Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-26 / 279. szám

Mindenki szervez Az üzem- és munkaszerve­zés ürügyén sok előadás hang­zik el és írások jelennek meg újságokban, folyóiratokban. A legtöbbször tudományos igény­nyel, ami a szakembereknek valóban új ismereteket nyújt és a munkájukban felhasznál­nak. Az ilyen eszmefuttatá­sokból a hozzá nem értők vi­szont arra a következtetésre juthatnak, hogy az üzem- és munkaszervezés csak a szak­emberek, a vezetők dolga. Igaz, hogy egy vállalat, a gyár termelésének az ésszerű meg­szervezése kellő műveltség és megfelelő látókör nélkül ma­napság már alig képzelhető el. Talán valamivel kevesebb a követelmény azokkal szemben, akik egy-egy üzemrész, mű­hely, szalag, gépsor vagy ki­sebb munkacsoport termelésé­ért felelősek. Viszonylag a leg­egyszerűbb azoknak a felada­ta, akik a saját munkájukat szervezik. Ám az eredmény szempontjából egyik sem nél­külözhető. Kedvezővé csak ott válik a helyzet, ahol a termelés egész folyamatában szervezettség uralkodik. A gépeknél, mun­kapadoknál is, ahol lényegé­ben az értéket előállítják. Itt a szervezés általában a gépek karbantartásából, beállításá­ból. az anyag, az eszközök, a szerszámok előkészítéséből a célszerű rend kialakításából tevődik össze. Olykor egy kö­rültekintően dolgozó, pedáns munkás fél erővel ér el olvan teljesítményt, mint a gyakor­latlan vagy esetleg hanyag, nemtörődöm társa. Többet ésszel, mint erővel — szól a közmondás, ami különö­sen érvényesíthető a minden­napi munkában. A lehetőség­nek szinte nincs határa. Azért szokták mondani, hogy jó szer­vezéssel — különösebb erőki­fejtés és anyagi befektetés nél­kül is — újabb és újabb tar­talékok tárhatók fel. Az üze­mek, gyárak meglevő gépei, berendezései jobb eredményre, nagyobb teljesítményre „ösz­tökélhetők”, ami nélkülözhetet­len ahhoz, hogy meggyorsítsuk •a korszerűsítéshez, a techni­kai fejlesztéshez, a bővített új­ratermeléshez szükséges anya­gi alapok létrehozását. Az életszínvonal növekedé­sét nem elég csupán elvárni, hanem tenni is kell érte. Oko­san, ésszerűen szervezett mun­kával. Éspedig mindenkinek, aki a társadalmi termelés fo­lyamatában a „ranglétra” bár­melyik fokán áll. Pásztor Béla A viharmadár Mozaikok Petőfi Sándor éle­téből — ez az alcíme Hunyady József könyvének, amelyet az­tán a szerző az előszóban bő­vebben is megmagyaráz: „Nem Petőfi csodálatos szépségű köl­teményeit kívánom értékelni, megmagyarázni. Ezt Illyés Gyulánál kitűnőbben senki sem tudná megtenni. Én Pe­tőfi életének legérdekesebb mozzanatait próbálom meg egymás mellé rakni. Jöjjön, kedves Olvasó, fogja meg a kezem, induljunk el azon az úton, amelyet a magyar nép legnagyobb, legtisztább költő­fia tett meg a kiskőrösi nádfe- deles házikótól a segesvári csa­tatérig”. Hunyady József rendkívül olvasmányos stílusban írta meg a maga Petőfi-életrajzát melyhez forrásmunkául fel­használta egy évszázad legfon­tosabb irodalmát Mészáros Lá­zár emlékirataitól Hatvány Lajos Így élt Petőfijéig, Fe- renczi Zoltán életrajzától Illyés Gyula könyvéig, az Arany— Petőfi levelezéstől Pándi Pál marxista Petőfi-értékeléséig. Sárréti mondák9 vizimadarak és növények szalmaképen Evek óta szenvedéllyel gyűj­ti a Sárrét néprajzát, helytörté­neti és honismereti hagyomá­nyait Miklya