Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-12 / 292. szám
A párt ifjúságpolitikai határozata legyen állandó napirend Tanácskozott a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága Szombaton délelőtt Békéscsabán tanácskozott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága. Első naoi- rendi pontként Fabulya Balázs, a KISZ MB titkára az agitációs munka tapasztalatairól beszélt. Többek között elmondta, hogy a KISZ-vezetők közül sokan nem ismerik eléggé a KISZ Központi Bizottságának agitációs tevékenységre vonatkozó határozatát; ennek ellenére a tömegkommunikációs eszközök hatása megyénk ifjúságának körében jónak értékelhető. Jelentős minőségi fejlődés tapasztalható a Magyar Ifjúság című hetilapnál, de változatlanul kevés cikk jelenik meg a falun élő fiatalokról. A Magyar Ifjúságban megyénkről sajnos az utóbbi két évben csak néhány soros tudósításokat lehet olvasni — mondotta —, maid a Békés megyei Népújság ifjúsági témájú írásairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy a lap nagy segítséget nyújt a párt ifjúságpolitikai határozatának megvalósításához, de szükségesnek tartják, bogy a jövőben még több e’em- ző cikk jelenjen meg megyénk ifjúságáról. Szólt a rádió és a televízió ifjúsági műsorairól, a különböző kiadványokról, majd a személyes agitáció feladatairól, az agitációs munka tárgyi feltételeiről és az alapszervezeti agitációs és propaganda felelősök munkájáról. Végezetül a’mond- ta, hogy a jövő egyik fontos feladata az, hogy a KlSZ-szerveze- tek tudatosabban használják fel agitációs munkájukban, az ideológiai nevelőmunkában a tömegkommunikációs eszközök által biztosított lehetőségeket A KISZ megyei végrehajtó bizottsága ülésének második napirendi pontjaként beszámoló hangzott el a szeghalmi járás üzemi, termelőszövetkezeti KISZ vezetőségei munkájának tapasztalatairól. Boruzs József, a szeghalmi járási KISZ-bizottság titkára elsősorban a gondokról beszélt. Elmondta, hogy bár a párt ifjúságpolitikai határozatának végrehajtása során eredmények is születtek, sok helyen még mindig nincsenek tisztában a határozatból adódó feladatokkal. A járás néhány községében szükséges visszatérni a határozat egyes pontjaira A feladatok megvalósításában akadályt jelentett az is, hogy a járás több községéből, főleg a szanált, vagy gyengén gazdálkodó tsz-ekből e1 költöztek a fiatalok. Így például a vésztői Béke Tsz egész KISZ vezetősége budapesti munkahelyre került. A szeghalmi Petőfi, a dévaványai Lenin és a biharugrai Felszabadult Föld Termelőszövetkezetekben a pártvezetőségek nem segítik megfelelően a KISZ-szervezetek, a KISZ-vezetők munkáját. A járási titkár az eredményekről szólva, elismeréssé1 beszélt arról, hogy az ifjúságpolitikai határozat végrehajtása során több községben megoldódott a KISZ- szervezetek helyiséggondja. Kö- rösnagyharsányban a művelődési házat bocsátották rendelkezésükre, Buckán és Vésztőn is van már helyiségük a KISZ eseknek, Bi- harugrán a pártszékházat kapták meg a fiatalok. A beszámo’ó után Szabó Miklós, a KISZ MB titkára összegezte a tapasztalatokat. Egyebek között hangsúlyozta, hogy állandóan napirenden kell tartani a párt ifjúság- politikai határozatából adódó feladatokat. Szükséges a KISZ- alapszervezetek munkájának rendszeres elemzése. Többet kell foglalkozni a KISZ tagfelvétellel és