Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-12 / 267. szám

így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: Harcok a választásokon n nei eseményének az ame- ] rikai elnökválasztás ígérkezett, de igazság szerint túlnőtt en­nek jelentőségén a két német állaim közti alapszerződés meg­szövegezése, a szerződés paraíá- lása. majd pedig ehhez kapcso­lódva a négy nagynatalom nyi­latkozata. Gondoljuk csak el: három—négy évvel ezelőtt még szinte elképzelhetetlennek lát­szott, hogy az NDK és az NSZK viszonyának alapelveit nemzet­közi jogi szerződés fogalmazza meg ... Akkoriban még azt sem lehetett volna megjósolni, hogy a négy nagyhatalom egy­szer úgy nyilatkozik majd: „tá­mogatja az NDK és az NSZK tagfelvételi kérelmét, ha be­nyújtják az ENSZ-nél...” Az NDK ég az NSZK alap- szerződését a két kormány kép­viselői, Kohl és Bahr államtit­károk, még csupán parafálták. (Ez a nemzetközi jogi fogalom annyit jelent, hogy a tárgyalás véget ért, a megállapodást for­mába öntötték, ezen már vál­toztatni nem lehet. csak elfogad­ni — vagy nem ___ A „para­p he” francia szó, annyi, mint aláírás: a szerződés minden ol­dalának aljára odakerült Kohl és Bahr aláírása, mintegy bi­zonyságául annak, hogy igen, így fogalmazták, így szövegez­ők meg a szerződést. A többi már a kormányok dolga, illet­ve a parlamenteké: ratifikálni kell a két német állam közti alapszerződést, hogy az valóban érvényessé váljék.) Ugyanolyan éles-heves ratifi­kációs vitára lehet számítani ez ügyben is. mint ez év májusá­ban a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerző­dés megerősítése kapcsán tör­tént a Bundestagban. Akkor szinte egy hajszálon múlt a két szerződés ratifikálása. Hogy az; alapszerződésnek mi lesz a sor­sa, az november 19-én, a nyu-1 gat-németországi választásokon dő] el. Ha a Brandt és Scheel vezette jelenlegi kormánykoa­líció pártjai győznek, a két né­met állam viszonyát szabályod szerződés viszonylag könnyen és gyorsan juthat el a megerősí­tésig és a7 érvénybe lépésig. Ha Barzel és Strauss jobboldali el­lenzéke szerezné meg a többsé­get — amire ugyan ma már ke­vesebben tippelnek, de amit azért kizártnak nem lehet mon­dani — akkor a CDU/CSU- kormány minden bizonnyal fél­retenné az alapszerződést... Az is nyilvánvaló, hogy a két német állam egyidejű felvéte­le a., ENSZ-be szintén az NSZK belső helyzetének tisz­tázódásától függ. A CDU/CSU esetleges kormánya minden bi­zonnyal halogató taktikára ren­dezkednék be. Természetesen a négy nagyhatalom állásfoglalása in­kább azt jelzi, hogy Washing­tonban, Londonban, Párizsban és Moszkváiban az utóbbi évek­ben Bonnban kialakított „új ke­leti politikát” tartják reálisabb­nak és hasznosabbnak, mind a két német állam, mind pedig Európa, vagy a7 egész világ szempontjából. Érdemes talán megjegyezni még, mi is a négy nagyhatalom „felelőssége”, mik is a „jogaik” amelyekről az említett négyha­talmi nyilatkozatban szó van. Nos, ezeket a jogokat, ezt a felelősséget még a második vi­lágháború közös. Hiüer-ellenes harca teremtette meg. A háború alatt kötött szerződések, majd a potsdami szerződés nyomán vállalt a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaor­szág felelősséget azért, hogy Németországban a háború után demokratikus fejlődés indul meg, jogokat is szerzett mind a négy nagyhatalom e fejlődés el­lenőrzésére — akár még a katonai jelenlét formájában is. (Ma is van szovjet megfigyelő. az NSZK amerikai, angol, fran­cia parancsnokságain, amint