Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-04 / 261. szám
Feladatok, tervek a középiskolákban A hét derekán Budapesten tanácskoztak az ország fél ezer középiskolájának igazgatói, megtárgyalták az' állami oktatás fejlesztéséről hozott KB-határozat végrehajtásának idei feladatait. Kruchió Gábort, a Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola igazgatóját az elhangzottakról, s saját iskolájának ezzel kapcsolatos terveiről, feladatairól kérdeztük. — Az értekezleten dr. Gesz- tonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes mondott bevezetőt. Elsőként az MSZMP KB júniusi határozatának eddigi hatásáról, eredményeiről, majd az idei tanévben várható intézkedésekről, határozatokról, feladatokról szólt. Az előadás részletesen foglalkozott a tanulók és tanárok túlterhelésével, ennek az esztendők óta súlyos göndnak az enyhítésével. A túlterhelés, a hatalmas tananyag csökkentése szükség- szerű — a KB_határozat ezt egyértelműen kimondja —, a kérdés az, hogy miképpen lehet mindezt végrehajtani. Az idei tanévben ismerjük meg az ezzel kapcsolatos intézkedéseket, amelyek 1973. szeptemberében lépnek érvénybe. A tervek szerint csökkennek az óraszámok — a je’enlegi helyzetben a középiskolás diákok heti munkaideje meghaladja a 48 órát —, s ezzel arányosan csökken a tananyag mennyisége. A csökkenés még akkor is érezhető lesz, ha ugyanekkor a testnevelési órák száma nő, s bevezetik a társadalmi, világnézeti kérdések oktatását. Az arányosabb és kisebb terhelés érdekében egyes tantárgycsoportoknál mód nyílik a szabad tantárgyválasztásra, ezen belül tanfolyamjellegű órák szervezésére, amelyek olyan szakképzettséget adnak, hogy a tanulók érettségi után azonnal és egy meghatározott szakképzettség birtokában helyezkedhetnek el a termelőmunkában. A szakközépiskolai osztályokban pedig az érettségi bizonyítványnyal együtt szakmunkás bizonyítványt is kapnak a diákok. Már az idei tanévre is vonatkozó változás, hogy két szakközépiskolai évfolyam új matematikakönyvet kapott, s hogy ugyancsak a szakközépiskolák részére írásos útmutatók jelentek meg, amelyek a közismereti tárgyakból felsorolják az elhagyható anyagrészeket. Az útmutató a megadott lehetőségek keretei között teljes egészében a tanárra bízza egyes anyagrészek ©’hagyását, vagy megtartását. A döntés rendkívül nagy figyelmet igényel tehát, nehogy olyan anyagrész is kimaradjon, ami később szerepelhet a központilag meghatározott érettségi tétéGyorsítani lehetne az őszi búza vetését Mezőgazdasági üzemeinkben nagy erőfeszítéseket tesznek az őszi mezőgazdasági munkák mihamarabbi befejezésére. A legutóbbi jelentések azt tanúsítják, hogy az őszi vetések alá a szántást, a talajelőkészítést 82,3 százalékban teljesítették a termelőszövetkezeitek. A búza vetésével mégis csak 60 százalékra állnak. A vetési munkák gyorsítására tehát lehetőséget teremtettek. A búza optimális vetési ideje október 25-én lejárt. Tapasztalatok szerint a kiváló vetőágyba később vetett mag is hozhat jó termést, amennyiben november első napjaiban e munkát befejezik. A jövő évi jó búzatermés elérése most sürgetően követeli a vetési munkálatok mihamarabbi befejezését. A megyei tanács vb mellett működő mezőgazdasági operatív bizottság legutóbbi ülésén a búzavetés gyorsítása mellett foglalt állást. A takarmány- keveréket csaknem 90 százalékban már elvetették az üzemek. A napraforgó betakarítása is — az egés7 megyében — a vége felé tart. Cukorrépából a termés kétharmadát szedték fel. Kukoricából a terület 58,5 százalékáról törték le a termést, vágták le a szárat. Több termelőszövetkezet, köztük a vésztói Aranykalász, a mezőkovácsházi Új Alkotmány 2000 holdnál is nagyobb területen