a KISZ-vezetőségek tevékenységének helyszíni segítésével, ellenőrzésével. Következetesi politikai munkává,1, kell elérni, hogy a pártszervezetek hatékonyabb és napi segítséget adjanak a KISZ vezetőinek, A végrehajtó bizottság az elhangzott napirendi pontokkal kapcsolatosan határozatot fogadott eL R. I. SO éves a Szovjetunió: Valamikor álomnak tűnt... írta: Berdi Kerbabajev türkmén író Ma már nem csodálkozunk f azon, hogy külföldön Türkmé- niát nem a gyapotról, a karakul bundáról, vagy a szőnyegekről ismerik elsősorban, hanem azokról a gépipari termékekről, ame- | lyeket a világ több tucat országába szállít. Nem csodálatos ez, ' bár még él közöttünk a múlt sok : tanúja, akik emlékeznek, hogy mindössze fél évszázaddal ezelőtt Türkménia ipar nélküli mezőgazdaságii ország volt. mely alig tudta biztosítani lakóinak az alapvető szükségletek kielégítését. A türkmén valóságra a termelési eredmények imponáló számai, a tágas iskolák és egyetemi előadótermek a jellemzők, melyekben ingyen folyik a tanítás, a gyönyörű klubok és kultúrpaloták, ahol a fiatalok szabad Idejüket töltik. Már nemzedékem képviselői is kezdik elfelejteni a füstölgő petróleum- lámpa fényénél gyéren megvilágított kibitkát, azt az időt, amikor egy üveg petróleum beszerzése szinte megoldhatatlan problémát jelentett. Ma nehéz , ilyesmit elképzelni, hiszen a türkmén föld mélye bőségesen ontja az olajtonnák millióit, a földgáz köbméterének miffliárd- j-ait. Megszokott számunkra több száz millió kw elektromos energiáról beszélni, melyet köztársaságunk áramfejlesztői termelnek. I Pedig még egész közel van hozzánk az az idő, amikor a türk- món nép szótárából egyszerűen hiányzott a, „elektromosság”. A világszerte ismert híres inAz utóbbi másfél évtized alatt a fogyasztási cikkek egyik legfontosabb beszerzési piacát is a Szovjetunióban találtuk meg. A magyar háztartások gépesítésének alapvető eszközei voltak a szovjet hűtőgépek és porszívók. A rendszeres és a folyamatos szovjet import nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kereskedelmünk egy-egy cikkbő1 — például karóra, fényképezőgép, halkonzerv stb. — gondtalan kínálatot teremthetett Az évekkel ezelőtt divatba jött zsebrádió iránti igényt a százezer számra behozott sokfajta, s olcsó szovjet készülékekkel országszerte ki tudták elégíteni. Külkereskedelmünk szovjet fogyasztási cikk-importja 1967 és 1971 között több mint ötszörös sére növekedett; 1971-ben mintegy hárommilliárd, az idén 3,3 milliárd forint értékű szovjet áru került a hazai üzletekbe. A külkereskedő'mi forgalom hasznos kiegészítője a két ország belkereskedelme között kialakult közvetlen választékcsere, amély, 1967-ben meghaladta a 43 millió rubelt. Jövőre egyébként tovább fejlő_ dik importunk, több mint négy- milliárd forint értékű szovjet fogyasztási cikk behozatalát tervezik. A belkereskedelmi közvetlen forgalmat azonos áruk cseréjének fokozásával bővítik, s ebben jobban támaszkodnak a szövetségi köztársaságokkal kialakult kapcsolatokra. (MTI) Ajándékbolt ajándékot Ketamjps karácsonyi vásár Békésen, az ÁFÉSZ szakiizteieiken I** ! ■ : L. Bútorvásárlásnál ajándékárut adunk, a bútort házhoz szállítjuk. A műszaki boltban TELEVIZlO-készülékekhez 400— 500 Ft ajándék vásárlási utalvány. Rádió, magnetofon, varrógép, csillár, hűtőszekrény, kerékpár, motorkerékpár, vásárláskor