a 1 három nyugati is küld megfi- j gyelőt a7 NDK-ban lévő szov­jet főparancsnokságra.) Az NDK és az NSZK majdani ENSZ-tagsága sem fogja érin- I teni a nagyhatalmak „jogait és felelősségét”. Az amerikai elnökválasztás 1 nem hozott meglepetést. Tulaj­donképpen még az sem meglepő, hogy Nixon, a jelenlegi elnök olyan nagy többséget tudott szerezni. McGovern, a demok­raták elnökjelöltje már kezdet­től fogva vesztésiként indult A kampány közepétől elkövetett hibáinak sorozata még sok hívét is kiábrándította, így aztán az 50 amerikai államból csak egyetlen egy(!) szavazási ered­ménye lett McGovern számára a kedvező, — 49 államban vesz­tett ... Az amerikai politikai életnek szintén törvényszerűsé­ge, hogy a hivatalban lévő el­nököt újraválasztják. Nixon is­mertebb volt, ha nem is lehet egyértelműen népszerűnek is mondani. Külpolitikai érdemei- j re hatásosan hivatkozhatott az elnökjelölt-elnök: rajta kívül! még egy amerikai elnök j sem járt Pefcingben és Moszk­vában, egy elnök sem jutott j olyan fontos megállapodásokra a Szovjetunióval, mint ő. Illír a vietnami háborút il­leti: Nixon kétségtelenül haza­hívott Dél-Vietnamból körülbe­lül félmillió amerikai katonát, képviselője, Kissinger pedig el­jutott a vietnami—amerikai megyegyezés megszövegezéséig. Az aláírás egyelőre elmaradt — talán azért, hogy Nixon a viet­nami háború amerikai híveit, a „héjákat” megnyugtathassa: nem egykönnyen fejezi be a vietnami „erőpolitikát”, s min­denesetre újabb engedményeket akar majd kicsikarni a szemben­álló féltől. A „galambokra”, a háború amerikai ellenzőire pe­dig megmaradt annak a beje­lentésének a hatása, hogy a meg­egyezés tulajdonképpen kész! A héten Haig tábornok, Kis­singer helyettese, Saigonban új­ra tárgyalt Thieu elnökkel, a megyegyezés esküdt ellenségével. Az amerikaiak olyan látszatot akarnak kelteni, mintha minden Thieu-n múlna, illetve mintha Thieu megnyerése után írhatnák csak alá a fegyverszünetről, s a politikai rendezésről szóló megállapodást. A Saigon i köz­játékot szükségesnek tartják ah­hoz, hogy aztán újabb Kissinger —Lee Dúc Tho-találkozó meg­szervezését kérjék. Ezt követő­en — fogadást ajánlhatunk er­re — Kissinger vagy Haig re­pül ismét Saigonba, s így to­vább — még egy darabig. R közel-keleti válság ren­dezése sem várható egyhamar, bár itt és ott az arab világban hallatszottak olyan hangok: az USA az elnökválasztás után ru­galmasabb arab politikába kezd­het. Az első amerikai nyilatko­zatokból még nem látni ennek nyomát. Kairó keserűen reagál minderre és közli: a maga ré­széről nem hajlandó tárgyalá­sokra Izraellel. Az egyszer-kótszer emlegetett nyugat-európai közvetítési kí­sérletnek sem mutatkoznak je­lei. Sőt: minden bizonnyal ez ellen hat, hogy Franciaország és Líbia megegyezett további francia fegyverszállításokról, il­letve újabb olajüzletről. Líbia az arab országok közül a leg­élesebb hangot üti meg Izrael ellen, s az is tudnivaló, hogy Líbia Egyiptommal állami unió­ban kíván egyesülni. Izraeli gond, washingtoni vád: a fran­cia fegyverek végül is Egyip­tomba jutnak el? Párizs nyugat­európai partnerei ugyancsak görbe szemmel nézik a fran­cia—líbiai viszony új alakulá­sát Hamis bankjegyek — Ä JKP választási harca — Furcsa biztonság Budapestre érkezett az osztrák kereskedelmi és iparügyi min szter A Magyar Kereskedelmi Ka- j mara és a Dunaeurópai Intézet (Dunaueuropa: ischesinstituit) képviselői szombaton a Duna ! Intercontinental szállóban saj- | tóértekezletet