már befejezte az őszi búza vetését. Vésztőn és Mtezőkovács- házán november 7-re a kukorica betakarításával is végeznek. A katonák is segítik a hátrányos helyzetbe került állami gazdaságokat és tsz-eket. A bánkúti .a felsőnyomási és a Körösi Állami Gazdaságban, továbbá a gyulai Körös táj Tsz- ben, a méhkeréki Balcescu Tsz- ben, a csárdaszállási Petőfi Tsz- ben, a tótkomlósi Haladás Tsz- ben, a kondorosi Vörös Október Tsz-ben és a Szarvasi Dózsa Tsz- ben néphadseregünk katonái és szállító járművei könnyítenek a betakarítási munkálatokon. Tájékoztató a MÁV ünnepi forgalmáról A november 7-i kettős ünnepre tekintettel nagy utasforgalomra készült fel a MÁV. November 5-én, vasárnap az egyéb, ként szombaton közlekedő vonatok menetrendje érvényes. November 6-án hétfőn a munkaszüneti napok menetrendje szerint november 1-én pedig az ünnepi forgalom szerint közlekednek a vonatok. Ez a hivatalos menct- rendkönyvből is kitűnik. November 8-án a hét első munkanapjára érvényes, tehát a héttői menetrend szerint bonyolódik le a vasúti személyszállítás. A hétvégi munkásvonatok Bu_ dapcstről november 1-én, vissza — november 7-ről 8-ra virradó éjjel közlekednek. Az utasforgalomtól függően 86 mentesítő vonat forgalomba- áll'tására készült fel a MÁV. Ezek közül 28—2« mentesítő vonatot a miskolci és a debreceni vonalon indítanak 8 mentesítő vqnatot terveznek Békéscsabára, négyet Szegedre, hetet Szombathelyre, 19-et a Balaton két partjára, 11 vonatot pedig a pécsi és a kelebiai vonalra. A mentesítő vonatok többsége Budapestről indul, és ide érkezik. November 1-én 12 kisegítő szerelvény indul, öt érkezik, november 5-én 18 indul 12 érkezik, november 6-án 5 indul, november 7-én 6 indul és 14 érkezik, míg november 8-án 2 indul és 12 érkezik a fővárosba. A vasút felhívja az utazóközönség figyelmét arra .hogy valamennyi budapesti pályaudvaron a pénztárak elővételben is adnak jegyeket. így a sorbanál- lás elkerülhető. A pályaudvari Információs szolgálat személyesen, vagy telefonon bármikor szívesen ad felvilágosítást az ünnepi közlekedés rendjéről. (MTI) lekben, illetőleg az egyetemi felvételiken. Hasonlóképpen már az idei tanévben kisebb változás lesz az egyetemi felvételik pontrendszerében. Nem az érettségi bizonyítvány átlageredménye számít, hanem a felvételi tárgyakból a középiskola második, harmadik, negyedik osztályában kapott osztályzatok átlaga. És természetesen a felvételi vizsgákon elért pontszám. Az utóbbi esztendőkben a Rózsa Ferenc Gimnázium és Szak- középiskolában is történtek munkánkban változások. A korábbi és az 1972 júniusi párthatározatok, állami intézkedések alapján. A tanmenetek bizonysága szerint a szaktárgyi útmutatók lehetőségeivel élve valamit csökkent a túlterhelés nyomdaipari szakközépiskolai osztályainkban. A gimnáziumi osztályokban módszertani kérdésekben _ igyekeztünk könnyíteni, például úgy, hogy kevesebb és alaposabban előkészített házi feladatot adnak a tanárok. Az értéka’ésben is korszerűsödött munkánk, a két éve bevezetett témakörös értékelésiosztályozási rendszer bevált, mert — a tanulók és főként a tanárok fokozott erőfeszítésével — az érettségi eredmények az 'idén már nem maradtak el az adott osztály addigi tanulmányi átlagától. Megnövekedett tehát a tanulók tudása. Iskolánk is egyik résztvevője volt annak az országos kísérletnek, amely a KISZ-munka korszerűsítésére irányult. A nem osztályszervezésű, hanem a tanulók érdeklődésén a’apuló. 