Jenő a szeghalmi járási honismereti bizottság el­nöke. Az ősi mocsárvilág sajá­tossága, a sárréti emberek fog­lalkozása, élete felkeltette a fe­leség érdeklődését is. Miklya Jenőné sajátos módon — szal­maképek készítésével — igyek­szik maradandó emléket állíta­ni a Sárrét ősi mondáinak, le­gendáinak, a halászatnak, va­dászatnak, pákászásnak, a ma­dár. és növényvilágnak. Hallatlan gondossággal és művészi érzékkel készülnek a szalmaképek. A fekete selymen kitűnően érvényesül a sárga Sizalma, aminek különböző szín- árnyalatait nagyszerűen ki­használja Miklyáné. A szalma­képek a témától függően kü­lönböző nagyságban készülnek. A ^Pákásztanya” című kép pél­dául arról vall, hogyan lőtték szigonnyal csónakból a halat s a vízparton lévő nádkunyhó nyújtott menedéket a inocsárvi- lág pákászainak. Az égbolton darvak szállnak, a mocsárszé­lén nád díszük. Láthatunk más szalmaképeken talpig díszbe öl­tözött pásztort, a halászat, va­dászat, a pásztorélet megannyi eseményét ismerhetjük meg a népművészeti alkotások segítsé­gével. Megörökítette Miklyáné töb­bek között Csuba Ferkó histó­riáját, szép szalmaképet ké­szített Dózsa Györgyről is. Legújabban a Sárrét jellegze­tes madarairól és növényvilá. gáról készít képsorozatot. Töb­bek között a kiskócsag, a daru, a halász-sas, a szárcsa, a vö­csök, a vizityúk, a vizibika, a szlkfű, a bogáncs kerül a sár­réti madár, illetve növényvi­lág képsorozatba. — Ary — 50 éves a Szovjetunió Harmonik«§ fejlődés Irta: lohannesz Kebin, az Észt KP Központi Bizottságának első titkára Az Esztónla—15 típusú gépkocsik szerelése egy tallini üzemben. (APN—KS) Az Észt SZSZK Legfelsőbb | Tanácsának ülésszakán hagyták jóvá a köztánsaság miniszterta­nácsa által előterjesztett, 1971— 75 évekre vonatkozó népgazda- ságfejlesztésii tervet. Ennek leg­fontosabb feladata és élet- és a kulturális színvonal jelentős emelése, a szocialista termelés fejlődése gyors ütemének bizto­sítása, a tudományos-műszaki haladás ösztönzése, a termelé­kenység szüntelen növelése. A dolgozók életszínvonalának gyorsütemű emelését szolgálja a munka termelékenységével párhuzamosan növekvő nemzeti jövedelem. Az ötéves tervidő­szakban, Észtországban az ipar­ban és az építkezéseken a ter­melékenységet 36 százalékkal, a mezőgazdaságban 31 százalékkal kell emelni. Ezt a növekedést a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyors bevezetése, a termelés és munkaszervezés korszerűsítése biztosíthatja. Az egy főre eső reáljövedelem át­lagosan 24,5 százalékkal fog emelkedni. Jelentős mértékben javul a lakosság anyagi ellátottsága, na­gyobb lesz a választék ruházat­ban és cipőben, több gépkocsi és televízió, bútor és más fogyasz­tási cikk áll a vásárlóik rendel­kezésére. Mindezzel az is együtt jár, hogy több húst ég tejet, to­jást és gyümölcsöt, burgonyát és zöldséget adunk a dolgozók asztalára. Még több lakás, üz­letház .egészségügyi intézmény és iskola épül. Nagy figyelmet szentelünk a fogyasztási cikke­ket gyártó ágazatoknak. Nem­csak több, hanem jobb minősé­gű árura van szükség. Az észt textilipar — gyapjú-, pamut-, len- és selyemszövet-gyártás — is jelentős mértékben fejlődik. Már ma határozottan tudjuk, hogy az ötéves tervidőszak vé­gén köztársaságunkban 40-szer több ipari terméket fogunk elő­állítani, mint 