tartottak a két in- i tézmény szervezésében hétfőn kezdődő kooperációs tanácsko-1 zás programjáról. A siajtótájé-1 koztatón részt vett dr. Josef Staribacher osztrák kereske­delmi és iparügyi miniszter is. aki Magyarország és Ausztria új, hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodásának aláírása al­kalmából szombat délelőtt ér­kezett Budapestre. (MTI) Alexander Haig tábornok, Nixon amerikai elnök külön- megbízottja, Kissinger nemzet- biztonsági főtanácsadóhelyette­se — aki pénteken hajnalban érkezett a dél-vietnami fővá­rosba — szombaton reggel, a saigoni amerikai hadvezetés fe­lelős vezetőivel tárgyalt. Tájé­koztatták őt az indokínai hely­zetről. A tájékoztató érdemi részéről hivatalosan semmit sem közöltek, s nem fedtek fel rész­leteket arról az eszmecseréről sem, amelyet Haig tábornok elő­zőleg a Saigonban akkreditált magasirangú amerikai tiszvise- lőkkel folytatott. Az Egyesült Államok saigoni nagykövetségének szóvivője szombaton azt mondotta: „Még nem tudja, hogy Haig tábornok a nap folyamén találkozik-e Thieu elnökkel is.” Saigoni lá­togatási programjának — a hírügynökségi jelentések szerint — csak egyetlen további fix­pontja van, mégpedig az, hogy szombaton este elutazik. Tár­gyalásainak eredményéről va­Meir asszony bizakodik Golda Meir izraeli miniszter- elnök szombaton, az izraeli rá­diónak adott nyilatkozatában kijelentette: nem hiszi, hogy Nixon elnök a közel-keleti vál­ság rendezése végett nyomást gyakorolna Izraelre. A további- altban a kormányfő forradalmi tettnek” nevezte ,hogy Husszein, jordániai király Izraellel való „békekötésekről” beszélt, de sze- | rinte Husszeinnek nincs joga visszakövetelni a háborúban el- j veszített összes jordániai terüle- í teket. (UPI) ! A japán sajtó leleplezése szerint az okinawai amerikai katonai támaszpontokon gyárt­ják azokat a hamis vietnami bankjegyeket, amelyeket az Egyesült Államok légiereje a Vietnami Demokratikus Köz­társaság területe fölött szór le. A gyártásért és a „forgalmazá­sért” az amerikai hadsereg Okinawán állomásozó 7. lélek­tani hadviselő csoportja a fe­lelős. A csoport tagadja, hogy felelős lenne a hamis bankje­gyek gyártásáért, de azt elis­meri, hogy nagy mennyiségű sárnap számol be Nixon elnök­nek. Thieu saigoni elnök szomba­ton reggel összehívta nemzet- biztonsági tanácsát, Haig tá­bornok saigoni látogatásának bejelentése óta most második alkalommal tárgyalt a rendszer legfőbb minisztereivel. Az indokínai frontokon vál­tozatlan erővel dúlt a háború. B—52-es amerikai óriásbombá­zók a déli országrész északi frontján és Saigon főváros negy- ven-nyolcvanikilométeres körze­tében több hullámban támad­ták a felszabadító erőket és a felszabadított térségeket. A dél-vietnami forradalmi erők az elmúlt huszonnégy órá­ban nyolcvannégy összehangolt gyalogsági és tüzérségi táma­dást intéztek ellenséges állá­sok és katonai utánpótlási vo­nalak ellen. A legfrissebb hadi- jelentések szerint légvédelmi ütegeik Saigontól 432 kilomé­terrel északra, Binh Dinh tar­tomány légi terében lelőtték a Thieu-rezsim egyik CH/47 típu­sú csapatszállító helikopterét. Huszonhét saigoni katona meg­halt, tíz megsebesült. Két héten belül ez volt a második heli­kopter-óriás, amelyet a népi felszabadító erők megsemmisí­tették. Az elsőt október 31-én a Mekong deltavidékének légite­rében lőtték le, s akkoriban Saigonban tizenhét amerikai katona halálát ismerték be. A kambodzsai hadszíntérről érkezett jelentések szerint a khmer hazafiak