ajándékozás. A ruházati boltban 500 Ft vásárlásnál ajándékáru. Előnyös vásárlás, érdemes vásárolni a békési ÁFÉSZ szak üzleteiben. J A teát szeretik. diai filozófus, Rabindranath Tagore Oroszországból írt leveleiben Szovjet Türkmenisztán iparának fejlődéséről, a türkmén szakemberek oroszországi kiképzéséről, a mezőgazdaság soha nem látott ütemű fejlődéséről, a köztársaság kulturális életének fellendüléséről, annak az embernek a lelkesedéséről írt, akit szemmelióthatólag szokatlan élmények értek. „Szégyellik magukat, hogy egy olyan pusztai országnak, mint Türkménia. csupán 130 kórházat építettek — írta Tagore. — Mi nem szoktunk szégyenkezni ilyesmi miatt, ezért számunkra ez csodálatosnak tűnik”. Mi inapság nem a „fekete homok egzotikája” vonzza a turistákat Lengyelországból, Franciaországból, Latin-Amerikából, Jugoszláviából, Kanadából, Ceylonból. Elsősorban a köztársaság óriási méretű gazdasági és kulturális fejlődése érdekli őket. Saját szemmel kell látni, hogy érezzük, milyen óriási területet tett termővé a szovjethatalom évei alatt a türkmén nép. A szovjet rendszer és életforma olyan talajnak bizonyult, melyen fejlődésnek indultak Türkménia tehetségei. Ma senkinek sem jelent újdonságot a Türkmén Akadémiai Színház, az Opera- és Balettszfnhá, előadása, a türkmén képzőművészek kiállítása, a moszkvai vagy külföldi türkmén könyvkiállítás. Korábban Türkméniának nem volt sem színháza, sem képzőművészete. Irodalmát, e szűk nemzeti keretek közé zárt művészetet csak néhány költő Képviselte, prózai alkotásai nem voltak. A művészet fő művelői az énekesek voltak. Felsőfokú képesítés tekintetében Türkménia nemcsak a keleti, de sok európai államot is megelőzött Több mint százezer könyvtárunk, saját Tudományos Akadémiánk, tucatnyi tudományos kutatóintézetünk van, annak ellenére, hogy fél évszázaddal ezelőtt ezer ember közül mindössze hét tudott írni. Több külföldi országban tartózkodtam és megértettem, az ott élő emberek hazánk iránt tanúsított érdeklődését. Az időnként naív, de többségében jóindulatú kérdésekre felélve önkéntelenül is arra gondoltam; egy állam nemzeti függetlensége még közel sem jelenti minden probléma mego’dását. Nép- hatalomra is szükség van, arra az erőre, mely a türkmén népet is felemelte. A szovjet embereknek mindennapi ténnyé lesz az, ami tegnap még fantasztikusnak vagy elérhetetlen álomnak tűnt. Ilyen alkotásnak lehet nevezni többek között a világ legnagyobb öntözőrendszerét, a Kara- kum-csatoma építését. A nagy hidrotechnikai berendezésék építése — különösen a sivatagban, — mindig bonyolult, munkaigényes feladat volt. Elegendő megemlíteni a Szuezi- és Panama-csatorna építésének problémáit. A csatorna vize 5 millió hektár legelőt és 300 ezer hektár termőföldet öntöz. Fontosságára jellemző, hogy korábban Türkménia egész földterületének mindössze 6 százalékát tudta hasznosítani a mezőgazdaság számára. Egyik külföldi vendégem mondotta a Karakum-csa- torna megtekintése után: — Azt hittem, el tudom képzelni ezt a létesítményt, de a valóság meggyőzött arról, hogy méretei minden képzeletet felülmúlnak. Köztársaságunk lakói hatalmas energiaforrással rendelkeznek. melyek neve a szabad földön élő szabad ember alkotóereje. CAPN — KS) Ashabad: a minisztertanács épülete. Négymilüárd forint értékű fogyasztási cikk a Szovjetunióból