1940-ben. A mun­kahelyek várják a felnövekvő nemzedékeket. A jövőben egyre gyorsabb ütemben fejlődnek az elektro­technikai, a műszer- és kis- anyagigényű gépgyártási ipar­ágaik. További — a palaszeneket hasznosító — erőművek épülnek 1975-ben Észtország közel 17 milliárd kilowattóra villamos­energiát fog termelni. A termelékenységet korszerű üzemek építésével és a régi gyá­rak teljes rekonstrukciójával kí­vánjuk fokozni. Az országban járva mindenütt építkezéseket láthatunk. Gyökeresen átalakul a köztár­saság mezőgazdasága. Több mint egymilliárd rubelt fordítunk a mezőgazdasági termelés anyagi­műszaki bázisának megerősíté­sére. A falvakban tejtermelő gazdaságokat létesítünk, 600— 1000 fejőstehén lesz egyben-egy- ben. Tizenkét nagy .hizlaldát építünk. A földek kiszárítása, il­letve a mocsarak lecsapolása magas terméshozamot biztosít és lehetővé teszi a legkorsze­rűbb gépek alkamazását. Ebben az öt évben a kolhozok és szov- hozoik több tízezer új traktort, kombájnt, tehergépkocsit, ex­kavátort, bulldózert stb. kapnak. A kilencedik ötéves terv alap­vető vonása a tudományos-mű­szaki haladás folyamatának meggyorsítása Ez nagyobb fele­lősséget ró a tudományos dol­gozókra; az állam 1,7-szer több pénzt áldoz erre a célra, mint az előző tervidőszakban. A kilencedik ötéves terv idő­szakában teljes egészében átté­rünk az általános középiskolai végzettséget biztosító tanítási rendszerre, ezért további 50 is­kolát építünk. Komoly összegeket áldozunk a kultúra fejlesztésére. Haapszalu- ban, Tamszaluban, Elvében kul­túrpalotákat, Számtalan gyár és üzem, szovhoz és kolhoz mellett klubokat építünk. Viljándiban színház, Tallinban és Viruban pionírpalota, úttörőtábor, szana­tórium. kórház, sportkomplexum épül. Az ember életében öt év rövid időszaknak számít. Mégis ko­moly változások következnek be öt év alatt a köztársaság életé­ben. Bár nem rendelkezünk saját kohászattal, gépiparunk, amely vezető helyet foglal el gazdasá­gi életünkben, gyorsan fejlődik. Termékeit a szovjet köztársasá­gokba szállítjuk és külföldre ex­portáljuk. Acélt, kőolajipari ter­mékeket és más fontos alap­anyagokat az OSZSZSZK, Uk- | rajna, Azerbajdzsán, Grúzia küld nekünk. Tengeri ország vagyunk, tel­jes egészében ellátjuk magunkat halféleségekkel, sőt összefo0is’'nk 80 százalékát a testvéri köztár­saságokba szállítjuk. Halászha­jókat az OSZSZSZK-bői, Ukraj­nából és Litvániából kapunk. A lakosság hús-, tejtermék-, tojás- és burgonya-ellátásának egy ré­szét más köztársaságokból biz­tosítjuk. Mind szorosabb kulturális kapcsolatot építünk ki a szovjet köztársaságokkal. Az utóbbi években moldavai, örmény, orosz és grúz írók jártak Észtor­szágban. Évről évre több észt irodalmi művet fordítanak le és adnak ki a Szovjetunió népeinek, nyelvén, ugyanakkor saját nyel­vünkön olvashatjuk íróik mű­veit. Észtországban évente átlag 10 millió példányban adnak ki különféle könyveket. A kilencedik ötéves terv fo­lyamán jelentős mértékben nö­vekszik a Szovjetunió, így az Észt Köztársaság gazdasági po­tenciálja. Az anyagi jólét és a kultúra párhuzamosan fejlődik. Újabb feltételek teremtődnek a harmonikus, sokoldalú előreha­ladásra. E, az ötéves terv és a kommunizmus építésének alap­vető célkitűzése. 5 Békés W 1972. NOVEMBEU 26.

Next

/
Thumbnails
Contents