránt tanúsított érdeklődését. Az időnként naív, de többségében jóindulatú kérdésekre felélve önkéntelenül is arra gondoltam; egy állam nemzeti függetlensé­ge még közel sem jelenti min­den probléma mego’dását. Nép- hatalomra is szükség van, arra az erőre, mely a türkmén népet is felemelte. A szovjet embereknek min­dennapi ténnyé lesz az, ami tegnap még fantasztikusnak vagy elérhetetlen álomnak tűnt. Ilyen alkotásnak lehet nevez­ni többek között a világ legna­gyobb öntözőrendszerét, a Kara- kum-csatoma építését. A nagy hidrotechnikai berendezésék építése — különösen a sivatag­ban, — mindig bonyolult, mun­kaigényes feladat volt. Elegen­dő megemlíteni a Szuezi- és Panama-csatorna építésének problémáit. A csatorna vize 5 millió hek­tár legelőt és 300 ezer hektár termőföldet öntöz. Fontosságára jellemző, hogy korábban Türk­ménia egész földterületének mindössze 6 százalékát tudta hasznosítani a mezőgazdaság számára. Egyik külföldi vendé­gem mondotta a Karakum-csa- torna megtekintése után: — Azt hittem, el tudom kép­zelni ezt a létesítményt, de a valóság meggyőzött arról, hogy méretei minden képzeletet felül­múlnak. Köztársaságunk lakói hatal­mas energiaforrással rendelkez­nek. melyek neve a szabad föl­dön élő szabad ember alkotó­ereje. CAPN — KS) Ashabad: a minisztertanács épülete. Négymilüárd forint értékű fogyasztási cikk a Szovjetunióból

Next

/
Thumbnails
Contents