szombaton reg­gel heves tüzérségi támadást intéztek Phnom Penh főváros­tól mindössze negyven kilomé­terrel északra levő Oudong tar­tományi székhely katonai cél­pontjai ellen, a főváros kör­nyékén elfoglaltak több ellen­séges állást, s elvágták a Oudong városába vezető 5. szá­mú főútvonalat. (Reuter) hamis pénz * van a birtoká­ban. A Japán Kommunista Párt képviselője a parlament kül­ügyi bizottságában a Tanaka- kormányt tette felelőssé a Vi­etnami Demokratikus Köztársa­ság ellen Japán területről ki­induló lélektani intézkedéseket, a japán törvényeket és a nem­zetközi jogot sértő amerikai te­vékenység megszüntetése érde­kében. A kommunista képviselő bemutatta a parlamentben az amerikai gyártmányú hamis bankjegy egy példányát Ohira külügyminiszter válaszul kije­lentette: „Ha a Japán Kommu­nista Párt állítása, valósnak bi­zonyul, a kormány tudatni fog­ja az emerikai féllel, hogy saj­nálatosnak tartja a dolgot”. VÁLASZTÁS A Japán Kommunista Párt a december 10-én esedékes par­lamenti választások során arra törekszik, hogy megduplázza képviselőinek számát a japán parlament alsóházában. Jelen­leg a JKP-nak 14 képviselője van az alsóházban. A párt kész választási szövetségre lépni bár­mely más ellenzéki párttal a következő feltételek alapján: 1. Szakítani kell a japán- amerikai katonai szövetséggel és harcolni kell Japán semle­gesítéséért. 2. Csapást kell mér­ni a nagytőke érdekeit kiszol­gáló politikára és meg kell ho­nosítani a nép élet- és munka- körülményeinek javítását szol­gáló politikát. 3. Fel kell venni a küzdelmet az ország militari- zálása ellen és demokratikus alapra kell helyezni a parla­ment munkáját. JAPÁN—USA Tanaka japán miniszterelnök szombaton visszautasította a parlamentben a Komeito ellen­zéki párt képviselőjének azt a követelését, hogy módosítsák a japán—amerikai biztonsági szerződést és csak „rendkívüli helyzetben” állomásoztassanak amerikai fegyverees erőket Ja­pánban. Tanaka azzal érvelt, hogy a japán—amerikai katonai szö­vetség Japán „biztonságát” szolgálja és „elrettentő erő” bármiféle háborús kísérlettel szemben. A miniszterelnök hangoztatta.-.hogy kormányának nincs szándékában a szerződés módosítása. Ohira külügymi­niszter ugyanakkor kijelentette: a kormány tárgyalásokat foly­tat az Egyesült Államokkal a Japánban levő amerikai kato­nai támaszpontok számának csökkentése érdekében. (MTI) Jelentés Chiléből Santiagóiban ülést tartott a Chilei Kommunista Párt Poli­tikai Bizottsága. A tanácskozás nagyra értékelte azt a tényt, hogy a munkásosztály és a népi mozgalom meghiúsította az or­szág megbénítására szőtt össze­esküvést. A Politikai Bizottság tagjai egyhangúlag jóváhagy­ták a párt politikai irányvona­lát és úgy döntöttek, hogy még ebben a hónapban összehívják a Központi Bizottság plénumát, amelyen Volodia Teitelbodm szenátor tart majd beszámolót. Hivatalos körökben megerősí­tették a hírt, hogy Allende el­nök december 4—5-én látogatást tesz az ENSZ-ben. Előrelátha­tólag felszólal a közgyűlésen majd sajtóértekezletet tart. (MTI) 2 BÉKÉS Mm szn 1972. NOVEMBER 12. Boltvezetők figyelem! Értesítjük a divatáru-cikkekkel foglalkozó boltvezetőket, hogy „Ezt kínáljuk karácsonyra" címmel a megye részére november hó 17-én kiállítást tartunk a budapesti bemutatótermünkben: (V., Alpári Gyula u. 8). A boltvezetőktől e napon azonnali szállításra megrendelést veszünk fel. Mindenkit szeretettel vár 229447 Haig tábornok megpuhítf'a-e Saigont?

Next

/
Thumbnails
Contents