15 —18 éves korú fiatalokat foglalkoztató alapszervezetekben fokozódott a tanulók társadalmi aktivitása. A kísérlet tanulságai nyomán két év alatt általánosan bevezetik ezt a KlSZ-szer- vezési rendszert, az ország valamennyi középiskolájában. A kísérletezésnek egyébként is nagyobb szerepe lesz a jövőben az eddiginél, sokoldalú és atapos előkészítés után lehet csak majd általános, egy-egy intézkedés. A fakultatív tantárgycsoportos oktatás általános bevezetése előtt például iskolánk is várhatóan azok közé tartozik majd, amelyekben kipróbálják — mivel erre megvannak tárgyi és személyi adottságaink — az új rendszer lehetőségeit, sajátosságait. Még ebben a hónapban nevelőtestületi értekezlet lesz az ország valamennyi iskolájában. Fé’évenként eddig is szokásosak voltak ezek, most először tartják azonban tanítás nélküli munkanapon a tanácskozást. Jelenleg erre a november 21—i értekezletre készülünk. Tovább ismerkedünk a júniusi KB határozattal, felmérjük a tanév első két és fél hónapjának tapasztalatait, s a közeli napokban a szakmai munkaközösség-vezetőkkel beszédjük meg a határozat minél jobb teljesítményének időszerű feladatait. Hogy tartalmasabb legyen a tervezett nevelőtestületi értekezlet,, hogy minél több eredménye legyen az azt követő hetek, hónapok munkájának. (d. ő.) Építőipar — napjainkban Korunk '“SSS az űrkutatás, a7 elektronizálás árnyékában mér-már észrevétlenül futotta be szédületes karrierjét az építőipar. Az ok kézenfekvő: az utóbbi évtizedekben világszerte példátlan méreteket öltött az építés-éhség, az iparfejlődés és a városiasodás üteme szükségképp újra és újra megkérdőjelezi az építőipar hagyományos módszereit. Ha ehhez most már a jövő hozzávetőleges körvonalrajzát is kapcsoljuk ,ha a városiasodás holnapjait is ábrázoljuk, akkor meg nyilvánvalóbb, miért nem érheti be a világ a jó öreg tégla és a malteroskanál évezredes technológiájával. A jövőkutató szaktekintélyek monoton azonossággal ismétlik, nem a vernei látomást, hanem' a számítható bizonyosságot: a Föld népessége sűrű hullámokban áramlik az új hangyaboly-poliszokba, a városokba ... Mindez alighanem elegendő annak jelzésére, miért vagyunk tanúd — világszerte és nálunk is — az építőipar teljes megújulásának, a, új ■ technológiák felgyorsult térhódításának. Nyelvünk találó pontossággal fejezi ki ezt a változás-folyamatot: az építőipar iparosítása tömören összegezi az átalakulás lényegét. U_ közelebbről szemügy- re vesszük ezt az új fogalmat, kitűnik, hogy az iparosítás voltaképpen nem értelmezhető kizárólag az építőipar kapun belüli, „háztáji” .ügyeként. Igaz, az iparosítás mindenekelőtt azokat az új technológiai eljárásokat sűríti, amelyek például a házgyárak megjelenésével. a nagypaneles építéssel, tehát a valóban belső, iparági változásokkal függnek össze. Ezzel párhuzamosan nyomulnak előtérbe azonban a még újablb eljárások — ilyen például az úgynevezett könnyűszerkezetes építésmód. — amelyek feltételeikkel és hatásaikkal már rendre-sorra túllépnek a* építőipari határokon. Az építőipar kétségkívül az ősi kezdetektől a legutóbbi évtizedekig, mindig feltételezte a külső kapcsolatokat — nyilvánvaló, hogy például a lakásépítés, a technológiai megújulás előtt is megkövetelte bizonyos szerelvények, szerelési anyagok ®tb. szállítását. Ez a kapcsolatrendszer is átalakult azonban, s ma már az építőipart, illetve a széles ipari hátországát sajátosan új szálak fűzik össze. Voltaképpen olyan ágazati integrálódásnak lehetünk tanúi, amely egyebek között a mező- gazdaságiban is világszerte kialakult, s amely már-már elvá- laszthatatlanná teszi a közvetlen termelőtevékenységet a szállítókapcsolódó ágazatok munkájától. Az építőipari vállalkozásokat alapjában véve az jellemzi — s ebből fakad a, ipari-szolgáltatási hátországhoz fűződő újszerű kapcsolat —, hogy a határ, amely korábban az úgynevezett telepített ipart a nem telepített építőipartól, ettől a jobbára helyszíni munkát