Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-26 / 279. szám
Mindenki szervez Az üzem- és munkaszervezés ürügyén sok előadás hangzik el és írások jelennek meg újságokban, folyóiratokban. A legtöbbször tudományos igénynyel, ami a szakembereknek valóban új ismereteket nyújt és a munkájukban felhasználnak. Az ilyen eszmefuttatásokból a hozzá nem értők viszont arra a következtetésre juthatnak, hogy az üzem- és munkaszervezés csak a szakemberek, a vezetők dolga. Igaz, hogy egy vállalat, a gyár termelésének az ésszerű megszervezése kellő műveltség és megfelelő látókör nélkül manapság már alig képzelhető el. Talán valamivel kevesebb a követelmény azokkal szemben, akik egy-egy üzemrész, műhely, szalag, gépsor vagy kisebb munkacsoport termeléséért felelősek. Viszonylag a legegyszerűbb azoknak a feladata, akik a saját munkájukat szervezik. Ám az eredmény szempontjából egyik sem nélkülözhető. Kedvezővé csak ott válik a helyzet, ahol a termelés egész folyamatában szervezettség uralkodik. A gépeknél, munkapadoknál is, ahol lényegében az értéket előállítják. Itt a szervezés általában a gépek karbantartásából, beállításából. az anyag, az eszközök, a szerszámok előkészítéséből a célszerű rend kialakításából tevődik össze. Olykor egy körültekintően dolgozó, pedáns munkás fél erővel ér el olvan teljesítményt, mint a gyakorlatlan vagy esetleg hanyag, nemtörődöm társa. Többet ésszel, mint erővel — szól a közmondás, ami különösen érvényesíthető a mindennapi munkában. A lehetőségnek szinte nincs határa. Azért szokták mondani, hogy jó szervezéssel — különösebb erőkifejtés és anyagi befektetés nélkül is — újabb és újabb tartalékok tárhatók fel. Az üzemek, gyárak meglevő gépei, berendezései jobb eredményre, nagyobb teljesítményre „ösztökélhetők”, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy meggyorsítsuk •a korszerűsítéshez, a technikai fejlesztéshez, a bővített újratermeléshez szükséges anyagi alapok létrehozását. Az életszínvonal növekedését nem elég csupán elvárni, hanem tenni is kell érte. Okosan, ésszerűen szervezett munkával. Éspedig mindenkinek, aki a társadalmi termelés folyamatában a „ranglétra” bármelyik fokán áll. Pásztor Béla A viharmadár Mozaikok Petőfi Sándor életéből — ez az alcíme Hunyady József könyvének, amelyet aztán a szerző az előszóban bővebben is megmagyaráz: „Nem Petőfi csodálatos szépségű költeményeit kívánom értékelni, megmagyarázni. Ezt Illyés Gyulánál kitűnőbben senki sem tudná megtenni. Én Petőfi életének legérdekesebb mozzanatait próbálom meg egymás mellé rakni. Jöjjön, kedves Olvasó, fogja meg a kezem, induljunk el azon az úton, amelyet a magyar nép legnagyobb, legtisztább költőfia tett meg a kiskőrösi nádfe- deles házikótól a segesvári csatatérig”. Hunyady József rendkívül olvasmányos stílusban írta meg a maga Petőfi-életrajzát melyhez forrásmunkául felhasználta egy évszázad legfontosabb irodalmát Mészáros Lázár emlékirataitól Hatvány Lajos Így élt Petőfijéig, Fe- renczi Zoltán életrajzától Illyés Gyula könyvéig, az Arany— Petőfi levelezéstől Pándi Pál marxista Petőfi-értékeléséig. Sárréti mondák9 vizimadarak és növények szalmaképen Evek óta szenvedéllyel gyűjti a Sárrét néprajzát, helytörténeti és honismereti hagyományait Miklya Jenő a szeghalmi járási honismereti bizottság elnöke. Az ősi mocsárvilág sajátossága, a sárréti emberek foglalkozása, élete felkeltette a feleség érdeklődését is. Miklya Jenőné sajátos módon — szalmaképek készítésével — igyekszik maradandó emléket állítani a Sárrét ősi mondáinak, legendáinak, a halászatnak, vadászatnak, pákászásnak, a madár. és növényvilágnak. Hallatlan gondossággal és művészi érzékkel készülnek a szalmaképek. A fekete selymen kitűnően érvényesül a sárga Sizalma, aminek különböző szín- árnyalatait nagyszerűen kihasználja Miklyáné. A szalmaképek a témától függően különböző nagyságban készülnek. A ^Pákásztanya” című kép például arról vall, hogyan lőtték szigonnyal csónakból a halat s a vízparton lévő nádkunyhó nyújtott menedéket a inocsárvi- lág pákászainak. Az égbolton darvak szállnak, a mocsárszélén nád díszük. Láthatunk más szalmaképeken talpig díszbe öltözött pásztort, a halászat, vadászat, a pásztorélet megannyi eseményét ismerhetjük meg a népművészeti alkotások segítségével. Megörökítette Miklyáné többek között Csuba Ferkó históriáját, szép szalmaképet készített Dózsa Györgyről is. Legújabban a Sárrét jellegzetes madarairól és növényvilá. gáról készít képsorozatot. Többek között a kiskócsag, a daru, a halász-sas, a szárcsa, a vöcsök, a vizityúk, a vizibika, a szlkfű, a bogáncs kerül a sárréti madár, illetve növényvilág képsorozatba. — Ary — 50 éves a Szovjetunió Harmonik«§ fejlődés Irta: lohannesz Kebin, az Észt KP Központi Bizottságának első titkára Az Esztónla—15 típusú gépkocsik szerelése egy tallini üzemben. (APN—KS) Az Észt SZSZK Legfelsőbb | Tanácsának ülésszakán hagyták jóvá a köztánsaság minisztertanácsa által előterjesztett, 1971— 75 évekre vonatkozó népgazda- ságfejlesztésii tervet. Ennek legfontosabb feladata és élet- és a kulturális színvonal jelentős emelése, a szocialista termelés fejlődése gyors ütemének biztosítása, a tudományos-műszaki haladás ösztönzése, a termelékenység szüntelen növelése. A dolgozók életszínvonalának gyorsütemű emelését szolgálja a munka termelékenységével párhuzamosan növekvő nemzeti jövedelem. Az ötéves tervidőszakban, Észtországban az iparban és az építkezéseken a termelékenységet 36 százalékkal, a mezőgazdaságban 31 százalékkal kell emelni. Ezt a növekedést a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyors bevezetése, a termelés és munkaszervezés korszerűsítése biztosíthatja. Az egy főre eső reáljövedelem átlagosan 24,5 százalékkal fog emelkedni. Jelentős mértékben javul a lakosság anyagi ellátottsága, nagyobb lesz a választék ruházatban és cipőben, több gépkocsi és televízió, bútor és más fogyasztási cikk áll a vásárlóik rendelkezésére. Mindezzel az is együtt jár, hogy több húst ég tejet, tojást és gyümölcsöt, burgonyát és zöldséget adunk a dolgozók asztalára. Még több lakás, üzletház .egészségügyi intézmény és iskola épül. Nagy figyelmet szentelünk a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatoknak. Nemcsak több, hanem jobb minőségű árura van szükség. Az észt textilipar — gyapjú-, pamut-, len- és selyemszövet-gyártás — is jelentős mértékben fejlődik. Már ma határozottan tudjuk, hogy az ötéves tervidőszak végén köztársaságunkban 40-szer több ipari terméket fogunk előállítani, mint 1940-ben. A munkahelyek várják a felnövekvő nemzedékeket. A jövőben egyre gyorsabb ütemben fejlődnek az elektrotechnikai, a műszer- és kis- anyagigényű gépgyártási iparágaik. További — a palaszeneket hasznosító — erőművek épülnek 1975-ben Észtország közel 17 milliárd kilowattóra villamosenergiát fog termelni. A termelékenységet korszerű üzemek építésével és a régi gyárak teljes rekonstrukciójával kívánjuk fokozni. Az országban járva mindenütt építkezéseket láthatunk. Gyökeresen átalakul a köztársaság mezőgazdasága. Több mint egymilliárd rubelt fordítunk a mezőgazdasági termelés anyagiműszaki bázisának megerősítésére. A falvakban tejtermelő gazdaságokat létesítünk, 600— 1000 fejőstehén lesz egyben-egy- ben. Tizenkét nagy .hizlaldát építünk. A földek kiszárítása, illetve a mocsarak lecsapolása magas terméshozamot biztosít és lehetővé teszi a legkorszerűbb gépek alkamazását. Ebben az öt évben a kolhozok és szov- hozoik több tízezer új traktort, kombájnt, tehergépkocsit, exkavátort, bulldózert stb. kapnak. A kilencedik ötéves terv alapvető vonása a tudományos-műszaki haladás folyamatának meggyorsítása Ez nagyobb felelősséget ró a tudományos dolgozókra; az állam 1,7-szer több pénzt áldoz erre a célra, mint az előző tervidőszakban. A kilencedik ötéves terv időszakában teljes egészében áttérünk az általános középiskolai végzettséget biztosító tanítási rendszerre, ezért további 50 iskolát építünk. Komoly összegeket áldozunk a kultúra fejlesztésére. Haapszalu- ban, Tamszaluban, Elvében kultúrpalotákat, Számtalan gyár és üzem, szovhoz és kolhoz mellett klubokat építünk. Viljándiban színház, Tallinban és Viruban pionírpalota, úttörőtábor, szanatórium. kórház, sportkomplexum épül. Az ember életében öt év rövid időszaknak számít. Mégis komoly változások következnek be öt év alatt a köztársaság életében. Bár nem rendelkezünk saját kohászattal, gépiparunk, amely vezető helyet foglal el gazdasági életünkben, gyorsan fejlődik. Termékeit a szovjet köztársaságokba szállítjuk és külföldre exportáljuk. Acélt, kőolajipari termékeket és más fontos alapanyagokat az OSZSZSZK, Uk- | rajna, Azerbajdzsán, Grúzia küld nekünk. Tengeri ország vagyunk, teljes egészében ellátjuk magunkat halféleségekkel, sőt összefo0is’'nk 80 százalékát a testvéri köztársaságokba szállítjuk. Halászhajókat az OSZSZSZK-bői, Ukrajnából és Litvániából kapunk. A lakosság hús-, tejtermék-, tojás- és burgonya-ellátásának egy részét más köztársaságokból biztosítjuk. Mind szorosabb kulturális kapcsolatot építünk ki a szovjet köztársaságokkal. Az utóbbi években moldavai, örmény, orosz és grúz írók jártak Észtországban. Évről évre több észt irodalmi művet fordítanak le és adnak ki a Szovjetunió népeinek, nyelvén, ugyanakkor saját nyelvünkön olvashatjuk íróik műveit. Észtországban évente átlag 10 millió példányban adnak ki különféle könyveket. A kilencedik ötéves terv folyamán jelentős mértékben növekszik a Szovjetunió, így az Észt Köztársaság gazdasági potenciálja. Az anyagi jólét és a kultúra párhuzamosan fejlődik. Újabb feltételek teremtődnek a harmonikus, sokoldalú előrehaladásra. E, az ötéves terv és a kommunizmus építésének alapvető célkitűzése. 5 Békés W 1972. NOVEMBEU 26.