végző vándor-tevékenységtől elválasztotta, mind erőteljesebben elmosódik. Az építkezéseken csökken a helyszíni munka aránya, mindinkább csupán összeszerelésről van szó, miközben a2 ipari, gyári jellegű termelés kerül előtérbe. A könnyűszerkezetes építésmód például, amely elsősorban úgynevezett közösségi, kereskedelmi, bizonyos ipari épületek rendkívül gyors létrehozására alkalmas, immár túlnyomórészt erre a hátországra épít; ott keli a szerkezeteket, különleges pontos, századmilliméteres tűrési határú technológiával előállítani. (Jellemző a módszer előnyeire, hogy a magyar köny- nyűszerkezetes építés tapasztalatait bemutató moszkvai Kiállítás óriáscsarnokát' egyetlen hónap alatt szerelik össze!) Az előregyártás, lés újszerű hátországi kapcsolatokat feltétele., a hagyományos építőipari anyagok, szerelési cikkek termelése tekintetében is. Természetes, hogy például a teljes fürdőszobát gyárilag előállító blokk-rendszer a csapok, fürdőkádak, stb. pontos, tervszerű szállítását követeli, hiszen a határidőelcsúszás, a minőségi előírások mellőzése most már valóban az égés, építési menetrendet befolyásolhatja. S itt nyomban átkapcsolhatunk az elvi megközelítésről a napi, gyakorlati gondokra: ez az a ponty ahol az építőipar méltán vár több segítséget, jobb együttműködést. Amíg ugyanig például a könnyűszerkezetes építésmód vagy a házgyártás nagy beruházásokkal megvalósított, újszerű termelést feltételez, a hagyományos anyagok, termékek szállításánál a sokéves, már-már meggyökéresedett kapcsolatok újjászervezéséről, a szállítások tervszerűségéről van sző. Hadd utaljunk közeli tapasztalatokra: a7 idén, az első félévben is nagymértékben akadályozta az építés egyenletességét, hogy egész sor, más ágazatból várt anyag szállítása késett. Hiány volt csatornázási vasöntvényekből, kábelekből és villamosvezetékekből, radiátorokból, cső- kapcsoló idomokból, s a habalátétes PVC padlóburkolóanyag nagymérvű hiánya sokhelyütt a lakásátadások ütemét késleltette. Továbbra is gondot okoz egész sor épületszerelvény, zománcozott berendezés, gáztűzhely tervszerűtlen szállítása. Az építőipar SJJ újulása, az építkezések gyorsítása, tömegesebbé egyszersmind olcsóbbá alakítása, amint bevezetőben utaltunk rá, óriási erőket mozgató, nagy anyagi forrásokat feltételező világfolyamat, amelynek térhódítási üteme nálunk is rendkívül gyors, A negyedik ötéves terv az építőipari termelés növekedését, az átlagosnál gyorsabbra irányozta elő, egészében mintegy 40 százalékos bővüléssel számolva, s ehhez mintegy 15 milliárd forintos ágazati fejlesztési összeget is kalkulált. Mindezt kiegészítik azok a korszerűsítési, fejlesztési programok — például a vegyiparban, a gépiparban, a bútoriparban —. amelyek az építkezések hátországában is megteremtik a gyors előrehaladás lehetőségeit. Nyilvánvaló azonban, s ezt húzzák alá az idei első félév tanulságai is: hiba lenne mindent a fejlesztési programoktól, a nagy beruházásoktól várni. Az iparosodó, következésképp: ipari tervszerűséggel, pontos fogaskerék-kapcsolódással működő építőipar a hétköznapi munka, a folyamatos szállítás tervszerűségét, szervezettséget ugyancsak feltételezi! T. A. Köszöntötték az öregeket A Szarvasi Szirén Ruházati Ktsa Dobó Katica szocialista brigádja már hosszabb ideje patronálja az öregek napközi otthonát. Október 29-én kedves meglepetésben részesítették az otthon lakóit. Ünnepséget rendeztek, s ebéden látták vendégül őket A brigád tagjai maguk készítették el az ünnepi ebédet, s á 2-es számú általános iskola úttörői pedig műsorral, virággal köszöntötték az Idős embereket. Az ünnepségen részt vett Juhász József, a városi tanács elnökhelyettese is és köszöntötte a résztvevőket.
